8 Órai Ujság, 1927. november (13. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-01 / 248. szám
OMissÁG 1927 NOVEMBER 1 KEDD 3* OLDAT. 3. LIPTAIIMR3B I 1876-1927 a zott számára és a temetésről ő gondoskodik. A temetés holnap, kedden délután fél 4 órakor lesz a rákoskeresztúri izr. temető halottasházából. A sírnál a gyászbeszédet Szász Károly v. b. t. t. mondja , az újságíró egyesületek hevében is búcsúztatni fogják Liptai Imrét. Egy csendes kis szobában, ahová csak tompán, messziről szűrődött a szerkesztőségi munka zaja, a telefonberregés, írógép-kattogás, elvonultan, magából mélyedve, minden szót, minden hangsúlyt lelkiismeretinek és meggyőződésének érzékeny mérlegére téve írta meg néhány nappal ezelőtt cikkeit, közéleti bírálatait, színházi kritikáit Liptai Imre, a 8 Órai Újság szerkesztőségében. És most elszorult szívvel nyitjuk ki Liptai Imre szobájának ajtaját, nézünk szembe elárvult íróasztalával, melynek ragyogóan tiszta rendje, mintha csak szimbóluma lenne egykori gazdája puritán tisztaságának, választékos finomságának, ízlése, gondolkozása, életbölcselete kiegyensúlyozott harmóniájának. Liptai Imre nem bontja meg többé elárvult íróasztalának kényes rendjét. Nem hajlik többé a fehér kéziratpapír fölé, hogy telerójja gondolataival, hogy ítéletet mondjon színdarabokról, írókról, színészekről, hogy hol a publicista komoly szavával, hol a humorista ragyogó derűjével, vagy finom iróniájával bíráljon társadalmi jelenségeket, eseményeket, vagy a nyilvánosság érdeklődésébe került személyeket. És elárvult a másik íróasztal is, az otthoni, ahol ízes elbeszéléseit, humoreszkjeit, pompás színműveit, páratlanul népszerű kabaré-tréfáit írta. Váratlan elmúlása mélységes részvétet kelt a művésztársadalomban, a színházak világában, ahol szerették úri egyéniségéért, nagyrabecsülték tehetségéért. De mienk a legfájdalmasabb gyász, akik legközelebbről ismertük emberi értékeit, akik legjobban éreztük baráti szeretetét. Könnyes szemmel búcsúzunk drága barátunktól: Isten veled! Ravatalodat az igaz fájdalom, a pótolhatatlan veszteség érzésének gyászfátyolával borítjuk! Nyugodtan olvasgatott, vagy beszélgetett ágyában, sőt tréfálkozott is látogatóival. Vasárnap ebéd után több látogatója volt. Ott volt a fivére, Uptay Károly, az ismert újságíró, Altstadter dr., a háziorvos és Garami Béla dr. főorvos. Négy óra felé járt az idő. Liptai Imre jókedvűenbeszélgetett látogatóival, akik figyelmeztették, hog’ kímélje magát. — Rossz vicc, — válaszolta a beteg — köszönöm, már jobban vagyok. A két orvos ezután tüzetesen megvizsgálta, majd a szomszéd szobába mentek, hogy konzíliumot tartsanak. Az orvosi konzílium közben Liptai Imre felkiáltott: — Elájulok! A következő pillanatban elveszítette eszméletét és alig két-három másodperc múlva a másik szobából elősiető orvosok már lemondóan intettek. Liptai Imre egynegyed öt órakor néhány másodperces agónia után meghalt. Halálát szívbénulás okozta. A gyászhír hamar terjedt nagyszámú barátai, ismerősei körében és a művészkörökben. Még csak fokozódott a részvét ma reggelre a fájdalomtól teljesen megtört, özvegyiránt, akinek édesanyja, özvegy Somló Márkné, a tegnapi tragikus nap éjszakáján 78 éves korában szívszélhűdésben hirtelen meghalt. Az agg úriasszony érelmeszesedésben szenvedett. Liptai Imréné még nem tudja, hogy egy napon vesztette el férjét és édesanyját. Hozzátartozói nem merték megmondani neki, hogy kettős a gyász s a mélyen sújtott özvegy szüntelen zokogással hajtogatja: — Hogyan mondom meg az anyámnak, hogy meghalt az uram !... A temetés kedden délután fél 4 órakor. Az izraelita szentegylet a maga halottjának tekinti Liptai