8 Órai Ujság, 1927. október (13. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-01 / 222. szám
1927 OKTÓBER 1 ÓMiujiAG Gróf Khuen-Héderváry Sándor nyilatkozik a Paleologue-féle jegyzőkönyvről A külügyminisztériumba a jegyzőkönyv nem érkezett Simonyi-Semadan kijelenti, hogy a minisztertanács az ügyet annak idején letárgyalta és elfogadta . Nem a magyar kormányon múlt, hogy nem haósult meg a terv (Saját tudósítónktól.) A Paléologue-féle jegyzőkönyv immár minden kétséget kizáró módon tárja a közvélemény elé a francia hivatalos felfogást a trianoni békeszerződés rendelkezésének komolyságáról. A jegyzőkönyv olyan szempontokat tartalmaz, amelyek nem hagynak kétséget maguk után, hogy a békekötés pillanatában már nem tartották életképesnek a megcsonkított Magyarország által torzzá alakított Kelet-Európát s hajlandóknak mutatkoztak felelős állásban levő francia politikusok a tárgyalások komoly formában való fölvételére. A jegyzőkönyv, amelyről most annyi szó esik, e tárgyalások során kialakult nézetek összefoglalása s immár annak hitelességét senki se vonja kétségbe. Eszerint 1920-ban megvolt az éleslátás a francia vezető körökben, amely a trianoni stipulációk érinthetetlenségét illuzóriusnak tartotta, s a módosításról megindultak a diszkussziók. Teljesen összhangban áll ez a Millerand-féle kísérőlevéllel, s hogy konkrét formában nem került döntésre, arra egyszerű magyarázat lehet az idő hiánya is, egyben azonban magában hordta ezt a jogos aspirációt, hogy a békerendelkezések megváltoztathatók. A jegyzőkönyv körül megindult nyilatkozatáradat között teljes világosságot vet az ügyre Simonyi-Semadam Sándor akkori miniszterelnök alábbi nyilatkozata, nemkülönben a külügyminisztérium részéről gróf Khuen-Héderváry Sándornak, a külügyminiszter helyettesének nyilatkozata. Simonyi-Semadam nyilatkozata Tekintettel azokra a nyilatkozatokra, amelyeket egyes lapok Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnöknek tulajdonítanak és amelyek szövegezésükben egymástól eltérnek, a Magyar Távirati Iroda egyik munkatársa fekereste Simonyi-Semadam Sándort és tőle a következő hiteles nyilatkozatot kapta: — A Magyarság tegnapelőtti számában közzétett Paléologue-féle jegyzőkönyvre vonatkozóan a lapoknak csupán a következő nyilatkozatot adtam: Az ügyet a kormány tárgyalta. Minisztertanács döntött benne minden huzavona és haladék nélkül és a kormány a maga részéről mindent megtett, hogy az ügy perfektuáltassék. Hogy a dologból nem lett semmi, annak egyedüli oka Paléologue bukása. Minden, ami ezenkívül vagy ettől eltérő fogalmazásban nevem alatt megjelent, az nem fedi az én kijelentéseimet és azzal magamat nem azonosítom. Így nem mondottam azt, hogy a Magyarságban közölt jegyzőkönyvvel azonos szövegű okmányt kapott volna a kormány. Minden további kérdésre a ■választ kereken megtagadtam, úgy, amint a jövőben sem fogok ebben az ügyben semmiféle nyilatkozatot tenni. Mayer János földmívelésügyi miniszter a Simonyi-Semadam-kormányban ugyancsak a földmívelésügyi tárcát látta el. A 8 Órai Újság munkatársa ma délelőtt kérdést intézett a földmívelésügyi miniszterhez: nem kíván-e nyilatkozni a Paléologue-féle összefoglaló jegyzék történetéről. Mayer János földmívelésügyi miniszter kérdésünkre a következőket mondotta: — Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnököm már nyilatkozott. Nekem itt annál kevésbbé lehet mondanivalóm, mert ez időszerint is aktív miniszter vagyok. Ebben az ügyben tehát semmiféle nyilatkozatot nem tehetek. Sem a békedelegáció, sem a külügyminisztérium — mondja Khuen-Héderváry gróf — nem kapta meg a Paléologue-jegyzéket Gróf Khuen-Héderváry Sándor államtitkár, aki Walkó Lajos miniszter távollétében a külügyminisztériumot vezeti, a 8 Órai Újság munkatársa előtt a kormánynak a Paléologuejegyzék ügyében elfoglalt álláspontjáról a következőket mondotta: — A kormányt meglepte ennek a jegyzéknek nyilvánosságrahozatala — mondotta gróf Khuen-Héderváry államtitkár, — nem a benne foglaltak miatt, hanem azért, mert a jegyzéknek a külügyminisztériumban a nyomát sem találják, márpedig egy ilyen