8 Órai Ujság, 1927. november (13. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

ÁRA­DO novemberi Ül ” írt, XIII. évfolyam 248. sz. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. József­ körút 9.1. em. uénszámaink: József 463—06, József 463—07, József 463—08, József 463—09 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGI— NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PEN®R EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐJ^ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­­UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 60 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Tissza István írta Klebelsberg Kunó gróf A világháború után sok érdekes könyv jelent meg, de ezeknek az érdekes köny­veknek a sorában is a legérdekesebbek azok a kiadványok, amelyek az egyes kül­ügyminisztériumoknak a világháborúra vonatkozó iratait, aktáit tartalmazzák. Jóformán minden állam, amely részt vett a nagy háborúban, szükségét érezte an­nak, hogy a külügyminisztereknek a nagy­követekhez intézett utasításait és a nagy­követek jelentéseit jól kiválogatva, közzé­tegyék, hogy ilyen tárgyilagosnak látszó alapon védekezzenek az ellen a vád ellen, hogy a világháború kitöréséhez, vagy an­nak továbbterjedéséhez, elmérgesedéséhez a maguk részéről is hozzájárultak volna. De aki gondosan olvassa ezeket a célzato­san összeválogatott aktákat, az bizony azt a benyomást kapja, hogy a latinnal szólva, vétkeztek a falakon kívül és belül. Mily felemelő,­ hogy ebben a zagyva hangzavarban a béke fenntartása mellett a magyar miniszterelnök emelt a leghatá­rozottabban szót. Nagy erkölcsi és politi­kai örökséget hagyott Tisza István nem­zetére. Ebben a hagyatékban azonban kétségtelenül legértékesebb az, hogy elle­nezte a háborút, mert mindinkább gro­teszken fog festeni az emberiség pártatlan részének öntudatában az, hogy az állító­lag igazságot osztó győzők éppen azt az országot csonkították meg leginkább, amelynek vezető államférfia ellenezte leg­határozottabban a háborút. A kiegyezés korának talán egyik legnagyobb hibája volt, hogy annak má­sodik felében nem vetettünk elég ügyet a világ közvéleményének kialakulására. So­kan vagyunk, akik nem tudunk egyet­­éretni a reform­kor Kossuthjával, aki megnehezítette Széchenyi alkotómunká­ját, nem tudunk egyetérteni a forradalom Kossuthjával, aki nem számolt eléggé az európai összhelyzettel s így túlerő nyo­mása alatt össze kellett roppannunk. Vi­szont nem szabad tagadni, hogy Kossuth és társai ISIS után megnőttek az emi­grációban. A számkivetett Kossuth­ nem nézi többé valamely megyeház,­ vagy az akkori pesti országházi ab­lakából a világot, hanem bejárta Tö­rökországot, Angliát, Amerikát, Fran­ciaországot, Olaszországot, úgyszólván az egész művelt világot és iparkodik az elnyomott Magyarország számára a nagy nemzetek rokkonszenvét megnyerni. Innen volt az, hogy az 50-es, 60-as és 70-es években a magyar névnek jó hangzása volt a külföldön. De azután a magyar közvélemény figyelme túlságosan belpoli­tikai helyzetünkre irányult és Európa kö­zepén úgy éltünk, mintha a Csendes- óceánnak egy szigetén laktunk volna. Azután jött Scottis Viktor és jöttek so­kan, sokan, nemzetiségeink túlzói és kül­földi rosszakaróink, akik rossz hírünket költötték a külföldön és minthogy ellen­állásra alig találtak, felszívódott az euró­pai köztudatba az, hogy mi nemzetisé­geinknek bősz elnyomói vagyunk. Mikor azután a világháború során a fegyverek döntése ellenségeink javára ütött ki,­­amikor Károlyi Mihály és Lin­­der Béla még azokat a fegyvereket is el­dobáltatták, amelyek az ötévi nagy küz­delem után töretlenül kezünkben marad­tak, akkor a tájékozatlan külföld úgy látta, hogy ki kell vennie az uralmunk alól azokat a mentetiségeket, amelyekkel az ő hite szerint rosszul bántunk. Íme az európai közvélemény hatalma még olyan esőben is, amikor nem fedi a tárgyi igaz­ ATIHná­l felemelőbb, hogy mi merít­hetünk 4PTsj­ír Istvánunk dús erkölcsi és politikai siépségéből és rámutathatunk arra, hogy na, a magyar miniszterelnök, a felelős vezető, ellenezte a háború meg­indítását és mégis hogy bántak ezzel a nemzettel. Ennek a tudata kezd felszívódni a nagy népek gondolkozásában, aminek kiszá­­míthatalanok a következményei, mert a nemzetközi közvélemény ereje nőttön nő. Csodálatos ez a nemzetközi közvélemény. Olyan, mint a légnyomás, nem lehet látni s aki nyomása alatt áll, mégis szorongó h­angulatba kerül. Politikai ellenfeleinken ennek a szorongó hangulatnak számos jelét látjuk, amely növekvő nyugtalanságban és bizonytalankodásban nyer kifejezést. Borzalmas vasúti szerencsétlenség Bari mellett Gyorsvonat­­sebességgel haladó különvonat belerohant egy szembejövő személyvonatba . A katasztrófának hat halottja és nyolcvan sebesülte van A gyászhír miatt félbeszakították