8 Órai Ujság, 1930. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

SZOMBAT 2. OLDAL­LSaiujsAG zása intő jel arra, hogy oly időkben, midőn a társadalom megpróbálta­tásai, a szenvedések és nélkülözések lelki próbái a gyanakvás, elégedet­lenség csíráit önként magukban hordják, a vezetők erkölcsi példa­adása fokozott kötelességgé válik. Legyen Horthy Miklós oltalma­­zója, vezetője nemzetének, de egy­úttal vaskezű megfékezője is minden­nek, ami magyarságunk romlására törhet, építő munkánk céljait és ered­ményeit veszélyeztetheti. Régi igaz­ság, hogy a magyar lélek, a jó veze­tés és példaadás által megneme­sedve, ihletben és erőlendületben a legmagasabbra emelkedik, de ha a megrontó befolyások rabja lesz, ha jellemében és önbizalmában meg­roppanva lelki egyensúlyát elveszti, a hiú jelszavak és szemfényveszté­sek­ járszalagján a legkétesebb kalan­dot is elvezetheti. Hitünk és önbizalmunk erősségé­vel állunk Horthy Miklós mellett abban a tudatban, hogy a közös sorsban csak közös osztályrészünk lehet. Haladjon bátran előre útján s teljesítse kötelességét, melyet hiva­tása reászabott. A Gondviselés ad­jon neki erőt, hogy munkáját be­végezze s a küzdelemben diadalra vigye Árpád nemzetét! Súlyos autóbuszbaleset a brassó—segesvári útin Segesvár, febr. 28. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A brassó—segesvári országútim. Apáca és Mogyorós között egy bukaresti személy­automobil összeütközött egy sepsiszent­györgyi autóbusszal, összesen kilűncen se­besültek meg, közülük többen súlyosan. A sebesültek között van egy Veres Miklós nevű egyén is, akiről a bukaresti lapok azt állítják, hogy Veressel, a körözött rablógyilkossal azonos. Letartóz­tattak a csehek egy magyar cigány­­prímást Prága, febr. 28. (Magyar Távirati Iroda.) A tornai csend­­őrség a Prágai Magyar Hírlap szerint kém­kedés gyanúja miatt letartóztatta Lakatos Gyula abaújszántói cig­á­nyprím­ást, aki egyik tornai korcsmában minflatolt, levente igazolvány volt nála és megszállott terü­letről beszélt. Letartóztatása alkalmával Lakatos kijelentette, hogy semmiféle kém­kedési szándék nem vezette, csupán meg­szökött feleségét jött keresni a Felvidékre. Beszállították a kassai állami ügyészség fogházába. IRODALOM — Harsányi Lajos: „Az elragadott her­ceg". A Szent Imre herceg regényes élet­rajzát, legendás történetét megörökítő első mű ma hagyta el a sajtót. Ez évben lesz 900 éve, hogy az Árpádházi királyi sarj, a keresz­tény magyar ifjúság szent ideálja, Szűz Szent Imre herceg meghalt. Olyan évfordulója ez a magyar katolicizmusnak és egy múltjára büszke és történelmi hivatásában bízó nem­zetnek, amelyet nem engedhet nyom nélkül el­múlni. Harsányi könyve ebben az ünnepi han­gulatban maradandó hatást gyakorol az ol­vasó lelkére. A festői magyar nyelven megírt, színpompás, albumalakú hatalmas díszmfs dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprimás­­ beve­zető soraival és Jaschik Almos festőművész­­tanár­ színes képeivel jelent meg. A gazdagon aranyozott vászonkötés ára: 15 P. Havi rész­lét m­ellett is megrendelhető a kiadónál, V., Nádor­ u. 26., I. 1. és a Szent István Társulat könyvkereskedésében, IV., Kecskeméti­ u. 4. A jövedéki eljárás kellemetlenségeinek teszi ki magát, ha nyomtatvány, áruminta és üzleti­papír küldeményeihez személyes levelezést csatol, vagy azokra meg nem engedett fel­­jegyzéseket ír. ! " Gömbös Gyula­ tábornok " (Saját tudósítónktól­) Gömbös Gyula hon­védelmi miniszter ma délelőtt 9 órakor kihall­gatáson jelent meg Horthy Miklós kormány­zónál, akinek előterjesztést tett a honvédelmi tárca keretébe eső ügyekről. Az államfő az előterjesztések után közölte Gömbös Gyulával, hogy tábor­nokká nevezte ki szolgálaton kívüli viszonyban. Majdnem egy órahosszat tartott Gömbös Gyula kihallgatása, amely után a honvédelmi miniszter a