8 Órai Ujság, 1930. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

SZOMBAT 4* mniimiii in iiHiTminnrOLDAK ÓRAIUJSAG 1930 MÁRCIUS í A Times hosszú cikkben, meleg hangon méltatja a kormányzót és legfőbb munkatársait London, febr. 28. (Magyar Távirati Iroda.) A Times Horthy Miklós kormányzó tízéves államfői jubileuma alkalmából másfélhasábos cikkben méltatja Magyarország kormányzójának művét s egy­szersmind vázolja Magyarország utolsó tíz évé­nek történetét. A cikk részletes életrajzi adatokkal kezdő­dik; ismerteti a kormányzó tengerésztiszti pá­lyafutását, a világháborúban vívott hősies üt­közeteit, ahol Horthy Miklós nagy ügyességgel és bátorsággal vezette hajóját és maga is súlyo­san megsebesült. A bolsevizmus alatt a szegedi kormány a nemzeti hadsereg fővezérévé ne­vezte ki. Helyzete elég kényes volt, mert az antant egyrészt borzalommal nézte Kun Béla garázdálkodását, másrészt azonban nem­ na­gyon örült a magyar katonai szellem újjáéle­désének. A bolsevizmus összeomlása után egyes kalandorok megtorlásra ragadtatták ma­gukat a kommunisták és a kommunistagyanús elemek ellen, míg a­ fővezér és a fegyelmezet­tebb csapatok Szegeden állomásoztak. Csak amikor a románok kivonultak Buda­pestről, láthatott hozzá Horthy Miklós a megrendült állam újjászervezéséhez. Kor­mányzóvá való kikiáltása még nem vetett vé­get a nehézségeknek. Ő maga nem lévén po­litikus, kormányzója lett olyan országnak, ahol a politika még a sportnál is nagyobb szerepet játszik a magyarországi arisztokrá­cia szemében. Károly király két szerencsétlen kísérletét, amely nehéz helyzetet­­ teremtett, Magyarország úgy oldotta meg, hogy az a világ közvéleményének általános helyeslésév­el találkozott. Horthy Miklós mindig szigorúan alkotmányos államfő maradt és na­­gyon népszerű a 8zava han és gondo­lataiban megnyilvánuló egyenessége 111­ Mit. Ez a kitűnő jellemzen tulajdonság egyébként nem hiányzik a legtöbb magyar tulajdon­ságai közül. Horthy Miklóst szerencsés embernek is lehet mondani, de mindenesetre jól megérdemelte szerencséjét. A lap ezután hosszasan foglalkozik a ma­gyar kormány egyes tagjaival, így megálla­pítja, hogy gróf Bethlen István a magyar állam hajóját nagyon viharos vizeken ve­zette keresztül. Az ő érdeme Nyugateurópa és Amerika bi­zalmának újjáéledése Magyarország iránt. Realista politikájával felismerte azt, hogy Európa megváltozott, de felismerte egyszer­smind azt is, hogy egyelőre még hiábavaló volna rúgkapálózni a békeszerződés fájdalmas pontjai ellen. Nagy érdeméül kell felróni azt is, hogy felismerte Genf nagy jelentőségét. Legnagyobb politikai­­sikeréül azon­ban azt kell elkönyvelni, hogy rábírta a jóvátételi bizottságot Magyarország jóvátételi kötelezettségeinek felfüg­gesztésére. Hála az ő szilárd erejének, Magyarország ma már­­stabilizálta pénzügyeit és hitele Lon­donban és Newyorkban folyton-folyvást emelkedik. A nemzeti egy ég e kormányának két fő­támasza — írja a lap — gróf Klebelsberg kultuszminiszter és Foss népjóléti miniszter. Mindketten fenkölt lelkületű és független érzésű államférfiak, akiknek közös célja az, hogy a trianoni szerződés által megcsonkított Magyarországot Délkelet-európa államai kö­zött mintaállaimmá fejlesszék ki és Európá­nak ezen a részén polgárainak magasabb kul­túrájával és jólétének emelésével vezető sze­repet juttassanak neki. A Times Klebelsberg kultuszminiszterrel kapcsolatban megemlíti, hogy Klebelsberg Kuno gróf német arisztokrata család sarja és hogy nagyon nagy műveltségű ember. Foss József népjóléti miniszter ellenben — írja a lap — a nép fia, már külsején, arcán is ott viseli a magyar nép jellegzetes vonásait. Ezek az arcvonások kiváló képességekkel megáldott pappolitiku­sra vallanak. Hatal­mas kulturális és a népjólét megjavítására irányuló tervei általános helyesléssel találkoz­tak. A magyarok büszkék lehetnek reá. A magyar nemzeti szellem egyébként a ma­gyarság testi és szellemi erejének emelésére