8 Órai Ujság, 1928. május (14. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-09 / 105. szám

SZERDA 10. OLDAL­­ÓMiuisíg Hitelezők kedvéért vág neki az óceánrepülésnek Dillenz Lilly Csak az amerikai repülés sikerétől remélhetik a pénzüket a bécsi színésznő hitelezői Bécs, május 8. (­Saját tudósítónk telefonjelentése.) Dillenz Lilly, az inkább társadalmi szerepléséből, mint színpadi sikereiről ismert bécsi színésznő az újabb időben megint sokat beszéltetett ma­gáról, főleg azzal az óceánrepülési tervvel kapcsolatban, melyet a Junkers-művek ma­gyar pilótájának, Risztics Jánosnak a gépén szándékozik végrehajtani. Dillenz Lillyről tegnap egy bécsi hétfői lap jelentése nyomán az a hír terjedt el, hogy hitelezői, akik köz­tudomás szerint igen nagy számban vannak, feljelentést tettek ellene hitelezési csa­lás és vétkes bukás címén s a törvény­szék elfogatóparancsot is bocsátott ki ellene. A hírből csak annyi igaz, hogy Dillenz asszony nyakig úszik az adós­ságban, melynek nagy részét fényűző életmódjával, kisebb részét pedig néhány balul kiütött üz­leti vállalkozásával szedte össze. A legutolsó ilyen vállalkozása egy luxusfehérnemű-szalon volt, melynek bécsi főüzlete mellé mindjárt Berlinben is nyitott fiókot, de mind a kettővel rövid időn belül megbukott. Szállítóinak itt is nagy összegekkel maradt adós és néhány né­met gyár valóban fenyegetőzött is feljelentéssel, de végül is az összes hitelezők a békés meg­egyezés útjára léptek, bizottságot delegáltak maguk közül és ez a bizottság kereste aztán a módot, ahogyan Dillenz Lillyt szanálni le­hetett. Állítólag ez a hitelező bizottság eszelte ki az amerikai repülés tervét is, mint legelsőrangú reklámeszközt, mely a re­pülés sikere esetén Dillenz Lillynek egyszerre mérhetetlen be­vételi­­forrásokat nyitna meg. A színésznő, aki egyébként, is excentricitásá­­ról nevezetes, készséggel vállalkozott a koc­kázatos útra s ilyenformán hitelezőinek egy­előre legalább a reménységük megvan arra,, hogy belátható időn belül a pénzükhöz jussa­nak. Dillent Lillynek tehát egyelőre nem kell feljelentésektől félnie. Színházak­ mai műsora M Kin. Ol’ERAHÁZ: C.n­men. (Bérlet V. soro­zat 28. sz.) (1). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Kéz kezet mos C/(8). — KAMARASZÍNHÁZ: A kréta­kor (8). — VÍGSZÍNHÁZ: Ha mi halottak feltá­madunk (8). — KIRÁLY SZÍNHÁZ: Rose Marie (8). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Olyropia (8). -- VÁROSI SZÍNHÁZ: Gyurkovics-fiúk (1481. — FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZI Zenebona (8). — BELVÁROSI SZINI­ÁZ: Nászéjszaka (8). — UJ SZÍNHÁZ: Pulyuk (8). — ANDRÁSSY­ UTI SZÍNHÁZ: Tőkés Anna. Törzs. Dellyvel ..Fera Palace"; Ratkai Mártonnal ..Hermelin"; Vaszary—Petivel „Szakí­tás", „A császár vadászik" stb. Szabó Sándor: Vidtor Ferike út kuplékkal. Kisváry konferál. Kezdete fél 9. Vasárnap délután fél 4. — TERÉZ KÖRÚTI SZÍNPAD: Nagy Endre. Salamon Béla. Rajna Alice: A bonviván: A zseniális Ma­­gyari; Pension de Jeunen Filles: Leót kivégzik; Pesti erkölcsök. Évforduló: Egységes kórus; Ének­­mester stb. stb. (149). — KOMÉDIA: Piei­­kém: Fatnolt egy perc; A mondáin asszony: Ve­szett ember; Buda-intermezzo: Rott Sándor. Habos Gyula Ferenczy Károly, R. Tü­rk Berta és Tóth