8 Órai Ujság, 1930. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-29 / 23. szám

SZERDA OLDAL r ii' fii'biiiimm 111 iiiiwi minmin 11— mii ÓMmtöÁG 1930 JANUÁR 29 SZÍNHÁZ Gioconda Hírek az Operaházból A M. Kir. Operaház lázas munkával foly­tatja a Ponchielli: „Gioconda'­ című n­égy­­f­elvonásos nagy operájának februári demu­­nitószámba menő reprizére az előkészületeket. A február közepetáján színre kerülő dalmű főszerepeit Tihanyi Vilma, Némethi­ Ella, Budmivits Mária, Halmos János, Palló Imre és Székely Ferenc éneklik. A zenei betanítást r­ád­őni végzi, a rendezést Márkus László, az Operaház főrendezője irányítja és a darab­hoz ifj. Oláh Gusztáv tervezett gyönyörű dísz­leteket. A „Gioconda° bemutatójától nagy sikert remélnek az Operaházban. Kedden, február 4-én a Wagner-ciklus ke­retében kezdi meg vendégszereplését Rode Vilmos, a világhírű kamaraénekes, aki a Nürn­bergi mesterdalnokok Ilans Sachs szerepét játssza. Ugyanekkor Leuer Hubert Stolzingi Walter szerepében lép fel. Rode február 7-én lép fel másodszor, amikor a Bolygó hollandi címszerepét fogja,énekelni, ugyanekkor Leuter Hubert Erik szerepét játssza. Mindkét előadás bérletszünetben, felemelt helyárakkal kerül színre. A rendkívül népszerűvé vált vasárnap dél­utáni mérsékelt, bolgán­ operaelőadások soro­zatát február 2-án Lakatéval folytatja az Operaház, míg a következő vasárnapra, február 5-ére a Hoffmarm meséit tűzte mű­sorra. Jutka — Premier az Andrássy­ úti Színházban. — Az új műsor­ negyedik műsora az Andrássy­­úti Színház ezidei szezonjának, ami azt bizo­nyítja, hogy az eddigiek derekasan helytállottak magukért. Az utolsó műsort is ötvennyolcszor játszották és ebben a sorozatban legalább öt­ven táblás háza volt a színháznak. A mostani új műsor is a vidámság és jókedv jegyében áll. A vidámságot elsősorban az a kis diákkomédia képviseli, amelynek szerzője Török Rezső, a kabaré-műfaj leghivatottabb és legtöbb sikert felmutató képviselője írt. „Jutka" a címe ennek a kis vígjátéknak. Egy 17 éves diák és egy kislány ártatlan, kezdődő szerelmét adja néhány kedvesen megírt, szépen elgondolt jele­netben. A kis cselédet, Jutkát Gaál Franciska játssza aranyosan, a diákot Abonyi Tivadar élette­ljesen. Művészi, diszkrét, finom alakításuk nagy sikert biztosíthat a darabnak. A műsor második kimagasló száma: Lakatos László színműve, a „Pármai kaland“. Napóleon felesége, Mária Lujza a játék hőse és Tőkés Anna formálja meg szépen, hatásosan, finoman a császárné figuráját. Partnerei: Abonyi Tiva­dar, Faragó Ödön és Ihász emelik a kis színmű hatását. Egy törvényszéki jelenetben Nádas Sándor kitűnő pesti életképet ad, pompásan megrajzolt pesti figurákkal. A „Hagyma Mari“ című játé­kot pompásan adják elő Vaszary Piroska — tótos akcentusa nagyon mulatságos! — és Peti Sándor. Még egy kedves darabja van a műsornak: Békeffy László tréfája, „Szerkesztői üzenetek". Kacagtatóan vidám, rendkívül ötletes és mulat­ságos tréfa. Szerepeit­ a szerző, Eöry Erzsi és Iiday játsszák kedvesen. Békeffy természetesen új konferanszokkal is szerepel, aminthogy ter­mészetes járuléka a jó műsornak Ladó Sándor is, aki a kisszínház­ közönségének egyik kedvence. A műsor beállításáért Faragó Ödön főrendezőt illeti dicséret. A siker bizonyára nem marad majd mögötte az eddigi műsorok sikereinek. F. J. A „Légy jó mindhalálig" gyermekszereplői: jobban tanulnak az iskolában, mint eddig Sok vitatkozás folyt már a „Légy * jó mindhalálig“ Nemzeti Színházi előadásán szereplő kisdiákok körül. Most a gyerekek egyik tanára szól hozzá a dologhoz a következőkben: „ A VKM-től az iskola igazgatósága leiratot kapott, amelyben a fiúk szereplését „általános kulturális szempontokból" engedélyezik. Az in­dokolás tehát a szerepléssel kapcsolatban minden ellenzést meddővé tesz. A mai tanár-generáció tekintélyét rombolja-e, hogy 40 évvel ezelőtt élt tanárokat olyanoknak rajzol m­­eg az író, mint amilyenek voltak, erről természetesen nem lehet beszélni. — Ami a színházi világnak a fiúkra való hatá­sát illeti, erről érdemes pár szót ejteni. Kétség­telen, hogy a gyerekekre nincs jó hatással a színpadon való szereplés, különösen ha olyan környezetben szerepelnek, ami veszélyezteti az erkölcsi felfogásukat. A Nemzeti Színházról azt lett mondanom, hogy az ott uralkodó szigorú erkölcsi felfogás sokkal közelebb áll a nyárs­­polgári, mint a színhá­zakról általában vélt er­kölcsi felfogáshoz. Azt a nemes szellemet csak tisztelni és dicsérni lehet. Soha egy kétértelmű szót — legalább is a fiúk füle hallatára — ott nem ejtenek, ellenben a fiúktól a■ legszigorúbb katonai fegyelmet kívánják, és kapják is meg. Az előadás megkezdéséig a részükre kijelölt te­remből el nem távozhatnak és jelenésük után az iskolából kirendelt felnőtt vezető felügyelete mellett már fél 9 órakor eltávoznak. Ugyanakkor hasonló korú gyerekek százai még este 10 órakor is az utcán játszadoznal­. — A színházi szereplés ártalmára van a gye­reknél­, ha megfelelő irányítás és ellenőrzés nél­kül marad. Ezeknek a fiúknak az öntudatát és önérzetét is természetesen rendkívüli mértékben emeli a szereplés, de hála Istennek a szigorú ellenőrzés és a fenti jellemvonások a cserkész­nevelés révén való kihasználása meg ezt a szerep­lést is a gyerekek jellemének fejlesztése szolgá­latába állította, mert a gyerekek sokkal komo­lyabban tanulnak, mint azelőtt, amit bizonyíta­nak a félévi eredmények, amennyiben sokkal jobb az előmenetelük, mint a múlt év hasonló idejében. Ezt könnyen megérthetővé teszi egyéb­ként az alábbi kis eset is amelynek bekövetkez­­hetőségére úgy az iskola, mint a színház előre figyelmeztette a gyerekeket. Az egyik gyermek­­szereplő (Ghymessy) rossz bizonyítványt visz haza, amiről vasárnap tudomást szerzett dr. Si­klóssy Pál a darab kitűnő rendezője. A gyere­kek kedves „rendező bácsija"­­ elővette a kis embert és alaposan megpirongatva az iskolai hanyagsága miatt az iskola intenciójának meg­felelően a további szerepléstől „felmentette". Feláldozva vasárnapi pár szalona óráját azonnal munkába vett a „rendező bácsi" egy másik ügyes kis­fiút és a vasárnap esti előadás közön­sége semmit sem vett észre a szerepváltozásból.