8 Órai Ujság, 1927. november (13. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-01 / 248. szám
ÁRADO novemberi Ül ” írt, XIII. évfolyam 248. sz. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. József körút 9.1. em. uénszámaink: József 463—06, József 463—07, József 463—08, József 463—09 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGI— NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PEN®R EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐJ^ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 60 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Tissza István írta Klebelsberg Kunó gróf A világháború után sok érdekes könyv jelent meg, de ezeknek az érdekes könyveknek a sorában is a legérdekesebbek azok a kiadványok, amelyek az egyes külügyminisztériumoknak a világháborúra vonatkozó iratait, aktáit tartalmazzák. Jóformán minden állam, amely részt vett a nagy háborúban, szükségét érezte annak, hogy a külügyminisztereknek a nagykövetekhez intézett utasításait és a nagykövetek jelentéseit jól kiválogatva, közzétegyék, hogy ilyen tárgyilagosnak látszó alapon védekezzenek az ellen a vád ellen, hogy a világháború kitöréséhez, vagy annak továbbterjedéséhez, elmérgesedéséhez a maguk részéről is hozzájárultak volna. De aki gondosan olvassa ezeket a célzatosan összeválogatott aktákat, az bizony azt a benyomást kapja, hogy a latinnal szólva, vétkeztek a falakon kívül és belül. Mily felemelő, hogy ebben a zagyva hangzavarban a béke fenntartása mellett a magyar miniszterelnök emelt a leghatározottabban szót. Nagy erkölcsi és politikai örökséget hagyott Tisza István nemzetére. Ebben a hagyatékban azonban kétségtelenül legértékesebb az, hogy ellenezte a háborút, mert mindinkább groteszken fog festeni az emberiség pártatlan részének öntudatában az, hogy az állítólag igazságot osztó győzők éppen azt az országot csonkították meg leginkább, amelynek vezető államférfia ellenezte leghatározottabban a háborút. A kiegyezés korának talán egyik legnagyobb hibája volt, hogy annak második felében nem vetettünk elég ügyet a világ közvéleményének kialakulására. Sokan vagyunk, akik nem tudunk egyetéretni a reformkor Kossuthjával, aki megnehezítette Széchenyi alkotómunkáját, nem tudunk egyetérteni a forradalom Kossuthjával, aki nem számolt eléggé az európai összhelyzettel s így túlerő nyomása alatt össze kellett roppannunk. Viszont nem szabad tagadni, hogy Kossuth és társai ISIS után megnőttek az emigrációban. A számkivetett Kossuth nem nézi többé valamely megyeház, vagy az akkori pesti országházi ablakából a világot, hanem bejárta Törökországot, Angliát, Amerikát, Franciaországot, Olaszországot, úgyszólván az egész művelt világot és iparkodik az elnyomott Magyarország számára a nagy nemzetek rokkonszenvét megnyerni. Innen volt az, hogy az 50-es, 60-as és 70-es években a magyar névnek jó hangzása volt a külföldön. De azután a magyar közvélemény figyelme túlságosan belpolitikai helyzetünkre irányult és Európa közepén úgy éltünk, mintha a Csendes- óceánnak egy szigetén laktunk volna. Azután jött Scottis Viktor és jöttek sokan, sokan, nemzetiségeink túlzói és külföldi rosszakaróink, akik rossz hírünket költötték a külföldön és minthogy ellenállásra alig találtak, felszívódott az európai köztudatba az, hogy mi nemzetiségeinknek bősz elnyomói vagyunk. Mikor azután a világháború során a fegyverek döntése ellenségeink javára ütött ki,amikor Károlyi Mihály és Linder Béla még azokat a fegyvereket is eldobáltatták, amelyek az ötévi nagy küzdelem után töretlenül kezünkben maradtak, akkor a tájékozatlan külföld úgy látta, hogy ki kell vennie az uralmunk alól azokat a mentetiségeket, amelyekkel az ő hite szerint rosszul bántunk. Íme az európai közvélemény hatalma még olyan esőben is, amikor nem fedi a tárgyi igaz ATIHnál felemelőbb, hogy mi meríthetünk 4PTsjír Istvánunk dús erkölcsi és politikai siépségéből és rámutathatunk arra, hogy na, a magyar miniszterelnök, a felelős vezető, ellenezte a háború megindítását és mégis hogy bántak ezzel a nemzettel. Ennek a tudata kezd felszívódni a nagy népek gondolkozásában, aminek kiszámíthatalanok a következményei, mert a nemzetközi közvélemény ereje nőttön nő. Csodálatos ez a nemzetközi közvélemény. Olyan, mint a légnyomás, nem lehet látni s aki nyomása alatt áll, mégis szorongó hangulatba kerül. Politikai ellenfeleinken ennek a szorongó hangulatnak számos jelét látjuk, amely növekvő nyugtalanságban és bizonytalankodásban nyer kifejezést. Borzalmas vasúti szerencsétlenség Bari mellett Gyorsvonatsebességgel haladó különvonat belerohant egy szembejövő személyvonatba . A katasztrófának hat halottja és nyolcvan sebesülte van A gyászhír miatt félbeszakították a