8 Órai Ujság, 1929. október (15. évfolyam, 223-250. szám)

1929-10-12 / 233. szám

SZOMBAT 2. OLD­AL : aBamaum ÓMiujsig 1929 OKTÓBER 12 igyon veszedelmesen kezdték közrefogni •címünket. Itt a helyzetet az egyik bajtársi ■yesület alvezére, aki energikusan közbe­­­tette magá­t érdekünkben, mentette meg, •­­ t el kell ismerni. A jogi fakultásra betű­­nlt zajongó tömeg állítólag a Műegyetem­­■ el jött át. — Holnap, szombaton nincsenek előadá­sok, vasárnap szünet, hétfőn pedig hosszú­nap van, úgyhogy most három napig nem megyünk be az egyetemre s reméljük, hogy ezalatt úgy alakul a szituáció, hogy nem le­szünk kitéve a veszedelemnek. A szegedi törvényszék Füzesgyarmaton tárgyalja Krejcy József és társai nemzetgyalázási bűnpörét (Saját tudósítónktól.) Érdekes és nagy­szabású bűnügy tárgyalását kezdte meg ma a szegedi törvényszék Wild tanácsa Füzes­­gyarmaton. Krejcy József, gróf Blanken­­­tein uradalmának intézője, ennek felesége és Szilágyi Józsefné gazdasági alkalmazott, a per vádlottjai, akik ellen a szegedi ügyészség nemzetgyalázás, kormányzósértés­­ osztály elleni izgatás címén emelt vádat. M­iután közel 80 tanút hallgatnak ki e­gyszabású bűnügyben, a szegedi törvén­y­­zék Wild-tanác­sa Fü­zesgyam­aton szállott ki, mert a tanuk jelentékeny része idevaló. Krejcy József gazdasági intéző, a per fő­­­­hl­lott­ja előadja, hogy húsz év óta van Ma­gyarországon, cseh állampolgár. Nem érzi magát bűnösnek és a vádiratban felsorolt értő és reprodukálhatatlan kifejezéseket so­­­sem használta. Felesége szintén tagadja a Adat és azt állítja a tanukról, hogy hamis iiuk. Ugyanígy vallott a harmadik vádlott. * A bíróság ezután megkezdte a tanuk ki­hallgatását. Az első tanú ifj. gróf Blan­­nstein Pál. Ifjabb gróf Blankenstein Pál tanúvallo­másában elmondta, hogy az utóbbi időben ebb névtelen levelet kapott, amelyekben a c­selédség köréből panaszkodtak Krejcyre. A levelek megemlítették Krejcy nemzetgyalá­zási és kormányzósértő kifejezéseit is. A tanú nem tud arról, hogy I­hlivich jószágigazgató és Krejcy között személyes torzsalkodás lett volna. Arról szó sem lehetett, hogy Uhlrieh távozása esetén Krejcy legyen a jószágigaz­gató. A tanút vallomására megeshettek. Uhlrieh jószágigazgató, akiről a vádlott­­ azt állította, hogy az ő személyes bosszújá­nak műve az egész per, elmondotta, hogy Krejcy az ő rendeleteit egyszerűen semmibe sem vette. A cselédség panaszkodott előtte, hogy Krejcy üldözi őket, mert — mint mon­dották — „magyarok vagyunk". Ő felszólí­totta a cselédséget, hogy hozzanak bizonyí­tékot. Ekkor jelentkeztek a tanúk. Amikor a vádlottat kérdőre vonta, Krejcy kérkedjen, azt válaszolta, hogy őt csak Masaryk és a cseh konzul vonhatja felelősségre. Uhlrieh­­zömébe mondja vallomását a vádlottnak. A bíróság Uhlrieh megesketését egyelőre felfüggesztette. Ezután Török Lászlóné uradalombeli asz­­sz­onyt hallgatják ki, aki hallotta Krejcynek Magyarországot gyalázó és a kormányzat sértő kifejezéseit és Szilágyi Józsefné kormányzó­­sértő szavait is. Úgy őt, mint a következő tanút, Bakonyi Jánost, aki hasonlóképen vallott, val­lomására megeskették. A tárgyalás tart. I A totalizatőr-fogadások premierje a Nemzeti Lovarda országos (Saját tudósítónktól.) A Tenyészállatvásár sétányai