8 Órai Ujság, 1929. május (15. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-16 / 109. szám

CSÜTÖRTÖK 8. OJDAC 1929 MÁJUS 16 Ók&misió SZÍNHÁZ Jericza Ha a tökéletest fokozni lehet, Jeritza Mária tegnapi színészi produkciója ez a fokozás volt. Nem új nüanszokat keresett — ő eddig is ki­aknázta minden szerep minden lehetőségeit — de egyszerűbb, közvetlenebb eszközökkel csi­nált meg mindent, úgy, hogy ahol eddig még talán tudat alatt éreztük a színpadot, most csak az életet, az emberábrázolás csodáját lát­tuk még Salome eanberietlen alakjában is. Nem Salomét játszotta, ő maga volt Salome, nem is a Strauss Richárdé, hanem a Wildéé, sőt az ótestamentumé. Észre sem vettük, hogy nehéz frázisokat énekel és deklamál, hogy vir­tuózan táncol, csak a nőt, a földreszabadult démont láttuk benne, aki bennünket is épp­úgy megbűvölt, mint a tetrarchát. Jeritza színészi nagysága azonban nincsen olyan komplikált feladatokhoz kötve, ami­lyent Salome ró az alakítóra. Fantáziája a maga egyszerű testi és lelki habitusában még nagyszerűbb produkció volt, pedig sokkal passzívabban fogja fel, mint ahogy általában szokták. A megtört, szerelmében megalázott, már csak szánalomért, a rehabilitálás­­vala­milyen formájáért könyörgő tévedt nőt játssza meg, aki már a féltékenységre sem formál jogot s akinek egyetlen energikus gesztusa az, mikor Lola rózsáját kitépi Turidán kezéből. Még Alimnak is szinte öntudatlanul zokogja el bánatát s csak akkor eszmél rá, hogy mit tett, mikor már késő. De ahogyan passzív, ahogyan szenved, az több minden indulatkitö­résnél, minden temperamentumosságnál. Mi­kor a Resurraxit alatt térdre roskad, mikor félve, remegő hangon intonálja a húsvéti him­nuszt, hogy aztán beleöntse egész lelkét, min­den féle reménységét, annál többet színpadon nem lehet elérni. Én nála az sem baj, hogy az egész Alfie-duettet egy árnyalattal mélyen énekelte — a Jeritza művészete igaz marad akkor is, ha indisponáltságában pár taktust hamisan is énekel. (h. s.) Jun­ka Húsz esztendővel első megjelenése után, újra bevonul a Vígszínház színpadára Jun­ka, a drága kis cseléd. Nevezetes pedig a dologban, hogy: ugyanaz a Jun­ka vonul be. A Liliom női fősze­repét most is Varsányi Irén játssza, aki a darab első bemutatóján tulajdonképpen ezzel a szerep­pel vonult be a magyar színművészet legelső so­rába. Változatlanul ott áll most is a legelsők között, jelentvén meleg és tiszta szépségben, de­rűben és halk fájdalomban valami különösen egyéni és értékkel teli hangot a nagy magyar hisztriák sorában.★ A húsz esztendő előtti premier különben is sokféle szempontból jelentett akkor ilyenfajta bevonulást. Többek közt például ezen a napon jelent meg először a komoly magyar irodalom­ban és főleg a színpadi irodalomban a Vá­rosliget. Eddig is szerepeltek már operet­tek, bohózatok, amelyek künn játszottak a ligeti vurstliban, de most először történt, hogy komoly író és komoly poétaszem látott meg mély emberi szépségeket a kikiáltók, gyorsfocografá­­sok, a mutatványosok bódéi körül. Meglátott különleges embereket, különleges figurákat és egészen új emberi érzéseket. Meghallotta ezek­nek a különös embereknek különös dialektikáját. Még azoknak is, akik húsz esztendő óta nem lát­ták a darabot, furcsa ritmusával ott zenél az a különös beszélgetés két kis cselédlány között a ligeti fák alatt egy padon, míg kíséretül e rö­vid és szaggatott mondatok színességéhez átszű­­rődik a fák között a vurstli zaja, verklik és re­zesbandák muzsikája.