8 Órai Ujság, 1927. szeptember (13. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-01 / 197. szám
ÁRA T^hTjB C|| | Kd NggglgfttX'' Budapest, 1927 szeptember 1 ||51| 81 kLiCK ^CsütörtökXIII.évfolyam 197.sz. £||| ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ^P*T~ .. . EGYES SZÁM ÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAFELÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PEN^^ FELELŐS SZERKESZTŐ: UDVAROKON 10 FILLÉR. AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ-1RIVADANYT FINTT JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 60 CENT, EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ 1 OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. József körút 9,1.^itelefonszámaink: József 463—06, József 463-07, József 463—08, József 463—09 Akik a háborút szolgáljákAz osztálysorel mai húzásának eredménye a 4. oldalon A papíron megállapított és foglalt határok szentségéről meg sérthetetlenségéről beszélt tegnap Briand és hangos határozottságú kijelentései nagyon szomorú fényt vetnének a világ sorára, s a mi sorsunkra, ha nem látná mindenki világosan, hogy e kijelentések mögött mi van és mi nincsen. Mi van mögötte a béke szükségességének frázisában burkoltan, önérdek védelmében és mi nincs mögötte az igazság, a meggyőződés erejéből és a tények ismeretéből. Mert nem kétséges, hogy Briand épp úgy tudja, mint mi, hogy a világtörténelemnek és kiváltképpen Franciaország történetének is voltak papíron foglalt szerződésekkel megállapított határai, amelyeket az idő, az igazság jobb megismeerése és nemzetek akarata megdöntött. Briand talán holnap, vagy holnapután olyan területekre utazik, amelyeknek minden foltja és minden köre nyilvánvaló cáfolatot kiált feléje a papíron megállapított határok szentségéről és sérthetetlenségéről. Ám, ha belemegyünk Briand okoskodásába, azon a ponton, hogy a barbár háborút a béke érdekében, amely nem luxuscikke, hanem életszükséglete Európának, a jogi eljárás és a hozzájuk kapcsolódó írásos megállapodások, a szerződés váltja fel, akkor is inaktuálisan és rosszul beszél a mostani határok sérthetetlenségéről. Mert ezt is épp oly jól tudja ő, mint mindenki, hogy e határok megállapításánál nem jogi eljárásról és ezek nyomán fakadt szerződésekről van szó, hanem éppen a barbárnak minősített háború igazságtalan és diktált eredményeiről. Ezeket a szerződéseket nem jogi eljárásban etvenrangú felek kötötték, hanem győzők diktálták legyőzötteknek. Nem az igazság alapján, hanem a szerzett hatalom alapján. Ezekre tehát nem vonatkozik Briand szentség és sérthetetlenség hirdetésének elve. Ha majd lesznek olyan határok, amelyeket nem a győzők hatalma diktál, hanem amelyek nemzetek egyetértésében születtek meg, akkor igazság lesz az, ami szentségről és sérthetetlenségről most elhangzott. Ezt a szentséget pedig senki sem fogja jobban tisztelni minálunk. Mindezek után pedig nem kétséges, hogy kik azok, akik a háborút és kik azok, akik a békét szolgálják. Briandék azt hirdetik, hogy a háborúval szerzett igazságtalan határ örök és maradandó. Ez a háború szolgálata. Mi azt hirdetjük és hirdetik most már barátaink is, hogy nem fegyverrel, hanem éppen a jogi eljárás erejével, a diplomácia eszközeivel egyedül és kizáróan az igazság alapján kell megváltozniok azoknak a határoknak, melyeknek vonalát nem az emberi megértés, méltányosság és igazság, hanem a kiontott vér rajzolta meg. Európa békéje valóban szükségesség, de ez a szükségesség csak emberi igazságon és nem szentségnek deklarált erőszakon alapulhat. A feleséggyilkossággal vádolt Erdélyi Béla dp. ügyében három előállítást rendelt el a rendőrség A klagenfurti vizsgálati iratok még nem érkeztek meg Erdélyi Bélát átszállították az ügyészségre . Békeffi István és Turay Ida sürgős kihallgatása a rendőrségen Egy újabb mellipott vallomás szerint Erdélyi Béla benn volt a hotelszobában, amikor a felesége meghalt (Saját tudósítónktól.) Háromnapos nyomozás után: Erdélyi Béla dr. ma délutántól a királyi ügyészség foglya. Szombaton este 10 órakor egy autótaxi állott meg a főkapitányság előtt. Az autóból egy elegáns, frissen borotvált, sportruhás férfi ugrott ki és ruganyos léptekkel sietett a detektívek között a központi ügyeletre. Az elegáns