8 Órai Ujság, 1929. március (15. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

PftNTEK 2. OLDAL DI&umsiG 1929 MÁRCITJS maaatmmmmmne.ts — Azzal, hogy Oroszországból kiutasítottak, — mondotta itteni barátainak, — meg semmiképpen sem mosdatott ki az utolsó szó. Az események gyorsabban, vagy kevésbbé gyorsan alakulhatnak, egyenesebb, vagy kevésbbé egyenes vonalban. Marx iskolájában én megtanultam, hogy figyelemmel szemléljem a történelmet... Budapesti Hírlap Magyar írók értékes művei: Pengő Bartóky József: Egyedül..............6—Ferenczy Sári: A vörös darn . . . 4.40 Földy Mihály: A csábító .... 8.— Földíy Mihály: Az élet tolvaja . . 3.40 Földi Mihály: A másik élet . . . 6.— Földy Mihály: A Halasi-Hirsek fiú 8.— Gulácsi Irén: Fekete vőlegények. ....................................................... 10.— Gyóni Géza: Versek ... S.60 Gyóni Géza: Lengyel mezőkön, tábortűz mellett 1*80 Stauit jellemzése A perui könyvkereskedésben szófukar volt Trockij-Labov Iván; angorai szállodájának halljában azonban nem zárkózott el már anynyira előlünk, s amikor közrefogtuk, európai újságírók, hogy nyilatkozatot kapjunk tőle, egy kényelmes bársonyszék öléből előbb halkan, majd pedig egyre szenvedélyesebben mondja el, hogy miért és hogyan történt száműzetése és éles szóval beszél Stalinról, akinek a jellemét így elemzi: — Stalin erős gyakorlati érzésű, makacs, kitartó és erőszakos, de nagyon szűklátókörű, műveletlen ember. Képessége, legfeljebb másodrangú szerepekre tették volna hivatottá és hogy most vezető szerepet játszik, azt leginkább Oroszország zavaros állapotai mutatják. Fő igyekezete mindig arra irányult, hogy a belső pártharcokat elmérgesítse és pártszakadást idézzen elő. Lenin azt mondotta Stalinról: , Olyan szakács, aki csak nagyon borsos ételeket tud főzni." '‘Ventráérnél részvétet*.* Mivel előre tudtuk, hogy ugyanolyan ultimátumot kaphatunk, mint amilyent most kaptunk, a következőket írtuk: „Kizárólag csak degenerált funkcionáriusok követelhetik forradalmároktól, hogy hagyják abba a politikai tevékenységet és csak a legaljasabb renegátok tehetnek erre ígéretet." A szovjet ellenzék száműzetésben szabb tartózkodási engedélyt adott Trockijnak Törökországban. Ugyancsak ők mondják el, hogy Trockij egyébként súlyos anyagi gondokkal küzd. A párisi orosz szövetség gyűjtést indított, hogy kisegítse pénzzavarából a volt népbiztost. Azután elhagyjuk a szállót. A száműzött népbiztos szavai még itt hangzanak a fülünkben, de olyan üresen konganak, hogy semmi részvét nem kél nyomukban Labov-Trockij iránt... Hazamegyünk, útközben arra az ellenzékre gondolván, amelyet a most panaszos hangokat hallató népbiztos, ugyancsak ezerszámra küldött Szibériába és a vérpadra. Trockij így hallgattatta el a maga ellenzékét; most a maga kárán tanulja meg, hogy ez az elhallgattatás milyen becstelen és gyalázatos politikai eszköz ... És most elmondja a maga és ellenzéki elvbarátai száműzetésének történetét. — A mai oroszországi helyzet, — mondja — rendkívül hasonlít a francia forradalom idejéhez, amikor Robespierret kivégezték s azontúl a forradalmi vívmányok naprólnapra többet veszítettek erejükből és jelentőségükből. Elmondja, hogyan száműzték 1928 januárjában Szibériába és Középázsiába Smirnovot, Peobrazsenkijt, Mracsevszkit, Mratovot, Belobodorovot és a szovjet ellenzék más tagjait ezerszámra. Majd a maga száműzetésére tér át. — Az én száműzetésemre kiválasztott hely — mondja — Kasaksatama új fővárosa, Almata volt, egy olyan város, ahol a malária pusztít, napirenden vannak a földrengések és áradások, Moszkvától 2300 kilométernyire fekszik és 250 kilométerre a legközelebbi vasúttól. A feleségem és fiam velem voltak. Volt egy-két könyvem. A természet, amely körülvett mint keret, nagyszerű volt. A levelek és újságok szabálytalan időközökben érkeztek, kéthetenként, hónaponként, kéthónaponként, az évszak és a korrpány szeszése szerint. — Száműzetésünk első tíz hónapjában leveleink cenzúrázottan ugyan, de megérkeztek, legalább is minden második