8 Órai Ujság, 1929. május (15. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

SZERDA 4- OLDAU ófanujsig 1929 MÁJUS 1 — 1914 óta immár számos törvényjavaslat tartalmaz olyan rendelkezésket, amelyekre ismét ki kell terjeszkedni, úgyhogy ma már a Balogh-féle javaslat sem alkalmas a tárgyalásra. — Azt mondta tisztelt képviselőtársam, hogy a rehabilitáció gondolata úgyszólván már mindenütt a külföldön érvényre jut, csak nálunk nem. Ennek igen érdekes oka van és ez az, hogy 1878-ik évi büntetőtörvénykönyvünk sokkal liberálisabb szellemű, mint a külföldnek annak idején hozott bármelyik hasonló törvénye. A büntetőítéletekkel kimondott mellékbüntetések terjedelme a külföldi államaiban nincs időhatárral korlátozva, mint nálunk. A Csemegi-kódex rendelkezései szerint a mellékbüntetések nem életfogytiglanig szólónak, hanem meghatározott időtartamra. Ez a kérdés az,amely miatt azt mondom, hogy nálunk nem is volt olyan sürgős a kérdés rendezése. Van azonban egy vonatkozás ,ahol én is érzem, hogy az életet is közelről érinti ez a kérdés. Ez az a vonatkozás, amelynél a képviselő úr az erkölcsi bizonyítványokra hivatkozott és azt mondta, hogy ha nem kap erkölcsi bizonyítványt az illető, nem tud elhelyezkedni és munkához jutni. Ezzel én teljesen egyetértek. Ismerem az életet és magam is találkoztam ilyen esetekkel. Ebben a vonatkozásban készséggel veszem igénybe a képviselő urat és ha a törvényjavaslat majd abba a stádiumba jut, kérni fogom az ő segítségét. Ú Tj.a a képviselő úr hajlandó indítványát visszavonni, annak idején együtt fogják tárgyalni a dolgokat, amikor a végleges javaslatot a Ház elé hozhatom. Teljesen egyetértek képviselőtársammal abban, hogy a gyakorlatilag legjobb megoldást kell keresni. Gyakorlati szempont az, amely miatt kértem, méltóztassék indítványát visszavonni, mert gyakorlatilag meg fogjuk találni a legjobb megoldási módot. A miniszter végül kérte, hogy amennyiben Gál Jenő nem vonná vissza indítványát, úgy a Ház afölött térjen napirendre. Gál visszavonja az indítványát Gál Jenő homorúini kívánja és köszönettel veszi az igazságügyminiszter fejtegetéseit és felfogását és ezért indítványát visszavonja. (Általános helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Napirend szerint ezután mertértek a föld-, jövedelem-, vagyon- és kereseti adó és a közadók kezelésére vonatkozó, törvényes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat vitájára. Orffy Imre előadó rámutat arra, hogy a javaslattal a kormánynak az a szándéka és törekvése, hogy az adózó közönség terheit enyhítse. Agrárország vagyunk, így tehát az agrárközönségnek adott kedvezmények hatását az egész ország meg fogja érezni. A jövedelem adómentes minimumának megállapításánál a pénzügyi bizottság nagy lépéssel haladt előre a többgyermekes családoknál. A törvényjavaslat egyik legfontosabb szakasza a felszaporodott régi adótartozásokra vonatkozó intézkedés. Kéri a javaslat elfogadását. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban vita nélkül elfogadta. A második szakaszhoz, mely a jövedelmi adó leszállítására vonatkozik, Farkas István módosítást nyújt be, amelyben kéri, hogy a létminimumot vonják le az adóalapból. Wekerle Sándor pénzügyminiszter kéri az indítvány elvetését. Arra a megjegyzésre, hogy a kormány elzárkózik minden olyan javaslat elől, amely a kisemberek terheit kívánja csökkenteni, kijelenti, hogy ám Farkas István olyan helyen tenné ezt a kijelentést, ahol nem volnának ismerősek a kormány javaslataival, akkor ezt még értem, de itt a Házon, amely előtt egy sereg ilyen javaslat fekszik, valósággal sértő a Házra nézve feltételezni azt, hogy ilyen kijelentéseket elhisz. A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadja el. A harmadik szakaszhoz, amely a kereseti adóra vonatkozik, Farkas István megismétli a létminimum levonását javasló indítványát. Wekede Sándor pénzügyminiszter kéri a szakasz eredeti szövegének elfogadását. Igaz, mondotta, hogy a külföldi államok legtöbbjében magasabb a létminimum, de ott a kereseti viszonyok is mások és más az államháztartások helyzete is. Ha elvileg el is fogadom, hogy a létminimumot emelni kell