8 Órai Ujság, 1929. május (15. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-01 / 98. szám
JpVi92?APU°. T ^ 1/ a: Kossuth Lajos és társai Orsovánál elhagyják ______________ a magyarhazát_ ÁRAO FILLÉR Ifc. Budapest, 1929 május 1 jff®l ~~ mh& rm Szerda XV.Folyam 98-«z. f|Jí M «- Jfe» Szerkesztőség: Vili., Rökk Szárd utca 4. Kiadóhivatal: József-körút 5. Telefonszámosak: József 463—06, 463—07, 463—08, 463—09 iwWATiBiMMRmTMWMmnnTiifrimnmlítiiiiMiii mnif, FÉLÉVRE NEGYEDÉVRE EGY HÓRA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: Dr. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Gyilkosságok a szerb-bolgár határon , Szófia, április 30. (Migijar Távirati Iroda.) A szerb-bolgár határon újabb határincidens történt. Egy bolgár pópát, aki feleségével és fiával együtt szabályszerű okmányokkal felszerelve el akarta hagyni Szerbia területét, miután eladta összes szerbiai javait 100.000 dinárért, a határátlépés pillanatában meggyilkolták. A határ egy másik pontján ugyancsak gyilkosság történt. Ez esetben a bolgár határtól mintegy harminc méternyire szerb területen meggyilkoltak egy bolgár fiatalembert. A kultúra fegyvere Olaszországi útja után Klebelsberg Kunó gróf ellátogatott Berlinbe is, a német kultúra centrumába. Régen, amikor még a közös monarchia keretén belül éltünk, egy-egy ilyen miniszteri látogatásnak nagy külpolitikai jelentőséget tulajdonítottak s nem is egészen ok nélkül. Mert ha valamelyik közösügyes miniszter, és csak ilyenről lehetett szó, hivatalos külföldi látogatást tett, úgy ennek valóban megvolt a maga külpolitikai háttere. Ránk, magyarokra nézve azonban az efféle látogatásoknak nem igen volt hasznuk, mert szokás szerint a vendégeskedő miniszterek óvatosan eltitkolták, hogy Magyarországot is képviselik mint külön földrajzi, politikai és kulturális egységet. Akkoriban ez fel sem tűnt. Nagyon is hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy a monarchia külpolitikai és kulturális kapcsolataiban a Hamupipőke szerepét juttassák nekünk. Ennek a következetes elhallgatásnak adtuk meg az árát Trianonban, ahol igen képzett emberek is a legteljesebb tájékozatlansággal nyúltak a magyar kérdéshez. A magyar kultuszminiszter olaszországi és most németországi látogatása éppen azzal, hogy minden politikum hiányzik belőle, igen értékes kulturális misszióvá nemesedett. Ezeknek a látogatásoknak előfutárjai voltak az olaszországi képzőművészeti kiállítások és a nürnbergi magyar hét, ahol magyar művészek, festők, szobrászok, muzsikusok, színészek, rendezők mutatták meg, hogy ez a csonka kis ország olyan művészi javakat termel, melyek ékességei a művelt nemzetek egyetemes kultúrájának. Művészeink utat találtak a külföldi közönséghez, míg maga Klebelsberg Kunó gróf, a magyar kultúra hivatalos képviselője, a külföldi hivatalos körökkel teremti meg a kapcsolatot azon a területen, ahol e kapcsolatok a legdúsabban gyümölcsöznek: a kulturális megértés területén. De ezeknek a külföldi látogatásoknak nemcsak az a jelentőségük, hogy életjelt adnak a világnak egy értékes nemzeti kultúráról, hanem az is, hogy ugyanakkor a személyes tapasztalatok gazdag zsákmányával tér meg a magyar kultúra és nevelésügy legfőbb irányítója. Hogy abból, amit látott akár Olaszországban, akár Németországban, vagy hasonló körülmények között észlelhetett volna Európa bármelyik