megérkezett rendeltetési helyére. — El sem lehet képzelni, hogy a száműzöttek levelei milyen körutat tesznek meg. — Néha átalakították azokat röpiratokká és Oroszorságban, valamint a külföldön széles körökben terjesztették. Aztán: októberben hirtelen változás állott be. A mi levelezésünk politikai barátainkkal, sőt személyes ismerőseinkkel is teljesen megszűnt. Többé Szinte elfárad és szavai megint halkan hangzanak. A környezetéhez fordulunk hát és tőlük tudjuk meg, hogy Izmed pasa török miniszterelnök hoszizmed pasa török miniszterelnök hosz- N. D. egyetlen táviratunk sem érkezett rendeltetési helyére. — Ez annak a következménye volt, hogy az 1928. év folyamán jelentékenyen megnövekedett az ellenzék, különösen az ipari centrumokban és ezért határozták el, hogy megszüntetik a deportált vezérekkel való levelezést. Ettől kezdve el voltunk készülve új megtorló rendszabályokra. Nem is csalódtunk. 1928 december 16-án csakugyan megjelent nála a Gébén külön megbízottja és átadott nekem egy ultimátumot, amely rámparancsolt, hogy szüntessek be minden ellenzéki tevékenységet, mert különben teljesen izolálnak a politikai élettől. Erre válaszul levelet küldtem a Kommintern elnökségének, amelyben kifejtettem elveimet. Levelemnek tartalma ez volt: „Hat év óta Szovjetoroszország lassan, de biztosan csúszott a reakció felé az októberi forradalommal szemben és így előkészítette a Thermidort. Ennek a reakciónak a legbiztosabb jele a párt balszárnyának kíméletlen és rendszeres pusztítása. Az a színleges kampány, amelyet a jobboldali reakció ellen intéznek, túlságosan átlátszó. Ez csak álarc, amelynek az a rendeltetése, hogy elrejtse a tömegek szeme elöl a rombolásnak azt az igazi kampányát, amelyet a bolseviknek és Lenin hívei ellen vezetnek“. — Kijelentettem még, hogy a pártoskodás szellemének megszüntetése érdekében leghelyesebb volna az 58. cikk eltörlése, amelyet áruló módon alkalmaztak reánk, s követeltem, hogy vegyenek ismét vissza a pártba bennünket, de nem mint bűnbánó bűnösöket, hanem mint forradalmárokat, akik sohasem árulták el a lobogót. Trockij beteg Másnapra pedig azt a jelentést kapjuk, hogy Trockij maláriában súlyosan megbetegedett. Német orvost, Klemperer tanárt hívják hozzá, sürgősen!... Nincsen ebben a megbetegedésben is része a szovjet politikának? Nem eszköze ez is a Trockijok és Stalinek „magasabbrendű" politikájának? A koronaromlás korszaka a zárószámadásokban Az elmut esztendőkből már csak az 1923-24. évi számadások vannak halva (Saját tudósítónktól.) Bethlen István gróf miniszterelnök most terjesztette a képviselőház elé az 1921—22. és 1922—23. .költségvetési évek zárószámadási jelentését, mellyel a legfőbb állami számvevőszék most készült el. Óriási, szinte emberfeletti munka eredménye az a négy testes kötet, mely a két jelentést tartalmazza, hiszen a legnehezebb idők kaotikus számrengetegeiben kellett rendet teremteni, a minden értékállandóságát elvesztett pénz mammutszámait kellett sorbaszedni és a devalválódás folytán lavinaszerűen megnőtt kiadásokat kellett egyensúlyba hozni a még jobb pénzzel számoló bevételi előirányzatokkal. Hogy ez milyen nehéz feladat volt, annak jellemzésére elég, ha megemlítjük, hogy 1921 júliusában még 53 papírkoronáért egy aranykoronát, 1923. júniusában pedig már 2100 papírkoronát kellett adni egy aranykoronáért. A zárszámadás szinte minden tételénél szerepel is az indokolásban, hogy a túlkiadás a korona vásárlóerejének csökkenése, az ennek folytán beállott drágulás és a szükségessé vált fizetésemelések és pótlékok okozták. A kötetek végnélküli számoszlopából vigasztalan képe tárul elénk a gazdasági helyzetnek, melyben a Bethlen-kormány hatalmát átvette. Ez a két zárszámadás a tulajdonképpeni fokmérője annak a haladásnak, melyet nem egészen nyolc év alatt az ország a konszolidáció útján megtett. A zárószámadások beterjesztésénél a miniszterelnök nemmcsak alkotmányos kötelességértek tett eleget, hanem beszédes dokumentumot adott a kezünkbe arról, hogy honnan kellett elindulnunk és hova