8 Órai Ujság, 1927. augusztus (13. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-06 / 177. szám

SZOMBAT 4.OLDAL ÓEAIUJSÁG Az állam után a fővárosnak kell csökkentenie az élelmiszerek adóterhét Kedden tárgyal a kormány a várossal az adómérséklésekről Dréhl államtitkár ma gyűjtötte össze a szükséges adatokat a piacokon (Saját tudósítónktól.) A tegnapi minisz­tertanács, mint a 8 Órai Újság előre bejelen­tette, egész sereg elsőrendű élelmiszernek, így a burgonyának, zöldségnek, tejnek, tej­termékeknek, tojásnak és gyümölcsnek a for­galmi adóját eltörölte. Az élelmiszerrel ke­reskedő érdekeltség fővédekezése a drágítás vádjával szemben a nagy adó- és illeték­­teher volt, amelyet kénytelen volt a vásárló­közönségre áthárítani. Ennek a kétségtelenül jelentős megterhelésnek állami részét, a for­galmi adót a felsorolt cikkekre a kormány elengedte, aminek a hatása az átalakulásban annál fokozottabb mértékben kell, hogy meg­nyilvánuljon, mert a forgalmi adót rendszerint nem egy­szeresen, hanem némely cikknél négy­­ötszörösen kellett leróni, vagyis ennyiszer két százalékkal drágult meg az áru. A húsipar, amelynek forgalmi adója dol­gában egyelőre csak elvi döntés történt abban az irányban, hogy ezt az adót egy fázisban, az élőállat megvásárlásánál kell lefizetni, je­lentős húsolcsóbbodást remél annak ellenére, hogy az egyfázisú adó kulcsát az eddigi két százalék helyett fel fogják emelni három per­centre. ■» Az adóelengedésre vonatkozó kor­mányrendelet egy-két napon belül megjelenik, csak a húsra vonatkozó rendelkezés fog egy héttel késni, mert a miniszterelnökhelyettes elnöklete alatt tanácskozó drágaságb­ankét ezzel a kérdéssel csak szerdán foglalkozik. Az állam már megtette a magáét, most a fővárosra kerül a sor. A főváros által a legkülönbözőbb címeken szedett helypénzek, illetékek és díjak még sokkal nagyobb súllyal nehezednek az érde­keltségre, mint az állami forgalmi adó. A vá­rosi zárószámadások tanúsága szerint a piacok, vásárcsarnokok és vágó­hidak évről-évre jelentős nyereséget mutatnak ki, noha a dolog természete szerint legfeljebb fenntartásuk tényleges költségeit volna szabad behozniuk. A drágasági ankét során ki is ala­kult az a nézet, hogy ezeket a mindenféle városi díjakat is jelentékenyen redukálni kell. A kormány és a főváros képviselői a drága­sági ankét legközelebbi tanácskozása előtt, kedden össze is fognak ülni, hogy ezeknek a díjaknak megfelelő redukálásáról, esetleg rész­ben való eltörléséről tárgyaljanak. Ezen a tárgyaláson a kormányt dr. Dréhr Imre népjóléti államtitkár, a várost pedig Vajna Ede közélelmezési tanácsnok fogja kép­viselni. Dréhl Imre államtitkár, aki eddig is igyekezett lehetőleg mindenről a saját szemé­vel szerezni meggyőződést, ma reggel fél 7 órakor meglepetéssze­rűen végigjárta a tíaray- és Hunyadi­­téri piacokat, hogy ezúttal is maguktól az érdekeltektől hall­gassa meg panaszaikat és kívánságaikat. Az államtitkár megint standról-standra járt, mindenütt szóba ereszkedett az árusok­kal és részletesen kikérdezte őket, egyúttal ellenőrizvén a piacokon ma kialakult árakat, az árufelhozatalt és a piac, illetve vásárcsar­nok egészségügyi viszonyait is. Az­ árusok meglepő bizalommal és nyíltsággal panaszolták el bajaikat Dréhl államtitkárnak, akinek távozásakor úgy a Garay-téren, mint a Hunyadi-téri csarnok előtt valóságos kis ovációt rendeztek, hangosan hálálkodván a tegnapi mi­nisztertanácsi határozatért, amelytől a helyzet nagy megkönnyebbülését vár­ják. Az árusok és kofák panaszai most