kulturállamában, újabb hitet és erőt merít kifeszített mellel állni a rövidlátás, kicsinyesség és maradiság ostromát, amely még mindig megpróbálja elbuktatni kulturális megerősödésünk nagy ügyét. Klebelsberg Kunó gróf közvetlen élmények során tapasztalhatta, hogy ezen a területen a fejlődés szédületes iramát tűzik maguk elé élni akaró nemzetek, amelyekben megvan a haladáshoz szükséges erő és tehetség. Mert jól tudják, hogy minden erőfeszítés, melyet kultúrájuk erősödéséért hoznak: fegyver, a boldogulás fegyvere. És erre a fegyverre nekünk százszorosan szükségünk van! Betöltötte a tanács a tanügyi állásokat 1 . » wmt*. ■ — Négyszáz választásnál csak tizenhat esetben tért el az első helyen jelöltektől — Izgalommal lesték az érdekeltek a városházán az eredményt (Saját tudósítónktól.) A főváros körülbelül hat hónappal ezelőtt pályázatot hirdetett négyszáz óvónői, elemi iskolai, felsőkereskedelmi iskolai és középiskolai tanítói és tanári állásra, amelyekre a pályázat határidejéig, december 20-ig körülbelül négyezer kérvény futott be a közoktatási ügyosztályba. Hoszszas előkészítés után az ügyosztály összeállította a pályázók rangsorolását, majd az illetékes albizottságok ejtették meg a jelöléseket, amelyeken a közoktatási bizottság teljes ülése némi változtatásokat eszközölt. A tanerők megválasztására ma reggel rendkívüli ülésre hívták össze a főváros tanácsát, ahol a bizottsági jelölésekkel szemben tizenhat esetben módosították a listát olyképpen, hogy változás állott be az óvónőknél 1, a kereskedelmi iskoláknál 4, az énekszakon 1, az elemi iskoláknál 11 és a polgári leányiskoláknál 2 esetben. Az itt első helyen jelöltek közül így tizenhatan kimaradtak a választásnál, egyébként azonban a bizottság listáját fogadta el a tanács és az ott felsoroltakat választotta meg. A választás iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg az érdeklődők körében és ezzel magyarázható, hogy a városháza folyosóit már kora reggel többszáz főnyi tömeg lepte el, akik palástolhatatlan izgalommal várták a kiszivárgó híreket. Az ülés délelőtt 10 órától délután 2 óráig tartott, azt megelőzőleg azonban a tanács tagjai értekezletet folytattak le, ahol a változtatások felett vitatkoztak. Maga a választás csak fél óráig tartott. Az ülés végén a távozó tanácsnokokat a kint várakozók rohamozták meg és izgatottan érdeklődtek az eredmény felől. Az érdeklődők feszült várakozással várták a végleges döntést, amelynek alapján a következők választottak meg fővárosi tanerőknek: Testnevelési igazgató: Hodászy Miklós. A főreáliskoláknál: Farkas János, Tárkányi Jenő, Kubinyi Bertalan. A leány középiskoláknál: Dr. Acsay Ferenc, Kiinger Brunóné, Füzesséry Edith. ■A felsőkereskedelmi iskoláknál igazgatókká: Özv. Gerhardt Ottóné, Havadi L. Barnabás. Tanárokká: Dr. Juhó Ferenc, Szegő Albert, dr. Turkovich Ferenc, dr. Szerb Antal, Kollár Aladár, Sevcsik Jenő, dr. Pataky Ferenc, dr. Mészáros László, dr. Szabó István, Mérei Kálmán, Medveczky J. Endre, Karácsonyi Béla, Noszlopy Aba Tihamér, Dinich Győző, Kovács Alajos, Kürthy Mária, dr. Lángh Flóra, dr.