★ A két kis cselédlány közül az egyik — Har­mat Hédi szegény — korán és régen elment, a másik kis cselédlány most újra leül a padra s újra elkezdi a maga megható szerelmének tiszta történetét. Varsányi Irén most kárpótlást kap sok minden keserűségért. Mert ez a mun­ka fe­lejthetetlen a tegnapiaknak, de éppoly felejthe­tetlen lesz a maiaknak. Nincs nehezebb feladat művész számára, mint maradandó emlékezetévé tenni az életnek egy olyan szürke kis jelenték­telenségét, mint egy fakó, fiatal kis veréb. Egy ilyen kis semmiséget, egy ilyen kis cselédleányt emelni fel az emlékezés és a szépség tetejére, olyan művészi teljesítmény, amely csak ritkán adódik és nagy kiváltságosaknak adatik meg­. Az író és a színésznő zsenik találkozóját rendez­ték itt , hogy a húsz esztendő utáni reprízen ismét Varsányi Irén lesz Jun­ka: ez épp olyan elengedhetetlen szüksége a darabnak és az elő­adásnak, min­t az a szöveg, azok az akciók, ame­lyeket az író­­fantáziája teremtett meg. Egyik a m­ásik nélkül — a mi számunkra — elképzelhe­tetlen. Az igazi értékek útja ez, hogy az író munkája és­ a színésznőé egyképpen és ugyan­olyan friss,­­eleven és gazdag ma, mint akkor Volt... A képzelt beteg­­ Újpesten, az Országos Művészszínház előadásában Nyolc hónapos vándorlás után holnap Buda­pest kapujába érkezik egy lelkes színészcsapat, az Országos Művészszínház együttese. Nem Thespis kordáján rótták az országutat, járták a kis és nagyvárosokat, de mégis csak vándorol­tak, hogy nemes, tiszta, illúziót keltő színészi és színpadi produkciót vigyenek távoli helyekre. így érkeztek most el Budapest határába. Újpesten, holnap, csütörtökön este kezdik meg előadásaikat Moliére vígjátékával, A képzelt beteggel. Az előadás szereplői: Sebestyén Zoltán, Réz Mária, Hegedűs Rózsi, Rózsássy Ágnes, Oroszlán György, Mester Tibor, Homokay Pál, Bihary József, Kömives Sándor, Boronkay Ilona, Szentiványi Béla, Pataky Miklós. Harminchat várost jártak be eddig, nyolc hó­nap alatt; műsorukon szerepel: Hercseg Ferenc „Három testőr"-e, Goethe „Faust''-ja, Sarétou vígjátéka: „Az idegenek"; Wade Oszkár szín­játéka: „Az eszményi férj'"; Ibsen: „A tár­sadalom támaszai"; Fauston: „Niobe"; Sha­kespeare : „A makrancos hölgy"; Tolsztoj: „Kreutzer-szonáta" és egy sereg más darab; közte: Szigligeti, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Zváhy Lajos, Vajda Ernő, Fodor László több színműve. Az újpesti szereplés elé érthető érdeklődéssel néz a közönség, amely egy sereg új színészt és új rendezőt ismerhet meg az Országos Művész­­színház értékes produkcióiban. —­arlowszky hercegből Haibsbug­­főh­erceg lesz Reinhardt „Denevér" elő­adásában. Berlinből jelentik. A legkiválóbb művészi erőkből összeválogatott együttes Reinhardt rendezésében ünnepi előadásban fogja Berlinben szintehozni A denevért. Eisensteint Herman Thimig, Frankot Theo Denegger, Frescht Hans Moser, Rosalindát Marie Bajat, Adélt Adélé Kern fogja ját­szani. Orlovszky herceget Béla Lipinskájával akarta eljátszatni Reinhardt, a művésznő azonban bécsi szerződése miatt nem vállalhatta a szerepet. A dalmű átdolgozója, Bössler Ká­roly, most ebből az epizódalakból főszereplőt csinál és pedig egy habsburgi főherceget. A szerep betöltéséről Kurt Bois-szal tárgyalnak. Az átdolgozás során megváltozott az egész darab struktúrája és három felvonás helyett számos revü­szerű jelenetben