és tribünjei ma korán reggel mozgal­mas, színes képet nyújtottak. Ma kezdődött a Nemzeti Lovardaegylet háromnapos országos lovasmérkőzése, amelynek az volt a külön érde­kessége, hogy premierje volt a totátizatőr-foga­­shísoknak a magyar concours hippique-n. A korai reggeli órák ellenére igen szép számú kö­­zv ínség jelent meg a Tenyészállatvásár telepén s Andrássy Géza gróf v. b. t. tanácsossal az­on, a mai premieren ott volt a lovassport iránt ideklődő társadalom színe-java, amely nem­is a szokásos érdeklődéssel, hanem izgalommal­­ kísérte a kitűnő magyar versenygárda pro­­d­ukcióit. Ebben már része volt a totalizatőr­­igadásoknak, amelyek azzal a kedves meglepe­­■­téssel szolgáltak, hogy a totalizatőr viszonylag ien magas kvótákat juttatott a szerencsés nye­kknek. A premier közönsége ugyanis nem ta­rtja el a nyerőket és többnyire olyan számokra­­ ielyezte le fogadásait, amelyeknek lovasai nem kerültek ki győztesen a ma délelőtt lebonyolított Nyeretlen lovak díjugratásából. A mai megnyitónap első száma a katonatisz­teknek fenntartott könnyű díjlovaglás volt. Az 1300 pengővel díjazott verseny zsűrije a honvéd lovaglótanárképző- és hajtóiskola tanári kara v­olt, amely a verseny eredményét a következőkép­en állapította meg: I. Vitéz Izeghy Imre Gál­­,­áros nevű lova, lovagolta tulajdonos, II. Györg Mihály Hamvas nevű lova, lovagolta tulajdonos, II. Magyar királyi belügyi kincstár Bicskás revü lova, lovagolta l­app László. Ezt a versenyszámot totalizatőr nélkül bonyt­­ották le, totalizatőrfogadásokat csak a máso­­k számnál helyezhettek el. A beérkezett sék­­ezésre való tekintettel a verseny intézősége a nevezetteket három csoportra osztotta és mind­három csoportban külön-kü­lön fogadásokat letett a közönség. Alighogy az indulók neveit kitették a táblára, közönség megindult a totalizatőr-gépek felé és lecsengetés előtt már száz meg száz ticketet orongattak­ a látogatók a­ kezükben, akár a Lo­­v­i egylet lóversenyein. Az első csoport versenyeredménye: 1. Depóid Miklós Kisgerle nevű lova, lovagolta tulajdonos. Vitéz udvarnoky Tihamér Kabalája, lov. tu­­­jdonos. 3. Vitéz Szinay Béla Fergetege, lov. Hirsch György. Tót.: 10:31, helyre 10:74, 1­­: 74. A második csoport eredménye: 1. Ledniczky György Rohanja, lov. túl. 2. Bíró Zsigmond Dá­liája, lov. Imre Dénes. 3. György Mihály Ci­nikusa, lov. túl. Tót.: 10:55, helyre 10:32, 15: 32. A harmadik csoport eredménye: I. Szent­györgy-istálló Istókja, lov. Schaurek Ottm­ár, II. vitéz Bernay Rudolf Elemér III-ja, lov. Dudutz István, III. Parázsi Zoltán Hamislánya, lov. tu­lajdonos. Tót.: 10:70, helyre: 10:42, IL: 245. A három csoport nyerteseinek eredménye alap­ján a zsűri az egész díjugrató verseny összesítő eredményét ekként állapította meg: I. Szent- lovasversenye­n györgy-istálló istókja, lov. Schaurek Ottmár, II. vitéz Bernay Rudolf Elemér III-ja, lov. Dadutz István, III. Hé­rold Miklós Kisgerlé­je, lov. tulajdonos. * A lovasmérkőzések második napja szombaton reggel fél 8 órakor kezdődik. Az első szám a katonatisztek számára kiírt könnyű díjlovaglás, amelyre 28 lovat neveztek be. Ezt követi dél­előtt 10 órakor a Vadászugratás ,,C“ kategória, amelyet már totalizatőrfogadások mellett fog­nak négy csoportban lebonyolítani. Az