férfi gyorsan lépett be a főkapitányság kapuján . .. Ma délután egy órakor autótaxi állott meg a főkapitányság kapuja előtt. Egy borotválatlan arcú, gyűrött ruhájú, megtört, sápadt férfi, lépett ki a kapun és szállott be az autóba lassú, szomorú léptekkel ... A két autótaxi a millstadti tragédia bűnügyi nyomozásának két legfontosabb momentumát jelezte: Erdélyi Béla dr. előállítását a rendőrségre és a rendőrségről történt átszállítását a királyi ügyészségre. A rendőri nyomozás azonban nem zárult még le. Egyre szélesedik, egyre nagyobb hullámokat vet a millstadti tragédia bűnügyi vizsgálata, amelyet a rejtélyes névtelen feljelentés indított el. A mai nyomozás legfrissebb eseményeiről következőkben számol be a 8 Órai Újság munkatársa. Körülbelül tíz percig tartott a beszélgetés, míg a védő eltávozott, Erdélyi Bélát pedig most már nem a detektívszobába kísérték, hanem Erdélyi Béla kiabálva A nyomozás finom apján Erdélyi Béla hidegen, fölényesen* .-nyugodtan mondotta el vallomását, minden szót megfontoltan ejtett ki. A fogság azonban egyre jobban megtörte. Tegnap esti kihallgatása során már olyan idegesen védekezett, már olyan izgatott lelkiállapotban volt, hogy csitítaniok kellett az ügyvédeknek, a detektíveknek, akik mellette állottak. Egyik védője engedélyt kapott arra, hogy beszélgetést folytasson vele. A védő a detektívszobában találkozott védencével és Erdélyi Béla így fordult a védőjéhez: — Nekem nincs egyéb célom, mint hogy kiderüljön az ártatlanságom. Nem én vagyok a gyilkos. De ha kiszabadulok, úgyis meg fogok dögleni, mert meg akarok dögleni... Ezt már kiabálva az izgalomtól, remegve mondotta Erdélyi. Védője így válaszolt neki: — Nyugodjék meg, legyen férfi s emelt fővel nézzen szembe a vádakkal. Ha ön ártatlan, úgyis kiderül az ártatlansága, mert az ártatlanságnak ki kell derülnie. — Ém igyekszem . .. De ennyi megaláztatás ... Ennyi gyötrelem... — mondotta még Erdélyi. A védő ezután aziránt érdeklődött védence az izgalomtól védekezik nél, hogy nincs-e kifogása a rendőrségi bánásmód ellen. — A nagyon jól bánnak velem itt az urak, igazán semmi panaszom nem lehet — válaszolta, a 200-as cellába helyezték el éjszakára. Egész éjszaka nem aludt semmit. Izgatottan, idegesen járt fel-alá a szobában s csak hajnal felé aludt el. De kilenc órakor már dr. Vogl József rendőrkapitány szobájában volt, ahol újból kihallgatták. A rendőrkapitány a biztosítási ügyletre vonatkozóan intézett több kérdést Erdélyihez, aki kijelentette, hogy emlékezete szerint az egész biztosítás ötlete a feleségéé volt. Ő nem is akarta magát biztosítani. Tanukat nevezett meg, akik ezt igazolni tud-ják. Erdélyi vallomása után a rendőrkapitány intézkedésére detektíveket küldöttek ki azoknak a tanuknak a lakására, akiket Erdélyi megnevezett, hogy sürgősen kihallgassák őket. Ezek a tanúk délelőtt 11 órakor meg is jelentek a rendőrségen: Békeffi István hírlapíró és Turay Ida színésznő, a Belvárosi Színház tagja. Békeffi István és Juray Ida tanúvallomása Békeffi Istvánt hallgatta ki elsőnek Vogl kapitány. Békeffi a következőket vallotta: — Nem tudok arról, hogy kinek az unszolására történt az életbiztosítás, csak arra emlékszem, hogy Erdélyi említette előttem egy alkalommal, hogy kölcsönös életbiztosítást köt úgy a felesége, mint a maga javára. Emlékezetem szerint 10—10 ezer dollárról szólott a biztosítás, amelyet nem sokkal az esküvőjük után kötöttek. — Mit tud arról, hogyan élt a házaspár? — kérdezte ezután a rendőrkapitány Békeffitől. — Azt hallottam, hogy zsörtölődések, apróbb viszálykodások voltak közöttük, — válaszolta a tanú, — hogy azonban ezek verekedéssé fajultak volna, arról nincsen tudomásom. Ezután Turay Ida kihallgatása következett. Turay Ida körülbelül ugyanazokat vallotta, mint Békeffi. Ő sem tud arról, hogy Forgács Anna szorgalmazta volna az életbiztosítás megkötését, azonban a házastársak közötti veszekedésekről ő is hallott. A két tanú kihallgatása után Lőw Zoltánná kihallgatását akarták foganatosítani, Lőw Zoltánná azonban még mindig nem tartózkodik Budapesten, úgy hogy ma délutánig sem sikerült kihallgatni. Lőwné kihallgatásától sokat vár a rendőrség, mert Lőwné már az osztrák hatóságok előtt is több fontos körülményre tett érdemben vallomást. "