Imét, díszsírhelyet adományoz Éetrajza Liptai Imre Miskolcon született 1876 augusztus 27-én, tehát 51 éves korában, alkotó erejének teljében távozott az élők sorából. Hírlapírói pályafutását Szegeden, a Szegedi Híradónál kezdte, melynek később szerkesztője is lett. A brilliáns tehetségű, fiatal hírlapíró azonban nem maradt sokáig Szegeden. Néhány évi szegedi működés után a fővárosba került, ahol 1912-ben a Pesti Napló felelős szerkesztője lett. Páratlanul termékeny elme volt. Irt vezércikket, novellát, tréfás jeleneteket, humoros karcolatokat, kritikát és úgy a publicisztikában, mint a szépirodalomban mindig kiválót alkotott. A különös tehetségű fiatal hírlapíró csakhamar a színpadon is feltűnt. Első sikerét 1910-ben „Hossz pénz nem vesz el“ c. vígjátékéval aratta, melyet a Magyar Színházban adtak elő. A következő évben már a Nemzeti Színház közönségét is meghódította a „Sarkantyút‘ című darabjával. Legforróbb sikerét „A jó fiú‘ ‘ -val aratta, mely a Renaissance Színházban hosszú ideig állandóan műsoron volt. Ite nem volt kisebb sikerük a „Pesti asszony" és a „Vörös ember“ című darabjainak sem. Néhány év óta ő írta azokat a bravúros kabaré-darabokat, melyek mindig legvonzóbb pontjai voltak a budapesti kabarék műsorainak. A ,,Lakodalom", a „Kegyelmes uram", a „Bölcs Halamon" nem egyszerű kabaré-darabok, hanem a legbrilliánsabb rövid vígjátékok, melyek igen meleg sikert hoztak a szerzőjüknek. Liptai Imre azonban sohasem szemlélte ezt a sikert közvetlen közelből. Finom lelke idegenkedett a zajos tapsoktól, ha azok neki szóltak s ezért soha nem nézte meg egyetlen darabjának az előadását sem. A mi redakciónkban, a 8 órai Újságnál dolgozott évek óta. Fáradhatatlan munkakészség és lelkes meggyőződés jellemezték publicisztikai munkásságát. És most, mikor a halál hirtelen kiragadt a körünkből, a magyar újságíró társadalom a legnagyobb részvéttel és megdöbbenéssel fogadja a gyászhírt. " Betegsége és halála Ma egy hete Liptai Imre meg itt volt közöttünk a szerkesztőségben és frissen, fiatalos kedvvel végezte a munkáját. Nem panaszkodott, nem borított arcára árnyékot a végzetes betegség, melynek csiráit akkor már magában hordozta. Kinyitotta az ablakot és mély lélekzettel szívta magába a beáramló csípős őszi levegőt. Könnyen öltözve, frdőtlen fővel, kisbabáiban állott a nyitott ablaknál s kollégái óvó intéseire mosolyogva válaszolt : — Hogyan lehet fázni? Egészséges ember nem érzi meg ezt a levegőt. Délután fél 3 órakor vidáman mosolyogva búcsúzott: — A viszontlátásra! Ki tudta, ki sejtette, hogy milyen tragikus, gyászos kor ez a viszontlátás. Liptai Imre sápadt arccal, lehunyt szemmel fekszik immár ágyán, a szomszéd szobából pedig szívszaggató zokogás hallatszik. Az özvegy szinte eszméletlenül, sírógörcsökben zokog a férje után, aki már nem hallja többé az óra munkába hívó kongását, nem hallja a szüntelenül csukló zokogást sem. Az óra reggel kilencet üt. Ilyenkor szokott elindulni közénk a szerkesztőségbe, ahol most kezdődik a munka láza. Ő már elvégezte a maga munkáját, ma már nem jön be az íróasztala mellé. A mélyen sújtott családtagok között csak nehezen tudjuk rekonstruálni, hogyan történt a katasztrófa. Az elmúlt hétfőn még jókedvűen ment el haza a szerkesztőségből, de másnap már nem kelt fel ágyából. Lázas volt. — Meghűltem, ma nem megyek be. Nem nagy dolog — mondotta nyugodtan. A láz azonban emelkedett, mire elhivatták a család háziorvosát, Altstadter doktort, aki azonnal gyanúsnak találta a betegséget. Csütörtökön már meg lehetett állapítani a tiszta diagnózist. Baloldali fertőző tüdőgyulladás. Az orvos közölte a családdal, hogy a betegség súlyos és tartani