a fascista ünnepségeket Róma, okóber 31. (Saját tudósítónktól.) A Marcia su Roma ötödik évfordulójának nemzeti ün­nepébe belesűvített egy borzalmas vasúti katasztrófának a híre. Ugyanakkor, ami­kor Mussolini ,a Gloria-gyakorlótéren száz­ezernyi katonai és polgári tömeg előtt a fascista győzelem rendíth­etetlenségéről be­szélt, D­él-Olaszország kies fekvésű kis vá­rosa, Bari mellett, a nyílt vasúti vonalon két vonat összeütközés következtében se­besültek jajkiáltásai, haldoklók h­örgései töltötték be a levegőt. Bari közelében, a bárt Stoearotomlói vasúti vonalon egy gyorsvonati sebes­séggel haladó ki­lönvonat belerohant egy szembejövő személyvonatba, a ki­lönvonat mozdonya és valamennyi kocsija felborult és a darabokra tört ko­csikban igen sok utas megsebesült. A vo­natok séretlenü­l maradt utasai és személy­zete nyomban megkezdték a mentési mun­kálatokat és nagy ü­ggyel-bajjal kihúzták a sebesü­leteket a felborult kocsikból. A közeli állomásról segélyvonat érkezett a szerencsétlenség színhelyére, ahol azonban hat embert csak holtan húzhattak ki a kocsirom­ok alól, míg nyolcvanat első segélyben részesítettek. Ezek közül harmincnak sérülése életveszélyes. A szerencsétlenség áldozatait a segélyvo­nal beszállította Bariba, a katasztrófáról pedig nyomban táviratot küldtek Musso­lini miniszterelnöknek, aki megrendülteti fogadta a gyászos hírt és nyomban elren­delte a fasista ü­nnepségek beszüntetését. A borzalmas szerencsétlenség­­színhelyére vizsgálóbizottság szállt ki, hogy megálla­pítsa a katasztrófa okát. A Stefani-ügynökség az alábbi hivatalos jelentést adta ki a vasúti szerencsétlen­ségről: A Bari—LoScorontondo vonalon egy kü­lönvonat összeütközött egy személy­­vonallal. A kü­lönvonat kocsijai fölborultak és összezúzódtak. Eddig hat hatottat és nyolcvan sebesültet szállítottak be. Harminc esetben súlyos sebesülést állapítottak meg. A fasiszta emlékü­nnepséget a gyász jeléül félbeszakították. A jubiláris ünnepségek kü­lönvonatainak torlódásából keletkezhetett a katasztrófa A budapesti­ olasz követségen, ahova újabb részletekért fordultunk, kijelentették munka­társunknak, hogy a követség egyelőre csak az isifieri Stefani-jelentést kapta meg. "-Beszélgettünk Oscarre di Franca lovaggal is, a budapesti olasz, fascio vicedelegátusá­val, aki a következőket mondotta: — Amióta az olasz fasció tömörítette szert vezetőibe­ a vasutasokat, olya rend és fegye-­ lem uralkodik köztük, amely felülmúlja a béke­beli standardot is. Szerencsétlenségek talán leg­ritkábban éppen az olasz vasutakon fordultak elő...De, elvégre nincs az a tökéletes gépezet, amely egyszer-egyszer ne hibázna. A bari-i ka­tasztrófa is csak úgy­ történhetett, hogy az ün­nepi kü­lönvonatak óriási torlódása közben egy állomást elf­el­ejt­e­gett a vitái­n­­. Két részeg legény vakmerő támadása Sztranyavszky államtitkár autója ellen Betörték az autó szélvédő üvegét — Az államtitkár könnyebben megsebesült — A garázda legényeket letartóztatták (Saját tudósítónktól.) Sztranyavszky Nán­dor belügyi, államtitkárt szombaton­ este egy különbös autóbaleset érte és csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a baleset nem végződött súlyosabb következményekkel. Az államtitkár Bérsekvadkert felé igyekezett autó­jával, minthogy azonban az autója útközben valami defektust kapott, átült egy ép­pen arra haladó magánautóba. Ennek az autónak a volánjánál a kocsi tulaj­donosa ült, s mellette foglalt helyet a belügyi államtitkár. Amikor az autó­­Érsekvadkert hátrába ért, egy körülbelül 20 legényből álló csoport zárta el az utat. A legények a korcsmából jőve, du­haj kedvvel énekeltek. Az autónak lassítani kellett, majd pedig meg is állt, hogy a legé­nyek közül el ne üssenek valakit. Abban a pil­lanatban, amikor a kocsi, megállt, két duhaj legény az autóhoz Ugrott és puszta ököllel a szélvédő üveget, betörte. A csörömpölve összetört üveglap szi­lánkjai Sztranyavszky Sándor államtit­kárt a homlokán és a szemén megse­bezték. Az államtikár arcát elborította a vér. Az autó erre nagy sebességgel Balassagyarmatra sietett, ahol a kórházban azonnal megvizsgál­ták az államtitkár sérüléseit. Az első pillanat­ban azt ilitték, hogy megismétlődött Széchenyi László washingtoni követünk tragédiája, azon­­­ban az orvosi vizsgálat megállapította, hogy az üvegszilánkok a belügyi állam­titkárnak csak a szemhéját sebezték meg, de a szemgolyója séretlen ma­radt. A­­­­endőrség, amely a különös támadás után megindította, a nyomozást, a két virtuskodó le­gényt letartóztatta. A Sztranyavszky Sándor államtitkár ellen intézett támadásnak a híre egész Balassagyarmaton nagy megdöbbenést és részvétet keltett. A város társadalmának legelőkelőbb reprezentánsai sorra keresték fel a kórházban, hogy­ szeretet­üknek és ragaszko­dásuknak adjanak vele szemben kifejezést.

Next