fog színre kerülni. A partitúrát Erich W. Korngold a régi „De­­nevér“-ből és Strausz János egyéb műveiből állította össze. — A Magyar Írók Egyesületének díszelő­adása a Nemzeti Színházban. Szombaton este féltizenegykor kezdődik a Nemzeti Színházban a Magyar írók Egyesületének ünnepi díszelőadása, amely a Magyar Könyvhét legkimagaslóbb ese­ménye lesz. Az irodalom és zeneművészet kiváló­ságai közül személyesen szerepelnek Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Móricz Zsigmond, Surányi Mik­lós, Vándor Iván. A gazdag műsoron Herczeg Ferenc és Orbók Attila egy-egy darabja szerepel, a Nemzeti Színház tagjai pedig a két egyfelvo­­násoson kívül még tizenkét költő versét mutatják be. Jegyek kaphatók a Nemzeti Színház pénztá­ránál és az összes jegyirodákban, valamint a ren­dezőség irodájában (Városház­ utca 14., félem. 6. Telefon: Aut. 892—82.). — Egy szenzációs sikerű newyorki dráma csúfos bukása Londonban. Londoni tudósí­tónk írja: Newyorkban két éven át en suite ke­rült előadásra John Colton darabja, amelynek cselekménye Sanghaiban játszódik le (Sanghai Gesture). Amerikában rengeteget írtak erről a drámáról, amelynek megtekintésére minden este tódult a közönség. A nagy sikeren felbuzdulva, egyik londoni színház elhatározta, hogy a dara­bot bemutatja az angol közönségnek is. De a lord Chamberlain, aki erkölcsi szempontból vizs­gálja felül a darabokat, nem engedélyezte az elő­adást. Az engedély megtagadásának az volt az indokolása, hogy a darab témája erkölcstelen és hogy a dikció is a jóízlésbe ütközik leplezetlen durvaságaival. Az igazgató a különösen kifogá­solt részeket kihagyta a drámából és újra meg­próbálta az engedély megszerzését. De valamennyi újabb kísérlet kudarccal végződött. Közben ez a herce-hurca felkeltette a darab iránt a közönség érdeklődését. Ezt a mesterségesen felfokozott kí­váncsiságot akarta most kiaknázni egy magán­­társaság, amelyre nem terjedt ki a lord Cham­berlain hatásköre és a drámát a napokban bemu­t A bíróság elrendelte a zárlatot a „Hello Montreal" miatti perben. A törvényszék több tárgyalás után ma döntött abban, a zárlati per­ben, amelyet a Rózsavölgyi zenem­űke­reskedő cég indított a Magyar Színház, illetve Titkos Ilona ellen, mert a művésznő a „Hello Montreal“ című dalbetétet a cég engedélye nélkül több es­tén keresztül énekelte az Agglegény apában. A felperesi cég keresete előadta, hogy három es­tére megengedte a dal éneklését s később, ami­kor a kormányzó is végignézte a színdarabot, arra az estére még egy engedélyt adott,, azonban a művésznő még a 16-ik előadásnál is ezt a dalt énekelte. A Magyar Színház ezzel szemben azt hangoztatta, hogy nem azonos szöveggel énekelte Titkos Ilona a dalt s később Nádor Mihály ze­néjére Zágon István egészen új szöveget írt s még ma is azt éneklik, ha a darab előadásra ke­rül. A legutóbbi tárgyaláson Nyiry Zoltán dr. kihallg­atta Titkos Ilonát is, aki hasonlóképpen adta elő védekezését. A mai folytatólagos tár­gyalásra a felperes cég jogi képviselője bemu­tatta azt a gramofonlemezt, amelyről Titkos Ilona a dalt betanulta és összeegyeztették a kot­ták szövegét is. A peres felek ügyvédeinek meg­hallgatása után Nyiry bíró ítéletet hirdetett, amelyben helyt adott a felperesi keresetnek és elrendelte a zárlatot a „Hello Montreal“ szöve­gére, melódiájára és a kottákra. Ezenkívül eltil­totta a Magyar Színházat a dalbetét további éneklésétől. