8 Órai Ujság, 1928. december (14. évfolyam, 273-295. szám)
1928-12-25 / 292. szám, Karácsonyi szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 2. 60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7 20 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ Trtff Karácsonyt számára 20 UUcr O ’r '• j9h3^. y rMgcaftjBSP^^S^^S^^ flB[^^^3S^fflpwgA %»K^g-5 P^JkBICB^ Í^kwJ '■ökrí s^ySSk i^mHB * jHw[ BtsawissSa Vy^^v*}yMM|lL OLASZORSZÁGBAN I LÍRA Szerkesztőség: VIL., Rökk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József körút 5. Teleonszámaink: Józse. 463—06, 463—07, 463—08, 463—09 S^Átu^H^1 ^Rwfö^ffii-/>rl ^MbJtB&^HSkk jjfevPBp^^-. • ..ilBsVrH. -fftf'raEyyiffliCKtjif _ '-**^ wu*ay "■^nrawB' BBbP (ypQp BBBi^lB FŐSZERKESZTŐ : DR NADANYI EMIL EUJES SZÁMÁRA HELYBEN VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT. és assfalt "karácsonya Ina dr. VASS JÓZSEF népjóléti miniszter Tegnap a parlamentből jövet végigmentem a Perczel-utcán. Az utca egyik oldala végtől-végig illatos fiatal fenyfierdővé változott. Ott van a városrész karácsonyfapiaca. A meghatóan kicsi fácskák fázósan húzódtak egymás mellé, sőt a nagyobbak is idegenkedve állták glédájukat, mintha mutatták volna, mennyire idegen nekik a talaj s a levegő. Mindegyik ugyanis megfelelő deszkatalpra volt erősítve, s így első pillanata úgy látszott, mintha az aszfaltból nőttek volna ki. Világos, hogy nem onnan nőttek. De az aszfaltból nőtt és az aszfalton honos az a gyöngéd hit, és a tisztább, nemesebb után, a lélek belső öröme után való erős vágyakozás, amely pár óra alatt elviszi a fácskákat a Perczel-utca aszfaltjáról s beállítja az intarziás luxus-asztalokra éppúgy, mint a Szegény munkás egyetlen szobájának erre a napra kínos gonddal tisztára súrolt asztalkájára. A főváros aszfaltja megteremtette a maga külön flóráját s mégsem az jellemzi igazában. Millió, láb koptatja naponkint. Milliós világváros életének hullámai öntözik. Terem rajta kesernyés humor, amelyben valamivel több a vitriol, mint a méz, eredménye nem is harsány kacagás, hanem torz mosoly, amely, ha vonalról-vonalra végigelemezzük, ennek a vergődő magyar életnek ijesztően igaz karrikatúrája. Terem az aszfalton bűn, hivalkodás, hazugság, becstelenség bőven, nem a kriminálisra gondolok, hanem a milliós élet temérdek neveletlen zagyvaságára. És a fényűzés aranyos világossága is végigsiklik rajta, a hörgő gondok, reménytelen életek bús árnyainak barna alaptónusán. Ez az. Ez a roppant színtávolság az aszfalt baja. A fény és árny között hiányzik az átmenet. Hova lettek a kevésbbé sötét, hova a világosabb vetületek? Hol van a polgári jólét rajza? A munkásé, zsebében néhány elkölthető békebeli hatással, mellényén a hivalkodó réz óralánccal. A kereskedőé, a szerény üzleti felesleg öntudatával. Az iparosé, a céhek idejére emlékeztető jómód bizakodásával. A hivatalnoké, a gondtalan diáké, derűs otthonba siető bájos leányoké? A luxus riasztó fénye s a gond komor árnya között ennek mind ott kellene lennie, vetületéül a rendezett, a tűrhető, a biztos munkán és kereseten gördülő életnek. És mégis. A karácsonyfaerdő eltűnik a Perczel utcából. S hogy eltűnik, s hogy egyenként felmagasodnak az intarziás és silány kis asztalokon, ez a tény jobban jellemzi a fővárost, mint az aszfalt tarka flórája, az átmenettelen árnysorozat s a keserű humor kínos csikorgása. Nagy eltolódások vannak a társadalom belső szerkezetében, nem fölfelé, hanem lefelé. A nyomor koefficiense nagyobb lett, a vidám bizakodásé kisebb. És mégis eltűnnek a kis fenyőfák a Perczel utca aszfaltjáról, mert az aszfalton járó egymillió ember, ha sok mindene elkopott, veszett is, megtartotta magasságokat kereső hitét s ott is, ahol fényesség villog a karácsonyfa körül, ott is, ahol csak egyetlen kicsi gyertya pislog rajta, az igazi fény belülről ömlik, a lelkek hivő, bizó mélységeiből. S bizony mondom, hogy a jobb jövőnek erősebb fundamentuma ez, mint bármi más. Mert az a nép, amely a karácsonyfa mellett sok nyomorúsága között magasságok felé tudja fordítani orcáját, élete további fejlődésében tapasztalja majd a magasságok emelő és boldogító erejét. a bizalom ma is teljes mértékben megvan és fennáll a bizalom aziránt is, hogy a magyar Bethlen István gróf: „Politikánkat továbbra is abban a szellemben kell irányítani, amely lehetővé tette, hogy a társadalmi, felekezeti és osztályellentétek eltűnjenek** N I ■ ■WMMWBM—n • # * —M—— I A miniszterelnök a lupánál tárgyalásokról, a pénzügyi helyzetről, a