Böske fellépte (fél 9 vasárnap délután fél 4.) — ROYAL-ORFEUM: Josephine Baker személyes ven­­dégjátéka, Franco Piper. Xénia & Gaubler, N­or­­bern, La Terre, 4 Adlouas, Gil-Blas, Shipp & Leigh. Twin Sisters, Solti, Dénes, Sárossy stb. stb. Kezdete 8 órakor, vneár, és ünnepnap délután 14 órakor. — BEKETOW-CIRKUSZ: Minden este 448 órakor nagy fényes előadás a teljes világvárosi műsorral. Csütörtök, szombat és vasárnap délután 444 órakor mérsékelt helyáru előadás a teljes esti műsorral. MOZIK Asztor. VII., Akácfa­ utca 4. sz. Telefon: 1. 378—03. IFA és Magyar Híradók. Szólítson meg aranyos! Burleszk 2 felv. Lilian Harvey szenzációs új vígjátéka: Manci ne lopj! 8 felv. Főúri kiszol­gálás Sten és Den legújabb burleszkattrakciója. Hary Piel nagy filmje: Pánik. 12 felv. (Harry Piel.) Előadások 5, negyed 8 és háromnegyed 10 órakor. Belvárosi Mokke. Irányi­ utca 21. Telefon: 1. 512—88. Putty Lia főszereplésével: Tilos a flört. Vígjáték 8 felv. Királyexpress. Dráma 8 felv. (Monte Blue.) Jegyelővétel délelőtt 10—1 óráig. Előadások: 5, 7, 8 és negyed 10; vásár, és ünnepnap piros terem 3. 5. 7, negyed 10; zöld terem 4. 6. 8 és 10 órakor. Vasárnap délután 3 órakor Csipkerózsika a gyerekszínpad előadásán. Capitol (a Barcss-téren. Telefon: 1. 343—37.) Az első nagy Douglas Fairbanks-film: A fekete lovag (,,Z‘‘). Segítség! ... A repülő rendőrség. 8 felv. A börtön leánya. Dráma Putty Liával. Előadások 6 órától folytatólag. Vasárnap fél 5, negyed 8 és fél 10 órakor. Corvin. (Telefon: József 389—88 és József 395—84.) Vidám férjek klubja. Slágervígjáték 8 felv. (Lo\\lic Fazenda.) Ne légy babonás. Kalandos vígjáték 8 felv. (Douglas Fairbanks.) Előadások fél 6. fél 8 és fél 10; vasárnap fél 4. fél 6. fél 8 és fél 10 órakor. Corso (Váci­ utca 9. Telefon: Térés 263—99) Tizenharmadikán, pénteken. Vígjáték 8 felv. (Dorothy Mackniil és Jack Mulhall.) Ördögi sze­relem. Filmregény 8 felv. (Charles Vanel.) Séta a Belvárosban. (Riport.) Előadások háromnegyed 11. háromnegyed 8 és háromnegyed 10; vasárnap 4. háromnegyed 6. háromnegyed 8 és háromne­gyed 30 órakor. Décai-Mox&6. (VI Teréz-körút 28. Jegyrendelő telefon: I­ 529—52. és L. 982—82.) A világváros bűnei. London alsó és felső köreinek hű tükre. (Dorothy Gish.) Végítélet. Tűz a dzsungelben. (Mary Astor.) Híradók. Előadások 4. 6. 8 és 10 órakor; vasár- és ünnepnap 3. háromnegyed 5. fél 7. negyed 9 és 10 órakor. FlclorAdA. (Népszínház-u 31. Telefon: 1. 331—71.) Tilos a fü­rt. Az évad legmulatságosabb vígjá­­téka. (Putty Lia és Zasu Fitté.) Montmartre rózsája. Filmregény 8 felv. (George O’Brien és Virginia Wally.) A királyexpress. Filmregény 8 felv. (Monte Blue.) Híradó. Előadások hétköz­nap 5, vasárnap 3 órától folytatólagosan. Elite-Mexico. (Lipót-körút. Telefon L. 961—51.) Csak 16 éven felülieknek! Pánik Izgalmas film­regény 12 felv. (Slarry Prel.) Balao. (A majom­ember.) Gaston Leroux gr­and guignol ja 7 felv. Fox-Journal. Előadások: 5. negyed 8 és fél 10. Fé-MKek-HIoxftA (József-körút 70. Tel.: J. 463—40). Rettenetes éjszaka. Izgalmas kalandok. (Lil T­a­­gover.) Királyexpressz. Szerelmi dráma. (Monte Blue.) Fiatalságtörés receptre. Vígjáték. Össze­sen 22 felv. Eladások fél 5, 7 és fél 10 órakor. Furtuna-Mozító. Rákóczi-út 22. Telefon: József 325—83. Három nagy film­szenzáció egy műsorban. Wegener főszereplésével: Vádolom magam! Dráma 7 felv. Ramon Novarro és Alice Teury főszereplésével: A felső tízezer. Spanyol történet. 