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy Titkos Ilona vallomása is megerősíti a fel­peresi érvelést, amely szerint a dalt a Rózsa­völgyi cég engedélye nélkül nem lett volna sza­bad több estén keresztül énekelni. A kártérítési részben a bíróság később tart tárgyalást. tatta, Óriási közönség szállta meg a nézőteret. Mindenki azokat az izgalmasan érdekes részlete­ket várta, amelyeket a cenzúra kifogásolt. De amit a darab nyújtott, abban nem volt sok kö­szönet. Grandguignoli téma, még­pedig a legel­lenszenvesebb fajtából. Arról szólt a darab, hogy egy angol „úr", aki Sanghajban egy koncesszió tulajdonosa, elcsábít egy kínai leányt, akit az­után megdöbbentő cinizmussal leánykereskedők kezére juttat. A nő boszút esküszik és az a po­koli gondolata támad, hogy csábítójának leányát ugyanolyan sorsra juttatja, mint amilyen neki jutott osztályrészül. A közönség egy darabig tü­relmesen, bár észrevehető idegességgel várta, hogy mikor válik a darab érdekessé, emberivé. Amikor azonban kiderült, hogy a szenzációs ame­rikai színdarab a legsötétebb borzalmaknak hal­mozása, gúnyos köhécselés, pisszegés kerekedett, úgy hogy a második és harmadik felvonást már nem is igen lehetett hallani. Csak az angol kö­zönség fegyelmezettségének köszönhető, hogy nem tört ki viharos botrány. Ez a furcsa premier most már végleg megpecsételte a darab sorsát. Az előadás minden tekintetben igazolta lord Chamberlaint és ezek után természetesen szó sem lehet arról, hogy a cenzúra döntésén változtassa­nak. A kísérlet érdekes volt abból a szempontból, hogy rávilágított a londoni és a newyorki ízlés különböző voltára. — „A szürke ruha" a rádióban. Kiváló művészi eseményben részesíti a rádió ma, szerdán, hallgatóságát. Mikrofon elé viszi Bethlen Margit grófnő háromfelvonásos színművét, „A szürke ruhát", amelyet nagy sikerrel adtak elő az idén először Olasz­országban, Milánóban, majd Budapesten a Vígszínházban. Bethlen Margit grófnő finom hangú, szépen megírt elbeszéléseivel, színes, komoly, érdekes meséivel és regényeivel eddig is kiváló értéke volt irodalmunknak s fölfelé ívelő irodalmi pályafutásának egyik tündöklő állomása A szürke ruha, amelyben tehetsége egészen új terrénumon mutatkozott be, igazolva, hogy tolla hivatott nagyszabású irodalmi alkotásokra is. A rádió előadásának különös érdekességet ad Bajor Gizinek, a Nemzeti Színház nagy művésznőjének föllé­pése Klára szerepében. Rajta kívül mikrofon előtt is ugyanazok játsszák el a darabot, akik a Vígszínházban sikerre vitték: Törzs Jenő, Somlay Artúr, Bárdy Ödön és Eszterházy Ilona, úgy a szereplők kiváló egyénisége, mint a rendezés alapos munkája, amelyet Hegedűs Tibor, a Vígszínház rendezője végez, biztosítják a darab rádióelőadásának si­kerét is. jjEKEW CIRKUSZ ^chiag-Tau minden csütörtök, szombat, vasár- és ünnepnap d.­a* 4 ^ftPon 9 este S órakor és este S órakor Telefon: Lipót 919—35 A Városi Színház pünkösdi előadásai Pünkösd vasárnap délután 3 órakor rendes esti helyárakkal I este fál 8 órakor ARANYPÁVA I ARANYPÁVA Pünkösd hétfőn délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal I este fél 8 órakor PARASZTBECSÜLET — BAJAZZÓK I ARANYPÁVA Gábor József tragikus utolsó útja (Saját tudósítónktól.) A tragikus körülmények között elhunyt Gábor József operaházi tag holt­testének hazaszállításáról tegnap reggel intézke­dett a gyászoló család. Illéspusztáról el is indult a halottszállító automobil, amelynek este 