lehet attól, hogy átterjed a másik tüdőszárnyra is. Többizben meglátogatta Engel Károly dr. egyetemi magántanár is, aki szintén a legnagyobb óvatosságot ajánlotta. De Liptai Imre nem hitt betegsége súlyosságában, nem hitt abban akkor sem, mikor a gyulladás valóban átterjedt a másik tüdőszárnyra is. Erős fizikumú ember volt, nem érezte, hogy szervezetét megviselné a kór. lENYHE^YiDRSHBreroSl A reformáció évfordulóját az egész országban megünneplik a protestáns egyházak Herrmann Miksa miniszter Luther Márton fellövésének jelentőségéről (Saját tudósítónktól.) A főváros és az ország protestáns társadalma már tegnap megkezdte a reformáció emléknapjának megünneplését. A budapesti evangélikus és református templomokban tegnap és ma ünnepi istentiszteletek voltak az ifjúság és a nagyközönség részére és a vidék protestáns egyházközségei szintén kivétel nélkül ünnepi istentiszteletek keretében méltatták Luther Márton és a protestantizmus fellépésének jelentőségét. Ma délután hat órakor a pesti Vigadóban és a régi képviselőházban lesznek reformációs emlékünnepek, a budai Szilágyi Dezső téri templomban pedig délután öt órakor kezdődik az emlékünnep. A kelenföldi evangélikus nőegyesületnek a Horthy Miklós-úti iskolában tegnap tartott emlékünnepén megjelent Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter, a kelenföldi evangélikus egyházközség felügyelője is, aki ünnepi beszédében emelkedett szavakkal méltatta a krisztusi szeretet eszméjét és Luther Márton fellépésének jelentőségét. A polgári egyszerűség, haza- és emberszeretet — mondotta — tradíciója a protestáns társadalomnak ,amelyektől nem szabad eltántorodnia. A minisztert beszéde után hosszasan ünnepelte a közönség. „ Tisztességes, kulturemberhez méltó megélhetést kívánunk“ — mondotta Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a Katolikus Középiskolai Tanáregylet díszközgyűlésén (Saját tudósítónktól.) A Katolikus Középiskolai Tanáregylet vasárnap délben ünnepi és díszközgyűlés keretében adta át rendeltetésének a Fehérvári út 13. szám alatt épült Szent Gellért kollégiumát és székházát. Az új székházban Acsay István c. főigazgató a Katolikus Középiskolai Tanáregylet elnöke üdvözölte az ünnepségre érkező Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert. Ekkorra már zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel a székház díszterme. Bitter Illés c. főigazgató megáldotta az új székház minden helyiségét, majd Acsay István üdvözlő szavaira válaszolt a kultuszminiszter : — Akik — úgymond — az intézmények sokasodását és szaporodását hánytorgatják, azoknak fogalmuk sincs arról, hogyan lehet művelődést és nemzetnevelést előmozdítani. Amikor hivatalát elfoglalta, katasztrofális helyzetben volt a magyar népoktatás. Több, mint nyolcezer objektumra volt szükség és ennek még a felét sem tudta pótolni. Azután itt volt az egyetemek kérdése, a frázisgyártóknak sikerült belevinni a közvéleménybe azt a tudatot, hogy a kultuszminiszter egyoldalúan a felsőoktatás sorsát viseli szívén. De a három egyetemet magában foglaló törvényt ő már készen találta. Ha van hosszú lélekzetű dolog, akkor a kultúrpolitika az. Ha valaki ennek a kormánymaját folyvást rázogatja, az zavart okoz. A középiskolai reform ügyében tett eddigi lépéseit ismertette ezután a kultuszminiszter. Magának a vezetésnek adminisztratív térről a pedagógiai térre való átvitele — úgymond — nem elég, ha a középiskolai tanárság anyagi helyzeté továbbra is az marad, ami eddig volt. Nem mindenben koronázta fáradozásait siker, de a maximumát érte el annak, ami elérhető volt. Tovább kell építenünk és a pénzügyminisztériumban megvan a teljes