következőket mondta munkatár­sunknak : — Ma reggel referáltam a kormányzó út őfőméltóságának különböző ügyekről és előter­jesztéseket tettem. A referádia után a kor­mányzó úr közölte velem, hogy magyar királyi tábornokká nevezett ki. A magas kitüntetésért mélységes hálával köszönetet mondtam a kor­mányzó­ úrnak. Vörös zászlók alatt töntettek Madridban a köztársaság mellett Sanchez Guerra volt miniszterelnök számonkérést követel a diktatúra szereplőivel szemben Madrid, febr. 28. (Saját tudósítónk tele­fon jelentése.) A dik­tatúráról az alkotmányos élethez való vissza­térés a különböző előjelek szerint sokkal na­gyobb nehézségekbe ütközik és súlyosabb za­varokkal jár, mint amennyire Primo de Ri­­vera visszalépése után a spanyol közvélemény és a vezető közéleti tényezők számítottak. Idegesség,­­nyugtalanság és bizonyos szélsőséges irányzatok felülkereke­­dése tapasztalható és túlságosan sze­rephez jut az utca is. Az éveken át visszafojtott keserűség még a miniszterviselt férfiakat is olyan kijelenté­sekre ragadtatja, amelyek a felizgatott kedé­lyek csillapítása helyett további gyújtóan­ya­­got visznek bele a kemény politikai küzdelmek előtt álló közvéleménybe. így Sanchez Guerra volt miniszterelnök tegnap politikai gyűlésen mondott beszédében erélyes leszámolást követett a diktatú­rával és a királyt is felelőssé tette az alkotmányon kívüli állapotért, mert szerinte Primo de Rivera csupán eszköz volt az uralkodó kezében. A volt konzervatív miniszterelnök ma is monarchista érzelmű ugyan, de szerinte a királynak a teljes alkot­mányosság útjára kell térnie és a választáso­kon szabad folyást kell engedni a népakarat megnyilatkozásának, különben nem leh­et elke­rülni a köztársasági propaganda megerősödé­sét és a monarchia veszélyeztetését. A gyűlés után a jórészt diákokból álló tö­meg vörös­­zászlók­­datt bejárta a főbb útvo­nalakat és a köztársaságot éljenezte. A rend­őrségnek kellett szétoszlatnia a tüntetőket, akik a Gran Pena­ Club előtt összetűztek több fiatal arisztokratával. Később a tüntetők autóbuszokon robogtak végig a belváros utcáin és de­­monstrált­­k a monarchia ellen. Alfonz király a madridi sajtószövetség kül­döttségének fogadásán dicsérettel szólt az új­ságírók munkájáról és hivatásáról és meg­ígérte részvételét a madridi sajtópalota ápri­lis 4-iki ünnepélyes megnyitását. Az ünne­pélyre érkező külföldi laptudósítók szabadon megtekinthetik majd a királyi palotát. Még Primo de Rivera kormánya beszünte­tett minden közmunkát a pezeta áresése és az állampénzügyek­ rossz helyzete miatt és Béren­guer tábornok kormánya sem indította még meg a közmunkákat. Ezért most küldöttség je­lent meg a közmunkaügyi miniszternél, akit felkértek a közmunkák sürgős elrendelésére. A miniszter ezt meg is ígérte és kilátásba he­lyezte, elsősorban az új vasúti beruházásokat, amelyeknél több, mint 80.000 munkás talál foglalkozást. Tanulságos adatok a húsdrága­­ságról és a főváros élelmezési politikájáról Igazságtalan terhek drágítják Budapest közönsé­gének megélhetését A statisztikai kimutatások a húsfogyasztás állandó csökkenéséről számolnak be, s ennek mindjárt magyarázatát is adják a közönség részéről minduntalan felhangzó panaszok: Drága a hús, nem lehet megfizetni! Hogy drága, az olyan tény, ami felett vitatkozni sem lehet, de hogy ki drágít azt a laikus nem tudja megállapítani. Egyesek azt mondják, hogy a termelő drágán adja el az állatokat, mások a kereskedőket és a mészárosokat okol­ják. De ha gondosabban szemügyre vesszük a dolgot, akkor azt látjuk, hogy a termelő sem kapja meg az állataiért azt az összeget, ame­lyet remélt, hiszen a termelők részéről is ál­landó a panasz, hogy csak ráfizetnek a te­nyésztésre, viszont a „drágító“ kereskedők ét mészdizóftok egymásután mennek tönkre. Ki drágít tehát, ha egyformán jogos a pa­nasza a termelőnek, a kereskedőnek és a hús­iparosnak? Mert tény, hogy a termelő nem kapja meg az áru értékét. Tény az is, hogy a húsiparosság teljesen tönkremegy és végül legszomorúbb tény, hogy a fogyasztóközönség a húsdrágaságot képtelen elviselni. A fenti kérdésre tehát, melyre a hozzá nem értő nem találja meg a választ, az alább kö­zölt néhány számla adja meg a feleletet. 