fascista ünnepségeket Róma, okóber 31. (Saját tudósítónktól.) A Marcia su Roma ötödik évfordulójának nemzeti ünnepébe belesűvített egy borzalmas vasúti katasztrófának a híre. Ugyanakkor, amikor Mussolini ,a Gloria-gyakorlótéren százezernyi katonai és polgári tömeg előtt a fascista győzelem rendíthetetlenségéről beszélt, Dél-Olaszország kies fekvésű kis városa, Bari mellett, a nyílt vasúti vonalon két vonat összeütközés következtében sebesültek jajkiáltásai, haldoklók hörgései töltötték be a levegőt. Bari közelében, a bárt Stoearotomlói vasúti vonalon egy gyorsvonati sebességgel haladó kilönvonat belerohant egy szembejövő személyvonatba, a kilönvonat mozdonya és valamennyi kocsija felborult és a darabokra tört kocsikban igen sok utas megsebesült. A vonatok séretlenül maradt utasai és személyzete nyomban megkezdték a mentési munkálatokat és nagy üggyel-bajjal kihúzták a sebesületeket a felborult kocsikból. A közeli állomásról segélyvonat érkezett a szerencsétlenség színhelyére, ahol azonban hat embert csak holtan húzhattak ki a kocsiromok alól, míg nyolcvanat első segélyben részesítettek. Ezek közül harmincnak sérülése életveszélyes. A szerencsétlenség áldozatait a segélyvonal beszállította Bariba, a katasztrófáról pedig nyomban táviratot küldtek Mussolini miniszterelnöknek, aki megrendülteti fogadta a gyászos hírt és nyomban elrendelte a fasista ünnepségek beszüntetését. A borzalmas szerencsétlenségszínhelyére vizsgálóbizottság szállt ki, hogy megállapítsa a katasztrófa okát. A Stefani-ügynökség az alábbi hivatalos jelentést adta ki a vasúti szerencsétlenségről: A Bari—LoScorontondo vonalon egy különvonat összeütközött egy személyvonallal. A különvonat kocsijai fölborultak és összezúzódtak. Eddig hat hatottat és nyolcvan sebesültet szállítottak be. Harminc esetben súlyos sebesülést állapítottak meg. A fasiszta emlékünnepséget a gyász jeléül félbeszakították. A jubiláris ünnepségek különvonatainak torlódásából keletkezhetett a katasztrófa A budapesti olasz követségen, ahova újabb részletekért fordultunk, kijelentették munkatársunknak, hogy a követség egyelőre csak az isifieri Stefani-jelentést kapta meg. "-Beszélgettünk Oscarre di Franca lovaggal is, a budapesti olasz, fascio vicedelegátusával, aki a következőket mondotta: — Amióta az olasz fasció tömörítette szert vezetőibe a vasutasokat, olya rend és fegye- lem uralkodik köztük, amely felülmúlja a békebeli standardot is. Szerencsétlenségek talán legritkábban éppen az olasz vasutakon fordultak elő...De, elvégre nincs az a tökéletes gépezet, amely egyszer-egyszer ne hibázna. A bari-i katasztrófa is csak úgy történhetett, hogy az ünnepi különvonatak óriási torlódása közben egy állomást elfelejtegett a vitáin. Két részeg legény vakmerő támadása Sztranyavszky államtitkár autója ellen Betörték az autó szélvédő üvegét — Az államtitkár könnyebben megsebesült — A garázda legényeket letartóztatták (Saját tudósítónktól.) Sztranyavszky Nándor belügyi, államtitkárt szombaton este egy különbös autóbaleset érte és csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a baleset nem végződött súlyosabb következményekkel. Az államtitkár Bérsekvadkert felé igyekezett autójával, minthogy azonban az autója útközben valami defektust kapott, átült egy éppen arra haladó magánautóba. Ennek az autónak a volánjánál a kocsi tulajdonosa ült, s mellette foglalt helyet a belügyi államtitkár. Amikor az autóÉrsekvadkert hátrába ért, egy körülbelül 20 legényből álló csoport zárta el az utat. A legények a korcsmából jőve, duhaj kedvvel énekeltek. Az autónak lassítani kellett, majd pedig meg is állt, hogy a legények közül el ne üssenek valakit. Abban a pillanatban, amikor a kocsi, megállt, két duhaj legény az autóhoz Ugrott és puszta ököllel a szélvédő üveget, betörte. A csörömpölve összetört üveglap szilánkjai Sztranyavszky Sándor államtitkárt a homlokán és a szemén megsebezték. Az államtikár arcát elborította a vér. Az autó erre nagy sebességgel Balassagyarmatra sietett, ahol a kórházban azonnal megvizsgálták az államtitkár sérüléseit. Az első pillanatban azt ilitték, hogy megismétlődött Széchenyi László washingtoni követünk tragédiája, azonban az orvosi vizsgálat megállapította, hogy az üvegszilánkok a belügyi államtitkárnak csak a szemhéját sebezték meg, de a szemgolyója séretlen maradt. Aendőrség, amely a különös támadás után megindította, a nyomozást, a két virtuskodó legényt letartóztatta. A Sztranyavszky Sándor államtitkár ellen intézett támadásnak a híre egész Balassagyarmaton nagy megdöbbenést és részvétet keltett. A város társadalmának legelőkelőbb reprezentánsai sorra keresték fel a kórházban, hogy szeretetüknek és ragaszkodásuknak adjanak vele szemben kifejezést.