ékássy Mária, dr. Megyeri Józsefné, Pálos Ferencné, dr. Toller Dezsőné, Endreffy Erzsébet, Újlaki Ágnes, Bartunek Aranka, Tergina Emma, Klenk Hildegard. A női kereskedelmi szaktanfolyamoknál: Dr. Jaulusz Ilona, Hoffer Mária, Nácsa Franciska, özv. dr. Jászi Leóné, özv. dr. Recht Sándorné. A tanszerkészítő intézetnél: Behyna Miklós, Gyulányi Aladár, Pifkó Mária, Polli Ferenc. A kertgazdasági tanfolyamnál: Kemény István. A női ipariskoláknál: Márkus Emilia. A felsőbb zeneiskolánál: dr. Sebestyén Sándor. A zenetanfolyamoknál: Serédy Sarolta, Haader Gabriella, Schilling Júlia. A gyógypedagógiai intézeteknél: Wellbach Zsigmond. Az árvaházaknál és szeretetházaknál: Keresztényi Sándor, Láng Béla, Vezér Erzsébet, Borús Erzsébet, Kapcsos Ferenc. A polgári iskoláknál: igazgatókká: Petrides Jenő, Lőrincz Dénes, Háray István, Bardócz Samu, Havas József, Ifj. Gaál Vilmos. Tanárokká: Sztrakoniczky Mária, Kemenes Júlia, Katona Ilona, Zimmer Péterné, Répássy Edit, Halács Hedvig, dr. Ambruss Gyuláné, Kunze Béláné, Hollós Mária, Vlaszaty Ádámné, vitéz dr. Sághelyi Lajosné, dr. Haviin Károlyné, Rajcsinetz Ferencné, Belloni Erzsébet, Csepregi Horváth Lilián, Kováts Gyula, Böngérfi Géza, Dobó István (mezőhegyesi), vitéz dr. Horváth Oszkár, Péch Zoltán, Pálmay Béla, Krémer István, dr. Száva Kováts József, Mátés Kálmán, Horváth István, Fekete Győző, Agg Endre, dr. Fenyvessy László, Kovács József, Nyerges István, dr. Török Zoltán, Pfeiffer Jenő, Lestyán Lajos, vitéz Aczél László, Zsingor László, Udverhelyi Ubulné. A fiúiparostanonciskoláknál igazgatók: Róza Károly, Hán Győző, Lestánczki Pál, dr. Görgey István, Riesz József, Rácz János, Walter István, Tóth Árpád, tanítókká: Szivér Sándor, Kutsera István, dr. Langhoffer Pál, Pechán Alfonz, Csutor Ipoly, dr. Lakatos Géza, Szirt Miklós, Weber József, Szabó Árpád, Bartos Mihály, Tömör Béla, Imrék Sándor, Wandra Lajos, Krisztián Tibor, Bodó Sándor, Petrik Sándor, Bottyányi László, Kőhalmy László, Ulinák László, Almásy Sándor, Vanke István, Szeiller Károly, Göllner Miklós, Szada Béla, Czimber Béla, Gadányi Jenő, Eördögh Árpád, Major István, Lengyel Gyula, Antal Lóránt, Vecsey Géza. A leány iparostanonciskoláknál: Karvas Emilia, Sinkovich Paula, dr. Tőkés Gyuláné. A kisdedóvóknál: Janisek Lujza, Májay Péterné, vitéz Málnásy Istvánná, Bretz Mártonná, Erdélyi Gézáné, Akantisz Kamilla, özv. Baumgartner Antalné, Gaál Olga, Stolmár Lászlónné, vitéz Szilágyi Ferencné, Pareisz Józsefné, özv. Lethenyey Józsefné, Albert Józsa, Marschalkó Irén, Rónai Mária, Balogh Jakabné, Boltizár Pálné, Seidl Ilona, báró Gorup Györgyné, Kammerler Teréz, Kallós Enyhe, borult, egy-két nap múlva hűvösebb idő .A Meteorológiai Intézet jelenti április 30-án déli 12 órakor. A nyugateurópai depresszió centruma Németországon át a Balti-tenger felé tart, a depresszió déli részén azonban Olaszország felett másodlagos minimum fog kifejlődni. Középeurópában a depresszió előoldalán uralkodó élénk déli légáramlás a hőmérsékletet erősen emeli. Angolország és az Északi-tenger vidéke azonban már a hűvös hátoldali légáramlás hatáskörébe jutott. A lecsapódások Középeurópára is kiterjedtek és ma reggel főleg Felsőolaszországban esik. Középoroszországban és Európa délkeleti részein a légnyomás magas. Hazánkban a hőmérséklet nappal 20—22 fok Celsiusig emelkedett és éjjel sem süllyedt a 10 fok Celsius alá. Az idő jobbára borult, de eső ma reggelig nem volt. Budapesten 30-án délben a hőmérséklet 19 fok Celsius. Időprognózis: Egyelőre még enyhe, túlnyomóan borult idő, főleg nyugaton esővel, egy-két nap múlva hősüllyedés valószínű.