­­ Ami pedig a mai viszonyok között szintén erősen esik a latba, a szereplő fiúk mind a leg­szegényebb osztályok gyermekei, akik házbérre, szénre, cipőre, stb. költik a pénzt, amelyet egyéb­ként nem is ők, hanem a szüleik kapnak kézhez. Mindezeket összegezve bátran állíthatom, hogy a minisztérium engedélymegadásának indokolása „a magasabb kulturális szempontokról" helyt­álló (ez különben a Nemzeti Színházzal kapcso­latban természetes is), de a szociális szempontok legalább oly erővel szólnak a szereplés mellett, amelyből a gyerekeknek bátran állíthatom semmi erkölcsi káruk nincs. Zilahy Lajos Hollywoodban Eredeti tervei szerint márciusban utazott volna Hollywoodba Zikihy Lajos, de decem­ber végén sürgős távirattal hívták meg az amerikai filmcentrumba, ahol nagy filmjének felvételei megkezdődtek. Zilahy nyomban ha­jóra ült és kiutazott Amerikába. Amikor ki­érkezett az Újvilágba, egy ideig Ne­wyorkban volt, ahol különböző tárgyalásokat kezdett és ugyanezeket a tárgyalásokat folytatja most Hollywoodban. Arról van szó, hogy a kitűnő magyar írónak több regényét és darabját akarják megvenni részben néma, részben hangosfilm céljaira. Zilahy Lajos úgy ter­vezi, hogy február második felében visszatér Budapestre. A márki A Kamara Színház idei programjának magyar szerzői között szerepel ifjabb Hegedűs Sándor is. Háromfelvonásos színműve, A márki, előrelátha­tólag a jövő hónap végén kerül bemutatásra. A szerző darabjának két főszerepét N. Tasnády Ilonának és Petheő Attilának szánta. Palásty Irén és Magyar Erzsi hangos­filmen Newyorkból jelentik: Palásty Irén, aki a No, no Nanette angol filmváltozatában játssza a főszerepet és Magyar Erzsi, aki jelenleg Elsi Erzsi néven lép fel Amerikában, legközelebb hangosfilmekben fognak bemutatkozni. Mindkét művésznőt egy hollywoodi filmvállalat szerződ­tette le, egy egész sorozat rövid hangosfilmre, úgynevezett talkie-shortokra, amelyekben ma­gyarul fognak megszólalni. DOUGLAS nagy néger reviste szombaton először a ROYAL ORFEUMBAN 1. Louisiana otthon 2. A szívtelen vasútpénztáros .­1. Szökés a newyorki expresszen 4. New­ York 5. Artista élet a néger színházban (1. A boldogság kapujánál 7. Rastus álma 8. A nagy néger kabaré 9. Lakodalom az ültetvényeseknél 52 néger szereplő Néger vokal kórus Néger görlök Exotikus jelmezek Eredeti díszletek Legújabb néger slágerszámok Néger jazz-zenekar A nagy néger revü a ROYAL ORFEUM teljes műsorát betölti. Jegyek az összes előadásra már válthatók. Világszenzáció! Huszár Károly berlini sikere A Berliner Thaater most mutatta be Elmer Rice bérház-komédiáját, Die Strasse címmel és az újdonságnak szép sikere volt. Mint tudósítónk­­jelenti, Albert Baisserma­nn, Grete Mosheim és Rosa Valetti mellett különösen T­uszár Károly alakítása vált ki az együttesből. Egy olasz mu­zsikust játszik a darabban és — a berlini lapok szerint, — olyan könnyű, mint a pehely, a szín­padon. Testi súlyával ellentétben, fürgén liheg, szinte tánclépésekben jár. Humora kedves és ha­tásos; a nagy sikernek egyik főrészese. Dante, új Bánk bán és Sába királynője a szegedi színpadon A szegedi Városi Színház kitűnő igazgatója, Tarnai Ernő híven betartja eredeti programját: új magyar darabok bemutatásával tarkítja a színház műsorát. Eddig két eredeti bemutató volt az idén Szegeden, most következik a harma­dik, dr. Berczely Károly fiatal szegedi írónak „Isteni színjáték" című színművét adja elő. Voltaképpen: fantasztikus szatíra ez a darab, a ma szatírája. Egy Dante-rajongó bankhivatal­­nok előtt megjelenik Dante Alighieri és meg­mutatja neki a modern poklot. A mi mai életünk, társadalmi berendezkedésünk, világunk ez, a po­kol! ... Az ilyen eredeti bemutatók a nagy vi­déki színpadokon nagy célt szolgálnak. Szükség van rájuk irodalmi és művészi