készség e kérdések rendbehozására. A legutolsó tárgyalások folynak az eszme finalizálása érdekében és nagyon rövid időn belül az erre vonatkozó jogszabályok is meglesznek. Hogy a kultúra fel-" virágozzék, ahhoz bizonyos anyagi helyzet nélkülözhetetlen. Nem akarunk túlzott igényeket támasztani, de tisztességes kultúremberhez méltó megélhetést kívánunk. lyes a'jiet beszerezni e ‘/j/l]' legfinomabb minőségű (jfe\ férfi divat /JÉtE) ‘ jJIJ cikkeket, mert üzletátlelye j f® minit az építkezés tar- 8 innia alatt y£ occasio gianasí ^ (a legolcsóbb síscV Károly korát 8 /6W kezdetét veszi i. hó Mj régi üzletünk mellett. Az ehhez szükséges anyagi eszközöket a nemzetnek minden körülmények között elő kell teremtenie. Külföldi útjáról emlékezett meg ezután a miniszter. Rámutatott arra, hogy ha hallgatna a csüggedők szavára, amely mögött legtöbbször politikai taktika lappang, akkor a következő generációnak meg kellene őt átkozni. A beszédet többször szakította félbe a megjelentek tetszésnyilvánítása. Acsay István elnök, köszönte meg ezután a miniszter avatóbeszédét, dr. Pétergál Henrik főtitkár terjesztette, elő jelentését, végül elfogadta a közgyűlés Krywald Ottó prépost indítványát, amelynek értelmében köszönetet mondanak a kultuszminiszternek, hogy törvénybe foglalta a valláserkölcsi nevelést, mint célkitűzést. Az utolsó tíz év megingatta a takarékosságba vetett bizalmat (Saját tudósítónktól.) A Takarékpénztárak és Bankok Országos Egyesülete tegnap délután a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében kongresszust tartott a takarékossági nap bevezetéseképpen. Hantos Elemér elnöki megnyitójában rámutatott arra a tékozlásra, amely ma mindenfelé folyik. A magyar nép túlságosan megbarátkozott a hitel fogalmával és az új Széchenyinek, aki ma a takarékosság áldásait akarná hirdetni, mert az utolsó tíz esztendő eseményei megingatták a takarékosságba vetett bizalmat. Az infláció elsöpörte a hosszú évek során nagy szorgalommal gyűjtött tőkéket. A takarékosságnak nem lent, hanem az államháztartás régióiban kell kezdődnie. Tornás Béla, a Postatakarékpénztár vezérigazgatója ismertette azután a takarékossági mozgalmat, majd Katona Lajos vetette fel azt a gondolatot, hogy egy nemzetközi társaság aranyértékre szóló betétkönyveket bocsásson ki és azok befizetéseit annak az országnak valutájában fizetnék ki, ahol a könyvecske igazolt tulajdonosa jelentkezik. Nyári Jenő közlése szerint a kormány ismét foglalkozik a pénzintézeti reform kérdésével. Végül Jármay Pál takarékossági központ felállítását sürgette. Az olasz hajóhad tángeri látogatása idegességet kellett a francia sajtóban Paris, okt. 31. (Wolff.) Abból az alkalomból, hogy a tangeri kikötőbe olasz hajóraj érkezett, a Temps és a Journal des Debats összefüggést vélt megállapítani a hajóhad tangeri látogatása és a fasiszta uralom ötödik évfordulói között. Journal des Debats különösenek találja azt is, hogy az udinei herceg, a hajóraj parancsnoka, csupán a szultánnál tett látogatást. Ez az esemény élénken emlékeztet II. Vilmos tányéri partraszállásra, amely annak idején rendkívül nagy feltűnést keltett. t Németország teljesíti szerződéses kötelezettségeit,de nem ismeri el háborús felelősségét Essen, okt. 31. Marx dr. birodalmi kancellár itt hosszabb beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy ő, mid pedig a birodalmi külügyminiszter, helyeselte Hindenburg tannenbergi beszédét. Németország a háborúért való felelősség kérdését csak az erkölcs és a becsület szempontjából tekinti. Szerződésekből Németországra háramló anyagi kötelezettségeket mindenkor legálisan teljesítettük és a jövőben is teljesíteni fogjuk.