már szinte kizárólag a főváros ellen irányulnak. Elsősorban a helypénzek és fülkeberek magasságát kifogásolják, mely a mostani erősen megcsökkent forga­lom mellett sokszorosan érezteti drágító ha­tását, hiszen ugyanazt a rezsit kell jóval kisebb mennyiségű­ áron behozni, de sok a panasz az egyéb városi illetékek magassága, sőt a piacellenőrző városi közegek bánás­módja ellen is. Sokan kérték Dréhl államtit­kárt arra is, hogy hiteligényeik kielégítésének megkönnyítésével tegye lehetővé számukra a nagyobban, tehát olcsóbban, felesleges köz­vetítők kikapcsolásával való árubeszerzést. Ilyenformán a kormány és főváros kö­zötti keddi tárgyalások számára bőven lesz anyag és most már csak az a kérdés, hogy a főváros menn­yire hajlandó követni a kor­mányt az adókönnyítésekben? Ó-TÁTRAFÜRED (Stary Smokovec) A Magas-Tátra legszebb pontján, hatal­mas fény­veserdők tövében szanatóriumi hotelek, villák, pompás éttermek Prospektus. Cím: Fürdőigazgatóság, Stary Smokovec, Csehszlovákia. A piacokon egyelőre nincs hatása az adó­elengedésnek A vásárcsarnokokban ma reggel a szokottnál jóval élénkebben indult meg a forgalom. A vásárlók sokkal nagyobb számban jelent­keztek, mint az utolsó hetek akármelyik nap­ján és az árusok már-már reménykedni kezd­tek, a nagyon megcsappant forgalmuk kissé fellendül. A háziasszony­ok ugyanis mind ol­vasták a forgalmi adó elengedéséről szóló hírt és azt hitték, hogy már ma olcsóbbodást fog­nak találni a piacon. Ebben a reménységük­ben persze csalatkoztak és így aztán csalód­tak az eladók is, mert bizony a mostani ára­kon semmivel sem tudtak többet eladni a por­tékájukból, mint amennyit máskor szoktak. A piac tehát egy­előre nem reagált az adóelenge­désre, hál' Istennek, még abban a formában sem, amitől az eddigi tapasztalatok alapján talán nem egészen alaptalanul tartottak az élelmiszerkereskedelem ismerői, hogy t. i. az energikus árleszállítási követelésnek úgy tesz­nek eleget, hogy az árcsökkentő feltételek be­állása előtt ügyesen fölszöktetett áraikat ejtik vissza a régi színvonalba. Az árakban egyelőre semmi lényegesebb vál­tozás nincsen, amit a következő jegyzések igazolnak: A húspiacon a rostélyos és felsál 2.24— 3.20, leveshús 1.60—3.20, gulyás 1.28—2.40, borjúcomb 3.20—4.80, pörkölt 1.60—­2.40, bárány hátulja 2.40—3.20, eleje 1.60—2.40, sertéskaraj 3.20—4.—, tarja, comb, lapocka 2.60—3.20, oldalas 2.20—2.80, szalonna, zsír­nak való 1.88—2.16, háj 2.30—2.50, zsír 2.10—2.40, élő csirke, sütni való 2.10—3.60, tyúk 3.20—4.80, tisztított kacsa és liba 2.40—2.80. A halfélék piacán: élő ponty 2.60—3.40, jegelt ponty 1.20—2.40, harcsa 3—4.80. A tejtermékek piacán is változatlanok az árak: tej 42, paszterizált 50, tejfel 1.76—2, teavaj 6—6.40, túró 1—1.20. Tojás darabonként 11—13 fillér. A főzelékek piacán a következő árak voltak: zöldbab 0.28—0.48, borsó 0.64—1.28, lencse 0.80—1.40, kevert zöldség 0.04—0.15, vörös­hagyma, makói 0.18—0.24, tejeskáposzta 0.30 —0.45, kelkáposzta 0.30—0.50, rózsaburgonya 0.12—0.16. A gyümölcspiac óvai: őszibarok 0.80—1.80 —2.00, alma 0.28—0.80, körte 0.40—1.40, sár­gadinnye 0.50—1.40. A szombathelyi húsiparosok nem hajlandók árleszállításra Szombathelyről jelentik: A drágaság meg­szüntetésére irányuló akció során a szombat­­helyi ármegállapító bizottság több ízben tár­gyalt, a szombathelyi mészárosokkal és hente­sekkel a hús- és zsírárak leszállításáról. A tár­gyalások eredménytelenek maradtak, mert a mészárosok, akik kartellbe tömörültek, hallani sem akarnak az árak csökkentéséről. Az