8 Órai Ujság, 1928. március (14. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

1928 MÁRCIUS 1 A Waldmann-zongoraterem­ új helyisége, Teréz-körút 8. óriu­s 16 ­ Folyik az állategészségügyi javaslat vitája — —III A kóborcigányok letelepítését, az állat­­export fokozását, az ebzárlat szigorí­tását követelték ma a Házban ........————» • • Kray István báró megvédte a tisztviselői kart (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Napirend­ szerint harmadszori olvasásban tárgyalják a numerus calususról szóló törvényjavas­latot. J. Ház a javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. Zsitvay Tibor elnök jelenti, hogy a nu­merus claususról szóló törvényjavaslatot tár­gyalás végett átteszik a felsőházhoz. Ezután áttérnek az állategészségügyi javaslat­­ tárgyalására. Zsitvay Tibor elnök jelenti, hogy Erdélyi­­ Aladár előadó betegsége folytán a bizottság Marschall Ferencet választotta meg előadó­nak, helyetteséül pedig Gálffy Dénest. Malasits Géza a vita első szónoka, aki a húsvizsgálat kérdésének fontosságát hangoz­tatja. Fontosnak tartja, hogy az eb-kérdést is rendezzék, mert az ebzárlatok nem képesek megoldani a veszettség súlyos problémáját. Frishwirth Mátyás részletesen ismertette az elmúlt évek állatkiviteli statisztikáját és azt hangoztatta, hogyha a mérleget javítani kí­vánjuk és a többtermelés fokozására törek­szünk, akkor az állategészségügy érdekében sürgősen meg kell tennünk minden tőlünk telé­­­hetőt. Határozati javaslatot terjeszt be, amely­­ szerint utasítja a Ház a kormányt, hogy az­­ ebadóból befolyó összegeket ne csak állat-­­ egészségügyi, hanem embervédelmi célokra is használják fel. Frishwirth Mátyás második határozati­­ javaslatot terjeszt be arra vonatkozóan,­­ hogy a kormány minél előbb indítsa meg a­­ nép felvilágosítása érdekében a propagan­­­­dát, főként a fertőző betegségekkel szemben való védekezés céljából és az állatok helyes gyógykezelése érdekében. A törvényjavaslatot­­ egyébként elfogadja. Reischl Richárd szólalt fel a javaslathoz.­­ — Huszonöt-harmincmillió pengőt tesz ki , körülbelül évenként az a kár, — mondotta , — amelyet az ország azáltal szenved, hogy , eddig rendezetlenek voltak az állategészség- , ügyi viszonyok.­­ A kóbor cigányok okozzák a legtöbb bajt. — Ahol csak kóbor cigányok megfordulnak, ott a sertések 80 százaléka, a többi állatoknak pedig 50 százaléka betegszik meg. Malasits képviselő úr szigorúnak tartotta az ebzárlatot. Szerintem nem elég szigorú, hiszen az én ke­rületemből is, ahol már három év óta van eb­­zárlat, 27 ember fekszik a Pasteur-intézetben. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a nem­zetgyűlés utasítsa a kormányt egy olyan tör­vényjavaslat beterjesztésére, amely a kóbor­­cigányok letelepítéséről intézkedik. Az állat­orvosi intézményt államosítani kell és ezt mi­előbb végre kell hajtani. A törvény­javaslatot örömmel fogadja el a részletes vita alap­jául. Jókai-Ihász Miklós: Rámutat, hogy az exportunk legnagyobb részét éppen az ál­latállomány kivitele képezi és ezért szük­séges, hogy­­a nagy értéket képviselő állat­­állományunk egészségügyét­ korszerű intéz­kedésekkel védjük meg. A javaslatnak nem­csak befelé van jelentősége, hanem nemzet­közi viszonylatban is nagy fontossággal bír, mert elősegíti, hogy a külföld bizalma ve­lünk szemben még jobban megerősödjék. Részletesen ismerteti a törvényjavaslat fon­tosabb intézkedéseit és főként a veszett ál­latokra vonatkozó rendelkezéseit emeli