szempontból, jó szolgálatot tesznek színpadi és színészi kultú­ránknak. Különösen, ha olyan színpadról van szó, amilyen a szegedi Városi Színház, amely Tárnai Ernő igazgatásában egyik erős vára lett kultú­ránknak s amelyen az előadások nívója, fegyel­mezettsége nemcsak efemer sikereket biztosít, hanem igaz értéket ad a színháznak. Említésre érdemes az eredeti bemutatón­­ál, hogy a sze­gedi színház két centenárium megünneplésére is készül. Katona József centenáriumát a „Bánk bán" új beállítású, új rendezésű előadásával, Goldma­rk Károlyét a „Sába királynője" színre­­hozatalával ünnepli meg. — Gördíts Kornélia előadóestje. Gárdos Kornélia, az ismert előadóművésznő február 8-án, este fél hat órakor előadást rendez a Ze­neművészeti Főiskola nagytermében. Az elő­adóesten közreműködnek Simkó Lola hangver­senyénekesnő, Sugár Viktor orgonaművész, Fleischer Antal, az Operaház karnagya, Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság titkára pedig bevezető­beszédet mond Az est műsorán klasszikus nagyságaink és modern költőink művei szere­pelnek, a többi között Petőfi Sándor, Gyulai Pál, Vajda János, az újabbak közül, Reményik Sándor, Gáspár Jenő, Gyom Géza, Gyula diák versei. flBETHLEN-TÉRI SZÍNPAD szenzációs „Fehér rózsa" műsora állandó táblás házak mellett csütörtökön érkezik el az 50 -ik I előadáshoz. Jegyek elővételi díj nélkül már válthatók! Telefon • József 443—76 Jegyrendelés d­e 10 órától ! Helyárak 50 fillértől 2 pengőig. — A Rózsalovag ötvenedszer. Strau­ss Richárd legnagyobb sikerű operáját 1911 má­jus 21-én mutatta be a m. kir. Opera­ház. Az első előadáson­, melynek tisztes jövedelme az újságírók özvegy, és árvaalapját gyarapí­totta, Dömötör Ilona énekelte .a címszerep?1. Sebente Sári­a tábornagynét, Sándor Erzsi Sophiet, Komár­ Richárd báró Ochisot és Várady Sándor Farinait. Közel tizenkilenc év kellett hozzá, míg az opera eljutott az­ ötvenedik előadásáig, bár minden színrekerü­­lése, még a legrosszabb konjunktúra idején is „jó házat" jelentett­­a színháznak. Annál érdekesebb, hogy a késői jubileumon is vi­szontlátjuk a bemutató két főszereplőjét, Sándor Erzsit és Sebeők Sárit, akik a tizen­kilenc éven át a Rózsalovagnak szinte min­den előadásán felléptek és most is ének- és játék­művészetük teljességével fogják gyö­­nyör­ködtetni a jubileum közönségét. — A MOVE ,,Astra“ művészcsoportjának estje. Rendkívül nagy érdeklődés mellett tar­totta nyolcadik műsoros estjét a MOVE „Astra" művészcsoportja Fabissy Lilly táncművésznő, Gera Baba és Kemény Magda zongoraművésznők, Fejtő Gábor csellóművész, Dénes János szalon­­bűvész, Incze Mária zongoraművésznő, Rab An­tal, a Nemzeti Színház tagja, Saásdy Alice és Ilay Éva énekművésznők, Erényi R. Antal ének­mester és Cserzenyál­ József konferenciei szere­peltek nagy sikerrel. — Hangverseny. A Székesfővárosi Zene­kar közreműködésével zenekari estert rende­zett Felvinnczi Takács Alice hegedűművésznő és dr. Győri Pál hangversenyénekes. Felvin­­czi Takács Alice neve már jól ismert a buda­pesti közönség előtt. Tegnap a Beethoven és Brahms hegedűversenyeket játszotta komoly művészi elmélyedéssel és virtuóz techniká­val, s újabb tanúságot téve értékes fejlődé­séről. Dr. Győri Pál nemes baritonja és szo­katlan zenei intelligenciája tegnap is igaz örömet szerzett közönségének. Hangjának