ügy rendezése most valószínűleg a hatóságok ke­zébe kerül. ■■■■■■■■■■■■■■■ Örökre kitiltottak az országtól egy árdrágító bolgárt Rossz világ járt ma az árdrágító pörök vádlottjaira, mert csak kis részüket men­tették fel (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt folyta­tódott a budapesti törvényszéken az árdrágító visszaélés vétségével vádolt piaci árusok fe­­lelősségrevonása Mayer Fülöp dr. tanács­elnök tanácsa előtt. Tizennégy piaci árus ügye volt ma kitűzve. A kofáknak ma már ros­­szabob napjuk volt, mert ügyük több súlyos marasztaló ítélettel végződött. Tar József az első vádlott, aki a haller­­téri piacon július 4-én a vád szavuit 40 fillér helyett 1 pengő 10 fillérért árusította a ba­bot. Azzal védekezik, hogy július 3-án va­sárnap vette az árut 1 pengő 10 fillérért és hétfőn minden haszon nélkül ugyanannyiért adta el. A szakértő szerint a vádlott nem kö­vetett el árdrágítást, mert ha a törvényszék valónak fogadja el, hogy vasárnap vette a babot, akkor hétfőn a húszszázalékos haszon és rezsi, valamint a kétszázalékos forgalmi­adó hozzáadásával jogosan árut miatta egy­­pengő 10 fillérért. A bíróság ítélete ebben az ügyben fel­mentő volt. Özvegy Sós Istvánná ügye következett ez­után, aki a tök kilóját 57 fillér helyett 70 fillérért árusította. Körömszakadtáig tagadja, hogy­ a tök árául 70 fillért írt volna ki és azzal védekezik, hogy a detektiv tévesen írta föl, mert a tökért 60 fillért írt ki és a borsó árául írta ki a 70 fillért. A detektiv ezzel szemben állítja, hogy a tök ára volt 70 fillérre kiírva. A bíróság Sósnét 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. — Megnyugszik az ítéletben — kérdi az elnök. — Nem nyugszom meg — hangzik a válasz. — Lefizeti a negyven pengőt. — Nem fizetem én, mert nekem nincsen pénzem. — Hát akkor leülsz — Inkább leülöm, — válaszolja Sósul és hosszú mondókába kezd, magyarázgatva, hogy fizetés helyett miért akarja inkább leülni büntetését. A teremőr azonban kituszkolja a teremből és a bíróság megkezdi a következő ügy tárgyalását. Szokolov Radiszláv bolgár állampolgár Batthyány-téri piaci áras a zöldpaprikát da­rab­onkint 4 fillér helyett 8 fillérért árusította. Azzal védekezik, hogy a paprikát 4 fillérért, vette és feleségének elfelejtette megmondani, hogy öt fillért kell darabjáért kérni. — Maga termeléssel is foglalkozik? — kér­di az elnök. — Kern, csak árusítással. —• Hát mióta él Magyarországon? — Három év óta. Ma is bolgár állampol­gár vagyok. Kabdebó Márton ü­gyész­ségi alelnök a vádlott szigorú megbüntetését és az ország 1927 AUGUSZTUS 4 területéről való kitiltását indítványozta. A bíróság rövid tanácskozás után bűnös­nek mondotta ki a bolgár árust árdrágítás vétségében és ezért 50 pengő pénzbüntetésre ítélte, az or­szág területéről kiutasította és a visz­­szatéréstől örökre eltiltotta. Az ítélet indokolása szerint nem fogadható el a vádlott ama védekezése, hogy elfelejtette a feleségének megmondani, mennyiért árusít-­ hatja a paprikát. Az ország területéről pedig azért kellett kiutasítani, mert a vádlott terme­léssel, hasznos munkával nem foglalkozik, kül­­földi árdrágítókra pedig semmi szükségünk nincs. Az ítélet ellen a felek semmiségi panaszt jelentettek be. Pangor Kristóf, szintén bolgár állampol­gárt azzal vádolják, hogy a Széna-téri piacon július 5-én salátának való uborka kilójáért 60 fillér helyett 80 fillért kért. Azzal védekezik, hogy az ára egyik részét 60 fillérért, a másik részét 70 fillérért vásárolta, ezeket ossz®, keverte és kilónként 80 fillérért