ki. Azt hangsúlyozza, hogy ilyen esetekben az egyéni érdekek figyelmen kívül hagyásával a legszigorúbb rendszabályokat kell életbelép­tetni. A javaslatot elfogadja. Az elnök ezután a vitát megszakítja és bemutatja a miniszterelnök átiratát, amely­ben közli, hogy a Bernben kötött vasútügyi egyezmények becikkelyezéséről szóló törvé­nyeket, mint az 1928. évi III. és IV. tör­vénycikkeket helyezték törvénytárba. Be­mutatja továbbá az elnök az összeférhetet­lenségi állandó bizottság elnökének átiratát, amely szerint Almásy Lászlónak önmaga ellen tett összeférhetetlenségi ügyében a­ bi­zottság az első tárgyalás határidejét már­cius 1-ére tűzte ki. Györki Imrének a kor­mány tagjai ellen tett összeférhetetlenségi bejelentése ügyében és a Bárdos Ferenc ellen tett bejelentés ügyében a tárgyalást már­cius 22-ére tűzte ki a bizottság. napirendi indítványt tett az elnök, amely szerint a képviselőház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja s annak napirendjén szerepel.először a megüresedett bizottsági tagságok választás útján történő betöltése és az állategészségügyi törvény folytatólagos vitája. Kray István báró a napirendhez szól hozzá és a tisztviselők nevében válaszol Gaál Gaszton tegnapi beszédére. Meg van győződve arról, hogy Gaál Gaszton kijelentéseit jóhisze­műen tette. Koncedálja, hogy vannak hanyag tisztviselők is, de ebből még nem lehet arra következtetni, hogy a magyar tisztviselői kar ne teljesítené pontosan és lelkiismeretesen kötelessé­ . A magyar tisztviselők mindig megmu­tatták, hogy helyzetük magaslatán állanak. Amíg más államokban a tisztviselők meg nem engedett eszközökkel harcoltak anyagi helyzetük javításáért, addig minálunk ilyesmi soha nem fordult elő. Elítélendő — mon­dotta, — ha a tisztviselők ügyével kapcsolat­­ban a menekült tisztviselőket szidják és úgy állítják be­­a dolgot, mintha a bajok okozói ők lennének. A tisztviselők nagy hazafiassággal vise­lik a sorsukat és ezért őket csak elis­merés illeti. A Ház az elnök napirendi javaslatát el­­fogadta. Ezután az interpellációk következtek. Erről lapunk más helyén adunk tudósítást. Ezután M kisantant Muszka teljessé akarja tenni a Magyar­­országot szorító gyűrűt Olaszország és Magyarország álját áttja Benes dunai konföderációjának Róma, febr. 29. (Magyar Távirati Iroda.) A Lavoro­­ d’Italiában Caloro „Scipel—Bruns-találkozó­­ és a bécsi sajtó titkos finanszírozása“ cím­­ alatt foglalkozik a Msantant-politika leg­­j­újabb fejlődési változataival. A cikkíró sze­­­­rint Benes és Seipel találkozóján olyan dol­­­­gok történhettek, amelyek most éreztetik­­ hatásukat. Benes nem adta fel régi tervét, a dunai konföderáció megalakítását, vagyis a dunamenti helyzetnek francia—cseh értelemben való megoldását. E megoldásnak két ellensége van: Olaszor­szág is Magyarország és ez bizonyos tám­pontot ad egyfelől Seipel kancellár olasz­­ellenes meg­nyilatkozásának,­­másfelől a Be­nes részéről a szentgotthárdi ügyben köve­tett magyarellenes mesterkedések magyará­zatához. — Nem tudjuk, — írja Calero — váljon Seipel kancellár magáévá tette-e a dunamenti államok gazdasági konferenciá­jának gondolatát, a jelek azonban arra mu­tatnak, hogy­ a kisantant Ausztriával akarja kiegé­szíteni magát, hogy ilyenképpen a szorító gyűrűt teljessé tegye. Mindenesetre gyanús, hogy Benes Bécsben példátlan összegeket költ egyes lapok kor­rumpálására. A Der Tag botránya éles fényt vet a cseh külügyminiszter mesterkedéseire, hiszen kiderült, hogy a