8 Órai Ujság, 1927. július (13. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

PÉNTEK 2. OLDAT: ÓMiujsígm A Daily Mail legújabb száma — londoni távirat szerint — jelenti, hogy az utódállamokban gyakorolt legszigo­rúbb sajtócenzura ellenére lord Ri­­shermere cikkének főbb tartalma isme­retessé vált és erős visszhangot keltett a magyarság kö­reiben. Pária, június 30. (K­me Távirati Iroda.) Rainwille az Ac­tion Française hasábjain részletesen foglal­kozik Rothermere cikkével, különösen kiter­jeszkedve .Rothermere lordnak Elzász-Lo­­tharing fiára tett hivatkozásával. Bainwille szerint ha Németország nem indította volna meg a világháborút, akkor nem lett­ volna elzászi kérdés, ,mert Franciaország már haj­landó volt Elzász­ Lotharingiai elvesztésébe belenyugodni. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy bár lehet nem csodálni a ha­tárok megvonását és a népesség elosztását, mégsem érdemes lerombolni azt, amit már megállapították, mert ennek a műveletnek a következményei épp oly károsak lehetnek. Ha revízió alá vonják a trianoni szerződést, Németország is rögtön követelni fogja a revíziót a maga érdekében, így például kö­vetelheti, hogy azt a három millió németet, aki a Szudd­ákbán lakik, csatolják Német­­orzsághoz. Lord Rothermere ezzel a veszély­­lyel szemben azt a tanácsot adja a csehek­nek, hogy keressék Magyarország barátsá­gát. Bainwille felveti a kérdést, vájjon nem volna-e tanácsosabb Csehország szá­mára, ha ellenkezőleg, a három millió né­met feláldozásával iparkodnak Németorszá­got megnyerni. A revízió eseberből-vederbe vezet. Péter­ Pál napján az egész ország­ban megkezdték az aratást Jó minőségűnek ígérkezik az idei magyar búza . A „zöld” hitel visszafizetése súlyos gondokat okoz a gazdáknak (Saját tudósítónktól.) Péter Pál napja az aratás hivatalos kezdete a gazdák naptára sze­rint. Az idei hűvös tavaszi időjárás, a hideg szelek és az esőzés kezdetben azzal a veszély­­ivel fenyegettek, hogy a búza aratásának idő­pontja két héttel eltolódik, az időjárás azon­ban júniusban behozta a kéthetes késést és tegnap mindenütt megindult az ország­ban a búza aratása, a magyar élet be­takarítása. Aratók dalától hangos a magyar róna, amely az idén is bőven ontotta az áldást, az érett búzakalászt, mindennapi kenyerünket, bár azt így is szűkre szabta a Trianon óta mostoha magyar sors. És éppen ezért tekint minden magyar szív nagy reménységekkel az aratás elé, amelynek eredményétől függ sokban az egész magyar gazdasági élet fejlődése vagy visszaesése, függ ezrek és ezrek boldogulása.­­­ Az idei aratás kilátásai —- mint az OMGE vezetősége minket informált -- nagy­jában kielégítőek és megfelelnek a pár nap­pal ezelőtt kiadott hivatalos termésjelentés­ben foglalt becsléseknek. Alig egynéhány vi­dék van, ahol a búzaaratás még nem kezdő­dött meg, általában azonban az egész országban a szabályszerű időpontban, Péter és Pál napján fog­tak hozzá a gazdák az aratás munká­jához. Az idő kedvez az aratásnak, mert a legutóbbi esők lehűtötték a túlságos forrásó erőt­, amely a búzaszemek megszorulását okozhatta volna. Munkaerőben sincs hiány és az OMGE-hez érkezett jelentések szerint a munkaviszonyok az ország minden részében normálisak. Helyenként, így Fehér megyében igen jó minőségű a­ learatott búza, de az ország leg­több búzatermő vidékén ugyanez a helyzet s általában jó minőségű­nek