és ezt a jövőben benyújtandó javaslataimban lehetőleg keresztül is fogom vinni, mégis kérem a Házat, hogy az eredeti szöveget fogadja el, mert ilyen, fontos kérdést nem lehet incidentálitól elintézni, amennyiben ez 8—10 millió pengős térttet jelentene az államháztartásra nézve. A 4., 5., 6. és 7. szakaszt a Ház vita nélkül elfogadja. A főváros, vagy a vidék kapja-e a nyugdíjasok kereseti adóját A pénzügyminiszter beszéde Ezután Wekerle Sándor pénzügyminiszter szólalt fel. Wolff Károly kulmináns beszédben támadta a javaslatot, mondván, hogy mi lesz afővárosból, ha ezt a négyszázezer pengőt elvesszük tőle és abba az alapba tesszük, amelyből az ínségbe jutott községeket segítjük. Fájdalommal látta, hogy Wolff Károly beszéde a másik oldalon okot szolgáltatott arra, hogy a fájó sebek felszakadjanak. Sem a jobboldali, sem a baloldali megállapítások nem jelzik a kormány álláspontját. Ha ebben a csonka országban ilyen másodrendű kérdésben ilyen szenvedelmes vitákat provokálunk, akkor igazán aggodalommal kell nézni az ország sorsát. Itt csak egy test és egy lélek lehet. (Úgy van, úgy van! Felkiáltások jobbra és középen.) Gál Jenő: Ezek a kis okok és a nagy következmények. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Kis okok csak kisszerű embereknél okoznak nagy következményeket. (Nagy taps és helyeslés jobbról és a középen.) Mert kis dolgokból nem lehet nagy következtetéseket levonni. Ezután ismertette a miniszter a kérdés lényegét és hivatkozott arra, hogy néhány évvel ezelőtt másképpen igyekeztek elintézni az ínségbe jutott községek sorsán, de az nem bizonyult megfelelőnek. Ez a kérdés reformálandó tesz a vármegyék, városok és községeik háztartásáról szól törvényjavaslatban. Ennek a javaslatnak előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, azonban ideiglenesen segíteni kell az égbekiáltó bajokon, amelyek a vidéken jelentkeznek. (Általános helyeslés és taps a jobboldalon és a középen, ilyen mondások a baloldalon.) Az, hogy egyes községek nem tudják tisztviselőiket fizetni és nem tudják a legelemibb kultúrszükségleteiket kielégíteni, nem nézhető tovább. (Állandó nagy zaj. Felkiáltások: Százötvenszázalékos pótadókat fizetnek!) Ezzel a segélyezési alappal azonban elérhetjük azt, hogy egyetlen község sem lesz az országban, ahol 50 százaléknál magasabb pótadót kellene fizetni. (Általános helyeslés és taps jobboldalon és a középen.) Teljes mértékben érzi a jogosultságát annak, hogy egyesek meleg szívvel védték a főváros érdekeit, ezért nem is akar senkinek sem szemrehányást tenni, inkább szemrehányást tenne azért, ha nem védenék ilyen odaadással. — Az egyik szónok azt mondotta, hogy a főváros az ország szíve, a másik felszólaló szerint pedig az ország feje. Nos hát akkor, ne sajnálják ennek a testnek, amelynek szíve és feje a főváros, vérkeringésétől ezt a 400.000 pengőt. (Zajos ellentmondások a baloldalon, helyeslés a jobboldalon és a középen.) Itt csak egy érdek lehet és ez az országérdeke. Rámutat aztán a miniszter, hogy a főváros költségvetése szerint az összes bevétel 234 milliót, a kiadás pedig 227 milliót tesz ki, tehát hétmillió pengő felesleg mutatkozik. (Zajos ellenmondás a balközépen, a kereszpárt soraiból.) A miniszter a balközépen ülő képviselők felé fordulva folytatja: — Tudom, hogy ez abból állott elő, hogy bizonyos tételeket nem vehettek fel a költségvetésbe és hogy vannak ebben olyan tételek, amelyek fel sem használhatók . . . (Állandó nagy zaj a baloldalé.) Petrovácz Gyula: Ez nem legális a miniszter úrtól! Wekerle Sándor pénzügyminiszter : Soha sem fogom a képviselő úrtól megtanudni, hogy mi a legális. (Zúgó taps jobbról és a középen.) Tőlem a képviselő úr soha sem fog olyan dolgokat hallani, amelyeket illegálisnak nevezhetne. A nagy felbuzdulás kétezretek esetleges elvesztése miatt történik. Ez nem olyan nagy kérdés, hogy érdemes volna ilyen sokáig időzni mellette. Kéri a szakasz elfogadását. (Nagy taps jobboldalon és a középen.) A Ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Ezután rátértek az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Részvénytársaság adó- és illetékkedvezményéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Orffy Imre előadó ismertette a javaslatot, amelyet általánosságban vita nélkül fogadott el a Ház. Czettler Jenő alelnök napirendi javaslatot tesz, mely szerint a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartja és annak napirendjén a ma letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása, továbbá a ma napirenden szereplő, de le nem zárt 9. szakasznál, amely arról intézkedik, hogy az állami nyugdíjasok illetményeiből kereseti adóra levont összeget vidéki községi háztartások segélyalapjára fordítsák, Wolff Károly szólalt fel, aki nem helyesli ezt a szakaszt. Épúgy igazságtalannak tartaná azt, hogy ez az egész összeg a főváros pénztárába folyjon be, mint ahogy igazságtalannak tartja, hogy minden a vidék céljaira menjen. Az állami nyugdíjasok nagy része a fővárosban lakik. Ez a főváros budgetjéből mintegy 400.000 pengőt vennie el. Christian Imre: Nagyon helyes. Wolff Károly: Dehogy helyes, igazságtalan dolog ez. A főváros számtalan olyan intézményt tart fenn, amely tulajdonképpen az államkincstárt terhelné és amelyet egyaránt élveznek vidékiek és fővárosiak, így például a fővárosi kórházak a vidékiek előtt épúgy nyitva állnak, mint a fővárosiak előtt. Nem lehet tehát a fővárostól ilyen nagy összeget elvenni, anélkül, hogy más bevételi forrásról ne gondoskodnának. Kéri a szakasz törlését. Bródy Ernő a következő fölszólaló, aki szerint közte és Wolff között világnézeti ellentétek vannak ugyan, mégis ebben a kérdésben az összes fővárosi pártok egyek. Kozma Jenő: Úgy vám! Úgy van! Christian Imre folyton közbeszól, mireCzettler Jenő alelnök kéri Christiant, hogy ne zavarja folytonos közbeszólásaival a szónokot, hanem, ha érvei vannak, szólaljon föl. Bródy Ernő csatlakozik Wolff Károly kéréseihez. Ezután Christian Imre szólal fel. Amikor első ízben emel szót a törvényhozás csarnokában, akkor kötelessége kijelenteni, hogy nem kíván ellentéteket támasztani a város és a falu között, de, mint ahogy a város képviselőjének kötelessége, hogy a város érdekében szólaljon fel, éppúgy kötelességük nekik, vidéki képviselőknek is megvédeni a vidék érdekeit. Ezt a 400.000 pengőt sokszorosan visszakapja a főváros, hiszen a falusi nép, amikor vásárolni akar, akkor Pesten vásárol és így azt a kereseti adót, amelyet a vidéki boltos fizetne, tulajdonképpen a fővárosi boltos fizeti. A főváros egy Szent István-napon ái, behozza az, egész 400.000 pengőt. Nemcsak a főváros küzködik nagy nyomorúsággal, hanem a vidéki háztartások is. Kéri a szanksznak eredeti szövegezésében való elfogadását. Csizmadia Endre a következő felszólaló, aki szerint a fővárosi kereskedők nagyon sokat keresnek a vidékieken. Amikor a vidéki Pestre jön, a keresekdők olyan árukat sóznak rá, amelyeket a pestiek már nem vesznek. A miniszter tudta, hogy mit csinál ,akkor, amikor ezt a szakaszt megalkotta. Kéri annak elfogadását. Farkas István a szakasz ellen szólal fel. Csontos Imre szerint azállami tisztviselők adójával nyugodtan rendelkezhetik a kormány, és abba Budapest nem szólhat bele, mert nem az ő tisztviselői adójáról van szó. Az igazság az, hogy tekintettel kell lenni azokra a községekre, amelyek nem bírják fedezni saját adminisztrációs költségeiket. Friedrich István nem fogadja el a szakaszt. Négy-ötszázezer pengőről van szó, amit előteremthetnénk más módon is. Nem kellene a kereseti adóhoz nyúlni, ami talán felborítja a főváros költségvetését. Négyszázezer pengőről vitatkoznak akkor, amikor milliók és milliók mennek ki az országból. Ő, mint ellenzéki képviselő, retteg a többség sorsáért, hogy mi lesz itt, ha tovább folytatják a mai nagy luxust, amikor a szegény nép nyomorgva viseli sorsát. A zálogházaknál óriási kamatot szednek. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Épen ma szállítottuk le! Friedrich István: Igen és a leszállított kamat mégis 55 százalék. Adatokat olvas fel arra, hogy a zálogházak a költségekkel együtt annyi pénzt számítanak fel, ami körülbelül 55 százaléknak felel meg. Egypár százezerpengő semmi a kormánynak, ahol nagy feleslegek vannak. Ne szanálják örökké a tázsgyalő javaslatok tárgyalása szerepel. Az indítvány és interpellációs jegyzőkönyv felolvasása után az ülés két órakor ért véget. Női kalapot Friedmann gyárban vásárolhat a legjobban! VI., Király utca 8 fudvarban) Kérjen képes árjegyzéket dőt, ne vegyék meg Balatonfüredet, ne adjanak egy holland gyófnak fedezetlen váltóra vámhitelt és ne vegyenek olyan erdőt, amelyet esetleg vissza kell adni a tulajdonosnak. Várnai Dániel csatlakozik Farkas István törlési indítványához. A református zsinat mai ülésén a lelkészek áthelyezésére tárgyalt (Saját tudósítónktól.) A református országos zsinat Baltazár Dezső püspök és Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok vezetésével ma folytatta a lelkészválaszttási törvényjavaslat vitáját. A 40. szakasznál, amely arról szól, hogy az újonnan megválasztott lelkész mennyi ideig köteles ugyanabban az egyházközségben megmaradni, hosszú vita után kimondotta a zsinat, hogy a lelkipásztor új állását legalább egy évig szolgálni köteles és ez idő alatt más állásra sem meghívást el nem fogadhat, sem pályázat útján meg nem választható. Széleskörű és heves vita támadt a lelkészek áthelyezését szabályozó szakasz körül, amelynél Ravasz László püspök szólalt fel, aki a kölcsönös áthelyzés eseteit fejtegette, majd Benedek Zsolt dr. kormányfőtanácsos beszélt- és végül úgy határozott a zsinat, hogy ha a lelkész működését a gyülekezet szempontjából hátrányosnak látja az egyházmegyei elnökség, köteles az áthelyezésre vonatkozó előzetes intézkedéseket megtenni. Ha a lelkészen kívül álló okoból lehetetlen a gyülekezet együttműködése a lelkésszel, akkor egyházmegyei bírósági eljárás dönt a lelkész áthelyezése dolgában. Ha a gyülekezet hibás, elveszti lelkészválasztási jogát és tűrni tartozik, hogy az egyházi felsőbbség rendeljen más lelkészt az áthelyezett lelkész helyére. KHHOtdk két amerikai magyar lapot Jugoszláviából Belgrád, április 30. (Magyar Távirati Iroda.) A belügyminisztérium ismét eltiltotta számos lap terjesztését Jugoszlávia területén. Ezek között szerepelnek többek között a következő magyar lapok: A Clevelandiján megjelenő „Amerikai Magyarok Vasárnapja" és a Newyorki Szabadság, amelyek állítólag Jugoszlávia ellen írtak. Betiltották továbbá a Budapesten megjelenő Társadalmi Lexikon terjesztését is „forradalmi tartalma" miatt. Elítélték a Cumberlandkincsek tolvajait Inées, ápr. 30. (Bécsi Távirati Iroda.) A welsi esküdtbíróság Sleiters lakájt háromévi, Biroschka ékszerészt pedig kétévi súlyos börtönre ítélte a cumberlandi herceg gmundeni kincses kamarájának kifosztása miatt. A bíróság ezenkívül kötelezte őket, hogy a Braunschnweig-Tüneburg háznak 69.000 schiling kártérítést fizessenek. (MTI.) Lemondott a fényképészipartetület elnöksége. A Fényképészipartestület kebelében régóta dúlóharc a tegnap este Torán József elnöklésével tartott ülésen egyelőre azzal ért véget, hogy miután a közgyűlés többsége egymásután leszavazta az elnökség javaslatait és az évi jelentést sem fogadta el, Torda elnök bejelentette az egész elnökség lemondását. Az ipartestületet legközelebb közgyűlésre hívja össze az iparhatósági biztos, amelynek egyedüli tárgya az elnökség megválasztása lesz. — Óbuda egész társadalma összefog a kerület jogos érdekeinek kiharcolására. Az óbudai kerületi pártszervezetek, a törvényhatósági bizottsági tagok és különböző társadalmi egyesületei népes értekezleten vitatták meg a kerület jogos érdekeit szolgáló és fejlődését előmozdító kérdéseket, amelyek között az Óbuda—Hungária út közötti híd és a Bécsi úti temetői villamos megépítése, az újlaki Dunapart rendezése, a Filatorigát, az Aquincum és a Római-fürdő jobb közlekedése, valamint kulturális kérdések is szerepeltek. Az értekezleten Andréka Károly helyettes főkapitány, Gál Jenő dr., Rotzenhardt János dr., Vörösváry Miklós és mások felszólalása után Szente Miklós kerületi elöljáró indítványára állandó bizottságot alakítottak, amely Óbuda kívánságait emlékiratba foglalja és azt sürgősen eljuttatja az illetékes tényezőkhöz. Liverpooli gabonatőzsde Liverpool, ápr. 30. (Saját tudósítónk távirata.) Búza májusra 8 sír 2 és háromnyolcad d, júliusra 8 sh és hétnyolcad d, októberre 9 sh és egynyolcad d.