árusította. — Kerti munkával foglalkozottt. — kérdi az elnök. — 1911-ben hat hónapig kertészkedtem, — mondja a vádlott — és azóta csak árusítás­sal foglalkozom. A detektívet hallgatja ki ezután a törvény­szék, majd pedig a szakértő adja elő véle­ményét, hogy a salátának való uborka július 5-én nagyban kilónként 40—50 fillérbe ke­rült, kicsinyben pedig 62 fillérért lehetett adni. Ellenben július 1-től 4-ig 40—60 fillér volt, kicsinybeni ára pedig maximum 74 fillér lehetett, 4-én volt tudvalévően a razzia, utána tehát 12 fillérrel esett az uborka ára. Ivabdebó ügyészségi alelnök fentartotta a vádat, kérve a bíróságot, hogy a vádlottól vonja meg az iparengedélyt is és tiltsa ki az ország területéről. A törvényszék rövid tanácskozás után Pangovot is bűnösnek mondotta ki árdrágítás vétségében és ezért 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. A mellékbüntetés kiszabásától eltekintett a­ bí­róság, mert a vádlott 1911. óta lakik itt és ezóta semmiféle összeütközése nem volt a ha­tóságokkal, méltánytalanság volna tehát őt ezért az árdrágításért kiutasítani. Az ítélet jogerős. Bosnyák Sándor és Meggyesi Istvánné gombadrágításért kerültek a bíróság elé, mert a vád szerint Meggyesiné július 3-án, a gomba kilóját 4 pengőért adta el Doros­­nyáknak, aki viszont 5,20 fillérért adta to­vább. A szakértők szerint a vádlottak nem követtek el árdrágítást, mert a gomba olyan romlandó áru, hogy ha délelőtt nem kel el, hűtőkamrában" kell elhelyezni, ami pedig jelentékenyen megnöveli a költségeket. Az ügyész ezek után elejtette a vádat, mire a­ törvényszék az eljárást ebben az ügyben megszüntette. Több ügyet elnapolt ezután a törvényszék, mert részint a vádlottak, részint a detektívek nem jelentek meg. Veszett Jánosné Hunyadi-téri árus ügye következett soron, aki zöldbabért július 4-én 90 fillér helyett 1 pengő és 10 fillért kért. Veszeliné azzal védekezett ugyan, hogy ő 1 pengő és 10 fillérért vette az árut, de ez a­ védekezése nem nyert beigazolást és a bíróság 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. A mai nap utolsó vádlottja, Kabay Jó­­zsefné ellen az a vád, hogy július 5-én 75 fillér helyett 1 pengőt és 20 fillért kért a zöld­bab kilójáért. A detektív nem jelent meg a tárgyaláson, mire az elnök azzal a megjegy­zéssel napolta el a tárgyalást, hogy mivel itt az árdrágítás súlyos esete forog fenn , esetleg fogházbüntetést is kiszabhat a törvényszék, ebben az ügyben tanuk meghallgatása nélkül a bíróság nem hozhat ítéletet. Elítéltek egy sikkasztó csendőrtiszthelyettest (Saját tudósítónktól.) A budapesti hon­­védügyészség Lőrincz Albert csendőrtiszt­helyettest csalás és sikkasztás bűntettével vádolta meg azért, mert Lőrincz 1926. év folyamán egy vagyonbukott ismerőse ré­szére több bajtárstól nagyobb összeget csalt ki kölcsönképpen, noha bár tudomással bírt arról, hogy a pénzt nem kaphatják vissza. Röviddel utóbb egy megjelenő könyv­soro­zatra előfizetést gyűjtött bajtársai körében, de a könyveket sohasem szállította le. Hosszú ideig húzta, halasztotta, végül kijelentette, hogy az előfizetésre szánt összeget saját cél­jára fordítva, elsikkasztotta. Lőrinc Albert ügyét ma tárgyalta a hon­védtörvényszék és a főtárgyalás alkalmával a vádlott azzal védekezett, hogy nem volt tudomása barátjának rossz anyagi viszonyá­ról és nem volt szándéka bajtársait megká­rosítani. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondotta ki és kéthónapi börtönbüntetésre ítélte. Közönséges levélben pénzt küldeni tilos és veszélyes.

Next