irányul. A Times, amely közli Horthy Miklós kormányzó fényképét is, így fejezi be cikkét: Magyarország kormányzójának nép­szerűsége állandóan növekszik, amit legjobban mutat az, hogy az új nagy Duna-hídat is róla nevezik el. Az osztrák lapok élesen visszautasít­­ják a baloldali sajtó durva támadásait Bécs, febr. 28. (Magyar Távlati Iroda.) A Reichspost állást foglal a szociáldemokrata Arbeiter­­zeitungban és a kommunista Abend-ben Horthy kormányzó ellen intézett támadá­sokkal szemben és „Sajnálatos kampány Horthy Miklós ellen" cím alatt többek között a következőket írja: Csendes és rendkívül méltóságteljes mó­don ünnepli most a magyar nemzet Horthy kormányzó jubileumát, akit tíz évvel ezelőtt, a bolsevista forradalom­­ leverése után az ál­lam fejévé választotta­k. Az ünneplés majd­nem kizárólag jótékony alapításokban és köz­­hasznú intézményekben jut kifejezésre. A kormányzó kifejezetten kérte az ajándékok és költséges ünnepségek mellőzését. Az ünneplésben az egész lakosság, osztály­különbség nélkül, őszintén vesz részt. Egyhangúlag méltányolja az államfőnek tíz­éves kormányzása alatt szerzett érdemeit és Horthy Miklós személyében azoknak a nem­zeti erőknek a megtestesülését látja, amelyek az országot a kommunista dögvész dühöngé­sétől megszabadították. A magyarországi szociáldemokrata párt, amelynek egyébként a munkásságban csak csekély hm van," a hivatalos ünnepségekben nem vesz rá­­, de általában hideg tartózko­dást tanu­lt Annál hangosabban dühöng a szociali­t­­­odik internacionálé, nyilván­valóan e­g­­ult ki a Horthy Miklós elleni sajtóka-y­v jelszava. A cseh­­ birodalmi német sajtó vette át a vezetést - pedig oly módon, hogy a né­met kormány indíttatva érezte magát arra, hogy a német lapokban megjelent támadáso­kat vit-/-­utasítsa, míg Prágában Magyar­­ország diplomáciai intervenciója követke­zett be. A második internacionálé által megindított uszítási hullám ma Ausztriára csapott át. Az Arbeiterzeitungban az emigráns Fényes László a leghallatlanabb gyalázkodásokat in­tézi Magyarország államfője ellen. Az Abend­­ben egy másik emigráns, egy Bíró Mihály nevű, ugyanezzel a témával foglalkozik hat rajzban, amely teljesen példa nélkül álló demagóg túl­kapás. Mindkét lapban nemcsak a magyar kormányzó személye ellen irányuló átírva, gyűlöleten és hazugságokon felépült sértésről van szó, hanem a magyar nemzet megsértésé­ről is, amely nemzet egy igen csekély kisebb­ségtől eltekintve, Horthy Miklósban legfőbb, választott képviselőjét tiszteli. Meg vagyunk róla győződve, hogy minden becsü­letes és tisztességes osztrák ember megvetéssel utasítja vissza a ba­rátságos szomszédában­ feje elleni durva pamfleteket. Sajnos, az új sajtótörvény sem ad lehetőséget arra, hogy a lapokat a nemzetközi politika ügyeiben való tisztesség megóvására kénysze­­ítsék, azonban adva van az alkalom figyelemez­­e­lni a magyar emigránsokat, hogy az a ven­dégjog, a­melyet Ausztria ad nekik, semmi-­­ sebre sem foglalja magában a vérszomjas pusz­tító hadjáratra való jogot, amelynek célja az, hogy elhomályosítsa Magyarországhoz való ba­­rát­ságos viszonyunkat. Ezt a célt, amelyet az ausztro-marxista sajtó alkalomadtán mindig követ, nem fogják elérni. Magyarországnak megvan az a kétes élvezete, hogy ezeket a sajtótermékeket sok különböző alkalomból is­merje és ezért tudja azt is, hogy erkölcsi szem­pontból nem kvalifikálhatók oly nagyra, hogy mint az osztrák vélemény, az osztrák érzés ki­­fejezéseképen szerepelhessenek. A Neues Wiener Tagblatt és a Wiener Neueste Nachrichten szintén állást foglal a tá­madásokkal szemben. Csak a vak gyűlölet teszi érthetővé, írják e lapok, hogy egy Magyarországgal barátságos viszonyban álló ország egyik pártlapja oda­adja a hasábjait a magyar államfő elleni tá­madásokra, mégpedig úgy, hogy egy magyar ember tollát használja fel, amikor ezzel egy­idejűleg a magyar hatóságok a kormányzó jubileumával kapcsolatban további lépéseket