8 Órai Ujság, 1930. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-15 / 62. szám
8. SZOMBAT C9® OLDAL ÓMimsséG 1930 MÁRCIUS 10 summái Seherezáde Baletbemutató a m. kir. Operaházban Ilimszky-Korzakov négytételes szvitje harminc éve kedvelt műsordarabja a zenekari hangversenyeknek. Filharmonikusaink ismételten játszatták a művet, melyre Gyagilevék később balletszöveget írtak és nagy, sikert is arattak vele. Ezt a Gyagilev-féle hallétét mutatta most be Operaházunk, az előjelek szerint nemkisebb sikerrel, mint amilyennel az orosz ballet. Az Opera színpada — az utolsó képben mész mélységéig kinyitva — a szín- és fényhatások igazi orientális bujaságát tárja fel s a pazar miliőben. ízléses és hatásos kosztümökben, szemgyönyörködtető elevenséggel mozog a szereplők serege. A mese — sablonos, részleteiben nem is mindig érthető háromhistória — ebben a beállításban érdekessé, sőt érdekfeszítővé válik és le tudja kötni figyelmünket a koreográfia is, bár nagyrészt szintén a régi sablonok közt mozog. Szalai Karola és a betanítást is végző Kölling Rudolf szédítően ügyes akrobataprodukciói, Kerészien Mariska és Vécsey Elvira néhány apró jelenete, a főeunuch, Harangozó Gyula kacagtató groteszkjére, a szerecsengyerekek együttese, az orgia szédítő forgataga és az impozáns felvonulások valósággal elragadták a bemutató közönségét. A tapsnak vége-hossza nem volt és bőségesen kijutott belőle Rékai Andrásnak, a rendezőnek, Oláh Gusztávnak, a szcenikusnak és a karmesterként most debütáló, de máris nagyon talén kimesnek bizonyult. Ferenseis: Jánosnak is. ♦ A ..Seherezáde' ‘ tegnapi bemutatóján a közönség az álomszerűen szép színpadi kiállításról beszélt, mely méltóan vetekszik a párisi Nagy Opera vagy az orosz balett hasonló teljesítményeivel. Az összes díszletek és jelmezek a magyar ipar termékéből, a Goldberger-gyár Bembergselymeiből készültek, melyek tökéletességüknél fogva lehetővé tették a kifinomult ízléssel elgondolt színpadi képek teljes megvalósulását. A Népszínház fénykora Az ember behunyja a szemét és odaképzeli magát a Blaháné, Tamássy, Vidor Pál, Konti József népszínházába. A zenekarban „a vörös német"e ül, így hívta Blaháné Kontit, vagy „a szőke Barna", aki szintén kedvence volt a Nagyasszonynak. Az igazgatói páholyban: Rákosi Jenő, Fvva Lajos, vagy Porzsolt Kálmán; a színpadon a „Falu rossza" megy, vagy a ,„Sárga csikó", a „Boszorkányvár", vagy a „Szép Heléna", „Szultán", „Rip van Winkle", „Denevér", „Suhanó", Madarász", „Korbántsvirág", „Casanova", „Bob herceg", „Cornevillei hatrangok", „Cigánybáró" ... A holnapi díszelőadás házi főpróbáját ma délben tartották meg a Városi Színházban. Gyönyörű délelőtt volt, mint ahogyan gyönyörű lesz a holnapi est. Szebbnél-szebbb melódiák hangzottak fel a zenekarból: csodás operett-muzsika és ,~-/.ívhezszóló magyar dal. Amit Blaháné, Pálmay Ilka, Hegyi Aranka, Komáromy Mariska, Markó Célia, Komlóssy Emma énekelt valamikor, most ■az operettel kacérkodó Bajor Gizi, a napsugaras Zilahi Irén, a kitűnő Honthy Hanna, a ma is széphangú Komlóssy Emma (nagyon szépen énekli Blaháné dalait cigánykisérettel!) s a mai színpad többi kitűnősége énekli most: Bátky Anna, dr. Szedő Miklós, Kőszegi Teréz, Kovács Dezső, Fenyves Sándor, Ferenczy Károly, Hegedűs Gyula, Pintér Imre, Pajor Ödön, Csillag Erzsi és a balletkar, amely pompás rendezésben pompásan táncolja a „Blaue Donau"-t. Szép gondolat volt ezt az estét megcsinálni. Szép gondolat volt felidézni a Népszínház fénykorának emlékét; hangulatos prológként elmondatni Kiss Menyhért szép versét: „A magyar zászlót, a karmesteri pulpituson odaültetni Márkus Dezsőt, Barna Izsót és Kerner Jenőt és konferáltatni Szirmai Imével, aki a legjobban ismeri a Népszínház fénykorát, aki megható visszaemlékezéseket, aranyos intimitásokat mond el emberekről és darabról, a