8 Órai Ujság, 1929. augusztus (15. évfolyam, 173-197. szám)
1929-08-01 / 173. szám
jCn Ék Bll ■ én ^ Budapest, 1929 augusztus 1 KÖTB FILLÉR Csütö^£ ^V- évfolyam 173. sz. gyj Szerkesztőség: Vill., Rökk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József-körút 5. Telefonszámaink: József 463—06, 463—07, 463—08, 463—09 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Mi történt? A második Internacionálé végrehajtóbizottság tehát — ha ugyan teljes mértékben hitelesnek bizonyulnak az eddigi híradások — nem hajlandó segítő kezet nyújtani a magyar szociáldemokrata munkásságnak Trianon revíziójához. A végrehajtóbizottság határozata szerint „a magyar népnek ugyanolyan igénye van az Internacionálé támogatására az önrendelkezés jogáért megindított harcában, mint más népnek, de ezt az igényt nem szabad arra felhasználni, hogy az Internacionálé támogatását kérjék Magyarországon egy antidemokratikus kormányzati rendszer érdekében". Ez a rejtelmes mondat fejezi ki a végrehajtóbizottság állásfoglalásának lényegét. Rejtelmesnek mondjuk, mert felette nehéz kiolvasni belőle a világbékének, az igazságosságnak, a népek önrendelkezési jogának amaz elveit, melyekért az Internacionálé állítólag harcolni kíván, azokat az elveket, melyek elsősorban hivatottak súlyt, tekintélyt és befolyást kölcsönözni a szociáldemokraták nemzetközi szervezetének. Mert ha fennáll az igény egy igazságtalanság jóvátétele céljából az Internacionálé támogatásához fordulni, várjon miféle jogcímen hárítja el magától a végrehajtóbizottság a támogatás megadásának erkölcsi kötelezettségét? Mert hiszen arról — ugyebár — nincsen szó az Internacionálé határozatában, hogy Trianon helyes, jogos, igazságos. Sőt ellenkezőleg! A revízió jogosultságát,, a jóvátétel szükségét maga az Internacionálé félreérthetetlenül leszögezte. Mégis, miért hirdeti most a végrehajtóbizottság, hogy a revízióhoz, egy végzetes igazságtalanság jóvátételéhez „nem szabad támogatását kérni"? A végrehajtóbizottság határozatának indokolása szerint azért nem, mert az esetleges támogatás egy antidemokratikus kormányzati rendszer érdekét szolgálná. Dehát komolyan lehet ezt venni? Nem szólva arról, hogy a munkásinternacionálé végrehajtó bizottságának illetékessége legalább is vitatható abban a kérdésben, vájjon ez vagy amaz a kormányzati rendszer demokratikus-e vagy sem, a lényeg nem a demokrácián múlik, hanem a világnézettől és pártpolitikától független igazságon. A revízió igazsága akkor is igazság marad, ha a végrehajtóbizottság antidemokratikus kormányzati rendszerről beszél s ettől az igazságtól egy nemzetet elütni nem lehet, mert kormányát a munkásinternacionálé pártpolitikája indexre teszi. Más lapra tartozik, miképpen történhetett, hogy a revízió kérdése váratlanul és meglepetésszerűen a pártpolitika posványába süllyedt a munkásinternacionálé ülésén? A magyarországi szociáldemokrata pártnak, mely a revízió kérdését az Internacionálé végrehajtóbizottsága elé vitte, minden homályt el kell oszlatnia, mely ennek a határozatnak kulisszái mögött ködösödik. Nem merjük és nem akarjuk feltételezni, hogy a szociáldemokrata párt részéről kétszínű játék folyt, hogy idehaza a revízió bajvívóinak szerepét öltötték fel, odakint pedig a pártpolitika mérgezett tőrét ragadták kezükbe. De a magyar közvéleménynek mindenesetre joga van megtudni, mi történt és kié a felelősség?! Ma délben Budapesten: 