8 Órai Ujság, 1928. augusztus (14. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

1928 AUGUSZTUS 1 ÖSaiMsiö SZERDA 3* OLDAE Harmincezer hold tehermentes bírtok, hét nagy budapesti bérház és sok értékpapír gróf Vigyázó Ferenc hagyatéka, amelyet a Magyar Tudomá­nyos Akadémia örököl A gróf holttestét ma boncolják Bécsben . A végrendeletet nyolc­tíz nap múlva Budapesten bontják fel (Saját tudósítónktól.) Gróf Vigyázó Ferenc­cel,­­aki — valószínűleg pillanatnyi elmezava­rában — a bécsi Löw-szanatórium ablakából levetette magát és tegnap sérüléseibe belehalt, egy régi magyar nemesi család utolsó férfitagja szállott a sírba. Az 54 éves korában tragikus véget ért kü­lönc magyar mágnás után hatalmas vagyon maradt hátra. Errő­l a vagyonról, amely túl­nyomórészt földbirtokokból és bérházakból áll, már a mesés gazdagságú magyar nábob éle­tében olyan hírek terjedtek el, hogy azt teljes egészében a Magyar Tudományos Aka­démia fogja kapni, miután a grófnak sem közvetlen leszármazói, sem olyan oldalágú rokonai nincsenek, akik a törvényes öröklés rendjén igényt tarthatnának az óriási értékű Vigyázó-hagyatékra. Maga a gróf is több ízben úgy nyilatkozott még életé­ben ismerő­sei és ügyvédjei előtt, hogy vagyo­nát magyar tudományos célokra fogja testálni és azt a Magyar Tudományos Akadémiának szánta. A gróf halálával természetesen hirtelen aktuállissá vált a magyar tudományos köröket elsősorban érintő kérdés, vajjon a mérhe­tetlen mérvű hagyaték csakugyan az Akadé­miát fogja-e gazdagítani? Vigyázó Ferenc gróf hátrahagyott végrendeletében hír szerint csakugyan az Akadémiát tette meg a vagyon főörökösévé, erről azonban bizonyosat tudni csak­ a vég­rendelet felbontása után lehet. Az elhunyt gróf jogtanácsosai, Vályi Lajos dr. és Péteri Ferenc dr. ügyvédek a haláleset hírére tegnap Bécsbe utaztak, hogy a halállal kapcsolatosan szükségessé vált intézkedéseket megtegyék és rendelkezésre álljanak a bécsi hatóságoknak, amelyek tudvalévően elrendelték Vigyázó Fe­renc gróf holttestének felboncolását. A boncolás ma történik meg Bécsben, azután a holttestet Rákoskeresztúrra szállítják, ahol a báró Podmaniczky­­család sírboltjában helyezik örök nyugalomra. A végrendelettel és a Vigyázó­ hagyatékkal kapcsolatban a 8 Órai Újság munkatársa kérdést intézett Vályi Lajos dr. ügyvéd Bu­dapesten időző helyetteséhez, aki a követ­kezőket mondotta munkatársunknak: A végrendelet tartalmáról­ egyelőre semmi kon­krétumot nem közölhetünk, miután annak felbontása még nem történt meg és erre előreláthatólag csak 8—10 nap­on múlva Budapesten fog sor kerülni, miután a bécsi hatóságok a haláleset felvételt megejtik és az erről szóló iratokat a hagyatéki bíróságnak megküldik, így természetesen az sem bizonyos még e pillanatban, vájjon a végrendelet csakugyan az Akadémiára testálja-e az óriási va­gyont, de közelálló ez a feltevés, mert hiszen er­ről a gróf életében is ismételten szó volt. A Vigyázó grófi család hagyatéka na­gyobbrészt a Vác-Rátót és Adony környékén fekvő összesen mintegy 30 ezer holdat kitevő és az utolsó fillérig tehermentes földbirto­kokból, két nagy budapesti bérház­ból és értékpapírokból áll és a hagyaték pénzben kifejezve szinte fel­becsülhetetlen értékű. Vigyázó Ferenc gróf egyike volt a leggazdagabb magyar mágná­soknak, aki minden különcsége mellett oko­san gazdálkodott hatalmas vagyonával, nem voltak költséges passziói és takarékosan élt a Károly-körút 1. szám alatti egyemeletes palotájában levő lakásán. Kérdést intéztünk a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségéhez is az Akadémiára váró hatalmas örökséggel kapcsolatban, mely­ről azonban az Akadémia szintén nem tud még semmi pozitívumot. — Még eddig semmiféle értesítést ebben az ügyben nem kaptunk, — hangzott az Akadémia információja, — és így talán korai volna még arról nyilatkozni, hogy mit fog kezdeni az Aka­démia az esetleg reája háruló nagy vagyon birtokában. Mindenesetre szóbeszéd tárgya volt, hogy Vigyázó Ferenc gróf magyar tudományos célokra hagyja majd vagyonát és hogy abból az Akadémia is örökölni fog, de bizonyságot majd csak a végrendelet felbontása után