8 Órai Ujság, 1927. augusztus (13. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-11 / 181. szám

CSÜTÖRTÖK 10 •OLDAL Órai újság 1927 AUGUSZTUS 11 LAPZÁRTA: Egy tizenk­encéves úrilány rejtélyes halála Hogyan szenvedett halálos mérgezést Farkas Irén? (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt a Má­ria Terézia­ tér 3. szám alatti házba, Farkas Soma nyugalmazott gimnáziumi tanár laká­sára kérték a mentőket. A lakásban egy 19 éves leány feküdt eszméletlenül. A mentők a fiatal leányt azonnal a mentőkocsiba tették és nagy gyorsasággal robogtak a Rókus­­kórház felé, a szerencsétlen leány azonban még útközben meghalt. A 8 Órai Újság munkatársa utána járt a fiatalt leány tragikus halálának és a kö­vetkezőket tudta meg: Farkas Soma tanár leánya, a 19 éves Irén szüleinek Mária Terézia­ tér 3. szám alatti lakásán lakott. A tragikus sorsú leány egy vállalat tisztviselőnője volt. Néhány nap­pal ezelőtt Farkas Irén súlyos gyomorfáj­dalmakról panaszkodott. Olyan­­rosszul lett, hogy szombaton a Ferenc József kereske­delmi kvrházba ment orvosi vizsgálatra Itt azonban kijelentették, hogy feküdjön­­otthon le és borogassa a gyomrát. A lány megfogadta az orvosi tanácsot, hazament és vasárnapra már jobban is lett, úgyhogy még aznap fölkelt. Hétfőn reggel hivatalába akart már menni, mikor hirtelen ismét rosszul lett. Ágyba feküdt és most már olyan görcsök kí­nozták, hogy nem tudott lábraállni. Szerdára virradó éjszaka azután a leány állapota any­­nyira rosszabbodott, hogy a mentőket kellett kihívni a szülőknek. A mentőorvosok megálla­pították, hogy valami mérgezést szenvedett a leány, de hogy mi volt az a méreg, ami a rosszullétét okozta és hogyan történt a mérgezés, azt nem sikerült megállapítani. A szerencsétlen leányt a mentők kórházba akarták szállítani, de még útközben kiszenvedett. Farkas Irén holttestét a törvényszéki orvos­tani inté­zetbe szállítják és a boncolás fogja megállapítani a szerencsétlen fiatal leány rej­télyes halálának az okát. A 8 Órai Újság munkatársa beszélt a men­tőkkel is Farkas Irén rejtélyes halálának ügyében és­ a mentőktől a következő felvilágo­sítást kapta: — Bennünket azzal hívtak ki a Mária Terézia­ téri lakásra, hogy ott Farkas Irén 19 éves leány rosszul lett. Megvizsgáltuk a leányt, de semmi közelebbi felvilágosítást sem tudtunk sem a hozzátartozóktól, sem az ottlevő orvos­tól szerezni a rosszullét tulajdonképpeni oká­ról. A hozzátartozók is csak azt adták elő, hogy a leány gyomorfájásról panaszkodott és a lakáson tartózkodó kezelőorvos sem tudta megmondani, hogy közvetlenül mi okozta a­ leány rosszullétét. Így tehát csupán a bonco­lástól várható annak kétségtelen megállapítása, hogy mi okozta Farkas Irén halálát. Ma ismét Zadravelza sajtópert tárgyalt a bíróság Megkeresik a kultuszminisztériumot és a herceg­­prímási hivatalt, hogy milyen eljárás folyt a volt tábori püspök ellen (Saját tudósítónktól.) Méhes Ignác dr. tör­vényszéki bíró alatt ma tárgyalta a törvény­szék J­udwig Dénes újságíró ügyét, aki ellen Zadravetz István nyug­­tábori püspök tett feljelentést sajtó u­tán elkövetett rágalmazás vétsége címén. Múlt évi január 31-én Ludwig ugyanis cikkben foglalkozott a frankperrel és ennek kapcsán egy azóta elhalt képviselő nyi­latkozatát is közölte. A hírlapíró többek kö­zött azt írta, hogy Zadravetz erkölcsökbe üt­köző magatartást tanúsított a frankügyben, amikor különféle esküket vett ki fiaalemberek­­ből és nem ett feljelentést a frankhamisítás ügyéről. A hírlapíró kijelentette, hogy nem érzi ma­gát