8 Órai Ujság, 1928. november (14. évfolyam, 249-272. szám)

1928-11-14 / 258. szám

SZERDA 10. OLDAL ÓPAIÚJSÁG színház Reichardt színpadán mindenki magyar? — Pécsi Blanka sikere és Pécsi Blanka kalandja. — Bécsben van vagy két tucat napilap, ami ter­mészetesen ugyanannyi színházi kritikust is je­lent, akik bizony — főképpen dicséretek dolgá­ban — nem igen szoktak egyhangú és egybe­hangzó véleményt mondani. Ritka, kivételes eset tehát az a teljesen egyhangú elismerés, amely­­lyel a bécsi kritika Reinhardt Theater in der Josefstadt-jának új színésznőjét, Pécsi Blankát fogadta, aki Helene Thimig után játszotta el Az élő holttest női főszerepét. Egyetlen szó­ki­fogás nem esett a kritikában alakítása ellen, annál bővebben jutott ki a dicséretből. Meg­állapították és meg is írták, hogy ez az új sze­reposztás nem második szereposztás, hanem első. Elképzelhető azonban, hogy a magyar művésznő, aki először szerepel német színpadon, nem könnyű szerrel jutott el ehhez az eredményhez. Hónapok emberfölötti munkája után, a próbák heteinek kétségbeesett izgalma előtte, meg ezt a debüt és minden izgalom központja egy kérdés volt: vál­jon az idegenbe szakadt művésznő német kiejtése elég korrekt-e? Hiába nyugtatják meg Reinhardt, meg a rendező, tovább izgul és tovább aggodal­maskodik. Az egyik próbán odamegy Glöckner­ Jozefinhez, a híres „Pepi Glöckner"-hez, aki most szintén Beinhardt művésznője. — Liebste Frau Glöckner, — mondja izgatot­tan, — sagen Sie mir aufrichtig, ist meine Aus­­sprache wirklich tabelles? — Hát bizony, édes fiacskám, — feleli Glöck­ner asszony jó magyarsággal, — az én magyar fü­lem nem nagyon alkalmas arra, hogy ezt meg­állapítsa. Amiből kiderül, hogy Pepi Glöckner bölcsője mellett szintén nem német nótát daloltak. Ebben a pillanatban, a beszélgetés végéhez érkezik a próbára a fejedelmi termetű Hagen asszony. Igazi típusa a német Brünhildának. — Haben Sie gehört, liebe Frau Hagen, — fordul most hozzá Pécsi Blanka, — wie es mir mit Frau Glöckner gegangen ist? Bitte sagen Sie mir... — Jaj, fiam, — feleli a kérdezett ugyancsak magyarul. — én szívesen meghallgatlak, de mégis jobb volna, ha olyasvalakihez fordulnál, aki igazi német. Mert Hagen asszony is magyar, ő is a Lajtán innen indult el, hogy a Lajtán túl érkezzék be. Közben folyik a próba. A rendező elégedetlen a világítással. Egyre új meg új utasítást ad Jarosnak, a világítómesternek. Új meg új vilá­gítási trükköket eszel ki, idegeskedik és türel­metlen. Türelmét veszti végre Jaros is és egy­szerre megszólal a világítómester hangja a ma­gasból : — A hétszentségit ennek a félnederes bolond­nak! Ha soká kunéroz, úgy itthagyom ezt az örültek hálát, hogy na­ így fest egy német próba Bécsben, a legelő­kelőbb német színházban s bizonyos, hogy így nagyon nehéz megállapítani, hogy valakinek a német kiejtése hibátlan-ci­pásra meghódította a temesvári közönséget, szép megjelenésével, kellemes és jól iskolázott hangjá­val, kedves játékával és sok ötletével kitűnt Zöldhelyi Anna, a primadonna, akiről a helyi kri­­­tikusok konstatálják, hogy kitűnő opeerttszí­­nésznő és hogy előadókészsége