gazdasági reorganizációról, a hazai termékek pártolásáról, a magyar kereskedőről, az adókönnyítésekről és az ellenzék tárgyilagosságáról —_____________________(Saját tudósítónkról). Bethlen Istvánnek tengelyében a gaz-dasági élet fellendítése áll, — a külpolitikai helyzetről, a belpolitikai helyzetről és az ezzel összefüggő kérdésekről a 8 Órai Újság útján a nyilvánosság számára nagyérdekű nyilatkozatot tett. •— Legutóbbi külföldi útján milyen impreszsziókat szerzett kegyelmes uram a magyar gazdasági helyzet megítélése körül? — tesszük fel az első kérdést. •— A legutóbbi genfi tanácskozások alkalmával — válaszolta a miniszterelnök — Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetéről tájékoztattam a Népszövetség pénzügyi bizottságának tagjait és a beszélgetések során természetesen értékes információkat nyertem az általános gazdasági és pénzügyi helyzet jövő alakulásának lehetőségeiről. A luganói tanácskozások és megbeszélések, amelyeken szintén részt vettem, nem gazdasági kérdések körül folytak. Camberlain, Streseman, Briand és más vezető politikusokkal való megbeszéléseink inkább politikai kérdésekre vonatkoztak. • Ami genfi benyomásaimat illeti, örömmel állapíthattam meg, hogy Magyarország pénzügyi helyzete iránt gazdasági helyzet megfelelő gazdaságpolitika folytatása mellett fokozatosan javulni fog, különösen ha sikerül mezőgazdaságunkat megerősíteni és le tudjuk küzdeni azokat a nehézségeket, amelyeket a mezőgazdasági értékesítés körül tapasztalunk. Erre vonatkozóan a kormánynak ma már nagy körvonalakban kibontakozó programja vem és ennek a programnak fokozatos végrehajtása a közgazdasági, földművelésügyi és kereskedelemügyi minisztereknek együttes feladata lesz. •— A csehekkel most meginduló tárgyalások is összefüggésben vannak a kormány gazdasági programjával? — kérdeztük. — A Csehországgal most meginduló tárgyalásokon pénzügyi vonatkozású kérdésekről van szó, gazdasági természetű kérdésekkel azonban ezek a tárgyalások nincsenek összefüggésben. A háború utáni függő kérdések rendezéséről folynak majd a tárgyalások, amelyek nem a mi részünkről, hanem a cseh kormány részéről iniciáltattak, azoknak a pontoknak a megjelölésével, amelyek az ő kívánságaik szerint a tárgyaláson szerepelni fognak. . Az általános gazdasági helyzetnek és ezzel együtt a magángazdaság helyzetének javítására milyenintézkedéseket kíván tenni a kormány a jövőben?— A kormány komoly gazdasági programot dolgozottki és ennek előterében most az export fejlesztése áll. Különböző intézkedéseket léptetünk életbe, amelyekkel kivitelünk, fellendülését kívánjuk elérni. Elsősorban a vasúti tarifapolitika revízióról van szó és esetleg a hajósi tarifák revíziója is szóba kerül. Szó van arról is, hogy a tarifális reformokon túlmenőleg újabb vasúti összeköttetések létesítésével, gyorsjáratú tehervonatok bekapcsolásával bizonyos szezonokban, nagyobb mértékben támasszuk álló exportot, mint ahogy az eddig történt. A közgazdasági miniszter fogja ezt a kérdést vizsgálatának körébe vonni. Ha nem is a háború előtti formában és módon, de a hazai iparpártolás akciójával továbbra is foglalkozni kell, különösen abból a szempontból, hogy a hazai piac lehetőleg a hazai termékeket fogyassza és a külfölddelvaló versenyképesség mellett itthon,s teljes mértékben meglegyen a magyar ipar versenyképessége. Az exportszervezetek megalkotása folyamatban van a mezőgazdaság és kereskedelemi terén. Ezek a szervezetek, amelyek egymással szoros kapcsolatban állanak, hivatva vannak megteremteni a magyar kereskedelem számára a külföldi piacokat, viszont az itthoni teendők és feladatok kellő megorganizálását is szem előtt kell tartani, mert ez lényegesen hozzájárul az export fejlesztéséhez. Mindezek az organizációk — az én meggyőződésem szerint, — akkor, fognak jól működni, ha a magyar kereskedelmet elsősorban a magyar kereskedőkre alapítják. Végeredményében az állam segíthet, támogathat, de kereskedelmet az állam nem csinálhat. — Természetes, hogy akkor, amikor az állam támogatást ad és segítséget nyújt, kell, hogy gondoskodjék arról is, hogy az exportálás olyan formában történjék, amely a külföldi piacok kívánságának, ízlésének megfelel. Nem szabad többé előfordulnia annak, hogy például a magyar gyümölcsöt, a magyar zöldséget, nem kellően csomagolva, nem kelllő minőségben és kvalitásban vigyük ki külföldre. Természetes, hogy ez kifogó,s alá esett. Az állam akciójaanra is vonatkozik, hogy gróf miniszterelnök karácsony előtt fogadta