8 felv. Véreskezű banditák (Ripacsok a farmon). Víg cowboytörténet 7 felv. (Tom Tyler.) Előadá­sok 5. negyed 8 és fél 10 órakor Fórum (Kossuth Lajos­ utca 18. Telefon: Tévés 274—37. és T. 274—38.) Szerelem a természetben. Lebilincselően érdekes kultúrtörténeti film. Pá­risi házasságok. Színjáték. (Alexander Mursky, Ruth Weyber, Louis Lerch és Margit Manstad.) Előadások 6. 8 és 10 órakor; vasár- és ünnep­nap 4. 6. 8 és 10 órakor. Kamara. Telefon: József 410—27. Vidám férjek Klubja. Slágervígjáték 8 felv. (Louise Fazenda.) Ne légy babonás. Kalandos vígjáték 8 felv. (Douglas Fairbanks.) Előadások negyed 7. 8 és 70; vasárnap fél 5. negyed 7. 8 és 10 órakor. Oilenn (Rottenbluer-n Sz/b Telefon ,1 302—63). lío’ondo.4 éjszaka. Vidám nagyvárosi történet 0 felv. (Slarry Liedtke és Ossi Oswalda.) A vágyak oltára. Színmű 8 felv. (Mae Murray és Conway Tearle.) London. Látkép 3 felv. Híradó. Eladá­sok 5. 7 és negyed 10 órakor; vásár, és ünnep­nap 3-tól folytatólag. Olympia. (Erzsébet­ körút 20. Telefon: 1. 429—97.) Egy rettenetes éjszaka. Izgalmas dráma 8 felv. (Lil Dagover és Jean Murat.) Két világ harca. Szerelmi dráma 8 felv. (Egede Nissen, Wladimir Gaidarow és Toni Wegener.) A foghúzás és a kéjgáz. Burleszkattrakció 2 felv. Híradók. Elő­adások 4. 6. 8 és 10 órakor. Orient (VI., Izabella- és Aradi-u. sarok.) Telefon: Teréz 150—87. Egy világváros bűnei. Filmregény .2 felv. (Dorothy Gish.) Végítélet. Dráma az ős­erdőből 8 felv. (Joan Grawford és Carmel Myers.) FoX-Journal. Előadások 5, 7 és negyed 10 óra­kor, vásár, és ünnepnap fél 3-tól. Orion (IV., Békü-út 3. szám. Telefon: 1. 450—01.) Pouglas Fairbanks: ,..". a fekete lovag. Világ­attrakció 8 felv. Verseny az expresszel. Dráma 8 felv. B­ andneok fél 6. fél 8 és fél 30: vasár- és ünnepnap fél 4. fél 6. fél 8 és fél­ 30 órakor. Omnia. (József­ körút 31. Telefon: József 301—25.) Szerelem a természetben. A szerelem, mint az élet törvénye. Kulturfilm 7 felv. Párisi házasság. Életkép 8 felv. (Ruth Weyher és Louis Lerch.) Előadások 6. 8 és 10; vasár- és ünnepnapokon 4, 6, 8 és 30 órakor. Palace (Newyork-palotával szemben. Telefon? 1. 365—23.) Repülő rendőr. (Neil Hamilton.) Kin­csek szigete. (Richard Talmadge.) Ferkó a nagypapa kedvence. Előadások fél 6, három­negyed 8 és 10; vasárnap háromnegyed 5, fél 7, negyed 9 és 10 órakor. Prttria. (VIII., Népszinház­ u. 13.) Pompeji pusz­tulása. Világattrakció 14 felv. (Várkonyi Mihály, K­orda Mária, Bernhardt Goet­­ke.)­ Gyere te bű­nös 7 felv. (Harold Lloyd.) Előadások fél 6, fél 8 és fél 10 órakor; vasár- és ünnepnap fél 4-től folytatólag. Nyitott tető: Stoyal-Apollo. (Telefon: J. 418—94 és J. 419—02.) Utolsó hétre prolongálva! Az elsodort ember. 12 fej. Irta: Biró Lajos. Rendezte: Victor Fleming. (A címszerepben: Emil Jannings.) Velence. Sce­­nírozott látkép. Híradók A dalbetétet énekli: Varga Imre, a Városi Színház tagja. PrologOt mond: Molnár József. Előadások kezdete: 5. ne­gyed 8 és fél 10 órakor, szombat és vasárnap (ünnepnapon) 4. 6. 