8 Órai Ujság, 1928. augusztus (14. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
ro* 1£2 m, ,Jm lAtárn. Budapest, 19gg augusztus 1 tBSiS nmay / ||JJ| HS J W&m SraHr M MR HHK HM ÉL HP ^HE Jf HM ln v HMH JsipF MMy MJBaft HE Ili Ha Ml ^ ^mm s'Mm FŐSZERKESZTŐ s DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR. AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 60 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkesztőség: VIII., Rökk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József körút 5. Telefonszámaink: József 463—06, 463—07, 463—08, 463—09. FÉLÉVRE NEGYEDÉVRE EGY HÓRA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ A tantiérnek Most érkezett meg a fővároshoz a belügyminiszter leirata, amely megállapítja, hogy az egyes városi üzemeknél a vezető tisztviselők fizetése nincsen arányban sem a végzett munka fontosságával, sem a főváros, illetve a vállalat anyagi helyzetével. Félreértés ne essék: akikre a belügyminiszter megállapítása vonatkozik, nem holmi szegény ördögök, akik rengeteget dolgoznak és keveset keresnek, hanem inkább ellenkezőleg, rengeteget keresnek, de távolról sem végeznek olyan rendkívüli munkát, akár mennyiség, akár minőség dolgában, hogy közmegelégedést keltene, ha képességeiket havi hat-nyolcezer pengővel honorálják. Szó sincs róla, a városi üzemek igazgatói bizonyára kitűnő szakemberek, akik hivatásukat becsülettel töltik be és derekasan megfelelnek mindama követelményeknek, melyeket egy nagy üzem irányítása támaszt. A magunk részéről hajlandók vagyunk elismerni még ama városi üzeemek vezetőinek egyéni rátermettségét is, amelyek nem éppen kifogástalanul, funkcionálnak, akár a közönség szempontjából, akár az évvégi mérlegekben jelentkező deficit tanúsága szerint. De a kérdésnek nem is a rátermettség a lényege. Elvégre abban nem lehet semmi rendkívülit találni, hogy egy közüzem, vagy magánvállalat elére olyan vezetőt állítanak, akiben megvan a szükséges szakértelem. Helyes, ha ezt megfelelően honorálják is. De azt már semmiképpen sem lehet helyeselni, hogy olyan túlzottan méltányolják, ami a belügyminiszter szavai szerint semmiképpen sem áll arányban akár a végzett munka fontosságával, akár a vállalat anyagi helyzetével. És különösen nem lehet eféle túlzásokba bocsátkozni, amikor közpénzekről van szó. Mert hiszen akármilyen részvénytársasági formában alakítják meg a város kezelésében levő üzemeket, azokat végeredményben mégis csak közpénzből tartják fenn. Márpedig, ha a magánvállalatok meg is engedhetik maguknak azt a luxust, hogy horribilis fizetésekkel méltányolják igazgatóik működését, képtelenség ugyanilyen gavallériával szórni a pénzt — az adózók filléreiből. Különösen képtelenség, amikor az üzemek kisebb tisztviselői valósággal éhbérekért robotolnak. A kiáltó aránytalanságokat, melyek az igazgatók tantiémjei és a kistisztviselők fizetései között mutatkoznak, igenis meg kell szüntetni. Nem féltjük a városi üzemeket az igazgatói tantiémek mérséklésétől, mert nem is tételezzük fel, hogy az igazgatók kisebb ambícióval dolgoznának, ha ezentúl nem részesülnek indiai maharadzsákhoz illő tantiemekben. Viszont egészen bizonyos, hogy az a kistisztviselő, akit a belügyminiszter által javasolt fizetésrendezés kedvezőbb helyzetbe juttat, fokozottabb ambícióval végzi munkáját, szívesebben és előzékenyebben áll a közönség rendelkezésére s így végeredményben a közérdek nyer az üzemeknél tapasztalt méltánytalanságok megszüntetésével. És végre is, valamit a közérdek is számít! Tápiószelénél kisiklott a budapest-bukaresti gyorsvonat négy kocsija Csak néhány könnyebb sebesülés történ! (Saját tudósítónktól.) Ma délben könnyen végzetessé válható vasúti baleset történt Tápiószele határában, ahol a budapest-bukaresti gyorsvonat négy vagonja, eddig pontosan meg nem állapítható okokból, kisiklott. Szerencse, hogy komolyabb balesetet nem idézett elő a vasúti szerencsétlenség. A Keleti pályaudvarról menetrend szerint háromnegyed tíz órakor indult el a 602-es számú bukaresti gyorsvonat, amely 11 óra után érkezett Tápiószele közelébe. Tápiószele előtt néhány kilométerre történt a baleset. Ezen a helyen több forduló van és több helyen javítják ezidő szerint a pályatestet. Mint ilyenkor a szabályzat előírja, a bukaresti gyorsvonat is lassított és a szabályszerű gyorsasággal haladt keresztül a fordulók javítás alatt álló részein. Az egyik kanyarodónál a szerelvény hátsó négy kocsija, köztük az étkezőkocsi, egy második és két harmadik osztályú kocsi kisiklott. A négy vagon kiugrott a sínekből, de szerencsére nem borult fel. A nagy zökkenésre izgatott riadalom támadt az utasok között, akik közül többen fejüket beütötték a kocsik ablakaiba és oldalfalaiba. Néhányan betörték a fejüket. A hangos kiáltozásokra a vonatot a nyílt pályán hirtelen megállították. Nagy riadalom támadt a gyorsvonat összes utasai között, valamennyien kiugráltak a vagonokból. A vonatvezetők a kisiklott kocsikhoz