15 darab borjú élősúlyú értéke . . 1407.— . Ehhez járulnak a Vásárpénztár által számított kiadások, melye­ket a Vásárpénztár beszed, de nem mind az ő bevételei: Sajtódíj..................................... 4.22 „ Bélyegzés................................ . 2.07 „ Kötélkölcsöndíj ....... 1.20 „ Szúródíj............................... . 30.— „ Vásárdíj..................................... 15.— „ Húsvásárdíj................................ 3.90 „ Tűzkárbiztosítási díj.................. 1.05 „ Mészáros Ipartestületi járulék . .­­—.00 „ Fogyasztási adó............................­­—.84 „ Ált. Forg. adó 2% ....................... 00.50 „ Számlabélyeg................................ —,05 „ Vágólegények betegs. járuléka • • 0 Ezenkívül ezt az árut terhelő vasúthoz szállítási­ költség, or­vosi vizsgálattal egyetemben . . 30.— „ Vasúti fuvarszállítási díj vidékről Budapestre..................................... 50.—• „ 15 darab borjú vágatási díja és üz­­lethelyiségi költsége egyetemben 47.50 „ A 115 darab állat szállítása köz­ben súlyveszteség Budapestig 75 kg, tynely megfelel ..... 120.90 „ összesen tehát a vidéken vásárolt 15 borjú, melyért 1407 pengőt fizetett a húsnégyvágó, mire Budapestre jön........................ 1792.43 pengőbe kerül. Ha pedig mindehhez hozzáadjuk a nagy­­vágó kereseti-, jövedelmi-, vagyonadóját, üz­leti bérét, lakbérét és a megélhetésére szüksé­ges összeget s mindezeken a címeken összesen csak 10 százalékot számítunk, ami pedig fel­tétlenül szükséges lenne a mai viszonyok kö­zött, akkor megállapítható, hogy ennek a hús­nak az ára Budapesten nagyban 1971.43 P lehet. De a húskereskedelemben fennálló erős ver­seny arra készteti a kereskedőket, hogy az árat 1­s 5 százalék közötti haszonra adják el és ezenkívül vallaniuk kell még a kihitelezéssel járó kockázatot is. Itt a magyarázat tehát arra, hogy a termelő nem kapja meg a pénzét, tönkremegy a húsipar, a kereskedelem és a hús megfizethetetlenül drága a közönség szá­mára. De van még ennél szomorúbb kalkuláció is. Ha a kereskedő el akarja kerülni a súlyvesz­teséget, amely az élőállat szállításával jár és ezért vidéken vágatja le az állatokat. Ebben az esetben a s­júródíjat újból le kell fizetni Budapest főváros tanácsának is. Itt azonban az, a lényeges különbség, hogy a Budapesten levágott állat ülem körülbelül másfél fillér, a vidéken levágott állat után, amelyért egyált.la­lán nem is veszik igénybe a budapesti közvé­­góhidat, hat fillér szúródíjat kell fizetni Bu­dapesten. Ugyancsak sokkal nagyobb a fo­ 1030 MÁRCIUS 1 gyasztási adó a vidéken levágott áré után, mé­termázsánként körülbelül 2 pengővel több. Egy másik számla tanúsága szerint 55 drb borjút szállítottak levágott állapotban Buda­pestre. Azzal, hogy vidéken vágatták le az ál­latokat, a tulajdonos megmentett 228 kilo­gramm ölött súlyt, így tehát valamivel olcsób­ban adhatná az áruját. De most közbelép a főváros, megbünteti a kereskedőt azzal, hogy fogyasztási adó és szúródíj cím­én 198 pengővel többet követel tőle, mintha állatait a budapesti vágóhídon vágatta volna le. A főváros tanácsának ez a politikája kény­szeríti azután a vidéki termelőket és kereske­dőket arra, hogy vidéki árujukat Budapest el­kerülésével vagy a vidéknek, vagy akár ol­csóbb áron is, az exportkereskedőknek adják el. Ez azután károsan befolyásolja a budapesti piacot is, mert ide kevesebb áru érkezik, ami­nek folytán az árak szilárdak lesznek anélkül, hogy ez akár