8 Órai Ujság, 1927. augusztus (13. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-11 / 181. szám
CSÜTÖRTÖK 10 •OLDAL Órai újság 1927 AUGUSZTUS 11 LAPZÁRTA: Egy tizenkencéves úrilány rejtélyes halála Hogyan szenvedett halálos mérgezést Farkas Irén? (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt a Mária Terézia tér 3. szám alatti házba, Farkas Soma nyugalmazott gimnáziumi tanár lakására kérték a mentőket. A lakásban egy 19 éves leány feküdt eszméletlenül. A mentők a fiatal leányt azonnal a mentőkocsiba tették és nagy gyorsasággal robogtak a Rókuskórház felé, a szerencsétlen leány azonban még útközben meghalt. A 8 Órai Újság munkatársa utána járt a fiatalt leány tragikus halálának és a következőket tudta meg: Farkas Soma tanár leánya, a 19 éves Irén szüleinek Mária Terézia tér 3. szám alatti lakásán lakott. A tragikus sorsú leány egy vállalat tisztviselőnője volt. Néhány nappal ezelőtt Farkas Irén súlyos gyomorfájdalmakról panaszkodott. Olyanrosszul lett, hogy szombaton a Ferenc József kereskedelmi kvrházba ment orvosi vizsgálatra Itt azonban kijelentették, hogy feküdjönotthon le és borogassa a gyomrát. A lány megfogadta az orvosi tanácsot, hazament és vasárnapra már jobban is lett, úgyhogy még aznap fölkelt. Hétfőn reggel hivatalába akart már menni, mikor hirtelen ismét rosszul lett. Ágyba feküdt és most már olyan görcsök kínozták, hogy nem tudott lábraállni. Szerdára virradó éjszaka azután a leány állapota anynyira rosszabbodott, hogy a mentőket kellett kihívni a szülőknek. A mentőorvosok megállapították, hogy valami mérgezést szenvedett a leány, de hogy mi volt az a méreg, ami a rosszullétét okozta és hogyan történt a mérgezés, azt nem sikerült megállapítani. A szerencsétlen leányt a mentők kórházba akarták szállítani, de még útközben kiszenvedett. Farkas Irén holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállítják és a boncolás fogja megállapítani a szerencsétlen fiatal leány rejtélyes halálának az okát. A 8 Órai Újság munkatársa beszélt a mentőkkel is Farkas Irén rejtélyes halálának ügyében és a mentőktől a következő felvilágosítást kapta: — Bennünket azzal hívtak ki a Mária Terézia téri lakásra, hogy ott Farkas Irén 19 éves leány rosszul lett. Megvizsgáltuk a leányt, de semmi közelebbi felvilágosítást sem tudtunk sem a hozzátartozóktól, sem az ottlevő orvostól szerezni a rosszullét tulajdonképpeni okáról. A hozzátartozók is csak azt adták elő, hogy a leány gyomorfájásról panaszkodott és a lakáson tartózkodó kezelőorvos sem tudta megmondani, hogy közvetlenül mi okozta a leány rosszullétét. Így tehát csupán a boncolástól várható annak kétségtelen megállapítása, hogy mi okozta Farkas Irén halálát. Ma ismét Zadravelza sajtópert tárgyalt a bíróság Megkeresik a kultuszminisztériumot és a hercegprímási hivatalt, hogy milyen eljárás folyt a volt tábori püspök ellen (Saját tudósítónktól.) Méhes Ignác dr. törvényszéki bíró alatt ma tárgyalta a törvényszék Judwig Dénes újságíró ügyét, aki ellen Zadravetz István nyugtábori püspök tett feljelentést sajtó után elkövetett rágalmazás vétsége címén. Múlt évi január 31-én Ludwig ugyanis cikkben foglalkozott a frankperrel és ennek kapcsán egy azóta elhalt képviselő nyilatkozatát is közölte. A hírlapíró többek között azt írta, hogy Zadravetz erkölcsökbe ütköző magatartást tanúsított a frankügyben, amikor különféle esküket vett ki fiaalemberekből és nem ett feljelentést a frankhamisítás ügyéről. A hírlapíró kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és