bűnösnek és bizonyítani kívánja állítá­sát. Védője felszólalásában azzal érvelt, hogy a képviselő maga akarta azt, hogy közzé­tegyék nyilatkozatát a lapba. A védelem bi­zonyítani is kívánja az elállottakat és ezért kéri a bíróságot, hogy hallgassa ki tanú­képpen Mikes püspököt, tovább Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, valamint ke­resse meg a hercegprímási hivatalt is, hogy Zadravetz ellen indult-e, milyen eljárás in­dult és milyen eredménnyel végződött a frankperből kifolyólag. Kérte ezenkívül ma­gának Zadravetz tanúként való megidézését. Dánér Béla dr., Zadravetz jogi képviselője Rubinek István képviselő levelének ismerte­tését kérte, melyből kiderült, hogy az elhalt képviselő kijelentette annak idején, hogy ő nem adott olyan nyilatkozatot az újságírónak, amilyent az a lapban közzétett. A valódiság bizonyításához hozzájárult, de Zadravetz ki­hallgatását feleslegesnek tartja, mert Zadra­vetz sohasem tagadta azt, hogy fogadalmat vett ki irredenta célból. Az is köztudomású, hogy Zadravetz, amikor tudomására jutott, hogy a fiatalemberek milyen eszközöket szán­dékoznak igénybe venni, rosszalta ezt és joggal remélhette, hogy az illetők ezeket az eszközöket az irredenta érdekében nem fog­ják igénybe venni. Az pedig, hogy egy magyar ember magyar irredenta mozgalmat nem jelent föl, nem ütközhetik erkölcseikbe. Ezt csak a kis­­antant részéről kifogásolták — folytatja az ügyvéd — és éppen ezért kérte Zadravetz a nyugdíjaztatását. Végül becsatolta Dánér ügyvéd Gasparri bibornok egyik levelét, me­lyet 1927 áprilisába intézett Zadravetzhez egy könyv megjelenése alkalmából és ebből a levélből kiderült, hogy Őszentsége egyenes parancsára írta Gasparii ezeket a melegen gratuláló sorokat Zadravetzhez. Már­pedig, ha erkölcsi tekintetben bármi­féle kifogás merült volna föl Zadravetz mr­ő­­ködése ellen — fejezi be az ügyvéd, — akkor Őszentsége az államtitkára útján nem íratott volna ilyen levelet Zadravetznek. A bíróság rövid tanácskozás után elnapolta a mai tárgyalást és elrendelte a kultuszminisz­tériumi és hercegprímási hivatal megkeresését abban a tekintetben, indult-e eljárás Zadra­vetz ellen ténykedéséért és hogy milyen ered­ménnyel végződött. A magyar Légügyi Hivatal ma üdvözlő sürgöny­­ küldőit kiszt lesnek Dessauba A magyar pilóta máris a gazdag emberek közé szálí! Harmadik gépet is indítanak a Junkers-művek (Saját tudósítónktól.) Nemcsak Németor­szág, hanem egész Európa lázas érdeklődéssel tekint az Óceán újabb átrepülése elé, amely­nek gigantikus túrájára most indul el két pi­lóta: a magyar Risztics János és a német Edzard. Külföldi lapok hasábos cikkekben foglalkoznak állandóan a merész repülés ter­vével és kimutatják, hogy az Európából Amerikába való repülés sokkal nehezebb és nagyobb feladat­a a pilótákra és a gépre, mint Lindbergh, Byrd vagy Chamberlin bra­vúrjai voltak. Risztics Jánost, a most már világhírűvé vált magyar pilótát, a dessaui lipcsei repülés vi­­lágrekorderét, egész Németország ünnepli és bennünket, magyarokat, bizonyára jóleső elég­tétellel tölt el az a tény, hogy a német sajtó, a hivatalos tényezők, a német közvélemény egyformán a magyar pilótát is ünnepüki Risztics Jánosban. Német lapok kimutatják, hogy Risztics és Edzard 52 óra 28 perces világrekordjának nagyszerűségéből nem von le semmit az a kö­rülmény, hogy az utat nem az Óceán fölött, hanem a szárazföld felett tették meg, mert hi­szen Chamberlin eddigi 51 órás világrekordja sem az Óceán felett született meg. Chamberlin mielőtt elindult európai repü­lésére