mondható az idei magyar búzatermés. Sajnos, a gazdák pénzviszonyai most is meg­­lehetősen rosszak, mert a közelmúltban kapott hitelt jórészt be­ruházásokra voltak kénytelenek fordítani, s a tavaszi hónapokban újból pénzszűkébe ju­tottak, amellyel ma is küzdenek. Sokan vet­ték ezért igénybe a ,,zöklő hitelt és adták el előre a még lábon álló termést. Miután a búza ára az egész világpiacon csökkenő tendenciát mutat és nálunk is visszaesett a legutóbbi idő­ben, ennek a zöldhitelnek a visszafizetése újabb súlyos gondot fog jelenteni a gazdáknak. Nagyjában hasonlóak az Országos Mező­­gazdasági Kamarához az aratás megkezdésé­ről érkezett jelentések, amelyeknek legfonto­sabb része az, hogy az egész országban min­denütt kedvez a mérsékelten meleg időjárás az aratás normális menetének. Kelely Dénes ma délután adja át nyugdíjaztatási kérvényét Herrmann miniszternek Testületileg búcsúzik el a Máv­ tisztviselői karától és visszapillantást vet az elmúlt évek rekonstrukciós munkálataira (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt pozitív formában terjedt híre annak, hogy Kelety Dénes, a Máv. elnökigazgatója távozik állá­sából. Kelety Dénesnek a Máv.-tól való meg­válását az utóbbi időben­­ gyakran emleget­ték, most azonban teljesen határozott formá­ban vesszük a jelentést, hogy a Máv. elnök­­igazgatója­, akinek nevéhez a háború óta le­­rongyolódott magyar államvasutak rekon­strukciója és új felvirágzása fűződik, szom­baton, július 2-án hosszabb szabadságra in­dul, amelynek befejeztével már nem tér vissza a Máv.-hoz, hanem elfoglalja a IBUSZ elnöki állását, amely intézmény, mint ismeretes, szintén a Máv. érdekköréhez tartozik. A hírrel kapcsolatban kérdést intéztünk Kelety Déneshez, aki a­ következőket mon­dotta munkatársunknak: — A MÁV elnöki állásáról való lemon­dásom megfelel a valóságnak. Ma délelőtt akartam átnyújtani Herrmann Miksa körös- feedelemügyi miniszternek a nyugdíjaztatá­som iránti kérvényemet, erre azonban a dél­előtt folyamán nem kerülhetett sor és így ma délután fogom azt átadni. Szabadságom leteltével az IBUSz elnöki állását foglalom el. A MÁV-nál egyébként már tavaly be­töltöttem teljes szolgálati időmet. Az a szándékom, hogy a személyzettől testületi­leg búcsúzom el és ez alkalommal vissza­menőleg foglalkozom az államvasutaknál eltöltött szolgálati időm eseményeivel, kü­lönösképen pedig az elmúlt évek eredmé­nyeivel, amelyek a MÁV rekonstrukciós munkálataival kapcsolatosak. Kelety Dénesnek a Máv. elnökigazgatói pozíciójából való távozását igaz és őszinte sajnálkozással veszi bizonyára tudomásul nem csak a Máv. tisztviselőkara, hanem az egész közvélemény, különösen pedig a ma­gyar gazdasági élet számottevő tényezői. A távozó elnökigazgató a legnehezebb idők­ben kezdte meg szolgálatát az államvasutak­nál, amely a háború után, különösen pedig a román megszállással kapcsolatos események folytán ijesztő képet mutatott. Kelety Dénes vasenergiával, céltudatos tervszerűséggel, kö­rültekintő, jól átgondolt tarifapolitikájával rendbehozta a Máv­ elhanyagolt intézményét, fegyelmezett, törekvő tisztviselőkart terem­tett. Évek fáradságos munkájával sikerült pó­tolnia nemcsak a románok által elrabolt és így megfogyatkozott kocsipark nagy részét, ha­nem azokat a közlekedési hibákat és hiányo­kat is, a­melyek nagyrészt a Máv­ kocsiparkjá­nak elvesztése következtében jelentkeztek