bizonyítani kívánja állítását. Védője felszólalásában azzal érvelt, hogy a képviselő maga akarta azt, hogy közzétegyék nyilatkozatát a lapba. A védelem bizonyítani is kívánja az elállottakat és ezért kéri a bíróságot, hogy hallgassa ki tanúképpen Mikes püspököt, tovább Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, valamint keresse meg a hercegprímási hivatalt is, hogy Zadravetz ellen indult-e, milyen eljárás indult és milyen eredménnyel végződött a frankperből kifolyólag. Kérte ezenkívül magának Zadravetz tanúként való megidézését. Dánér Béla dr., Zadravetz jogi képviselője Rubinek István képviselő levelének ismertetését kérte, melyből kiderült, hogy az elhalt képviselő kijelentette annak idején, hogy ő nem adott olyan nyilatkozatot az újságírónak, amilyent az a lapban közzétett. A valódiság bizonyításához hozzájárult, de Zadravetz kihallgatását feleslegesnek tartja, mert Zadravetz sohasem tagadta azt, hogy fogadalmat vett ki irredenta célból. Az is köztudomású, hogy Zadravetz, amikor tudomására jutott, hogy a fiatalemberek milyen eszközöket szándékoznak igénybe venni, rosszalta ezt és joggal remélhette, hogy az illetők ezeket az eszközöket az irredenta érdekében nem fogják igénybe venni. Az pedig, hogy egy magyar ember magyar irredenta mozgalmat nem jelent föl, nem ütközhetik erkölcseikbe. Ezt csak a kisantant részéről kifogásolták — folytatja az ügyvéd — és éppen ezért kérte Zadravetz a nyugdíjaztatását. Végül becsatolta Dánér ügyvéd Gasparri bibornok egyik levelét, melyet 1927 áprilisába intézett Zadravetzhez egy könyv megjelenése alkalmából és ebből a levélből kiderült, hogy Őszentsége egyenes parancsára írta Gasparii ezeket a melegen gratuláló sorokat Zadravetzhez. Márpedig, ha erkölcsi tekintetben bármiféle kifogás merült volna föl Zadravetz mrőködése ellen — fejezi be az ügyvéd, — akkor Őszentsége az államtitkára útján nem íratott volna ilyen levelet Zadravetznek. A bíróság rövid tanácskozás után elnapolta a mai tárgyalást és elrendelte a kultuszminisztériumi és hercegprímási hivatal megkeresését abban a tekintetben, indult-e eljárás Zadravetz ellen ténykedéséért és hogy milyen eredménnyel végződött. A magyar Légügyi Hivatal ma üdvözlő sürgöny küldőit kiszt lesnek Dessauba A magyar pilóta máris a gazdag emberek közé szálí! Harmadik gépet is indítanak a Junkers-művek (Saját tudósítónktól.) Nemcsak Németország, hanem egész Európa lázas érdeklődéssel tekint az Óceán újabb átrepülése elé, amelynek gigantikus túrájára most indul el két pilóta: a magyar Risztics János és a német Edzard. Külföldi lapok hasábos cikkekben foglalkoznak állandóan a merész repülés tervével és kimutatják, hogy az Európából Amerikába való repülés sokkal nehezebb és nagyobb feladata a pilótákra és a gépre, mint Lindbergh, Byrd vagy Chamberlin bravúrjai voltak. Risztics Jánost, a most már világhírűvé vált magyar pilótát, a dessaui lipcsei repülés világrekorderét, egész Németország ünnepli és bennünket, magyarokat, bizonyára jóleső elégtétellel tölt el az a tény, hogy a német sajtó, a hivatalos tényezők, a német közvélemény egyformán a magyar pilótát is ünnepüki Risztics Jánosban. Német lapok kimutatják, hogy Risztics és Edzard 52 óra 28 perces világrekordjának nagyszerűségéből nem von le semmit az a körülmény, hogy az utat nem az Óceán fölött, hanem a szárazföld felett tették meg, mert hiszen Chamberlin eddigi 51 órás világrekordja sem az Óceán felett született meg. Chamberlin mielőtt