Amerikából, a szárazföld felett több re­pülést végzett, amelyek során 51 óráig ma­radt a levegőben. Természetes, hogy minden ilyen nagy túra előtt szükséges a gépek ki­próbálása és Risztics 52 órás túrája minden­esetre azt a lehetőséget veti előre, hogy az Európa—Amerika-repülés sikerrel fog járni. A magyar lapokban a legkkülömbözőbb hír­adások jelentek meg Riszticsről. Megállapító­­tettek, amelyek nem helytállóak, sőt némely vonatkozásban mintha sértőek is volnának. Alkalmunk volt­ beszélgetni Risztics János húgával, Risztics Juliannával, aki a napokban tért vissza Dessauból és aki bátyjáról, a levegő magyar hőséről a következőket mondotta ne­künk: —­ János a budapesti reáliskolát végezte, ami­kor 14 éves korában a rákosi repülőtéren Bleriot, a La Manche-csatorna átrepü­lője vendégszere­pelt. Itt kapta az els­­ impulzust a repülés iránt való érdeklődésre. Legkedvencebb olvas­mánya gyermekkorában Werne Gyula, a „Hódító Robot“ című regénye volt, amelynek hatásaként a kisfiú a maga által konstruált kis repülőgépet Albatros-nak nevezte el.­­ Hallatlanul intelligens fiú volt, aki saját maga kereste ki a műszaki pályára való kiképzé­séhez szükséges elektrotechnikai könyveket és folytonos olvasással, tanulással fejlesztette isme­reteit. önként jelentkezett katonának és 18 éves korában Fischamendben a légi csapathoz osztot­ták be. Csakhamar az orosz, majd az olasz harc­térre került.­­ Egy alkalommal lezuhant és több ízben ér­ték gépet ellenséges golyók. Hősies magatartá­sáért 18 kitüntetésben részesült, köztük két arany és két nagy ezüst vitézségi érmet szerzett, megkapta a vaskeresztet, valamint az összes né­met repülő kitüntetéseket. 1922-ben mint tiszt­­helyettes szerelt le, majd a Légiforgalmi Társa­ság pilótája lett. — Innen két évvel ezelőtt ment ki Dessauba Junkers tanár világhírű gyártelepére. Aki ismeri ennek a német nagy gyárnak a bizalmatlanságát mindennel szemben, ami idegen, csak az tudja méltányolni bátyámnak ott elért karrierjét. Csakhamar úgynevezett „berepülő" pilóta lett, aki az új típusokat próbálja ki. Fivérem, — folytatta Risztics Júlia, — Junkers tanár egyik legmegh­ittebb embere lett, akivel a gyár minden ügyét megbeszélte. — A dessaui, világrekord megdöntésére irá­nyuló repülést a németek nemzeti ügynek tekin­tették. Maga a gyár a repülés tervét a legna­gyobb titokban tartotta. Dessauban és Lipcsében a lakosság, továbbá a hatóságok emberei, a ka­tonaság, a rendőrség egész éjszakákon át talpon voltak, hogy figyelemmel kisérjék ennek a nagy repülésnek minden mozzanatát. — Most már mindenki bízik az Amerikába repülés sikerében. Fivérem — eddig legalább úgy tudom — szombaton, vasárnap, vagy hétfőn startol társával Amerika felé. Ez természetesen az időjárás alakulásától is függ, amelyet most fokozott figyelemmel kísérnek a német meteoro­lógiai intézmények, különös gondot fordítva arra, hogy az óceán fölötti légköri viszonyok milyenek? Amint alkalmas jelentést kapnak, út­nak indulnak. Megtudtuk, hogy Risztics János most már a gazdag emberek közé számít. A német nagy iparosok és mecénások, továbbá sport­barátok igen nagyértékű díjakat tűztek ki az első Óceán-repülőnek, aki Európából Ame­rikába teszi meg a légi utat, de már eddig is szép díjakat szedett össze a most elért világrekord kapcsán. Magyar részről a Lég­ügyi Hivatal titkára a mai napon üdvözlő sürgönyt küldött Risztics János Budapesten lakó édesapjának. Dessauból egyébként ma az óceánrepülő­lésről az alábbi távirat érkezett: Dessau, augusztus 10. (Wolff.) Sachsenberg