és amelyeknek olyan érzékeny kárát vallotta az a magyar gazdasági élet, amely éppen ezek­ben az időkben szintén a legsúlyosabb válság­gal küzdött. A deficites, lerongyolt MÁV-ból Kelety­ Dénes kezén jövedelmező, nagyszabású, meg­bízható vállalkozás lett, amely mióta önálló kereskedelmi üzemmé alakult, visszaszerezte a magyar vasútaknak a háború előtti jó hírét és becsületét. Ezt a nagy eredményt csak fo­kozták azok a sikerek, amelyeket e rekonstuk­­ciós munka befejezéseképpen a legutolsó két év alatt történt áramvasúti beruházások he­lyes felhasználásával érte el Kelety Dénes, aki most, amikor sikerei színhelyéről távozik, büszke és emelt fővel adhatja át helyét utód­jának. Kelety Dénes utódjának személyében ille­tékes helyen még semmiféle döntés nem tör­tént, azonban természetesen már megindultak a kombinációk erre, nézve. A jelöltek sorában emlegetik elsősorban Horáinszky Gyulát, a MÁV forgalmi főosztályának igazgatóját, aki, mint a MÁV rangban legidősebb tisztviselője, mától kezdve egyelőre ideiglenesen az elnök­­igazgató teendőit végzi. Letartóztatták az Action Française főszerkesztőjét A letartóztatással Daudet-t rejtekhelyének elhagyására akarják kényszeríteni Titkos telefonvonalakat találtak a royalista lap épületében Páris, június 29. Pajét, az Action Française főszerkesztőjét, ma délután 1 órakor lakásán letartóztatták. A letartóztatás incidens nélkül történt. Mauras, az Action Française szerkesztője, újságírók előtt kijelentette, hogy Pitje főszer­kesztő letartóztatása csak cselfogás a rendőr­ség részéről. A kormány ezáltal Daudet-t arra akarja kényszeríteni, hogy elhagyja rejtek­helyét. A csapda azonban túlságosan átlátszó — fűzte hozzá Maures — és Daudet nem hagyja el biztos búvóhelyét. Paris, június 29. Körülbelül 200 fő­ből álló király-rikkancs­­csoport ma a kamara előtt akart tüntetni. A rendőrség feltartóztatta a­ tüntetőket, és a Boulevard St. Germain irányában visszaszorí­totta őket. A Bourbon-palota bejárata elé par­lamenti őrséget állítottak. A nyugalom csak­hamar helyreállt. Paris, június 30. Pajot, az Action Française főszerkesztő­jét, azzal a megokolással tartóztatták le, hogy Pajo hivatalos hatalmat bitorolt. Rö­vid kihallgatás után a vizsgálóbírótól a Santé fogházba kísérték át. Az Action Française helyiségeiben tartott mai házkutatás során, a lapok jelentése szerint, öt telefonvezetéken kívül, amelyek közül kettő normálisan, a többi három pe­dig csak napközben működött, még hét má- Modellek kiárusítása IV. ker., Váci­ utca 11-13. szám NEUBAUER ÉS SPINNER Balatonszárszó—Park-pensio Árnyas partiban Moammill berendezett szabd* Kitűnő eltoltés — Olcsó draft közvetlenül a vasúinál és a víznél ­ JITLTOS ! M­odeljeim kiárusítását megkezdtemBritz V., Berlini­ tér 4.111/30 sík csatlakozást találtak, amelyeket, úgy látszik, előírás ellenére használtak. Paris, június 30. (Wolff.) Pujo a vizsgálóbíró előtt tilta­kozott az ellen az eljárás ellen, amelyet le­tartóztatásakor követtek. Pujot tegnap a Santé-fogházba vitték át, ahol pénteken­­ hallgatják ki. (MTI.) Brüsszel, június 30.