régi jó időkről, ó, ha vissza lehetne hozni még egyszer a Népszínház fénykorát! ... ■n«almi Nyugat-est Sopronban, Sopronból jelentik. A Frankenburg Irodalmi Kör március 22-én nagyszabású irodalmi estet rendez, amelyen a Nyugat vezérein, Babits Millásdon és Móricz Zsigmondon kívül M. Simonyi Mária és Nagy Endre is közreműködik. Hétfőtől tavaszi olcsó helyárait a Koyal Orfeumban. Esti helyárak 50 fillértől 6 pengőig, délutáni helyárak 30 fillértől 1 pengőig. Csodacsimpánzok és a nagyszerű világvárosi varieté műsor. Ki lesz a Színművészeti Akadémia igazgatója ? Tóth Imre halála óta betöltetlen a Színművészeti Akadémia igazgatói állása. Sebestyén Károly, az intézet érdemes tanára vezeti azóta nagy körültekintéssel és hozzáértéssel az ügyeket; ő az Akadémia helyettes igazgatója, dr ■ismételten fölmerült a kívánság, hogy véglegesen rendezni kell a kérdést, igazgatót kell kinevezni az Akadémia élére. Különböző tárgyi és személyi akadályok késleltették ezt; többi közt meg akarták várni az intézet tervbe vett reorganizációjának keresztülvitelét és azzal együtt akarták az igazgató kinevezésének akérdését is elintézni. Most megint aktuálissá vált a dolog és ezzel '■a személyi aspirációk egész tömege, a személyi 'harcok egész lavinája indult meg. Komoly, 1 mértékadó helyen intenzívebben foglalkoznak ' kérdéssel és többféle szempont került felszínre és mérlegelésre ezzel kapcsolatban, -azegyik szempont az, hogy amennyiben az Akadémia mai tanárai közül választják az új igazgatót, ifjak Sebestyén Károly és Kéky Lajos jöhetnek tekintetbe, mint akik már hosszú ideje fejtenek ki hasznos és színészpadagógia szempontjából áldásos működést az intézetnél. Az ő hivatottságuk, tudásuk, nívójuk és művészi felfogásuk minden garanciát megadna ez esetben. De van olyan fölfogás is mértékadó helyen, hogy bármilyen kiválóak és bármily nagy A f„ Viktória“—Bécsben, az „ Utolsó Verebélylány“ — Braimben Ábrahám Pál két nagysikerű operettje halad a diadalmas karrier útján. A „Viktória" hétfőn éri meg 25-ik előadását a Király Színházban, ma este pedig Budapestre érkezik a bécsi Volksoper igazgatója, aki tárgyalásokat kezdett abban az irányban, hogy a Viktóriát a budapesti főszereplőkkel: Lábass Jucival, Vaály Ilonával, Bársony Rózsival, Fejes Terivel és Kertész Dezsővel még az idei tavaszon színre hozza színházában. Ma este megnézi a Király Színház előadását és még ma este végleges megállapodásra akar jutni Lázár Ödön igazgatóval. Ábrahám Pál másik nagysikerű operettje: a legutolsó Verebély-Víny, amely egy évig uralta a budapesti műsort, tegnap került színre először külföldi színpadon. Brünnben volt ez az ősbemutató, amely voltaképpen a berlini premier előfutárja. Mint egy táviratunk jelenti: a német Verebély-lánynak óriási sikere volt. Különösen a zene tetszett nagyon. A harminckettes bakanótát hétszer megismételték, a „Három bokor saláta" refrénű dalból magyar balettet csináltak s azt is háromszor meg kellett ismételni. A szövegírók közül Drégely Gábor volt jelen a brünni premieren és az elragadtatott közönség sokszor a lámpák elé tapsolta, hozzáértéssel rendelkeznek az intézet tanárai: olyan valakire kellene bízni az Akadémia igazgatóságát, akinek a színpaddal és a színházzal közelebbi kapcsolata van. Ezzel az elgondolással kapcsolatban néhány előkelő színésznév bukkant fel; néhány előkelő színész került kombinációba a Színművészeti Akadémia igazgatói állását illetőleg; köztük olyanok, akiknek a Nemzeti Színházzal semmiféle kapcsolatuk nincsen. A való helyzet az, hogy amennyiben az a felfogás győz, hogy színházi ember, színész kerüljön az Akadémia élé ne, elengedhetetlen feltétel, hogy csak olyan színész lehet az, aiki közel áll a Nemzeti Színházhoz, aki önmaga is azt a szellemet, nívót és tradíciót képviseli, amelyet a Nemzeti Színház jelent s amely