és drámai ereje operett-primadonnáknál szokatlan előkelőséggel és művészi értékkel nyil­venult meg ott, amikor a báró fiút először magába szédíti, hogy egy ér­dekházasságtól megmentse, azután önönmagából kiábrándítja, hogy a leánya javára lemondjon róla, úgy ebben, mint a többi nagy jelenetében rengeteg tapsot kapott. Az előadás erősségei kü­lönben: Barna Sári, Csóka József, Fratta Géza, K. Szűcs Irén, Pásztor István, Darvas Ernő, Felhő Ervin, Szabadkai Miklós, Szabó Gitta és Berecz Manci. Nagy sikere volt a rendezőnek, Kovács Imrének és a karmesternek, Schreiber Alajosnak is. — Elhalasztották a „N­arczisz1” Nemzeti Színházi bemutatóját. A Nemzeti Színház úgy tervezte, hogy november végén bemu­tatja Brachvogel Narczisz-ít,­­amely tavaly a bécsi Burgtheater szenzációs sikerű drámája volt. Most azonban a „Déryné ifjasszony“ és a „Tábornok“ nagy sikere folytán vál­tozás állott be ebben a tervben. A „Nar­­czisz11 lesz így is a legközelebbi bemutató, de premierje nem november végén lesz, ha­nem december utolsó napjaiban. — „A régi nyár" — Temesváron. A temes­vári magyar színház most kezdte meg szezonját és — mint tudósítónk jelenti, — a kapunyitás, az új társulat bemutatkozása s a magyar operett előadása­ kitűnően sikerült. Békeffy István és Lajtai Lajos szellemes, vidám szövegű és pompás muzsikájú operettje, a „régi nyár”­­ kerül színre az első estén. Az együttesből, amely egy csa­ KAMARA POLH NEGRI JÓN! 8 Amikor Battistinit kifütyülték Mattia Battistini, aki colle­ baccaroi villájában, 11 éves korában halt meg, ötvenéves színházi karrierje alatt nagyon sok sikert aratott. De azt kevesen tudják, hogy egyszer a belcanto fejedel­mét is kifütyülték. A különös eset Szentpéter­váron történt, ahol Rubin­stein Démonjában lé­pett fel. Ebben az operában van egy jelenet, amelyben Battistini egy hatásos ária eléneklése után — a szerzői utasítás szerint — a földre ros­­kadt. A közönség tombolva követelte a jelenet megújrázását. Battistini egyszer nem tudott ellenállni s megismételte a jelenetet. Másnap az orosz zenekritikusok ezért szigorúan megrótták Battistinit, mert az ismétléssel — mondották, — megszakította az­ opera folytonosságát. Battistini igazat­­adott a kritikusoknak. Ezért aztán a Dé­mon újabb előadása, közben hiába tombolt a kö­zönség, nem volt hajlandó újrázni. Makacssága annyira felbőszítette a közönséget, hogy a lelkes ünneplés hirtelen zajos ellentüntetésbe csapott át, Battistinit kifütyülték, lehurrogták. A bot­rányos est után Battistini levelet írt az orosz la­poknak és ebben kijelentette, hogy csak a kritiká­nak deferált, amikor nem volt hajlandó újrázni. Mindenki igazat adott a mesternek. A közönség is kiengesztelődött s a Démon harmadik előadá­sán olyan ünneplésben részesítette, amely leg­szebb sikerei közé tartozik. Az orosz arisztokra­ták mindenkép jóvá akarták tenni a közönség udvariatlanságát. így történt, hogy amikor az első felvonás után visszatért öltözőjébe, ott már ötven babérkoszorú, egy kitömött medve és két kitömött farkas várt reá, az oroszok szimpátiájá­nak látható jelei. — Az ORLE operaházi díszelőadásának műsora. Az idei szezon legkiemelkedőbb társadalmi eseményének, a november 26-iki református operaházi díszelőadásnak mű­sora, kiváló programpontjainál fogva ezt az előadást művészi eseménnyé is emeli. A mű­sor a maga teljességében a következő: 1. Ákom Lajos orgonaművész és zenetanár or­gonajátéka. 