szerezhetünk. Mondanunk sem kell, hogy a magyar tudományos élet szempontjából, amelynek fejlesztése kizáró­lag a szükséges anyagiakon múlik, beláthatatlan jelentőségű volna, ha a Vigyázó­ hagyaték rop­pant értékét a magyar tudomány, a magyar szel­lemi kultúra javára gyümölcsöztethetné... mi moabim „könyörületből" olyan teát adott neki, amelybe biztosan ölő mérget főzött. Testvére természetesen belepusztult ebbe a könyörületességbe s ekkor az ő holttestét is elégette az asszony. Nem sokkal ezután meg­látogatta őt az erdőben az apja is, akit szintén megmérgezett, majd­­ halála után az ő holttestét is szétdara­bolta és elégette. A háború alatt ölte meg sógorát, Gábor er­dőkerülőt, majd agyonütötte ennek húgát és az ő holttestét is elégette. A háború alatt a bukovinai rablóbandák tagja volt Varian Axenia, sőt egyesek állítása szerint ő is szervezte őket és férje, aki katona­­szökevény volt, az egyik bandának vezére lett. Háború után ölte meg Axenia mostoha­anyját. Az asszony áldozatainak holttestéből egy-egy részt megtartott s ezeket a borzalmas emlékeket látta meg a cselédleány, kit ezért a felfedezésért akart el­tenni láb alól. Varian Axenia borzalmas bűnügye szep­temberben kerül az esküdtszék elé, ahol majd teljes világosság derül ennek a bestiális asz­­szonynak életére, akinek kegyetlensége a kö­zépkor legsötétebb gonosztevőire emlékeztet. Az Ohcsínahegy borzalmas titkai .négy gyermekét és őt rokonát ötte meg egy román parasztasszony, aki a holttestekből egy-egy részt emlékűi megőrzőit ----—-——■ At tömeggyilkosságot egy kis cselédlány fedezte fel, akit Varian Mxenta szintén el akart tenni láb alól Csernovic, jul. 31. (Saját tudósítónktól.) Az Obcsinahegyen, a szinte őserdőszerű rengetegben a kiváncsi emberi szemek elől elrejtőzve él Varian Axenia asszony, akiről a mély völgy csendes kis falucskáiban évek hosszú sora óta titok­zatos dolgokat mesélt a hiszékeny nép. A pópa, a jegyző és a csendőrök, szóval a ko­molyabban gondolkozók mosolyogva fogad­ták ezeket a fantasztikus történeteket, most azonban egy véletlen következtében világos­ság derült a titkokra és így ma már a bebizo­nyosodott tények alapján mindenki kénytelen tudomásul venni azt, hogy Varian Axenia asszony minden emberi természetből kivet­kőzve, a legkegyetlenebb módon gyilkolta meg négy gyermekét és több rokonát, akiknek holttestét az erdőrengetegben el­­égette. Az utolsó gyilkos­ merénylet Varian Axeniánál szolgált egy fiatal cse­lédleány, Hoisan Rachille. A kis cselédet egy pap a ház mögött orozva baltával támadta meg az asszony s a cseléd a baltaütések alatt eszméletlenül esett össze. Varian Axenia azt hitte, hogy a leány halott és így nem törődött többé vele, mert tudta, hogy éjszaka a holt­testet széttépik az erdei ragadozók. Csakhogy a leány nem halt meg, néhány óra múlva magához tért és szinte a csodával határos módon a félelem annyi erőt kölcsönzött neki, hogy elvánszorgott a legközelebbi lakott he­lyig, ahol elmondta kalandját, majd a csend­őrségre ment és jelentést tett borzalmas fel­fedezéséről. A csendőrök előtt a kis cseléd el­mondotta, hogy Varian Axenia házában egy kiszáradt ember fület, egy gyilk­­s ujjat és egy női kezet talált, a ház különböző részeiben összegyűlt szemét között. Amikor megkérdezte az asszonyt, hogy mit jelentenek ezek, Varian Axenia arra kérte, ne tegyen senkinek említést ezekről. Csakhogy Hoisan Rachille nem tudott hall­gatni és amikor összetalálkozott falusiakkal, mindenkinek elmesélte felfedezését. Ezért terjedt el olyan gyorsan a völgyben lakók között a sok fantasztikus mese, az obcsina­­hegyi ház rejtelmeiről. Varian Axenia félt, hogy titka kitudódik s ezért követett el gyil­kos merényletet cselédje ellen. A feljelentésre Russu csendőrőrmester in­dította meg a nyomozást. A csendőrőrmester hosszas keresés után rátalált a sűrű erdő­ség egyik elrejtett zugában épült majorra s a ház mögött az erdő fáitól beárnyékolva kövekkel kirakott gödrött fedezett fel s a gödör mellett több félig megégett emberi csontot talált. Varian Axénia titokzatos élete Kimpolung faluban, ahol Varian Axenia asszony született, sok érdekes dolgot meséltek