vivőereje, melegsége és kiegyenlítettsége, klasszika- frazírozása és kimeríthetetlen re­pertoárja bizonyítják azt a komoly munkát, amely művészetét egyre magasabbra lendíti. Bach, Iländel, Mendelshow, Schubert és Sik­lós Albert műveket énekelt. A Vigadó mind­két termét megtöltő közönség meleg ünnep­lésben részesítette Felvinczi Takács Alicet és dr. Győri Pált, valamint a zenekart vezénylő Kor Dezsőt, aki bevezetőszámként Beethoven Corioli­nus-nyitányát dirigálta. Színházak műsorai: Napi műsorok MAGY. KIR. OPERAHÁZ: Róz­alovag (I. bér­let. kezdete 1-18). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Légy ,a mindhalálig (V68). — KAMARASZÍNHÁZ: A sirály (K. bérlet. 19—20. előadás. kezdete V 48). — VÍG­SZÍNHÁZ: Júliusi éjszaka (8). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Álomkirályné (kezdete 8 énkor). — KI­RÁLY SZÍNHÁZ: Sisters (kezdete 138 órakor). — VÁROSI SZÍNHÁZ: Nincs előadás. — FŐ­VÁROSI MŰVI­SZ­SZÍNH­ÁZ: Feleségem parfőmje (kezdete 8 órakor). — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Nafta­in (kezdete 8). — ÚJ SZÍNHÁZ: Béla, aki 20 éves (8) — TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Kacagó esték. Salamon Béla Rajna Alice, Borosa Géza Gárdonyi Lajos Sterczeg Jenő. ..A vonós­négyes* .A hittantanár'*. ..Évforduló*­. ..A pesti kirakat** ..Kéjutazás Nizzába** ..Diszpenzáció**. ..Alibi". ..A freskó** „Pest síelők"*. ..Békekonfe­rencia". stb.. stb. (Kezdete este 9 órakor.) Minden vasárnap délután fél 4 órakor igazi gyerekszínház. — ANDR­ÁSSY­ ÚTI SZÍNHÁZ: Gaál Franciska. Tőkés Anna. Vaszary Piroska. Békeffi Lá­szló. Rádiay Imre, Peti. Kökény. Radó felléptével. Jutka Pármai kaland. Hagyma Mari. Szerkesz­tői üzenetek. Carmen. Boldogság. Magyar hangos­film. Békeffi konferál. Kezdete este 9 órakor, vasárnap délután 4 órakor. — ROYAL ORFEUM: Raetelli De Wayen and Nice. Peters & Billy Ari­­mand Banu. Liviers Steiner Em­anuel Arm­edeo, Barry Boys. Sugár Flóri. Dénes Oszkár. Sárossy, Rolkó. Btk. Kezdete fél 9. szombat, vasár- és ünnep­nap délután 4 órakor. 1 — BETTI LEN­TÉRI SZÍNPAD: (Telefon: 1. 443—76). Fehér rózsa, Ir egy óra az őrültek házában. A rúzs Utolsó ran­devú. Magánszámok stb. Előadásuk kezdete hét­köznap: fél 0 és fél 9 órakor, vasárnap és ünnep­nap: 3. 6 és 9 órakor. Heti műsorok MAGY. KIR. OPERAHÁZ. Szerda: Trubadúr (B. bérlet). Csütörtök: Lohengrin (bérletszünet. Wagner-ciklus II., Wolff Frigyes, a berlini állam­i operaház tagjának vendégfelléptével). Pén­tek: Francesca dia Rimini (F. bérlet) Szombat: Parasztbecsület. Diótörő (B. bérlet). Vasárnap délután: Lakmé (bérletszüret, mérsékelt helyárak. kezdete­k). este: Comi fan tutte (D. bérlet). NEMZETI SZÍNHÁZ. Szerda: Hajnalban dél­ben. es­te (D. bérlet). Csütörtök: Légy jó mind­halálig. Péntek: A sirály (bemut­ató előadás: A. bérlet). Szombat: Légy jó mindhalálig Vasárnap délután: A tábornok. este: Légy jó mindhalálig !K. bérlet. 23-ik előadás). KAMARASZÍNHÁZ: Szerda: A bunda. Csü­törtök: A sirály. Péntek: Kunyhó előtt. Tiszta do­log. Az ökör. Szombat: Hajnalban, délben, es­te. Vasárvan délután: Nem élhetek muzsiká­zó nélkül: este: A sirály. VÍGSZÍNHÁZ. Szerda csütörtök: Matyika szí­nésznő szeretne lenni. Péntek: Takáts Alice. Szom­bat: Takáts Alice. Vasárnap d­élután: Két lány az utcán. este: Takáts Alice.

Next