25° Celsius: holnap melegebb lesz Bécsi álhír magyar fegyvercsempészésről Az államrendőrség két páncélos autója A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Bécsben megjelenő „Der Abend“ című lap Magyarországba irányuló fegyvercsempészésről vél tudni azzal kapcsolatban, hogy Ausztrián keresztül két páncélautót szállítottak Magyarországra. Az Abend állításával szemben illetékes helyen a következő felvilágosítást adják: A nagykövetek tanácsa 1927-ben általános engedélyt adott bizonyos feltételek betartása mellett páncélautók beszerzésére. 1928. június 29-én külön is engedélyt adott Magyarországnak, hogy az államrendőrség részére két páncélautót rendelhessen meg. A megrendelés Angliában eszközöltetett, ahonnan a Schenker-cég Németországon és Ausztrián keresztül szállította Magyarországra. Az Abend ama híradása, hogy hamis fuvarlevél kíséretében szállították a páncélautókat, valótlan. A szállítmány átvitelére a német és osztrák kormányoktól a magyar kormány engedélyt kért és úgy az engedélyt, mint az Ausztriában ezenkívül még szükséges fegyverkísérő igazolványt az illetékes hatóságoktól megkapta. Vétkes harc fehér gárdisták és szovjet csapatok között Száz halott és sebesült Tokió, július 31. (Reuters) Délmandzsuriából érkezett jelentések szerint a Vladivosztok és Habarovszk között lévő Imanban harc fejlődött ki a fehéroroszok és orosz vörös csapatok között. A sebesültek és halottak száma kb. száz. (MTI.) Páris, július 31. Londonból jelentik a Matinnak. A kínai megbízottak Charbinból vonaton Mandzsukba utaznak, hogy találkozzanak a szovjet megbízottakkal. A delegátusok nyomban megkezdik a tárgyalásokat a keletkínai vasút vitás ügyeinek rendezése tárgyában. (MTI.) Hong-Kong tudósítás a 8 Órai Újságnak: Kína a válaszúton Hong-Kong, 1929. jun. 23. (Saját tudósítónktól.) Most, hogy kitisztult valamelyest a helyzet, Kína két út között választhat: az egyik út békéhez és munkához, a másik állandó felforduláshoz vezet. Várjon melyik utat fogja a Mennyei Birodalom választani? Elméletben igaz ugyan, hogy egy nemzet sorsa a nép kezeibe van letéve, a gyakorlatban azonban igaz, hogy a jelenlegi kormányzati rendszerben a kínai nép zöme szóhoz sem jut. A Kuomintang vezetői kezében van a legnagyobb törvényhozó és végrehajtó hatalom s így az ő bölcsességüktől függ Kína jövője, ők rakhatják le a világ legnagyobb köztársaságának alapját — ha akarják. A nép akarja. 1911 óta ez a legjobb pillanat arra, hogy Kína egységes állammá alakuljon. Most mindentartományban ott lobog a nacionalista zászló s a birodalom minden részéből érkeznek üzenetek, hogy a nép híve a Dr. Sun-Yat-Sen-féle hármas népkormányzati elvnek. Mivel pedig a forradalom katonai része már lezajlott, itt az ideje a reformoknak. Kínának a legsürgősebb szüksége van: 1. új vasútvonalakra és országutakra; 2. a kereskedelem sürgős fellendítésére; 3. a törvényes fizetési eszközök egységesítésére; 4. a nemzeti nevelésügy reformjára; 5. erős szárazföldi és tengeri haderő megteremtésére. Az, hogy Kína eddig is nélkülözte a modern közlekedési eszközöket, már eddig is mérhetetlen károkat okozott minden tekintetben, így például rendkívül körülményes az utazás az országban, megnehezíti az egységes nemzeti dialektus gyorsabb elterjedését, késlelteti az ipar kifejlődését, a kereskedelem csak primitív határok között lehetséges, elősegíti a vidéki hatóságok ellenkezését a központtal.