jegyzéknek nyoma volna. Sem a békedelegáció, sem a külügyminisztérium nem kapta meg ezt a jegyzéket és így a kormány intézkedni nem is tud. Elsősorban be kell várni, hogy Franciaország részéről hogyan foglalnak állást a Paleologue-ügyben. Ismételten le kell szögeznem, hogy a jegyzéket nem kaptuk meg, annak semmilyen nyoma nincs és így nem is tisztázhatjuk a kérdést. Azt nem tudom, hogy tisztázódni fog-e a kérdés, lehet hogy tisztázódik. Felvetettük a külügyminiszter helyettese előtt, hogy Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnök olyan kijelentést tette, hogy annak idején a minisztertanács elfogadta a jegyzékben foglaltakat. Erre nézve gróf Khuen-Héderváry a következőket válaszolta: — Én Simonyi-Semadam Sándor nevében nem nyilatkozom és nem is nyilatkozhatom, de tudomásom van arról, hogy ő helyre fogja igazítani nyilatkozatát, amely arra enged következtetni, mintha a minisztertanács tárgyalta volna ezt a jegyzéket. Én láttam ezt a nyilatkozatot, szó szerint nem tudok ugyan rá emlékezni, de az a lényeges, hogy Simonyi-Semadam nem emlékezik viszsza pontosan arra, hogy ez volt-e az a jegyzék, amivel ők foglalkoztak annak idején. Ki hiszi el?... Még szabadlábon Egy városatya rágalmazási perei, melyek az eljárás felfüggesztésével és kielégítő nyilatkozattal végződnek (Saját tudósítónktól.) A főváros törvényhatósági bizottsága március 16-án közgyűlést tartott, amelyen Kis Jenő dr, a t Széchenyifürdő építkezésével kapcsolatban felemlítette Nagy István építési vállalkozó nevét, s megjegyezte, hogy Nagy István ellen csalás bűntettecímén eljárás indult. Nagy István törvényhatósági bizottsági tag erre felállott és bejelentette, hogy ebben az ügyben már rágalmazás címén pert indított. Hangsúlyozta, hogy cégének a bélyegzőjét valaki — az ő tudta és beleegyezése nélkül nyomta rá a szívességi váltókra és neki ehhez az ügyhöz semmi köze nincs. Lévai Sándor törvényhatósági bizottsági tag erre a következő megjegyzést tette: — Ki hiszi élték Nagy István Lévai ellen e közbeszólás miatt eljárást indított, amelyet a büntető járásbíróságon ma tárgyalt Székely Endre dr. járásbíró. Lévai Sándor kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert sem gyanúsítani, sem sérteni nem akart. Kiss Jenő dr., Lévai védője a valódiság bizonyítását kérte arra nézve, hogy Schönfeld Richárd és Nagy István ellen valóban tettek feljelentést csalás bűntette címén és Nagy István beismerte, hogy tudomása volt arról, hogy Schönfeld a cég nevében aláírta a váltókat. A védői kérte ebben az ügyben az eljárás felfüggesztését, míg a szóban forgó bűnügy be nem fejeződik. Liszka Árpád dr., Nagy István jogi képviselője az indítványhoz hozzájárult, mire a bíróság ilyen értelemben határozott. Ezt követőleg a járásbíró annak a rágalmazási pernek a tárgyalását vette sorra, amelyet ugyancsak Nagy István indított Ihír Zoltán törvényhatósági bizottsági tag ellen. Kiár ugyanis, amikor a szónok Nagy István törvényszéki bírót említette meg és hangsúlyozta, hogy" az ugyanilyen nevű törvényhatósági bizottsági tag nem azonos a letartóztatott bíróval, közbekiáltott: — Még szabadlábon! E közbekiáltás miatt jelentette fel Nagy István Kiár Zoltánt, akit a mai tárgyaláson két szuronyos fogházőr vezetett elő. Kiár kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert sértést nem követett el. Közbekiáltását nem a bizottsági tagnak, hanem a törvényszéki bíróra értette. Minthogy Klárnak ezt a kijelentését Nagy István elégtételül elfogadta, a bíróság a további tárgyalást megszüntette. A vádlott nem jelent meg a tárgyaláson és öngyilkosságának bejelentésével mentette ki távolmaradását Ternyey Miklós tiszta lelkiismeretére hivatkozik, de fél az ítélettől, s ezért meghal (Saját tudósítónktól.) Négy napon keresztül tárgyalta a budapesti büntetőtörvényszék Schirilla tanácsa azt a csalási bűnügyet, amelynek vádlottjai Berger Mór, Schwartz Ármin és Ternyey Miklós, a Continental Export-Import rt. igazgatóságának tagjai. A vádirat szerint a vádlottak kosztkamat ellenében különböző összegeket vettek át olyan időben, amikor már tudták, hogy