8 Órai Ujság, 1929. augusztus (15. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-01 / 173. szám

jCn Ék Bll ■ én ^ Budapest, 1929 augusztus 1 KÖTB FILLÉR Csütö^£ ^V- évfolyam 173. sz. gyj Szerkesztőség: Vill., Rökk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal: József-körút 5. Telefonszámaink: József 463—06, 463—07, 463—08, 463—09 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Mi történt? A második Internacionálé végrehajtó­bizottság tehát — ha ugyan teljes mér­tékben hitelesnek bizonyulnak az eddigi híradások — nem hajlandó segítő kezet nyújtani a magyar szociáldemokrata munkásságnak Trianon revíziójához. A végrehajtóbizottság határozata szerint „a magyar népnek ugyanolyan igénye van az Internacionálé támogatására az ön­­rendelkezés jogáért megindított harcá­ban, mint más népnek, de ezt az igényt nem szabad arra felhasználni, hogy az Internacionálé támogatását kérjék Ma­gyarországon egy antidemokratikus kor­mányzati rendszer érdekében". Ez a rej­telmes mondat fejezi ki a végrehajtó­bizottság állásfoglalásának lényegét. Rej­telmesnek mondjuk, mert felette nehéz kiolvasni belőle a világbékének, az igaz­ságosságnak, a népek önrendelkezési jogá­nak amaz elveit, melyekért az Inter­­nacionálé állítólag harcolni kíván, azokat az elveket, melyek elsősorban hivatottak súlyt, tekintélyt és befolyást kölcsönözni a szociáldemokraták nemzetközi szerveze­tének. Mert ha fennáll az igény egy igazság­talanság jóvátétele céljából az Inter­­nacionálé támogatásához fordulni, várjon miféle jogcímen hárítja el magától a végrehajtóbizottság a támogatás meg­adásának erkölcsi kötelezettségét? Mert hiszen arról — ugyebár — nincsen szó az Internacionálé határozatában, hogy Tri­anon helyes, jogos, igazságos. Sőt ellen­kezőleg! A revízió jogosultságát,, a jóvá­tétel szükségét maga az Internacionálé félreérthetetlenül leszögezte. Mégis, miért hirdeti most a végrehajtóbizottság, hogy a revízióhoz, egy végzetes igazságtalan­ság jóvátételéhez „nem szabad támogatá­sát kérni"? A végrehajtóbizottság hatá­rozatának indokolása szerint azért nem, mert az esetleges támogatás egy anti­demokratikus kormányzati rendszer érde­két szolgálná. Dehát komolyan lehet ezt venni? Nem szólva arról, hogy a munkás­­internacionálé végrehajtó bizottságának illetékessége legalább is vitatható abban a kérdésben, vájjon ez vagy amaz a kor­mányzati rendszer demokratikus-e vagy sem, a lényeg nem a demokrácián múlik, hanem a világnézettől és pártpolitikától független igazságon. A revízió igazsága akkor is igazság marad, ha a végrehajtó­­bizottság antidemokratikus kormányzati rendszerről beszél s ettől az igazságtól egy nemzetet elütni nem lehet, mert kor­mányát a munkásinternacionálé párt­­politikája indexre teszi. Más lapra tartozik, miképpen történhe­tett, hogy a revízió kérdése váratlanul és meglepetésszerűen a pártpolitika posvá­nyába süllyedt a munkásinternacionálé ülésén? A magyarországi szociáldemo­krata pártnak, mely a revízió kérdését az Internacionálé végrehajtóbizottsága elé vitte, minden homályt el kell oszlatnia, mely ennek a határozatnak kulisszái mö­gött ködösödik. Nem merjük és nem akar­juk feltételezni, hogy a szociáldemokrata párt részéről kétszínű játék folyt, hogy idehaza a revízió bajvívóinak szerepét öl­tötték fel, odakint pedig a pártpolitika mérgezett tőrét ragadták kezükbe. De a magyar közvéleménynek mindenesetre joga van megtudni, mi történt és kié a felelősség?! Ma délben