8 és 10 órakor. Hadin* Nagymező­ u. 22—24 Telefon: .7 220—98. és T. 292—50. Vidám férjek klubja. Vígjáték 7 felv. Il­ousse Fazenda és J Farrell MacDonald.) Ördögi szerelem. Filmregény 7 felv. (Charles Vanel, Dolly Davis és Maxudian.) Előadások 5. negyed 8 és fél 10, vasárnap 4, 6, 8 és 10 óra­kor. Május 8-án a poeta-táviró és távbe­szélő tisztviselők diszelőadása miatt csak egy előadást tartunk ötórai kezdettel. Tivoli (VI., Nagymező­ utca 8. Telefon: T 230—49.) Bolondos éjszaka. Vidám nagyvárosi történet 6 felv.­­ (Harry Liedtke és Ossi Oswilda.) Király­­expressz. Egy mozdonyvezető regénye 7 felv. (Monte Blue.) Paris. Látkép 4 felv. Híradó. Előadások 5, negyed 8 és fél 10 órakor, vasár- és ünnepnap 3-tól folytatólag. Trral-Mogartf (VIII. Főherceg Sándor-tér 9.) Asszony a viharban. Egy hős leány története 8 felv. (Vera Reynolds.) Lóri nadrágban. Sláger­­vígjáték 7 felv. (Laura la Plante.) Előadások hétköznap 5, vasárnap 3 órától folytatólag. t­rfinm­. (Telefon: Joseef 460—18. t* J. 460—451 Tizenharmadikán, pénteken Vígjátékattrakció 8 felv. (Jack Mul­hall és Dorothy Mackaill.) Nagy tavaszi divatrevü. A gáncsnélküli férfi. Filmregény 8 felv. (Lewis Stone.) Szerdán a Színművészeti Akadémia vizsgaelőadása. Elő­adások: 5. negyed 8 és fél 30 órakor; vasár­nap fél 4. fél 6. fél 8 és fél 10 órakor. (IFA. (Telefon: Linót 921-32 és Linót 921—33.) Párisi házasság. (Ruth Weyher és Louis Beroii.) Szerelem a természetben. UFA-kulturfilm. Az ,,Erő és szépség" testvérfilmje. Eladások 5. ne­gyed 8 és fél 10, vasárnap háromnegyed 4. há­romnegyed 6. 8 és 10 órakor. Vesta. (VII., Erzsébet­ körút 39.) George O’Brien főszereplésével: Montmartre rózsája. Filmjáték 8 felv. Olive Borden főszereplésével- A szerelem pilótája. 7 felv. Arany város 8 felv. Előadások fél 4-től: vasár- és ünnepnap 3-tól folytatólag. Schtinger szűcs szőrmebemutatói az Uránia filmszínház minden előadásán » BŰNÖK HÁZA 9. l Copyright by Genius, Budapest. — Nem hiszem, — válaszolta. — De, mivel úgy látszik, hogy ez a szivéhez nőtt, félő, hogy elárulta neki. Különben pedig ennek is, annak is azt mondják, — foly­tatta vállvonogatva, — hogy egy lengyel nagyúr, a királyné rokona ő, aki a kas­télyban lakik. Ezt azért találták ki, hogy magyarázatot adjanak a kék szalag-rendű­l, amit a király gyakran nem vet fe s arra vonatkozólag, hogy a király szomszédsá­gában lakik.“ A jelenet teljes; minden szereplőnek megvan a maga szerepe s úgy beszél, aho­gyan a nyelve nőtt. Hogy minden, amiről beszéltek, erkölcstelen, mindhárman el fogják ismerni, de rosszat még sem fog­nak benne látni. XV. Lajos meg van győződve róla, hogy senkinek sem árt, mivel az a szokása, hogy gazdagon megajándékozza és férj­­hezaadja szultánnőit, a­ sarjainak a sorsát pedig, szerényen bár, de biztosítja. Mme du Hausset a király parancsának engedel­meskedik. Ami pedig Mme de Pompadourt illeti, kiveszi részét és fütyül az előítéle­tekre, őszinte akkor, amikor azt mondja, hogy XV. Lajos szívét akarja. Ezeknek a futólagos ismeretségeknek nincsen jelentő­ségük. A márkinő azt hiszi, hogy elnéző és jó lehet anélkül, hogy ez méltóságának a rovására menne. Ezekről a dolgokról a korabeli felfogást vallja s számára egy ilyen „bagatell" . . . nem egyéb baga­tellnek Tud a versaillesi manzardszobákról, ahová a király titokban el