talán még fokozottabb mértékben juthatna az Akadémián is kifejezésre általa. A Nemzeti Színház szelleme, a komoly, klasszikus, emelkedettebb nívójú színészet képviselője lehet csak ez a színész és amennyiben valóban úgy töltenék be az igazgatói állást, hogy nem elméleti pedagógusra esnék a választás, akkor — a mi szerény véleményünk szerint, — csak Ódry Árpád lehet a Színművészeti Akadémia igazgatója, ha ő egyébként vállalná ezt az állást. Azt hisszük, rövidesen eldől, hogy ki lesz a Színművészeti Akadémia igazgatója. — Raffay István utóda, Almássy Endre özvegye. Megírtuk tegnap, hogy meghalt Raffay István, a Nemzeti Színháznak különösen a statiszták és a technikai személyzet körében népszerű tisztviselője, akinek az volt a tisztje, hogy egy-egy előadás úgynevezett napi költségeit fizesse, a statiszták, technikai emberek pénzét őrizze. Most, hogy meghalt, a Nemzeti Színházban felmerült az az igen szép és helyes gondolat, hogy az állást a nemrég tragikus körülmények között elhunyt Almássy Endre özvegyével töltsék be. — Hangverseny. A balatonalmádi-i templomépítő bizottság nagysikerű hangversenyt rendezett tegnap a Szent Imre-templom javára. Ádám Éva hazaszeretettől lángoló új Regéjét olvasta fel a Balatonról. Rácalmási Molnár Anna hárfaművésznek nagyszerű tehetsége, finom poézise, bravúros technikája osztatlan ■gyönyörűséget szerzett a hallgatóságnak. Trnecek Schubert Fantáziáját adta elő szűnni nem akaró tapsok között. P. Oregon Klári kiváló orgonaművészete, Felvinczi Takács Alice hegedűszámai, Tajvárossy Margit dalelőadásai, Szabó Margit szavalata és Hegyi Emnámtól főiskolai tanár kitűnő zongoraszámai egyaránt az ünneplés középpontjában állottak. — Növendékhangverseny: Domokos Teddy, a kiváló zongorapedagógus növendékei holnap, szombaton este fél 8 órakor a Tehét hangversenyteremben (V., Deák Ferenc utca 6., félemelet) hangversenyt rendeznek érdekes műsorral. Az Andrássy-úti Színház mai nagy premierjének eseményei 1. Bajor Gizi, Somlay Arthur, Uray Tivadar felléptével Fodor László új nagy 15 fejezetből álló vígjátéka: „A nagyságos asszony álmodik..." 2. Vaszary Piroska és Peti Sándor felléptével „Braun ki lesz csapva". Vaszary János remek bohózata. 3. Békeffi László új konferanszi. 4. Radó Sándor — mint Galli Curei. 5. „ A legújabb divat" c. operet. (Írták: Ifj. Békeffi István és Losonczy Dezső.) Főszereplők: Kökény Ilona, Dobos Anny, Erényi Böske, Abonyi Tivadar, László Miklós. 6. „A sötét pont", Békeffi László kacagtató bohózata. Főszereplők: Békeffi, Kökény, Ihász, László. 7. Az óriási érdeklődés folytán ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. Grand Hotel —lakáts Alice A Vígszínhás siíve Stere A Vígszínház jövő hetét váltakozva tölti be a játékrend két újdonsága. Szombaton kerül bemutatóra Paul Frank mindenütt nagy sikerrel színrehozott vígjátéka, a Grand Hotel. Fodor László dolgozta át a Vígszínház számára a darabot, amelynek következő előadásai vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken, valamint a következő vasárnap és hétfőn lesznek. Kedden, csütörtökön és szombaton Szomory Dezső diadalmas színműve, Takáts Alice folytatja útját a második jubileum felé. Vasárnap délután Csathó Kálmán népszerű vígjátéka, Matyika színésznő szeretne lenni mulattatja a közönséget. (Mérsékelt helyárak.) mmsmm Megbukott az „új rend“, ma délelőtt főpróba volt az Andrássy úti Színházban Amióta a kitűnő „kilences bizottság" kitalálta a színházak boldogítására az új rendet, hogy nem kell főpróbát tartani és csak a premiert követő napon szabad kritikát írni, ma először volt főpróba, amelyre meghívták a kritikusokat. Az Andrássy úti Színház ma délelőtt bemutatta új műsorát a sajtó képviselőinek és nem kérte azt egyetlen szóval sem, hogy ne írjanak erről a színházi eseményről akkor, amikor jónak látják. Szóval: százszázalékosan visszaállította a régi rendet, amelyik jó volt ötven éven át s amelytől hosszú évekig virágozhattak a színházak. Annál is inkább megtehette ezt az Andrássy úti Színház, mert új műsora kitűnő. Nívós, szórakoztató és mulatságos. Középpontjában Fodor László háromfejezetes vígjátéka áll: „A nagyságos aszszony álmodik". Az asszony, a fiú és az idegorvos komédiája ez. Finom és ötletes komédia, amelyet igen jól játszanak: Bajor Gizi, Uray Tivadar és Somlay Artúr. A műsor többi száma is igen jó és igen mulatságos. Vaszary Piroska Vaszary János kacagtató egyfelvonásosában: „Braun ki less csapva", kabinetalakítást ad; Békeffy István és Losonczy Dezső kedves szüzséjű, pompás muzsikája operettjében: „A legújabb divat" Dobos Anny, Erényi Böske és Abonyi Tivadar igazi operettlevegőt és operett-hangulatot varázsolnak a színpadra; Padó Sándor mint Galli-Curci olyan mulatságos (Békeffi István írta a paródia szenzációsan elmés szövegét), hogy kacagástól zeng a színház. Békeffi László új konferansza elmés, bohózata pedig, amelyben ő maga, Ihász Lajos és László Miklós játszanak kitűnően, a százpercentes kabaré. Az idén aligha lesz már új műsorra szüksége az Andrássy úti Színháznak. F. J. Nótarendelés Hollandiából Elmondottuk a 8 órai Újság tegnapi számában, hogy a rádió az egész magyar nemzet háláját lerovandó, holland estét rendezett, amelyen holland zeneszámok, nóták, versek, kis darabok kerültek bemutatásra. Nagy élvezettel hallgatta ezt a szép és jó műsort minden magyarországi rádiós, de bizonyára a nagyvilág minden rádiósa is, akihez elhatott a pesti holland-est rádióhulláma. Különös élvezettel pedig éppen Hollandiában hallgatták a pesti Stúdió élvezetes holland műsorát, amit legjobban az a kedves incidens bizonyít, amely a műsor alatt megtörtént. Javában tartott ugyanis a produkció, amikor megszólalt a Stúdió telefonja. Rotterdamból hívták a rendezőt. Hegedűs Tibor, aki kiváló érzékkel és finom művészettel rendezte a magyar Stúdiónak ezt az estéjét is, sietett a telefonhoz, megtudakolni, hogy mit kívánnak a jó hollandusok. És tisztán hallotta a Rotterdamból jövő üzenetet. Üdvözlik a magyar Stúdiót és köszönik szépen a gyönyörű programot. De szeretnék a tulipánkertről szóló dalt is hallani. Bizonyára megvan, játszák el. Hegedűs Tibor nem azért kitűnő rendező, hogy egyszerűen azt mondja: ■honnan vegyem én elő a tulipán dalt. FutottFricsay Richárd karnagyhoz és elmondotta neki ■a dolgot. Izgalmas keresés kezdődött és tizenegy perc múltán elő is került a kért dal. Játszották azt Fricsayék már máskor is. Eljátszották most ■is és így megtörtént az a csoda, hogy Rotterdamból úgy rendeltek nótát Pestről, mint ahogy az ■ember a Pannóniában a cigánynál megrendeli a ■maga kedvenc dalát. Milyen szép is a technika és milyen nagy dolog a technika diadala. Rátkai—Zlahy-turné Érdekes vállalkozás indul meg hétfőn, március 17-én. A Városi Színház elsőrangú művészeiből kis társulat alakult, amely hetenként az ország más és más városában rendez színházi estét. A turnézó társaság tagjai: Rátkai Márton, Zilahi Irén, — akit pedig a tavasztól kezdve Prígor Miksa akart szerződtetni hosszabb külföldi szereplésre, de a művésznő nem fogadta el ezt. —Kertész Gábor, Békessy, Pallós és Tamás Benő. Első stációjuk Kecskemét, ahol hétfőn este játszanak. A műsor: a Katicabogár című egyfelvonásos, Török Rezső: Szeparé című kis darabja, magánszámok, bluettók, tréfák. A legközelebbi állomások: Szolnok és Vác. — Liszt Szent Erzsébet legendája. A Székesfővárosi Népművelési Bizottság márciu6-án, vasárnap délután 6 órakor a Pesti Vigadóban Liszt hatalmas oratóriumát, Szent Erzsébet legendáját mutatja be Kováts Ilonka, Ekker Szidónia, Malecsky Oszkár, Dobos András, a Székesfővárosi Zenekar és az Egyetemi Énekkarok közreműködésével. Vezényel Veszy Viktor karnagy.