elindult európai repülésére Amerikából, a szárazföld felett több repülést végzett, amelyek során 51 óráig maradt a levegőben. Természetes, hogy minden ilyen nagy túra előtt szükséges a gépek kipróbálása és Risztics 52 órás túrája mindenesetre azt a lehetőséget veti előre, hogy az Európa—Amerika-repülés sikerrel fog járni. A magyar lapokban a legkkülömbözőbb híradások jelentek meg Riszticsről. Megállapítótettek, amelyek nem helytállóak, sőt némely vonatkozásban mintha sértőek is volnának. Alkalmunk volt beszélgetni Risztics János húgával, Risztics Juliannával, aki a napokban tért vissza Dessauból és aki bátyjáról, a levegő magyar hőséről a következőket mondotta nekünk: — János a budapesti reáliskolát végezte, amikor 14 éves korában a rákosi repülőtéren Bleriot, a La Manche-csatorna átrepülője vendégszerepelt. Itt kapta az els impulzust a repülés iránt való érdeklődésre. Legkedvencebb olvasmánya gyermekkorában Werne Gyula, a „Hódító Robot“ című regénye volt, amelynek hatásaként a kisfiú a maga által konstruált kis repülőgépet Albatros-nak nevezte el. Hallatlanul intelligens fiú volt, aki saját maga kereste ki a műszaki pályára való kiképzéséhez szükséges elektrotechnikai könyveket és folytonos olvasással, tanulással fejlesztette ismereteit. önként jelentkezett katonának és 18 éves korában Fischamendben a légi csapathoz osztották be. Csakhamar az orosz, majd az olasz harctérre került. Egy alkalommal lezuhant és több ízben érték gépet ellenséges golyók. Hősies magatartásáért 18 kitüntetésben részesült, köztük két arany és két nagy ezüst vitézségi érmet szerzett, megkapta a vaskeresztet, valamint az összes német repülő kitüntetéseket. 1922-ben mint tiszthelyettes szerelt le, majd a Légiforgalmi Társaság pilótája lett. — Innen két évvel ezelőtt ment ki Dessauba Junkers tanár világhírű gyártelepére. Aki ismeri ennek a német nagy gyárnak a bizalmatlanságát mindennel szemben, ami idegen, csak az tudja méltányolni bátyámnak ott elért karrierjét. Csakhamar úgynevezett „berepülő" pilóta lett, aki az új típusokat próbálja ki. Fivérem, — folytatta Risztics Júlia, — Junkers tanár egyik legmeghittebb embere lett, akivel a gyár minden ügyét megbeszélte. — A dessaui, világrekord megdöntésére irányuló repülést a németek nemzeti ügynek tekintették. Maga a gyár a repülés tervét a legnagyobb titokban tartotta. Dessauban és Lipcsében a lakosság, továbbá a hatóságok emberei, a katonaság, a rendőrség egész éjszakákon át talpon voltak, hogy figyelemmel kisérjék ennek a nagy repülésnek minden mozzanatát. — Most már mindenki bízik az Amerikába repülés sikerében. Fivérem — eddig legalább úgy tudom — szombaton, vasárnap, vagy hétfőn startol társával Amerika felé. Ez természetesen az időjárás alakulásától is függ, amelyet most fokozott figyelemmel kísérnek a német meteorológiai intézmények, különös gondot fordítva arra, hogy az óceán fölötti légköri viszonyok milyenek? Amint alkalmas jelentést kapnak, útnak indulnak. Megtudtuk, hogy Risztics János most már a gazdag emberek közé számít. A német nagy iparosok és mecénások, továbbá sportbarátok igen nagyértékű díjakat tűztek ki az első Óceán-repülőnek, aki Európából Amerikába teszi meg a légi utat, de már eddig is szép díjakat szedett össze a most elért világrekord kapcsán. Magyar részről a Légügyi Hivatal titkára a mai napon üdvözlő sürgönyt küldött Risztics János Budapesten lakó édesapjának. Dessauból egyébként ma az óceánrepülőlésről az alábbi távirat érkezett: Dessau, augusztus 10. (Wolff.) Sachsenberg igazgató, a Junkers- művek vezetője, a sajtó képviselőivel folytatott megbeszélés alkalmával közölte, hogy a Junkers-művek igazgatósága azzal a gondolattal foglalkozik, hogy egy harmadik repülőgépet is elindít Amerikába. A gép pilótájául Schnaebelet, az ismert pekingi repülőt szemelték ki. Portugáliában újabb forradalom fenyeget Lopez ezredes katonái nevében a kormány újjáalakítását követeli Lisszabon, aug. 10. Megbízható jelentések szerint Portugáliában a régóta fenyegető forradalom kitörőben van. Lopez ezredes, az oportói katonai parancsnokság vezetője, Lisszabonba érkezett s közölte a kormánnyal, hogy az áldja rendelt csapatokban óriási izgalom uralkodik, lázadástól kell tartani, ha egy héten belül a kormányt újja nem alakítják. Nem tudni még, hogy a kormány Lopeznek erre az ultimátumszerű kijelentésére mit válaszolt, azt hiszik azonban, hogy a kormány kebelében uralkodó egyenetlenségek miatt egyöntetű választ a kormány nem fog adni. Bizományos, vagy vevő? Sikkasztáson eléltek egy ügynököt (Saját tudósítónktól.) Plaskó József ügynök ellen a királyi ügyészség sikkasztás bűntette címén vádat emelt azon az alapon, hogy múlt év elején az egyik budapesti papírkereskedelmi részvénytársaságtól bizományi árut vett át, azt eladta és a pénzt a saját céljaira költötte el. Mossik Lajos dr. törvényszéki bíró mint vegyesbíró előtt ma megtartott tárgyaláson, Plaskó azzal védekezett, hogy ő csak pár hónapra kapott bizományba árut, amit el is adott és árával elszámolt, később aztán már mint vevő vásárolt hitelbe a részvénytársaságtól. Beismeri, hogy nyolcmillió koronával tartozik még mindig a cégnek a hitelbe vett árukért. Becsatolt egyben több nyugtát és ezekkel igazolta azt, hogy a legutóbbi hónapokban már mint vevő szerepelt a részvény-társasággal szemben. Kezdetben ugyanis az átvételi jegyzékeken külön fel volt tüntetve a bizományi árujelzés. A törvényszék kihallgatta a cég több alkalmazottját, akik valamennyien úgy vallottak, hogy Plaskynak mindvégig csak bizományi árukat adott át a cég és az a körülmény, hogy az utóbbi hónapokban az átvételi elismervényeken, illetve nyugtákon a bizományi árujelzés nem szerepel, csak a raktáritoknak a hanyagságát mutatja. A cég raktárnoka maga is beismerte, hogy hibás abban, hogy hónapokon keresztül odaírta a bizományi árujelzést a nyugtákra, de legutóbb ezt állandóan elfelejtette megtenni. A bizonyítási eljárás befejezése és Berlin dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Plaskó Józsefet sikkasztás vétségében és ezért héthónapi fogházbüntetésre ítélte el. Plaskó fellebbezett az ítélet ellen. (MOT.) (—) Bécsi zárlat: Osztrák Hitel 65, Magyar Hitel—, Államvasút 34, Délivasút 19.15, Rima 165.10, Salgó 102.10, Osztrák Hofherr 11.05 S Magyar Hofherr 25.05, Déli elsőbbségi 77.30, Krupp 24.10, Alpesi 40.25, Kóburg 41.10, Zürich, augusztus 10. (Zárlat.) 2033 és egynegyed, London 2522, Newyork 51880, Brüsszel 7218 és fél, Milánó 2825, Amsterdam 20797, Berlin 12331, Wien 7305, Szófia 375, Prága 1539, Varsó 58, Budapest 9055, Belgrád 913, Bukarest 322. Liverpool, augusztus 10. (Terménytőzsdeinyitás.) Búza októberre 11 — 12 és háromnegyed, decemberre 11—12 és fél, márciusra 11—12. Az irányzat nyugodt. Szerkesztő: Törs Tibor. Kiadja: 8 órai Újság lapkiadó rt . Felelős kiadó: Faragó Aladár igazgató. I Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában, Budapest, VIIL, Bükk Szilárd u. 4. — Felelős nyomdavezető: Nedeczky László.