szokott láto­gatni, tudja, hogy a Parce aux Cerfsben egy, néha két fiatal leány él, akik egy alantas hadügyi hivatalnok feleségének a gondjaira vannak bízva. Tud a Parce aux Cerfsről, amelyről annyi mindenféle osto­baságot fognak összeírni, ahová egyes memoár- és történetírók képzelete egész „leánynyájat" fog elhelyezni. Ezernyolc­százról beszél Soulavic, Richelieu kétséges hitelességű emlékiratainak a kiadója, sis ez a „szeráby" több mint százmilliójába kerül az államnak, amint Lacretelle ál­lítja, vagy százötven milliójába, amiint egy másik beszéli. Mi történt hát valóságban ennek a rosszemlékű kastélynak termeiben, amit vastag falak vesznek körül, amely „olyan komor, mint egy vágóhíd" s amelyben a párnás ajtók elfojtják az áldozatok kiáltá­sait? Menjünk Versaillesba, a Saint-Médéric­­ub­ába. Keressük meg a négyes számot, csinos palotát találunk ott, amelynek visszahajló szárnya egy paviliont képez. Ez a pavillon a Parc aux Cerfs, amint az eladásról szóló okmány bizonyítja, amit M. Korai, a versaillesi könyvtár őre meg­talált. Lépjünk be a kertbe, — ha engedélyt kaptunk rá — menjünk fel a hat lépcsőn, amit ,,a király lépcsőjének" neveznek és lépjünk be az egészen kis házba, amit egészen befuttat a vadszőlő. A földszinten nagy konyha foglal helyet, fürdőszoba, kocsiszín és istálló egyetlen ló számára. Kapaszkodjunk fel a falépcsőn, amely a palafedelű ház emeletére vezet. Még meg­vannak a falban azok a gyűrűk, amiken a korlátot helyettesítő kötél futott keresztül. Az emeleten csak két helyiség van: egy alkóvos szalon és egy másik alkóvos szoba. A szalonban üveges ajtó leplez egy faliszekrényt. Nincs fényűző falburkolat nincsenek aranyozott tükrös szekrények. Egyszerű és finoman ívelt párkányzat, bá­jos vonalú, márványszíne­ kandallók. Semmi egyéb fényűzés. A ház lakói ami gondolhatták, hogy „a lengyel nagyúr" nagyon gazdag. Hány csinos , lány élhetett néhány hétig, vagy néhány hónapig ebben a házban, amit egy pénzember nem választott volna „bolondságainak" a színhelyéül, senki sem tudja megmondani, de azt tudjuk, hogy sohasem volt ott egyszerre több egynél vagy kettőnél, azonfelül a gazdasszony és a cselédség. Az első az a bizonyos Murphy volt, akit Luyness herceg Morphise-nek nevez. Elragadó teremtés. Boucher műtermében állt modellt a nimfákhoz s elfelejtette ott, hogy mi a szemérmesség. Tizennégy vagy tizenötéves, gyermekien nőies, de erőteljes, izmos lesz, fiús, friss arc, olyan,­­ mint a harmatos virág. Kacagása, beszéd­módja hamisítatlanul párisi és „szilaj" jó­kedve magával ragadja a fáradt, anolt királyt, Anya lelet. Az anyaság virálóbbá teszi s az uralkodó erősebben ragaszkodik hozzá. Nemsokára nem a kis Murphy többé, egy házalónőnek és egy szappanosnak a lánya, Misé O'Murphy, aki előkelő ír (?) csa­ládból származik. D’Estrées marsallné hí­zelegve veszi körül, bizalmasságra bírja és rábeszéli, igyekezzék arra, hogy a király nyilvánosan elismerje szerelmesének. És Murphy bolondos módon, minden go­noszság nélkül, felhasználva az adódó al­kalmat, megkérdi a királytól: „Hányadán van azzal a maga híres vénasszonyával? A király elcsodálkozik és faggatni kezdi. Murphy igazi gyerekmódra sírva fakad és mindent elmesél. A dolog Mme de Pompa­­dour fülébe jut. Egy