értünk el. A két zárószámadás beterjesztése után — minthogy az 1919—20., 1924—25. és „a későbbi költségvetési évek számadásai már előbb tárgyalták — már csak az 1923—24. évi számadások előterjesztésére van szükség ahhoz, hogy az államháztartás ellenőrzésében minden hátralékot feldolgozzanak. Az 1923—24. évi zárószámadás most van készülőben, mégpedig olyan előrehaladott stádiumban, hogy rövidesen szénten a parlament elé kerülhet. .. A pénzügyminiszter felhívta az adót kivető bizottságok figyelmét a mezőgazdaság súlyos helyzetére Nagy könnyítések a jövedelem és vagyonadó 1929. évi kivetéséről szóló rendeletben (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap mai számában a pénzügyminiszter terjedelmes rendelete jelent meg, mely a jövedelem és a vagyonadó 1929. évi kivetéseiből intézkedik. Általános jellemvonása ennek a rendeletnek, hogy az előzőkkel szemben liberálisabb elgondolás nyilvánul meg benne az adókivetések tekintetében. Hangsúlyozza a miniszter, hogy az adókivető bizottságoknak főleg a tényleges helyzet megállapítására kell törekedniük. A rendelet első része a saját kezelésben levő mező- és erdőgazdaság jövedelmének megállapítása felől intézkedik. Ebben leszögezi, hogy az ilyen üzemekből, eredő jövedelmet a saját gazdálkodás folytán valábban elért tiszta nyereség alkotja. Ennek a nyereségnek az összegét mindenkor az 1928. évben valóban elért összegben kell megállapítani. Itt is felhívja a miniszter az összeíró, illetőleg azadókivető közegeket, hogy a földbirtok jövedelmének kiszűrnse során vegyék figyelembe azt, hogy az elmúlt gazdasági évben a rossz értékesítési lehetőségek, továbbá a megás termelési és kezelési kisítségek az ország több részében károsan befolyásolták a mezőgazdasági ingatlanok jövedelmezőségét. A bérbeadott mező- és erdőgazdaság jövedelmének megállapítása tekintetében a miniszter megrögzíti a bérösszegként kapott búza, rozs és egyéb mezőgazdasági termények értékét. Itt megállapítja, hogy ha valamely adózó igazolja, hogy a bérlő a bért természetben rótta le és hogy a terményeket milyen áron adta el, az igazolt tényleges eladási árat kell adóalapul elfogadni. A tényleges értékesítési ár igazolásául minden hitelt érdemlő bizonyítékot, így a vidéki terménykereskedők és malomvállalatok igazolványait is figyelembe kell venni. A miniszternek ez a rendelkezése sok panaszt szüntet meg, mert a mezőgazdák részéről több ízben kifogásolták, hogy az adókivető bizottságok a tényleg elért bevételek megállapításánál túlzott szigorral járnak el és nem mindig fogadják el az előterjesztett bizonyítékokat. Az épületek tatarozási és karbantartási költségeinek megállapítása tekintetében a miniszter úgy rendelkezik, hogy a szabad rendelkezs alá tartozó épületeknél legfeljebb 100 százalékot, a lakásrendelet bérkorlátozó rendelkezései alá tartozó épületekre pedig legfeljebb 15 százalékot szabad a nyers bevételből e címen levonásba korül. A rendelet második fejezete az önkezelésben levő mezőgazdasági ingatlanok értékelésére vonatkozik. Itt megállapítja a rendelet, hogy a szántóföldek forgalmi értéke gyanánt általában az az érték vezessék, melyet az 1928. évi adókivetés során jogerősen megállapítottak. A rét és nádas értékét általában a hasonló jövedelmet hozó szántókkal azonos értékösszegben kell felvenni, a legelső értékül pedig általában az illető vidéken a szántókra megállítogatott értéknek a felét, a szőlőértékéül a szántókra megállapított érték egy és félszeresét. végül a kert értékéül a szántókra megállapított értéknek a kétszeresét kell felvenni Amennyiben a szántóföld tényleges forgalmi értéke nem volna hitelt érdemlően megállapítható, a forgalmi értéket a kataszteri tiszta jövedelem alapján kell megállapítani. A becslésnél figyelembe kell venni mindazokat a tudó. , vagy bizonyítható ténykörülményeket, amilyek az igazságos és arányos adóztatás érdekében a szabályoktól való eltérést akár lefelé, akár felfelé indokolják. A rendeletben erre vonatkozóan foglalt becslési szabályok tehát egyáltalán nem