e­l a csendőrőrmesternek. Varian Axenia, aki most negyvenéves lehet, már tizenhatéves korában hetekre, sőt hónapokra eltűnt hazul­ról, de senki sem tudta, hol járt, mit csinált. Édesanyja egy nap nyomtalanul eltűnt, majd később ugyancsak eltűnt Varian Axenia öccse is és többé sohasem ke­rültek elő. Axenia húgának férje egy erdőkerülő volt, aki szintén hirtelen halt meg s akkor azt sut­togták róla, hogy megmérgezték. Felesége összecsomagolta kis vagyonkáját és Axeniá­­hoz költözött, de nemsokára ő is eltűnt s őt követte Axenia mostohaanyja. A letartóztatásban levő asszonytól hiába kérdeztek a csendőrök, semmire sem válaszolt, semmiről sem akart tudni. Azonban mégis elárulta magát, mert Russy csendőrőrmester­nek pénzt kínált, ha elhallgatja, hogy emberi csontokat talált a háta mögött. A csendőr fellebbvalóival történt megbe­szélés alapján azt mondta az asszonynak, hogy majd hoz valakit, aki mindent elintéz. Ez az ember Petcy rendőrkomisszárius, a nyomozás vezetője volt, aki olyan ügyesen játszotta szerepét, hogy az asszony nagyon sok minden elárult titokzatos múltjából. Egy elvetemült asz­­szony borzalmas gyilkosságai Az asszony elmondotta, hogy már a szülői házban gyilkosságra nevelték. Alig volt 16 éves, mikor végig kellett néznie, hogy apja hogyan veri agyon anyját. Ekkor menekült az obcsina­ fensikra, ahol apja parancsára juhokat kellett volna őriz­nie. Itt összeköltözött egy favágóval, anya lett, de az újszülöttet megfojtotta és elégette. Hat év alatt még három gyermekét ölte meg. Axenia öccse, Vasile nősülni akart ebben az időben és az apjától anyai örökségének kiadatását kérte. Az apa mérgében elverte a fiát, aki a hegyekbe menekült Axeniához. A fiú belső és külső sérülései oly súlyosak vol­tak, hogy Axenia egy nap — nem tudván már öccse kínlódását tovább nézni — Halálosvégű­ szurkálás a Bem-utcában (Saját tudósítónktól.) Keddre virradó haj­nalban halálosvégű­ szurkálás történt a Bem-utcában. Wach­sberg Gyuláné, 42 éves rendőri felügyelet alatt álló nő az éj­szaka egy Thököly-úti kocsmában megismer­kedett Gál Dénes 39 éves földmívessel. Egy ideig a vendéglőben söröztek, majd elmentek a közeli Bem­ utca 12. számú házba. Távozó­félben szóváltás támadt köztük és ennek he­vében Gál Dénes, aki kissé ittas volt, hirte­len hosszúpengéjű kést rántott elő zsebéből és az asszony felé szúrt vele. A szúrás a mellkason hatolt­ be, a penge áthatolt a bor­dákon és átszúrta az asszony szívét, aki vér­­■ től borítva, holtan rogyott össze a kövezeten. Gál Dénes, kezében a véres késsel, erre be­rohant a Bem-utca 12. számú házba és kia­bálva, leszúrással fenyegette meg az eléje kerülőket. Hangos sikoltozás verte fel egy­szerre a ház csendjét. A házmester rendőrért szaladt, mire a közeli őrszobáról futólépés­ben szaladt a helyszínére Bózsik Kálmán rendőr, aki felszólította Gál Dénest, hogy tegye le a kést. A földmíves azonban a rend­őrre vetette magát és őt is le akarta szúrni. Dulakodás kezdődött és a rendőrnek néhány perc múlva sikerült lefegyvereznie a dühöngő embert, akit azután megkötözve kísért be a főkapitányságra, ahol kihallgatása után szán­dékos emberölés címén letartóztatták. — Felvétel a budapesti tudományegyetemre. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetem rektora az 1928—29. tanév I. felére szóló beirat­kozások ügyében a következőket teszi közzé: Azok, akik az egyetemre való felvételüket kérik, folyamodványaikat augusztus 1-től augusztus 25-ig az illetékes kar dékáni hivatalához benyúj­tani tartoznak. Azok, akiket felvettek, ideértve azokat is, kik egyúttal tandíjmentességet vagy tandíjkedvezményt kaptak, szeptember 10-ig ér­tesülni fognak a kari határozatról és a határozat keltétől számított 8 napon belül beiratkozni tar­­ toznak. Folytatólagosan iratkozó, leckepénzt fizető hallgatók folyó évi szeptember 1-től 10-ig iratkoznak be. A félév elején eddig szokásban volt tanári aláírások a hittudományi-, a jog- és államtudományi- és a bölcsészettudományi karo­kon megszűnnek. Utólagos beiratkozásnak szep­tember 30-án túl rektori engedéllyel sincs helye. Az előadások szeptember 17-én kezdődnek. ELIDA SHAMPOO

Next