8 Órai Ujság, 1930. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-15 / 62. szám

8. SZOMBAT C9® OLDAL ÓMimsséG 1930 MÁRCIUS 10 summái Seherezáde Baletbemutató a m. kir. Operaházban Ilimszky-Korzakov négytételes szvitje har­minc éve kedvelt műsordarabja a­­ zenekari hangversenyeknek. Filharmonikusaink ismétel­ten játszatták a művet, melyre Gyagilevék később balletszöveget írtak és nagy, sikert is arattak vele. Ezt a Gyagilev-féle hallétét mu­tatta most b­e Operaházunk, az előjelek sze­rint nem­­kisebb sikerrel, mint amilyennel az orosz ballet. Az Opera színpada — az utolsó képben mész mélységéig kinyitva — a szín- és fény­hatások igazi orientális bujaságát tárja fel s a pazar miliőben. ízléses és hatásos kosztü­mökben, szemgyönyörködtető elevenséggel mo­zog a szereplők serege. A mese — sablonos, részleteiben nem is mindig érthető háromhis­­tória — ebben a­ beállításban érdekessé, sőt érdekfeszítővé válik és le tudja kötni figyel­münket a koreográfia is, bár nagyrészt szin­tén a régi sablonok közt mozog. Szalai­ Ka­rola és a betanítást is végző Kölling Rudolf szédítően ügyes akrobataprodukciói, Kerész­ien Mariska és Vécsey Elvira néhány apró jelenete, a főeunuch, Harangozó Gyula kacag­tató groteszkjére, a szerecsengyerekek együt­tese, az orgia szédítő forgataga és az impo­záns felvonulások valósággal elragadták a be­mutató közönségét. A tapsnak vége-h­ossza nem volt és bőségesen kijutott belőle Rékai Andrásnak, a rendezőnek, Oláh Gusztávnak, a szcenikusnak és a karmesterként most de­bütáló, de máris nagyon talén kimesnek bizo­nyult. Ferenseis: Jánosnak is. ♦ A ..Seherezáde' ‘ tegnapi bemutatóján a kö­zönség az álomszerűen szép színpadi kiállításról beszélt, mely méltóan vetekszik a párisi Nagy Opera vagy az orosz balett hasonló teljesítmé­nyeivel. Az összes díszletek és jelmezek a magyar ipar termékéből, a Goldberger-gyár Bemberg­­selymeiből készültek, melyek tökéletességüknél fogva lehetővé tették a kifinomult ízléssel elgon­dolt színpadi képek teljes megvalósulását. A Népszínház fénykora Az ember behunyja a szemét és odaképzeli magát a Blaháné, Tamássy, Vidor Pál, Konti József népszínházába. A zenekarban „a vörös német"e ül, így hívta Blaháné Kontit, vagy „a szőke Barna", aki szintén kedvence volt a Nagyasszonynak. Az igazgatói páholyban: Rákosi Jenő, F­vva Lajos, vagy Porzsolt Kál­mán; a színpadon a „Falu rossza" megy, vagy a ,„Sárga csikó", a „Boszorkányvár"­, vagy­ a „Szép Heléna", „Szultán", „Rip van Winkle", „Denevér", „Suhanó", Madarász", „Ko­­rbántsvirág", „Casanova", „Bob herceg", „Cor­­­nevillei hatrangok", „Cigánybáró" ... A holnapi díszelőadás házi főpróbáját ma dél­ben tartották meg a Városi Színházban. Gyö­nyörű délelőtt volt, mint ahogyan gyönyörű lesz a holnapi est. Szebbnél-szebbb melódiák hangzot­tak fel a zenekarból: csodás operett-muzsika és ,~-/.ívhezszóló magyar dal. Amit Blaháné, Pálmay Ilka, Hegyi Aranka, Komáromy Mariska, Markó Célia, Kom­lóssy Emma énekelt valamikor, most ■az operettel kacérkodó Bajor Gizi, a napsugaras Zilahi­ Irén, a kitűnő Honthy Hanna, a ma is széphangú Komlóssy Emma (nagyon szépen énekli Blaháné dalait cigánykisérettel!) s a mai színpad többi kitűnősége énekli most: Bátky Anna, dr. Szedő Miklós, Kőszegi Teréz, Kovács Dezső, Fenyves Sándor, Ferenczy Károly, Hege­dűs Gyula, Pintér Imre, Pajor Ödön, Csillag Erzsi és a balletkar, amely pompás rendezésben pompásan táncolja a „Blaue Donau"-t. Szép gondolat volt ezt az estét megcsinálni. Szép gondolat volt felidézni a Népszínház fény­korának emlékét; hangulatos prológként elmon­datni Kiss Menyhért szép versét: „A magyar zászló­­­t, a karmesteri pulpituson odaültetni Márkus Dezsőt, Barna Izsót és Kerner Jenőt és konferáltatni Szirmai Imével, aki a legjobban ismeri a Népszínház fénykorát, aki megható visszaemlékezéseket, aranyos intimitásokat mond el emberekről és darabról, a régi jó időkről, ó, ha vissza lehetne hozni még egyszer a Nép­színház fénykorát! ... ■n«­a­l­mi Nyugat-est Sopronban, Sopronból jelentik. A Frankenburg Irodalmi Kör március 22-én nagyszabású irodalmi estet rendez, amelyen a Nyugat vezérein, Babits M­illás­don és Móricz Zsigmondon kívül M. Simonyi Mária és Nagy Endre is közremű­ködik.