tekinthetik olyan parancsot rendelkezéseknek, amelyeket az adózó bevallása mellőzéseivel okvetlenül alkalmazni kell, ha a bevallásban foglalt adatok eltérnek azoktól az eredményektől, amelyeket a becslési szabályok alkalmazásával el lehet érni. Ha ily, . eltérés mutatkozik, akkor a pénzügyi hálósét kötelessége kutatni azokat az okokat, amelyre az eltérést okozzák s ha az adózó ezeket , okokat hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja, a bevallást, a hivatás alapjául el kell fogadni. Külön rendelkezik a rendelet a mezőgazdasági ingatlanok élő és holt tőkéjének értékeléséről, majd a városi ingatlanok és községi belsőségek értékelésével foglalkozik. Itt megállapítja, hogy a városi ingatlanok és községi belsőségek értékéül általában véve változatlanul az az érték vézessék, amely az 1928. évi adókivetés során jogerősen megállapíttatott. Ha az ingatlan csak a múlt év folyamán kejelenlegi tulajdonosának birtokába, adóépül azt az összeget kell venni, mely az illetékkiszabás alapjául szolgált. Amennyiben valamely városi ingatlan, vagy községi belsőség értéke nem lenne megállapítható, úgy az értéket a rendeletben megállapított nyersházbóljövedem nagysága szerint anak tíztizenhatszorosában kell megálapítani. Az ipari és kereskedelmi üzem tőkéjének értékelése felől is intézkedik a rendelet, mégpedig olyképpen, hogy az ipari üzleteknél általában az üzleti jövedelemnek 20 százalékától, annak ötszöröséig, a kereskedelmi üzleteknél általában az üzleti jövedelemnek egytől ötszöröséig terjedő összegekben kell felvenni. A rendelet ezután az értékpapírok és idegen pénznemek értékelése felől intézkedik és ehhez megrögzíti a tőzsdei árfolyamokat. Végül a gyógyszertárak értékeléséről úgy intézkedik, hogy a személyjogi gyógyszertáraknál tőkeértékül az 1928. évi forgalom 1.5—2-szerese, a reál jogú gyógyszertáraknál pedig az 1928. évi forgalomnak 2.25—2.75-szerese veendő fel. fey Elek volt vatikáni követ szeb d élin Rothemere lordnak ,hogy Elik nyugalmazott rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Mentonból a következő táviratot küldötte a Magyar Távirati Irodának: Nagy érdeklődéssel olvastam Légrády Ottó vasárnapi vezércikkét a Pesti Hírlapban, amelyben felhívja a magyar közönséget, hogy viszonzásul a Rothermere lord által felállítandó Rákosi-szoborért, örökítse meg az emlékkel kapcsolatban a J-othermere-gondolatot is. Rothermere lord szerintem már annyi morális és materiális segítséget nyújtott az igazságtalan trianoni béke súlya alatt a., égő nemzetünknek, hogy viszonzásképpen nemes bőkezűségéért, mellyel nagy hazánkfiának, Rákosi Jenőnek még szobrot is emel, csak azzal felelhetnénk, hogy neki is emléket állítsunk. Én hajlandó volnék a nemes lordnak méltó emléket felállítani s ha ő azt elfogadná, arra, kérném, engedje meg, hogy azt Sopron megyében állíthassam fel, ahol annak szimbolikus jelentősége a legnagyobb volna. Sopron és vidéke, ahol egyúttal a legnagyobb magyar, Széchenyi István hamvai nyugosznak, a trianoni békeszerződés értelmében már el volt szakítva Magyarországtól, amidőn Bethlen István grófnfő sikerült népszavazásban megegyeznie Ausztriával s ez a népszavazás visszaadta nekünk Sopront és környékét, élő tanúbizonyságául annak, hogy a békeszerződés revízióra szorul s hogy az első lépés a revízió felé sikeresen megtörtént. Rothermere lord emléke Soptinban fáklyaként hirdetné szerte a világon a revízió jogosságát, mert azon a földön állana, melyet a trianoni szerződés elvett tőlünk, az igazságos revízió pedig visszaadott nekünk. Kérem ezt a kérésemet a nemes lordnak közvetíteni s engem válaszáról értesíteni. Nagy Elek rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter s. k. — Elhízott egyénieknél a természetes ..Ferenc József" keserű vízik ura hatalmasan előmozdítja a bélműködést és a testet könnyeddéé teszi. Több orvosprofesszor aktrene József vizet szívelzsirosodásnál , reggel, délben és este, egy-egy harmad pohárnyi mennyséfben rendeli. Kantató gyógyszertárakban drogériáikban és fűszerüzletekben.