szerződést a cseh kormány két magas funkcionáriusa is alá­írta, továbbá, hogy a lap politikáját meg­jelölték. A lap ismeretes olaszellenes rágalmai­ról és Magyarország állandó gyalázásá­­ról. A cikkíró szer­int az olasz—osztrák viszony válsága idején Olaszországnak még éberebb figyelmet kell fordítani a kisantantra. A magyar kormány csak a Népszövetséggel hajlandó tárgyalni a szentgotthárdi ügyben Ezt válaszolta Jugoszláviának is egy hónap előtti közvetlen jegyzékére mondta, február 29. (MTI.) A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója szerint a szentgotthárdi eset elmérgesítéséhez nagyon hozzájárul az eddig ismeretlen tény. A jugoszláv kormány körülbelül egy hónappal ezelőtt jegyzéket intézett a magyar kormányhoz és felszó­lította, hogy ne nyúljon a megtalált fegyverekhez. A magyar kormányt ez a külön szerb demars természetesen bosszantotta és ezért a kormány azt válaszolta, hogy egy, a Népszövetséghez terjesztett ügyben csak a Népszövetséggel tárgyalhat, egyes álla­mokkal azonban nem. Ez az incidens nagyon jól mutatja a felek hangulatát ez ügyben. Mussolini a magyar kormány mellé áll a magyar—román döntőbírósági konfliktusban A Népszövetség­­ a felfegyverzett hatalmak szent­szövetségévé válik Paris, febr. 29. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Chicago Tribüne londoni jelentése sze­rint Mussolini közölte Chamberlain külügyminiszterrel, hogy a magyar—román döntő­bírósági konfliktusban a magyar kormány álláspontját támogatja. A lap véleménye szerint az angol külügyminiszter most ugyancsak kényes helyzetbe került. Olasz­ország álláspontja éles ellentétben áll az angol külügyminiszter álláspontjával, amely­­kifejezetten a román érdekeket támogatja. A népszövetségi tanács márciusi üléssza­kán ilyen körülmények között aligha lesz lehetséges ennek a világbékét veszélyeztető kérdésnek a megoldása. 1. Figyelje a Holnapi hirdetésünket! Milánó, febr. 29. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Popolo Ditalia ismét rendkívül éleshangú cikkben foglalkozik Gseng-Lo kí nai tanács­elnöknek a szentgotthárdi ügyben vállalt szerepével. A kisatantnak Magyarország ellen indított hadjáratát, — írja, — a gyű­lölet szelleme itatja át. Ha a népszövetség segédkezet nyújt a Magyarország ellen folyó kampányhoz, úgy kézenfekvő az a veszély, hogy a Népszövetség rövidesen a felfegyverzett győztes hatalmak szent Szö­vetsége lesz a legyőzött és megalázott nem­zetekkel szemben. Éppen úgy­, mint Fran­­ciaország napának vindikálta azt a jogot, hogy a német kérdésben elsősorban a fran­cia politika hivatott dönteni, úgy Olaszor­szágnak is minden joga meg­van ahhoz, hogy az osztrák és a magyar kérdésben elsősorban az olasz álláspont legyen a döntő. M. Róma, febr. 29. (Saját tudósítónk jelentése.) Casertano­­ képviselő, az olasz kamara elnöke, a kamara tegnap esti ülésének végén bejelentette, hogy Mussolini csak szomba­ton válaszol a déltiroli kérdésben bejelen­tett interpellációkra. , A félhivatalos Giornale d‘Italia vélemé­nye szerint a bécsi sajtó hiába igyekszik most az általa felidézett viharok jelentő­ségét csökkenteni. A helyzet ma már nem olyan, hogy ezt az incidenst minden to­­­­vábbi nélkül egyszerűen likvidálják. Az ugyacsak félhivatalos Tribuna a­­ többi közt ezeket írja: A fasiszta Olaszor­szág szempontjából nincs déltiroli kedés.­­ A déltiroli németség érdekében indított­­ akciónak semmi más célja nincs, minthogy­­ politikai zavarokat keltsen. csütörtök 3. oldal.

Next