terveznek a magyar emigráció likiudálására. A második internacionálét e cselekedetében a következő motívumok vezetik: A második internacionálé el akarja homályosítani az egyre barátságosabbá váló viszonyt Magyar­­ország és amaz államok között, amelyekben ez az internacionálé nem sokkal ezelőtt még a tulajdonképpeni úrnak érezte magát. Befolyá­solni akarja továbbá a magyarországi szociál­demokraták helyzetét, amely igen nehéz szi­tuációban van az internacionálé parancsszava és a magyar nép érzése között. Végül, úgy látszik, hogy a második internacionálé súlyt helyez arra, hogy a magyar emigrációt ne liquidálják. A Wiener Neueste Nachrichten ehhez még a következőket jegyzi meg: Meg kell mondani, hogy Ausztria semmiféle közös­séget sem vállalat a második internacionálé hadjáratával, amelyben Strugkh gróf mi­­niszterelnök gyilkosa jelenti nyilvánvalóan azokat­z erkölcsi alapelveknek a megtesz­tesüését, amelyek alapján az interna*­­cionálé a­ maga külpolitikáját folytatja. Az osztrák kormány elítélő nyilatkozata a támadásokról A magyar kormány hivatalosan felhívta az osztrák kormány figyelmét az Arbeiter Zeitung tegnapi számában a kormányzó sze­mélye ellen intézett durva támadásra. A Bécsi Távirati Iroda erre ma a követ­kező hivatalos közleményt adta ki. Több lap Magyarország kormányzójának tízéves jubileumát felhasználta arra, hogy sértő és gyalázkodó cikkeket közöljön. Az egyik lapban továbbá fantasztikus, sőt obscén képek jelentek meg, amelyek a je­lenlegi magyar államfő ellen irányulnak. A szövetségi kormány sajnálja, hogy ilyen, a jóízlésbe ütköző és a nemzetközi udvariasságot sértő közlemények jelentek meg olyan felelőtlen egyének részéről, akik nem gondolják meg, hogy ezzel nemcsak a Magyarországgal való jószomszédi viszonyt­­és barátságos kapcsolatokat zavarják, ha­nem a köztársaság érdekeit is súlyosan ká­rosítják. (MTI.) Díszelőadások Bár a kormányzó jubileuma alkalmából az álami színházak az Operaházban közös dísz­előadást rendeznek, a Nemzeti Színház és a Kamorszínház külön is megemm­­lékszik erről az ünnepről és mindkét helyen prológus vezeti be is holnap esti előadás. Mindkét színházban vitéz Garamszeghy Sándor szavalja el Gyula diák ünnepi prológ­ját. A Nemzeti Színház elő­adása fél nyolc órakor, a Kamaraszínházé há­romnegyed nyolckor kezdődik.. Csütörtökig­ nem tart ülést a Ház (Saját tudósítónktól.) A képviselő­házban ma Rubinek István, az egységes párt alelnöke felkereste Almásy László házelnököt és tár­gyalt vele a Ház jövő heti munkaprogramjá­ról. Megállapodás történt arra nézve, hogy­ a Házat csütörtökig elnapolják. Az elnapolásnál tekintettel van a Ház elnök­­sége arra a körülményre, hogy a vidéken a jövő hét elején számos helyen ünnepségeket tartanak a kormányzói jubileum alkalmából és hogy húshagyó kedd és hamvazószerda is a jövő hét elejére esik. A Ház elnöksége ilyen irányban terjesztette m­a elő napirendi javas­latát is. „Nem engedjük a magyar alkotmányt leépíteni!“ — mondta Scitovszky belügyminiszter a szocialistáknak A Ház mai ülése (Saját tudósítónk jelentése.) A képviselő­ház mai ülését Almási­ László elnök délelőtt tíz­ órakor nyitotta meg.A Ház folytatta a fő­városi törvényjavaslat részletes tárgyalását. A 17. szakasznál........ Bárdos Ferenc azt "fejtegeti, hogy Buda­pest törvényhatósági bizottsága nem alakul­hat meg úgy, amint azt Budapest népe kí­vánja, mert ebben megakadályozzák a tör­vényjavaslat korrektívumai. Mutasits Géza szerint Európában a szo­cialisták mindenütt tényezők és csak nálunk tekintik őket a polgári társadalom ellenségei­nek. Ugyanakkor a szovjet is legnagyobb el­lenségének­ tekinti a szociáldemokráciát. Az­ élet ellen nem lehet paragrafusokat hozni és amikor ők a polgári társadalomra hivatkoz­nak, csak arra a szűk klikkre gondolnak, amelynek vezetői Wolff Károly és Kozma Jenő. Petrovácz Gyula hangsúlyozza, hogy Budapesten a keresztény társadalom meg van szervezve és úgy látszik ez fáj