­­ Itt az a hír terjedt el, hogy Daudet két­­ francia ember kíséretében gépkocsin st­a­­­­m­urba érkezett és vasúton Brüsszelbe uta­­­­zott tovább. A hírt föntartással a lapok is­­ köztik. A felsőház egyesített bizott­ságai elfogadták a cseh— magyar kereskedelmi szer­ződést (Saját tudósítónktól.) A felsőim együttes bizottságai ma délelőtt folytatták tanácskozá­saikat. Először Némethi­ Károly­ elnöklésével és Khuen-Héderváry Károly gróf előadásában az apaállatok kötelező vizsgálatáról szóló ja­vaslatot tárgyalták, amelyet Igaz Béla, Mé­száros István, Hutyra Ferenc felszólalásai és a földmívelésügyi minisztert, helyettesítő Schandl Károly államtitkár felvilágosításai után elfogadtak. A külügyi, közgazdasági és közlekedésügyi­­ együttes bizottság ezután Zoltán Béla elnök­­lésével­ ­ a cseh-m­agyar kereskedelmi szerződést tárgyalta. A javaslat előadója Khuen-Hédervizy Ká­roly gróf volt. Hutyra Ferenc, Bernáth Ist­ván, Fellner Henrik és Wekerle Sándor fel­szólalásai után Herrmann Miksa kereskede­lemügyi miniszter hosszabb beszédben muta­­tott rá azokra az okokra, amelyek a szerződés megkötését szükségessé tették. Elősegítette a szerződés megkötését az is, hogy a külügyminiszter minden hivatalos fó­rumtól, felszabadítva, olyan bizottságot alko­tott, amely mindkét termelési ág kiváló kép­viselőit foglalta magában. Ez lehetővé tette, hogy a részletek tárgyalásánál a kiegyenlítő­dés, amennyire csak lehetséges volt, létre­jöjjön. Rámutatott a kereskedlemü­gyi minisz­ter arra is, hogy vannak iparágak, amelyek­nek nincs meg a kellő intenzitásul, és mégis vámvédelemben részesülnek. Egyes esetekben tehát a vám útján drágítunk ott, ahol a meg­felelő termelés hiányzik. Ezt tényleg revízió alá kell venni, de általánosságban nem lehet kitérni az ipar vámvédelme elől . A miniszter beszéde után Schandl Károly államtitkár adott egyes kérdésekben felvi­lágosítást a bizottságnak, amely a cseh—­s magyar szerződést úgy általánosságban, mint részletekben elfogadta. A kisebb ja­vaslatokkal is végeznek ma a bizottságok, s így a felsőház hétfőn megkezdheti és elő­reláthatóan le is tárgyalhatja ezeket a ja­vaslatokat. Biharmegye főispánja: Feilitzsch Bert­hold báró A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kor­mányzó a belügyminiszter előterjesztésére Al­­másy Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok várme­gye főispánját a biharvármegyei főispáni teendői, ellátásával történt megbízatása alól buzgó szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére fölmentette és Fenitzsch Bertold báró kamarás, nyugalmazott közigazgatási bí­rósági ítélőbírót Bihar vármegye főispánjává nevezte ki. — Elhunyt hírlak­ó. Jaulus István hirs lapíró ma hajnalban 56 éves korában hir­telen elhunyt. Temetése, amelyről a Pesti Szent Egylet gondoskodik, pénteken dél­­után lesz a rákoskeresztúri újtemető halot­tas házából. — Sajtóper egy családi ügy körül. Bering Imre hírlapíró hosszabb cikkben foglalkozott Czakó Elemér államatitkár családi ügyével. Rágalmazás vétsége miatt került ma a bün­tetőtörvényszék Schadl-tanácsa elé, ahol az­zal védekezett, hogy hallomás alapján írta a cikket, neveket nem említett, de ha tudta volna, hogy Czakó államtitkárról van szó, nem is írta volna meg a cikket, amelyért hajlandó elégtételt adni. Czakó államtitkár azonban ki­jelentette, hogy itt egy sorozatos hajszának egyik láncszeméről van szó és ezért nem fo­gadhatja el az elégtételt. Berény Imre a való­­­ság bizonyítását kérte, amit azonban a tör­vényszék nem rendelt el. A törvényszék bű­nösnek mondotta ki a vádlottat sajtórágalma­­zás vétségében és ezért kétheti fogházra és 100 pengő pénzbüntetésre ítélte.

Next