7 óra­kor kellett volna Budapestre megérkeznie. A rokonság azonban hasztalan várakozott az Andrássy­ út 16. szám alatti lakáson, s az autó nem érkezett meg. Útközben a balassagyarmati országúton ha­talmas viharba került az autó s a soffőr egy vendéglőben várta meg, amíg eláll a vihar. Késő este lett, mire a gépkocsi megérkezett Buda­pestre. Ebben az időpontban azonban már sen­kit sem talált az Andrássy­ úti lakásban a sof­főr, aki abban a hiszemben, hogy az énekest bi­zonyára az Operaházból temetik, a színház fő­bejáratához hajtott. Ugyanabban az időben, amikor a soffőr a portásnál jelentette, hogy el­hozta a halottat, a színpadon Strauss „Salome" - ját játszották. Azt az operát, amelynek főszere­pét Gábor Józsefnek kellett volna énekelnie. Pillanatok alatt elterjedt a híre az Operaház­ban, hogy Gábor József holttestét leplombált ko­porsóban meghozták s azonnal intézkedtek, hogy egy temetkezési vállalat szállítsa ki a koporsót a rákoskeresztúri temetőbe. Éjfél volt, amikor a tragikus hirtelenséggel elhunyt művész holttestét a temető halottasházában a ravatalra fektették. Gábor József temetésének időpontja felől még nem történt intézkedés. A szezon nagy színházi eseménye: a Vetélytársak premierje Pénteken este mutatja be a Magyar Színház a mostani szezon leghíresebb darabjái, amely Berlin egész színházi életét uralja attól a nap­tól fogva, hogy először színre került. Érdekes emberi cselekménye van­ a­ darabnak: két férfi szerelmi vetélkedése, Fiagg kapitány (Somlay) és Quint seignerant (Kiss Ferenc) a francia k­ocs­­mároslányért, Germainént (Tőkés Anna). Színház és iro­dalom együtt, hallottam nagy rendezői lehetőségekkel és kitűnő szerepekkel; ez a Vetélytársak. A Magyar Színháznak majd­­nem egész személyzetét foglalkoztatja a darab, amelyet egy jó előadás fog sikerre vinni. Minden este 8 órakor, pünkösd vasárnap és hétfőn délután fél 4 órakor Kikelet ucca 3 FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ­ — Tannhauser — Pilinszky Zsigmond. Pén­teken, május 17-én Pilinszky Zsigmond, a ber­lini Sü­dtische Oper művésze énekli a Tann­­hauser címszerepét a Városi Színházban. Je­gyek rendes esti helyárban a Városi Színház pénztáránál és az összes jegyirodákban. Leg­drágább hely 6 pengő. A Budai Színkör operettújdonsága SOMOGYI NUSI vendégfelléptével Mit susog a teher akác... Bemutató: május 18. — szombat este fél 8. Hangulat Jókedv. Látványosság. Tánc. FILMHÍREK Harry Liedtke, az ismert német filmszínész, — mint Berliniből jelentik, — tegnap vakbél­­gyuladásban hirtelen megbetegedett. Azonnal szanatóriumba vitték, ahol még tegnap délután megoperálták. Az operáció sikerült s a beteg állapota kielégítő.★ Emil Jannings, a németek legnagyobb drá­mai filmszínésze tegnap este felesége és leánya kíséretében két és félévi hollywoodi tartózkodás után visszaérkezett Németországba. Mint Ber­linből jelentik, a cuxhaveni kikötőben rengeteg barátj­a és tisztelője várta a művészt, akit a tö­meg lelkes ünneplésben részesített. MODERNBÚTOR SZALON Állandó nagy kiállítása tllői-út 14. Hitelkép a• egyéneknek készpénzáron fizetési kedvezmény. A legjobb hirdetési orgánum minden kereskedő számára az mi­mKimiMK A gazda a tavaszi munka VB­B megkezdésével az ÖMiMiliUBI hirdetéseiből tudja meg, hogy mit, hol, milyen, árban­ kaphat meg legjobban, legolcsóbban. Megjelenik hétfő kivételével mindennap! Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Next