2. Megnyitóbeszéd: dr. Baltazár Dezső ref. püspök az ÖBLE elnöke. 3. A budapesti református egyház (Goudimel) énekkara. 4. Szabolcska Mihály felolvasása. 5. Nagy Margit, a m. kir. Operaház tagjá­nak énekszámai. 6. Harsányi Zsolt felolva­sása. 7. Palló Imre, a m. kir. Operaház tag­jának énekszámai. 8. Kiss Ferenc, a Ma­gyar Színház tagjának szavalata. 9. Péchy Erzsi énekszámai. 10. Alvinczi Péter prédi­kációja (templomi jelenet a XVII. század­ból). Bevezeti és rendezi: Zilahy Lajos. Alvinczi Péter személyében Kürti József, a Nemzeti Színház tagja prédikál, az isten­­tisztelet orgonájánál Ákom Lajos ül, a templomi zsoltárokat a Goudimel-énekkar, a graduálékat Metzgerné Kemény Frida és Palló Imre éneklik. 11. Záróbeszéd: dr. Ravasz László ref. püspök, felsőházi tag. Meghívók igényelhetők és jegyek válthatók az ORLE operaházi díszelőadásának ren­dezőségénél IV., Városház­ utca 10. II. 2. Telefon: 892—56. Plútó Zeppelinen szökteti meg Eurydikét „Orfeusz a pokolban" a Városi Színházban A „Szép Heléna‘ ‘ nagy sikere után a Városi Színház szombaton, november 17-én, felújítja Offenbach másik híres persziflázsát, az „Orfeusz a pokolban1­­ című operettet, amely évekkel ezelőtt rendkívüli sikerrel szerepelt már ezen a szín­padon. A klasszikus repriz Loránth Vilmos színes és ötletes rendezésében kerül színre — ebben az új rendezésben például az első felvonás fináléjában Zeppelinen fogja megszöktetni Eurydikét Plútó — és szerepeit a Városi Színház gárdájának kö­vetkező tagjai játsszák: Eurydiskét Kovács Kató, a közvéleményt Síró Anna, Vénust Christian Lilly, Dianát Lőriniczy Vilma, Ámort Keglevich Ma­rietta, Orfeuszt Szűcs László, Plútót Fenyves­i Sándor, Jupitert Berenczy Károly, aki nagysze­rűen mulatságos Menelausza után játszik ismét klasszikus operett szerepet, és Styx Jankót Pa­taki­ Ferenc. A kisebb szerepeket is operaénekes­nők játsszák és éneklik, mint Kovács Ilonka, Gerő Margit és Csillag Erzsi. A nagy kánkánt pedig 24 ballerina lejti. Külön eseménye a repriznek, hogy új betéttán­cokkal fellép benne mint vendég libák Ella, a szép észt táncosnő, a „Szép Heléna" előadások vendégművésznője is. Két leghíresebb táncát tán­colja: a „Tűzvarázs” 1-t és a Gong-táncot. Az „Orfeusz a pokolban" előadását Szánthó Mihály karmester fogja vezényelni. Újság a ze­nekarban, hogy a világhírű Orfeusz-nyitány azcenirozva van. El kell mondani még, hogy a reprizre 4 pompás új díszlet és 100 új ragyogó jelmez készült. — Dusolina Giannini: Butterfly. Annyi­szor szerepel a vendégjárások során a kis Butterfly szomorú sorsának beteljesülése az operaszínpadokon, hogy újat az ember már alig vár. Még akkor sem, ha Dusolina Giannini pompás Aidá­ját is hallotta. És tegnap mégis megtörtént a csoda: könnyeit csillogtak a szemekben, elszorult szívvel tap­solt a zsúfolt nézőtér a Városi