szava elegendő. Mme d'Estréest száműzik az udvartól és Murphyt a beauvoisisi ezred egy őrnagyá­val házasítják össze, aki ötvenezer livres-t kap előzékenységéért, azonfelül kétszáz­ezer livres hozományt, amihez járult a nagyszerű kelengye. A kis leány pedig idővel kolostorba ke­rül és évi harmincezer livres járadékot kap. Murphyt mások követték a pavillonban: Fouquet, Hénault, Róbert, Nicquet, Tres­­son kisasszonyok. Melyik volt ezek közül az, akit Mme du Haussetnak kellett gond­jaiba venni és aki nem a Parc aux Cerfs­ben betegedett le, hanem a Saint-Cloud a vernie egy házában? Mme du Hausset el­beszéléséből csak annyit tudunk meg, hogy nagyon szép, nagyon elegáns és cso­dálatosan naiv teremtés volt. Nagy öröm­mel fogadta a gyém­ánt-rozettát. Vacsora után azt kérdezte Mme du Haussettől: „Hogy van a gróf úr?" — A királyt ne­vezte így. — Biztosan nagyon haragos, hogy nem lehet mellettem, de hosszú útra kellett indulnia . . . Nagyon szép ember és én szívemből szeretem. Év járadékot ígért nekem, de én önzetlenül szeretem s ha akarná, szívesen követném akár Len­gyelországba is." Azután szüleiről beszélt és Lehelről, akit Durand néven ismert. . Anyámnak — tette hozzá büszkén — nagy fűszerkereskedése volt és apám sem volt senki ember... A Six-Corpsnak volt a tagja, ami tudvalevőleg nagyon jó állás. Azonfelül kétszer is azon volt, hogy bíró legyen. Azután ismét anyjáról beszélt, aki öz­vegy lett, csődbe jutott, de a gróf úr meg­­mentette a családot, mert ezerötszáz frank járadékot és hatezer frank készpénzt adott neki.­­ „Hat nappal később lebetegedett. Utasí­tásom szerint azt mondottam neki, hogy Leánya született, bár fiú volt. Nemsokára pedig közölni kellett vele hogy gyermeke meghalt, hogy egy ideig nyoma vesszen. Ké­sőbb majd visszaadják az anyának . . . A király hét- vagy nyolcezer livres jára­dékot adott mindegyik gyermekének, akik egymástól örököltek. Hét vagy nyolc meg­halt már." Madame du Hausset egy nagy arany burnótszelencét kapott, amiben két hu­szonöt-huszonöt livres-t tartalmazó tekercs volt, a kisasszonyt pedig, akire a király ráunt, férjhez adták vidékre, negyvenezer tallér hozománnyal és néhány gyémánttal. Nem minden lakója a Parc aux Cerfsnek ennyire hiszékeny. Egyik közülük, aki­vel a „lengyel grófnak" többször volt gyengéd találkozója, k­étségbeesetten vi­selkedett, amikor tudomást szerzett Da­­m­iens­ merényletéről. Mme de Bertrand, akinek gondjaira volt bízva, faggatni kezdte és megvallatta vele az igazságot. A kisasszonyt gyötörte a kíváncsiság, talán a féltékenység is, átkutatta a király zse­beit és olyan leveleket talált. ’H­eevik a spanyol királytól volt, a másik de Broglic abbétól — amik felvilágosították. Ugyan­aznap a király a pavillon másik la­kónő­­jét látogatta meg titokban. A mellőzött mindenkit félrelökött az út­jából és beron­tott a szobába, ahol a király tartózkodott. Térdrevetette magát XV. Lajos előtt. . Igen — kiáltotta — ön a király és ura az egész királyságnak, mindezzel azonban nem törődnék, ha nem volna egyúttal ura a szivemnek is. Ne hagyjon el, drága Felség! Azt hittem megbolondulok, amikor meghallottam hogy meg akarták ölni." (Folytatása következik.) . * XV. Lajos­­merénylője. 1757-ben végez­­tek ki.­­ . .. 1928 MÁJUS »

Next