elsőben Shikla, Gala Féter, Eszék, vagy a Schaurek Ott­­már által lovagolandó ló lehet a nyerő. A máso­dik csoportban a Binder Ottó, a Schaurek Ott­­már vagy Csínom Palkó nyerhet. A harmadik csoportban Bogáncs, King, Hajrá III. és Abc- Járd ugorhatnak legjobban, míg a negyedik cso­port győztese Apát­inka, Volger, Fót vagy Énekes lehet. . Az olimpiai díjlovaglásra csak két nevezést adtak le, tehát hamar véget ér, úgy hogy dél­után 3 órakor már elkezdődik a Díjugratás ,,D( ‘ kategória hendikep, amelyben szintén fogadni le­het, s amelyet úrlovasnők fognak lovagolni, s valószínűleg Éber Amália lesz a nyerő. Patuy Hartmanné, gróf Gyurkyric és Fáy-Halász Ida is esélyes lovakat lovagolnak. Klester­­­ufi köztömség találat a t­öjtélye a Bagolyvár 372-29 u­., Mangit-him­ikt 20 Gróf Kun Károly rágalmazási pere három kereskedő ellen (Saját tudósítónktól.) Kun Károly gróf pestvidéki kerületi pénzügyi titkár rágalna­­zási pert indított S­leyer András, Bleyer Jó­zsef, Bóth József kereskedő és Nemes Ala­dár nyugalmazott pénzügyi tisztviselő ellen­, akik a vád szerint azt állították róla, hogy szabálytalanságokat követett el és többmillió koronát fogadott el a kiskunlacházai kereske­dőktől.­­ A pestvidéki törvényszék Székely­­tanácsa, ma tárgyalta ezt az ügyet. Kihall­gatta a kereskedőket, akik előadták, hogy a sértett titkár réme volt a kereskedőknek, mert a legcsekélyebb mulasztást is súlyosan meg­büntette, de egyikük sem állította azt, hogy pénzt adott volna a titkárnak. Kun Károly grófot hallgatták ki ezután, aki kijelentette, hogy sohasem hallott arról, mintha őt a faluban megrágalmazták volna és nem is kívánja, hogy az egyébként felh­atal­­mazásra hivatalból indult ügyben a vádlott kereskedőket megbüntessék. A bíróság a ke­reskedőket fel is mentette a vád alól, csupán Nemes Aladárt ítélte el 100 pengő pénzbün­tetésre, aki egy tanú vallomása szerint azt állította, hogy Bleyer András megvesztegette hárommillió koronával Kun Károlyt. Az ügyész a felmentések miatt fellebbezést jelen­tett be. Gömbös honvédelmi miniszter ma letette az esküt és átvette a minisztérium vezetését A hadsereg a nemzeté legyen — mondja nyilatkozatában az új miniszter (Saját tudó­sítónktól.) Ma reggel a hivata­los lap közölte a legfelsőbb kéziratot Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter felmentésé­ről és vitéz jákfai Gömbös Gyula honvédelmi államtitkárnak honvédelmi miniszterré történt kinevezéséről. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter ma délelőtt megjelent hivatalában és átvette a minisztérium ügyeinek inté­zését. A délelőtt folyamán Álgya-Papp Sándor honvédelmi államtitkár, aki tegnap este ér­kezett a fővárosba és már levélben kérte felmentését az államtitkári teendők ellátása alól, megjelent Gömbös Gyula honvédelmi miniszternél, hogy szóbelileg is kérje fel­mentését és kérte a minisztert arra, tegye meg a változásokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket. Álgya-Papp Sándor ezután Jánky Kocsárd főparancsnoknál jelentkezett és kérte a fő­­parancsokot, mentse fel a honvédelmi minisz­térium adminisztratív államtitkári teendőitől. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter és Jánky Kocsárd főparancsnok hozzájárult Álgya- Papp Sándor kéréséhez. Értesülésünk szerint Álgya-Papp S­ándor nyugdíjba vonul és ka­tonai megbízást sem vállal a jövőben. A honvédelmi miniszter hivatalba lépése alkalmából fogadta a sajtó képviselőit és vázolta előttük azokat az irányelveket, amelyeknek szem előtt tartásával kívánja a honvédelmi minisztérium ügyeit intézni. — Abban a katonás szellemben akarok működni, — mondotta Gömbös­i Gyula, — amelyet magamba szívtam annak idején, amikor a régi hadseregben szolgáltam. Mi­ként államtitkári működésem alatt távol tartottam magam az úgynevezett napi­­politkától, most, mint miniszter, fokozot­tabb mértékben fogom ezt tenni és nem avatkozom bele a napipolitikába, hang­súlyozni kívánom azonban, hogy a nagy kérdések tekintetében fenntartom magam­nak j­ogot a politikai konzekvenciák le­vonására,­­ természetesen a miniszterel­nök úr őexcellenciájával egyetértésben. A jövő munkaprogramjára vonatkozóan ki­jelentette a honvédelmi miniszter, hogy első­sorban a katonai büntetőtörvénykönyv re­formjáról szóló javaslatot fogja a képviselő­­i házban beterjeszteni. Ez már a Ház első iilé­­■ jén megtörténik az igazságügyminiszterrel e­gyet­értésben. — Nem ismerem részletesen az új kato­nai büntetőtörvénykönyv tervezetét, — mondotta Gömbös Gyula, — azonban a rendelkezésemre álló idő alatt tanulmá­nyozni fogom a büntetőtörvénykönyvet és módomban lesz még bizottsági tárgyalása során — amennyiben szükség merül fel, — bizonyos módosításokat végezni. — Egész működésemben — hangsúlyozd­. Gömbös Gyula, •— arra helyezem a fősúlyt, hogy a hadsereg a nemzet­é legyen, áthatva attól a szellemtől, amely a magyar katonát mindig jellemezte és arra törekszem, hogy a katonaság és a polgárság közötti viszony ápolása minden tekintetben üdvös ered­ményekkel­ járjon. Csak azt a hadsereget tar­tom teljes hadseregnek, amelynek gyökerei a nemzetben vannak, tehát teljes harmóniá­ban van a polgári társadalommal. — Arra kérek mindenkit — mondotta a honvédelmi miniszter, — aki kritikát akar gyakorolni a hadsereggel szemben, teljes bizalommal forduljon hozzám. Amennyiben helyénvaló a kritika, rendel­kezésére fogok állni, amennyiben pedig nem, világosan és őszintén ki fogom fej­teni az ellenérveket. Mindenkinek át kell éreznie, hogy a hadsereg rendkívül érzé­keny aparátus, amelyhez nagyon veszedel­mes hozzányúlni, anélkül, hogy magasabb érdekeket ne sértenénk. Az új honvédelmi miniszter eskütétele Fél egy órakor jelent meg Gömbös Gyula, az új honvédelmi miniszter Horthy Miklós kor­mányzó előtt, hogy­ letegye a kormányzó kezébe a hivatalos esküt. Az eskütételnél Bethlen István gróf miniszterelnök volt jelen, mint zászlós úr helyettes Herényi Zsigmond báró v. b. t. t. országgyűlési képviselő működött közre. Az eskümintát bárd­házi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár olvasta. Az eskütétel után a kormányzó magán­­kihallgatáson fogadta először Bethlen István gróf miniszterelnököt, majd utána Gömbös Gyula honvédelmi minisztert. Értesülésünk szerint Gömbös Gyula már holnap megkezdi tanácskozásait az egyes osz­tályvezetőkkel, hogy megadja nekik azokat a direktívákat, amelyeket az ügyek jövő vitele tekintetében szükségesnek tart. Bénes Istvánt és társait nem utasított el­­re­ istelekről Csak az engedély