Színházban, mert így még nem énekelték magyar szín­padon Puccini fájdalmas áriáit és­­ így Cso-cso-szánt még nem játszotta meg senki sem. Az az érzésünk, hogy tulajdonképpen MICARLCI SCAICII rendkívül érdekes budapesti bemutatkozása a Lammermoori Lucia előadásával Hétfő: november 1. Városi Színház A Milánói Scala elsőrendű együttesének vendégjátéka során kimagasló esemény a Lam­mermoori Lucia, Donizetti operájának első budapesti olasz nyelvű előadása, amelyet Maestro Arturo Lucon karnagy vezetésével, parádés szereposztásban mutat be a nagyszerű együttes. A Scala-esték sorrendje: November 19, hétfő: Lammermoori Lucia November 21, szerda: Faust November 23, péntek: Rigoletto November 26, hétfő: Bohémélet. A nem bérlő közönség részére jegyeket a Milánói Scala előadásaira már árusít a Városi Színház pénztára és az összes jegyirodák. A Városi Színház igazgatósága arra való tekintettel, hogy az egész kivételes művészi színvonalú előadásokat a nagyközönség minden rétege látogathassa, a helyárakat csak mérsékelten emelte fel. Legdrágább hely 15 pengő, leg­olcsóbb hely 1 pengő 60 fillér. Szerda, csütörtök, szombat, vasárnap Végre egy nagy vígját­éksiker Végre egy úriasszony! MAGYAR SZÍNHÁZ Belvárosi­­ , # 1928 NOVEMBER 13 csak most ismertük meg igazán ezt az annyira ismert alakot a maga mélységes emberi megcsalatottságában és szerelmi áldo­zatában. Cusolina Gianninit mint énekest, szopránjának szárnyalásában és művészi mérsékletében a legnagyobb elismerés illeti. Játékáról, egy-egy mozdulatáról, szemrebbe­néséről pedig elég, ha elismételjük, hogy könnyeket csalt ki a szemekből. Operaelő­adásokon a művészi élménynek ez a teljes­sége valóban ritka dolog. A vendégművésznő pompás stílusosságával élénk ellentétben állott kísérete, a japán rokonság, amely in­kább hasonlított a rakamazi legényegylet jelmezbáljának egészséges, piros-pozsgás résztvevőire, mint a felkelő nap országának lakóira. — Szerzői est. Eisemann Mihály hívei telje­sen megtöltötték a Vígadó nagytermét, ahol Bil­­ler Irén, Kende Mária, Verő Éva, Sándor Böske, Laurisin Lajos, Fabó Sándor, Brodszky Miklós, Erczkövi László és még néhányan adták elő Eisemann fülbemászó szerzeményeit, melyek kö­zül nem egy futott be már eddig is igazi sláger­karriert. A tapsnak természetesen vége-hossza nem volt. — A Brah­ms-rekviem. A Budapesti Ének­es Zenekar­ Egyesület, mely Lichtenberg Emil céltudatos vezetése mellett esztendők óta ko­moly törekvésű, értékes missziót teljesít nálunk egyébként nem igen művelt zenei műfaj népszerűsítése körül, tegnap Brahms „német requiem“-jét mutatta be. Az egyesület már megérett az objektív kritikára s így meg­állapíthatjuk róla, hogy a zenekarban a vo­nósok — négy első hegedű! — aránytalanul gyengék, hogy a szoprán a magasságban el­veszti erejét és fényét s hogy tegnap az ob­­ligát orgona gyakran túl hangos volt. Ezzel szemben ugyancsak objektíven meg kell ál­lapítanunk, hogy a komplikált művet igen jól hangzó, precízen összevágó előadásban hozták ki, hogy a férfikar tónusa szép, a szö­vegmondás kitűnő s hogy néhány dinamikai effektus, meg a komplikált D-dúr fuga