siettek és megállapították, hogy nem történt nagyobb baj, lecsillapították a közönséget, a kisiklott négy kocsi utasait a sebesültekkel együtt a szerelvény elülső vagonjaiba helyezték el és a vonat 48 percnyi késéssel újból elindult Szolnok felé. A kisiklott négy kocsit a helyszínen hagyták éskülön szerelvények indultak a négy vagon eltávolítására és a megrongálódott pálya kijavítására. A vasúti balesetről értesítés érkezett a Máv igazgatóságához, ahol a vizsgálatot azonnal elrendelték, de eddig még a baleset pontos okát nem tudták megállapítani. Valószínű, hogy a javítás alatt álló pályatest alépítménye meglazult, de az is lehet, hogy síntörés okozta a balesetet. A Máv igazgatóságához érkezett jelentés szerint a kisiklott négy kocsi utasai közül senki sem szenvedett komolyabb sérüléseket. Hivatalos jelentés a balesetről A magyar királyi államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint ma a július 31-iki 602. számú gyorsvonat két utolsó kocsija Tápiószele és Tápiógyörgye állomások között ismeretlen okból kisiklott, az előttük besorozott három kocsi ütközői pedig a hirtelen megállás folytán összeakadtak úgy, hogy a vonatból az utolsó öt kocsit a vonalon vissza kellett hagyni.. A baleset következtében három utas jelentéktelen sérülést szenvedett. A visszahagyott kocsik Szolnokon pótoltattak. Onnan a vonat 65 perc késéssel továbbuttazott. A kettesvágányú pálya egyik vágány egyelőre járhatatlan és előreláthatólag ma délután 16 órára fog felszabadulni. Szigorú vizsgálat folyamatban van. Vass József helyettes miniszterelnöknél ma ült össze a jövedéki ankét Az értekezlet résztvevői megnyugvással fogadták az igazságügy miniszter és a pénzügyminisztérium vezető tisztviselőinek kijelentéseit (Saját tudósítónktól.) A népjóléti minisztériumban ma délelőtt tartották meg azt az értekezletet, amelyen a különböző érdekképviseletek mondhatták el kifogásaikat és észrevételeiket a jövedéki rendelettel kapcsolatban. Az értekezleten, amelyet Foss József helyettes miniszterelnök nyitott meg, igen nagy számban vettek részt az érdekeltségek képviselői. Jelenvoltak: Pesthy Pál igazságügyminiszter, Térffy Gyula igazságügyi államtitkár, az igazságügyminisztérium kodifikáló osztályának vezetője, a pénzügyminisztérium részéről Szabóky Alajos államtitkár, Pollermann Pál és Jakab László helyettes államtitkárok, Nemeshegyi és Herrmann miniszteri tanácsosok. A kereskedelmi és iparkamara képviseletében Belatiny Artúr és Kemény Dezső, a TÉBE képviseletében Nyulászy János és Görög Frigyes, a Magyar Kereskedelmi Csarnok részéről báró Madarassy-Beck Gyula és Balla Szigfried, az OMGE képviseletében Marschelle Ferenc országgyűlési képviselő és Mutschenbacher Emil, az OMKE részéről Fischer Ödön, Balkányi Kálmán és Bodroghy József, a GYOSz részéről Kofler Károly főtitkár, az Országos Iparegyesület részéről Haustwirth Ödön és Nemányi Ernő. Képviselőit elküldte még a Baross Szövetség Jaszervits Géza és Kotsner János, az ügyvédi kamara pedig Ujlaky József személyében. Névszerinti meghívást kapott Fábián Béla. Vass József helyettes miniszterelnök 10 órakor nyitotta meg az értekezletet és tudomására hozta a megjelenteknek, hogy a tanácskozás a különböző ellentétes felfogásokat van hivatva tisztázni. Nem azt várja, az érdekeltségek képviselőitől, hogy szónoklatokat mondjanak, hanem kontradiktorikus eljárást kíván, amelynek során a felmerülő ellenvetésekre rögtön meg lehessen adni a választ. Az értekezlet rendeltetése az is, hogy a rendelet egyes félreérthető pontjait tisztázza. Rámutatott arra, hogy a közérdek és a kincstári érdek szemmeltartásával adták ki a rendeletet, amely tulajdonképpen nem céloz mást, mint a különböző régebbi rendeletekben szétszórt intézkedések egybegyűjtését, hogy az eljárások során a közönségnek és a közegeknek rendelkezésükre álljanak az érvényben levő jogszabályok. Belatiny Artúr szólalt fel először. Mindenekelőtt köszönetet mondott a helyettes miniszterelnöknek, hogy az értekezlettel módot adott az érdekeltségeknek észrevételeik elmondására. Az adók — mondotta — amúgy is igen nagy megterhelést jelentenek a polgárságra, ezen a téren könnyítésre volna szükség, mégis úgy látja, hogy a jelenleg vita alatt álló rendelet a behajtást nagy mértékben súlyosbítja. A következő felszólaló, dr. Madarassy Beck Gyula azzal kezdte felszólalását, hogy a polgárság súlyos áldozatokat hozott az államháztartás egyensúlyának a helyreállítása érdekében, annyira, hogy a költségvetésben, feleslegek is mutatkoznak. Ennek ellenéremost mégis 140 éves rendelkezéseket akarnak- minden változtatás nélkül újból kodifikálni," Örömmel hallotta, hogy Restley Pál igazságügy miniszter nyilatkozata szerint a rendelet az egyenfisálóra nem vonatkozik." Szeretné azonban, ha ez a megállapítás a rendelet módosítása révén is kifejezésre jutna. Pollermann Pál helyettes államtitkár reflektált az észrevételekre.7 "Véleménye szerint JW’ vfr-• ■ ■ -9 - ■ - -