fizetésképtelenek. A kamatozásra átvett pénzt a saját céljaikra fordították. Mára tűzték ki az ügy folytatólagos tárgyalását, amelyen a vádlottak közül csak Schwartz és Berger jelent meg. A folytatólagos tárgyalást nem lehetett megtartani, mert a megnyitás után felállott Papp Jenő dr., Ternyey Miklós védője és a következőket jelentette be: — Szomorú kötelességet teljesítek, tekintetes királyi törvényszék, amikor felolvasom Árverés, fiánk és Áruforgalmi Vállalat. V., Nádor utca 30 szám alatti cég késedelmes adósai terhére a K. T. 36. § a értelmében az Árverési Csarnok közbenjöttével, Tátra utca 10. sz. alatt f. é. október hó 1-én, d. e. 9 órakor elárvereztet autókat és egyéb ingóságokat. Adókat és illetékeket a vevők fizetik. Autókra csak azok tehetnek ajánlatot, akik az elvereztetőnél előzőleg 3.000 pengő bánatpénzt letétbe helyeztek. SZOMBAT 3. OLDAL) Vighinház klméház Grill Room V., Berlini tér 5 Szombat, október 1-én megnyílik Hermann leopoldi zongorahumorista Eisemann zeneszerző a két zongoránál Ternyey Miklósnak egy hozzám intézett levelét. A levél ma reggel négy órakor kelt és a következőket tartalmazza: Kedves ügyvéd Úr! Mikor e sorokat olvassa én már nem vagyok az élők sorában. Nem bírom túlélni, hogy engem alap nélkül elítéljenek, pedig úgy érzem, hogy így lesz. Dr. Szarkánnénak és Kásának hazug és minden alapot nélkülöző állításai visznek a halálba, ön igen sokat dolgozott érdekembe, de a zsidók ellen nem tehetek semmit. Még utoljára kijelentem, senkit sem kapacitáltam, hogy a Kontinentálnál, vagy az Általános Gazdasági és Kereskedelmi Rt.-nél bármilyen kis összeget is lefizessen. Nem igaz Szarkáné és Kása vallomása. Egy megtörtént ténnyel szemben az asszony hisztérikus görcsök közepette mindent összehordott. A továbbiakban cáfolja Szarkáné és Kása vallomását, majd így végzi: — Tiszta a lelkiismeretem, úgy halok meg. Mentsen ki ügyvéd úr a tanács urak előtt, de már nem tudtam odamenni. Kérem mentsenek fel halálom után, mert tiszta lelkiismerettel állítom, hogy nem vagyok bűnös. A tanács tagjai és a tárgyalás közönsége nagy meglepetéssel hallgatták ezt a nem mindennapi bejelentést, amely után felállott Lator István dr. ügyészségi alelnök és kérte a törvényszéket, szakítsa félbe a tárgyalást, keresse meg a rendőrséget, hogy sürgősen állapítsa meg, csakugyan megtörtént-e Ternyey öngyilkossága. Papp Jenő dr. védő csatlakozott az ügyész indítványához, míg a többi védők azt kérték, hogy a törvényszék rövid terminust tűzzön ki a tárgyalás folytatására. A bíróság a tárgyalást félbe is szakította és megkeresi a rendőrséget, hogy nyolc nap alatt jelentse be, tényleg öngyilkos lett-e Ternyey Miklós. A következő tárgyalást október 21-én tartják meg. • A 8 Órai Újság a rendőrségen érdeklődött Ternyey Mihály esetleges öngyilkosságának körülményeire vonatkozólag. A főkapitányságon csak annyit tudtak, hogy Ternyey Mihály törvéyszéki főtárgyalására érkezett nemrégiben Balassagyarmatról a fővárosba, itt rokonainál és ismerőseinél lakott. Ternyei eltűnését már napokkal ezelőtt bejelentették, azonban a rendőrség megtalálni nem tudta. A mentőknél is érdeklődtünk, azonban a mentőállomás nyilvántartásában Ternyey Mihály neve nem szerepel. Minden valószínűség amellett szól, hogy vágy a környéken követett el öngyilkossági kísérletet vagya Dunába vetette magát. A mai miniszter tanács (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt a népjóléti minisztériumban Vass József helyettes miniszterelnök elnöklete alatt minisztertanácsot tartottak, amelyen a kormány tagjai közül Bod János, Herrmann Miksa, Klebelsberg Kunó gróf, Mayer János és Scitovszky Béla miniszterek, Prónay György báró, Ángyán Béla, Álgya-Papp Sándor, Khuen- Héderváry Sándor gróf és Bárczy István államtitkárok vettek részt. A mai minisztertanácson, amely az utolsó a népjóléti minisztériumban tartott minisztertanács, a folyó ügyeket tárgyalták s a tárgyalásokról semmilyen felvilágosításokat nem adtak ki. A legközelebbi minisztertanácson már Bethlen István gróf miniszterelnök fog elnökölni, aki a jövő hét első napjaiban veszi át hivatalát.