fel­építése nagyon szépen sikerült. A közremű­ködők a Vet szólistával, a nagyszerűen disz­ponált Medek Annával és Farkas Sándorral együtt, igen sok tapsot kaptak. (h. s.) — Az új Mascagni-opera premierje Parisban. Párisi tudósítónk írja: Mascagni legújabb alko­tását, a Piccolo Maratot tegnap este mutatta be Párisnak a Gallé-Lyrique. Az opera szinrehozá­­sát magának Mascagninak az irányítása mellett készítették elő s a premier, amelyen Páris szine­­java volt jelen, a forró siker jegyében zajlott le. A siker nem kis részben Hipolito Lazzaronak, a világhírű tenoristának az érdeme, akinek a nevé­hez fűződik egyébként a Piccolo Marat római si­kere is. Lazzaro, aki már a világ összes neveze­tesebb operaházaiban énekelt s magában a new­­yorki Metropolitantban is nagy sikerrel szerepelt, Párisnak tegnap este mutatkozott be. A bemu­tatkozás sikere minden várakozást felülmúlt. Lazzaro körülbelül két hétig marad Párisban, aztán Budapestre jön, ahol, mint a Városi Szín­ház Scala-együttesének egyik sztárja, az Aidában fog először fellépni, majd pedig a Toscában, a Trubadúrban és a Carmenben fog énekelni. — A Vígszínház nyugdíjintézete Szilvesz­terkor éjjeli előadást rendez. A Vígszínház nyugdíj­intézetének igazgató-választmány­a hétfőn délután Koboz Imre igazgató elnök­lésével ülést tartott. Dr. Havas Miksa tanár előterjesztette a matematikai mérleget, mely­ kimutatja a teljes fizetőképesség nagy nehéz­ségeit. A nyugdíjintézet vagyonának legna­gyobb részét hadikölcsönbe fektette és ezek elértéktelenedése termés­zetesen kártékonyan, hatott. Dr. Zboray Miklós buzdította a tago­kat, hogy tegyenek meg mindent a nyugdíj­­intézet felvirágoztatása érdekében. A nyug­díjintézet Szilveszter éjjel vidám előadást rendez a Vígszínházban.­­ Az aranyhajú királyleány, A furfangos kis ördög és a Vasorrú bába, A farkas és a hét gida szenzációs Király Színházi előadásá­ról beszél Budapest egész gyermekvilága. Fé­nyes gyermekkabaré, pompás táncok, remek kiállítás, Feld Irén ragyogó csevegései az elő­adás főerőssége. A páratlan érdeklődésre az előadást megismétlik rendkívül mérsékelt hely­árakkal. — Enrico de Franceschi, a kiváló olasz ba­ritonista fellépései a Városi Színházban. Ma, kedden: Tosca (A. bérlet 8. sz.), szerda, novem­ber 14. Traviata (C. bérlet 8), péntek, novem­ber 16. Ernani (D. bérlet 3. sz.). Legdrágább hely 9 pengő, legolcsóbb hely 1 pengő. Jegyek a pénztárnál és a jegyirodákban. — Orfeusz a pokolban — EH a libák fellép­tével szombat, november 17. Városi Színház. Az Offenbach-ciklus második előadása. A Vá­rosi Színház nagysikerű Offenbach-ciklusa során e hét szombatján színre hozza új rendezésben, új kiállítással Offenbach remekművét, az Orfeuszt. Jegyeket a szombati reprizre már árusít a Városi Színház pénztára és a jegyiro­dák. Legdrágább hely 6 pengő. — A régi nyár 125-ik előadása csütörtökön, november 15-én este a Városi Színházban. Legdrágább hely 6 pengő. — Mandolin-, gitár- és benzsó-tanítást vál­lal Korn Miksa zenetanár, a Rádió szólistája, az Országos Zenészszövetség tagja, V., Széchenyi­ u. 12., III. em. 17. Értekezés d. u. 1—3 óra között.

Next