a baloldalnak. A szelvényekkel való visszaélésnek két for­­rása­ volt. Az­ egyik a rossz névjegyzék, a má­sik a helytelen kézbesítési rendszer.,­gy Bröpper Sándor a szelvényrendszert tár­jiadja mi Közben, az elnök Többször rendreuta­sítj­a serig láfejezései miatt­. ' " Baroos Marcell: A javaslat alkattints arra, hogy a polgárság közötti ellentéteket meg­kimélyítse. .A 17. szakasz csak arra, jó, hogy presszust gyakoroljanak a választókra éss meghamisítsák akaratukat. Azt kérdi a kereszténypárt­tól, hogy hol vannak a keresz­­tényszocialista munkástömegek­­ . „ J­vsrovács Gyula: Mindenütt, a bánya­­munkásoknál épúgy, mint az építőmunká­­soknál.­­ Peyer Károly kijelenti, hogy a szakasz rendelkezései visszaélésekhez fog vezetni és ezért azt nem fogadja el. Rakati József szerint a szelvényrend­­szert teljesen el kell törölni, mert ez csak arra alkalmas, hogy a polgári tömegeket is a szociáld­mokraták karjaiba hajtsa. A szocialisták a polgárság megbontására törnek Ekkor Scitovszky Béla belügyminiszter emelkedik szólásra. Gál Jenő tegnap jogi fej­tegetéseiben­ — mondotta — arra a következ­tetésre jutott, hogy mivel házasságtörés van, felesleges a házasság, mivel a lajstromos vá­lasztásnál tájékozatlan a választóközönség, nem igazságos a rendszer és mivel visszaélések for­dulhatnak elő a választásokon, egyáltalán nem kell választás. És még több hasonló elmefutta­tást végzett. Nem akarja Gál Jenőt ezen az úton követni. Inkább a szakasszal szemben el­hangzott kritikákra válaszol. A szakasznak két lényeges rendelkezése van: az egyik az ajánla- és szelvényrendszer fenntartása, a másik a kö­telező szavazás. .. A szocialistákat nem annyira a maguk, mint inkább a polgári társadalom szempontjából érdekű a kérdés, mert szeretnék a polgárságot egymás között megosztva látni. Steyer Károly: Arányos választás van, miniszter úr! Scitovszky Béla belügyminiszter: Ha az ezer ajánlástól eltekintenénk, akkor a nevet­­ségességig vinné a választ erett az erők szétfor­­gácsolódása.. A szociáldemokrata képviselők elszólták magukat, amikor Franciaország és Anglia példájára hivatkoztak, mert ezek a példák csak megerősítik a 17. szakasz rendel­kezéseinek helyességét. Londonban például 1913-ban 583 ezer szavazatot adtak le, vagyis a savazásra jogosultak közül csak 36,8 száza­lék szavazott. Petrovácz Gyula: Ez a kisebbségi dikta­túra. Scitovszky Béla belügyminiszter: 1924- ben Londonban a kétmillió szavazatra­­jogosult közül csak 30,6 százalék szavazott­­, amiből arra kell következtetni, hogy­ csak azok sza­vaztak, akik a legjobban meg voltak szervezve. Budapesten 1925-ben a választók 83 száza­léka tett eleget szavazói kötelezettségének, te­hát a büntetési szankció nagyszerűen bevált. A választásoknál a többségi elvnek kell érvé­nyesülni, mert ez felel meg az igazságnak. Jánossy Gábor: Ezt nem lehet cáfol­gatni. Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem fogjuk engedni, hogy a magyar a kor­­mányt leépítsék, hiába akarják ezt a szo­ciáldemokratáik. (Taps a jobboldalon, nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök­i Peyer Károlyt többszöri közbe­­szólása miatt rendreu­tasítja. Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem hagyom m­agam terrorizálni és a tölényt a polgári érdekek védelme szellemében fogju­k végrehajtani A szelvényrendszerre azért van szükség, mert a visszaélések így vannak leginkább lehetetlenné téve. A szava­­­zás kötelezővé tétele politikai fegyver a pol­gárság kezében, mert csak így ellensúlyozható a szocnal­isták szervezettsége. (Zaj a szerb bal­oldalon.) . — Az urak meggyőződésből csinálják poli­tikájukat, de mi is meggyőződéssel követjük a magunk politikáját. Végül is kijelentette a miniszter, h­ogy Kozma Jenő és Buday­ Dezső módosításait el­fogadja, míg a többi módont­ás elvetését kéri. Kabók Lajos beszédét a következő, csü­­­törtökön, március 3-án tartandó ülésre halasz­totta.­­ Ezzel az­ ülés véget ért.

Next