Budapesten: 25° Celsius: holnap melegebb lesz Bécsi álhír magyar fegyvercsempészésről Az államrendőrség két páncélos autója A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Bécsben megjelenő „Der Abend“ című lap Magyarországba irányuló fegyvercsempészésről vél tudni azzal kapcsolatban, hogy Ausztrián keresztül két páncélautót szállítottak Magyarországra. Az Abend állításával szemben illetékes helyen a következő fel­világosítást adják: A nagykövetek tanácsa 1927-ben általános engedélyt adott bizonyos feltételek betartása mel­lett páncélautók beszerzésére. 1928. június 29-én külön is engedélyt adott Magyarországnak, hogy az államrend­őrség részére két páncélautót rendelhessen meg. A megrendelés Angliában eszköz­öltetett, ahonnan a Schenker-cég Németországon és Ausztrián keresz­tül szállította Magyarországra. Az Abend ama híradása, hogy hamis fuvarlevél kíséretébe­n szállították a páncélautókat, valót­lan. A szállítmány átvitelére a német és osztrák kormányoktól a magyar kormány engedélyt kért és úgy az engedélyt, mint az Au­sztriában ezenkívül még szükséges fegyverkísérő igazolványt az ille­tékes hatóságoktól megkapta. Vétkes harc fehér gárdisták és szovjet csapatok között Száz halott és se­be­sült Tokió, július 31. (Reuters) Délm­andzsuriából érkezett jelentések szerint a Vladivosztok és Habarovszk között lévő Imanban harc fejlődött ki a fehéroroszok és orosz vörös csapatok között. A sebesültek és halottak száma kb. száz. (MTI.) Páris, július 31. Londonból jelentik a Matinnak. A kínai megbízottak Charbinból vonaton Mandzsuk­ba utaznak, hogy talál­kozzanak a szovjet megbízottakkal. A delegátusok nyomban megkezdik a tárgyalásokat a keletkínai vasút vitás ügyeinek rendezése tárgyában. (MTI.) Hong-Kong tudósítás a 8 Órai Újságnak: Kína a válaszúton Hong-Kong, 1929. jun. 23. (Saját tudósítónktól.) Most, hogy kitisz­tult valamelyest a helyzet, Kína két út kö­zött választhat: az egyik út békéhez és mun­kához, a másik állandó felforduláshoz vezet. Várjon melyik utat fogja a Mennyei Biroda­lom választani? Elméletben igaz ugyan, hogy egy nemzet sorsa a nép kezeibe van letéve, a gyakorlatban azonban igaz, hogy a jelenlegi kormányzati rendszerben a kínai nép zöme szóhoz sem jut. A Kuomintang vezetői kezé­ben van a legnagyobb törvényhozó és végrehajtó hatalom s így az ő bölcsességüktől függ Kína jövője, ők rakhatják le a világ legnagyobb köztársaságának alapját — ha akarják. A nép akarja. 1911 óta ez a legjobb pilla­nat arra, hogy Kína egységes állammá ala­kuljon. Most minden­­tartományban ott lobog a nacionalista zászló s a birodalom minden részéből érkeznek üzenetek, hogy a nép híve a Dr. Sun-Yat-Sen-féle hármas népkormány­­zati elvnek. Mivel pedig a forradalom kato­nai része már lezajlott, itt az ideje a refor­moknak. Kínának a legsürgősebb szüksége van: 1. új vasútvonalakra és országutakra; 2. a kereskedelem sürgős fellendítésére; 3. a törvényes fizetési eszközök egységesí­tésére; 4. a nemzeti nevelésügy reformjára; 5. erős szárazföldi és tengeri haderő meg­teremtésére. Az, hogy Kína eddig is nélkülözte a mo­dern közlekedési eszközöket, már eddig is mér­hetetlen károkat okozott minden tekintetben, így például rendkívül körülményes az utazás az országban, megnehezíti az egységes nem­zeti dialektus gyorsabb elterjedését, késlel­teti az ipar kifejlődését, a kereskedelem csak primitív határok között lehetséges, elősegíti a vidéki hatóságok ellenkezését a központtal.

Next