igazgató, a Junkers- művek vezetője, a sajtó képviselőivel foly­tatott megbeszélés alkalmával közölte, hogy a Junkers-művek igazgatósága azzal a gon­­dolattal foglalkozik, hogy egy harmadik repülőgépet is elindít Amerikába. A gép pilótájául Schnaebelet, az ismert pekingi repülőt szemelték ki. Portugáliában újabb forradalom fenyeget Lopez ezredes katonái nevében a kormány újjáalakítását követeli Lisszabon, aug. 10. Megbízható jelentések szerint Portugáliában a régóta fenyegető forradalom kitörő­ben van. Lopez ezredes, az oportói katonai parancsnokság vezetője, Lisszabonba érke­zett s közölte a kormánnyal, hogy az áldja rendelt csapatokban óriási izgalom uralko­dik, lázadástól kell tartani, ha egy héten belül a kormányt újja­ nem alakítják. Nem tudni még, hogy a kormány Lopeznek erre az ultimátumszerű kijelentésére mit vála­szolt, azt hiszik azonban, hogy a kormány kebelében uralkodó egyenetlenségek miatt egyöntetű választ a kormány nem fog adni. Bizományos, vagy vevő? Sikkasztáson e­léltek egy ügynököt (Saját tudósítónktól.) Plaskó József ügy­­nök ellen a királyi ügyészség sikkasztás bűntette címén vádat emelt azon az alapon, hogy múlt év elején az egyik budapesti papírkereskedelmi részvénytársaságtól bizo­mányi árut vett át, azt eladta és a pénzt a saját céljaira költötte el. Mossik Lajos dr. törvényszéki bíró mint v­egyesbíró előtt ma megtartott tárgyaláson, Plaskó azzal védekezett, hogy ő csak pár hónapra kapott bizományba árut, amit el is adott és árával elszámolt, később aztán már mint vevő vásárolt hitelbe a részvénytársa­ságtól. Beismeri, hogy nyolcmillió koronával tartozik még mindig a cégnek a hitelbe vett árukért. Becsatolt egyben több nyugtát és ezekkel igazolta azt, hogy a legutóbbi hóna­pokban már mint vevő szerepelt a részvény-­­társasággal szemben. Kezdetben ugyanis az átvételi jegyzékeken külön fel volt tüntetve a bizományi árujelzés. A törvényszék kihallgatta a cég több alkal­mazottját, akik valamennyien úgy vallottak, hogy Plaskynak mindvégig csak bizományi árukat adott át a cég és az a körülmény, hogy az utóbbi hónapokban az átvételi elismervé­­nyeken, illetve nyugtákon a bizományi áru­­jelzés nem szerepel, csak a raktáritoknak a hanyagságát mutatja. A cég raktárnoka maga is beismerte, hogy hibás abban, hogy hónapo­kon keresztül odaírta a bizományi áru­jelzést­ a nyugtákra, de legutóbb ezt állandóan elfe­lejtette megtenni. A bizonyítási eljárás befejezése és Berlin­ dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után a tör­vényszék bűnösnek mondotta ki Plaskó Józse­fet sikkasztás vétségében és ezért héthónapi fogházbüntetésre ítélte el. Plaskó fellebbezett az ítélet ellen. (MOT.) (—) Bécsi zárlat: Osztrák Hitel 65, Ma­­­gyar Hitel—, Államvasút 34, Délivasút 19.15, Rima 165.10, Salgó 102.10, Osztrák Hofherr 11.05 S Magyar Hofh­err 25.05, Déli elsőbbségi 77.30, Krupp 24.10, Alpesi 40.25, Kóburg 41.10, Zürich, augusztus 10. (Zárlat.) 2033 és egynegyed, London 2522, Newyork 518­80, Brüsszel 7218 és fél, Milánó 2825, Amsterdam 20797, Berlin 12331, Wien 7305, Szófia 375, Prága 1539, Varsó 58, Buda­pest 9055, Belgrád 913, Bukarest 322. Liverpool, augusztus 10. (Terménytőzsdeinyitás.) Búza októberre 11 — 12 és háromnegyed, decemberre 11—12 és fél, márciusra 11—12. Az irányzat nyugodt. Szerkesztő: Törs Tibor. Kiadja: 8 órai Újság lapkiadó rt . Felelős kiadó: Faragó Aladár igazgató. I Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában, Budapest, VIIL, Bükk Szilárd­ u. 4. —­ Felelős nyomdavezető: Nedeczky László.

Next