nélküli gyűlést oszlatták fel az október 6-iki gyásznapon (Saját tudósítónktól.) Tegnap délben ,Vay Károly vezetésével küldöttség kereste f f­el Sztranyavszky Sándor belügyminiszteri­­ államtitkárt, akit arra kért, hogy a kiskun-­­ dorozsmai választókerületben biztosítsa a vá­lasztás szabadságát és ne ismétlődhessenek meg olyan „erőszakosságok", amilyenek — szerinte — legutóbb a kerülethez tartozó Kis­telek községében előfordultak. Az államtitkár megígérte, hogy haladéktalanul megvizsgál­tatja az ügyet és természetesen intézkedni fog, hogy a képviselőválasztást annak idején a leg­­szabályszerű­bb módon tartsák meg. A Kistelek községében múlt vasárnapon ál­lítólag történt erőszakoskodás a 8 Órai Újság munkatársának értesülése szerint a következő­képpen folyt le: Dénes István volt nemzetgyűlési képviselő engedélyt kért arra, hogy októb­er 6-án, va­sárnap Kisteleken gyűlést tarthasson. A do­rozsmai főszolgabíró az október 6-iki gyásznap évfordulójára való tekintettel nem engedé­lyezte a gyűlés megtartását, amint hogy má­soknak sem adott engedélyt arra, hogy ezen a napon gyűlést tartsanak. A főszolgabíró intézkedéséről tudomása volt a kisteleki csendőrőrsnek. Amikor a csendőrőrs vezetője vasárnap délután 4 óra tájban elhaladt a község egyik nagyobb vendéglője mellett, meglepetve lát­ta, hogy mintegy száz főnyi tömeg a ven­déglőben hallgatja egy férfiú beszédét, aki az adóterhekről beszélt. A csendőrtiszthelyet­­tes erre bement a vendéglőbe és felszólí­totta a tömeget, hogy oszoljon szét, a beszé­det mondó férfiút, akiről kiderült, hogy Dé­nes István és két kísérőjét, akiket nem is­mert, arra kérte, hogy igazolják magukat. Mivel a csendőrtiszthelyettes nem akarta, hogy a korcsmárban esetleg tumultuózus jele­netek legyenek az igazolással kapcsolatban, felkérte őket, hogy jöjjenek a községházára. .Íz igazolás megtörténte után Dénes István és két kísérője visszament a várakozó autóhoz és kiha­jt­attak. Dénes Istvánt és kísérőit nem utasították ki Kistelekről és még csak a községből való távo­zásra sem szólították fel. Mindössze az történt, hogy a gyűlés megtartását a csendőrök nem engedték meg, mivel erre nem volt hatósági engedélye sem Dénes Istvánnak, sem másnak. A belügyminisztérium egyébként beható vizsgálatot rendelt el ebben az ügyben és a vizsgálat eredményét közzé fogják tenni. Fra,a ■ női V­lmos sáramvészét (saját tudósítónktól.) A Magyar Tudo­mányos Akadémia és a Szent István Aka­démia együttesen síremléket állítottak Frak­­nói Vilmosnak. A kerepesi úti temetőben ma dlében leplezték le a síremléket, amely Damkó József szobrászművész alkotása és ruszkicai márványból készült. Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Szent István Akadémia tiszte­leti tagja kegyeletes avatóbeszéd keretében méltatta Fraknói Vilmos emlékét és tudo­mányos munkájának jelentőségét, majd Balogh Jenő nyugalmazott miniszter az akadémia, Négyessy László, a Szent Ist­ván Akadémia, Korányi Ferenc a nagyvár­­adi székeskáptalan, Hóman Bálint a Nem­zeti Múzeum és a Széchenyi-köny­­ . Ál­­dássy Antal a magyar Heraldikai és Ge­­neaológiai Társaság, Domanovszky Sándor a Magyar Történelmi Társulat, Gerevich Tibor pedig a római Magyar Intézet, ko­szorút helyeztek el a síremléken.

Next