a termelőre, akár a kereskedőre nézve valami előnnyel bírna, a fogyasztóra nézve pedig egyenesen hátrányos. Antiszociá­lis a főváros tanácsának az a politikája, amely miatt jogosan panaszkodik a termelő, a ke­reskedő és a fogyasztó: Dr. Csányi Miklós. a felség fógta az ura állat, máig a szeretője átmetszette a torkát A legény tizenkétévi, az asszony nyolc­évi fegyházat kapott (Saját tudósítónktól.) Fazekas Jánosné, vagyonos ceglédi asszony rossz viszonyban élt férjével, Fazekas Jánossal és szerelmi viszonyt folytatott fiatal béreslegényükkel, Túlik Mi­hállyal. 1928. máj. 28-án, egy vasárnap dél­­­után a férj rajtakapta feleségét és a béresle­gényt, hogy egymással ölelkeztek. Megfeddette az asszonyt, mire Túlik rátámadt a gazdára és egy hatalmas késszúrással valósággal ketté­metszette a torkát. Fazekas János nyomban meghalt és Tulikot a csendőrök letartóztatták. A szomszédok suttogni kezdtek arról, hogy a férj megölésében nemcsak a legény bűnös, ha­nem együtt tervelték ki az asszonnyal, hogy elteszik láb alól az alkalmatlant embert. Fazek,­­kasné is a csendőrségre került és a kecskeméti törvényszék ítélkezett Fazekasné és szeretője fölött. A nagy számban kihallgatott tanuk vallo­mása és az orvosszakértők véleménye alapján a kecskeméti törvényszék úgy találta, hogy Fazekas Jánost Túlik és az asszony közösen leteperték, az asszony lefogta és felemelte az állát, Túlik páig készentartott hosszú pengéjű zsebkésével irtózatos erővel elvágta a gégéjét. A törvényszék Fazekas Jánosnét házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntettében mint tettestársat életfogytigb­eni, Túlik Mihályt pedig szándékos emberölés bűntettében mint tettestársat tízévi fegyházbüntetésre ítélte. A tábla Kállay-tanácsa azt a tényállást fogadta el valónak, hogy a férjet egyedül Tulik gyil­kolta meg, aki állóhelyzetben támadt Faze­kasra és így ejtette rajta a halált okozó kés­vágást. Az asszony csupán jelen volt a véres eseménynél és szótlan jelenlétével bátorítólag hatott az elszánt béreslegényre. Ezen az ala­pon a tábla Fazekas Jánosnét mint bűnsegéd, bűnrészest nyolcévi fegyházra, Tulik Mihályt pedig mint egyedül tettest, tizenkétévi fegy­házra ítélte. A Kúria ellentmondást látott a két tény­állás között és új eljárásra utasította a táblát. Most tartotta meg ebben az ügyben a tábla Kár­dy-tanács az újabb főtárgyaidat. A kiegé­szítésképpen­ lefolytatott bizonyítási eljárás­ adatai alapján, amelyek között több elfogott levél is szerepel, amit a legény írt a fogházban az asszonynak, — a tábla a múltkor megálla­pított tényállást fogadta el valónak és ezért ugyanazon a minősítési alapon Fazekasnét újra nyolcévi, Tulikot pedig megint tizenkét­évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A benyújtott semmiségi panaszok alapján az érdekes bűnp­örben újra a Kúria fogja ki­mondani az utolsó szót. A Budapest Silkenfövik­on NipmoTelsti Bizottsága március 2-án, vasárnap délután 5 órakor szimfonikus zenekari hangversenyt rendez a Vigadóban. A hangversenyen közreműködnek a Székesfővárosi Zenekaron kívül Eppert Mária eremén sikenné és Kálmán Mária hegedű­művésznő. Vezényel Bor Dezső karnagy. — A Máramarosv Santxy-i Estyesü­let legközelebbi havi szokásos társaevac­orását már­cius 1-én (szombaton) a Pálfy-vendéglőben (II., Pálffy-tér sarkán) tartja meg esti 8 óraikor. — Ksik­urest. A Budai Izraelita Hitközség kultur- és társadami szakosztálya március 2-án este 6 órakor rendezi kulturentjét a budai Vi­gadó nagytermében. Belőeődűi nincs. A világot S­­évo uraló i i­ tw­­ i’i'de i angol THE CHAMPION V_ tetékparosot havi 20 P-s rossz rész­e*tre. KrrAk|Barall»tré­*t nagy a- sarvári ái­vó-vli riy/ ,.' é-yl/yw i ,n j,n aegrnm1 5*80. b 1*4 _■ . 2*li), pe S .ÉS IMAO és FIA kerékpárnagykereskedők Budapest, József-körul 41 Árjegyzők lOCCképpol injyun

Next