­­ Hétfőtől tavaszi olcsó helyárait a K­oyal Orfeumban. Esti helyárak 50 fillértől 6­ pen­gőig, délutáni helyárak 30 fillértől 1 pengőig. Csodacsimpánzok és a nagyszerű világvárosi varieté műsor. Ki lesz a Színművészeti Akadémia igazgatója ? Tóth Imre halála óta betöltetlen a Színmű­vészeti Akadémia igazgatói állása. Sebestyén Károly, az intézet érdemes tanára vezeti azóta nagy körültekintéssel és hozzáértéssel az ügye­ket; ő az Akadémia helyettes igazgatója, dr ■ismételten fölmerült a kívánság, hogy véglege­sen rendezni kell a kérdést, igazgatót kell ki­nevezni az Akadémia élére. Különböző tárgyi és személyi akadályok késleltették ezt; többi közt meg akarták várni az intézet tervbe vett reorganizációjának keresztülvitelét és azzal együtt akarták az igazgató kinevezésének a­­kérdését is elintézni.­­ Most megint aktuálissá vált a dolog és ezzel '■a személyi aspirációk egész tömege, a személyi 'harcok egész lavinája indult meg. Komoly, 1 mértékadó helyen intenzívebben foglalkoznak '­ kérdéssel és többféle szempont került fel­színre és mérlegelésre ezzel kapcsolatban, -az­­egyik szempont az, hogy amennyiben az Aka­démia mai tanárai közül választják az új igazgatót, ifjak Sebestyén Károly és Kéky Lajos jöhetnek tekintetbe, mint akik már hosszú ideje fejtenek ki hasznos és színész­­padagógia szempontjából áldásos működést az intézetnél. Az ő h­ivatottságuk, tudásuk, nívó­juk és művészi felfogásuk minden ga­ranciát megadna ez esetben. De van olyan fölfogás is mértékadó helyen, hogy bármilyen kiválóak és bármily nagy A f„ Viktória“—Bécsben, az „ Utolsó Verebély­­lány“ — Braimben Ábrahám Pál két nagysikerű operettje halad a diadalmas karrier útján. A „Viktória" hétfőn éri meg 25-ik előadását a Király Színházban, ma este pedig Budapestre érkezik a bécsi Volks­­oper igazgatója, aki tárgyalásokat kezdett abban az irányban, hogy a Viktóriát a budapesti fő­szereplőkkel: Lábass Jucival, Vaály Ilonával, Bársony Rózsival, Fejes Terivel és Kertész De­zsővel még az idei tavaszon színre hozza szín­házában. Ma este megnézi a Király Színház előadását és még ma este végleges megállapodásra akar jutni Lázár Ödön igazgatóval. Ábra­hám Pál másik nagysikerű operettje: a­ legutolsó Verebély-Víny, amely egy évig uralta a budapesti műsort, tegnap került színre először külföldi színpadon. Brünnben volt ez az ősbemu­tató, amely voltaképpen a berlini premier elő­­futárja. Mint egy táviratunk jelenti: a német Verebély-lánynak óriási sikere volt. Különösen a zene tetszett nagyon. A harminckettes baka­­nótát hétszer megismételték, a „Három bokor saláta" refrénű dalból magyar balettet csináltak s azt is háromszor meg kellett ismételni. A szö­vegírók közül Drégely Gábor volt jelen a brü­nni premieren és az elragadtatott közönség sokszor a lámpák elé tapsolta, hozzáértéssel rendelkeznek az intézet tanárai: olyan valakire kellene bízni az Akadémia igazgatóságát, akinek a színpaddal és a szín­házzal közelebbi kapcsolata van. Ezzel az el­gondolással kapcsolatban néhány előkelő színész­név bukkant fel; néhány előkelő szí­nész került kombinációba a Színművészeti Akadémia igazgatói állását illetőleg; köztük olyanok, akiknek a Nemzeti Színházzal sem­miféle kapcsolatuk nincsen. A való helyzet az, hogy amennyiben az a felfogás győz, hogy színházi ember, színész kerüljön az Akadémia élé ne, elengedhetetlen feltétel, hogy csak olyan színész lehet az, aiki közel áll a Nemzeti Színházhoz, aki önmaga is azt a szellemet, nívót és tradíciót képviseli, amelyet a Nemzeti Színház jelent s amely ta­lán még fokozottabb mértékben juthatna az Akadémián is kifejezésre általa. A Nemzeti Színház szelleme, a komoly, klasszikus, emel­­kedettebb nívójú színészet képviselője leh­et csak ez a színész és amennyiben valóban úgy töltenék be az igazgatói állást, hogy nem el­méleti pedagógusra esnék a választás, akkor — a mi szerény véleményünk szerint, — csak Ódry Árpád lehet a Színművészeti Akadémia igazgatója, ha ő egyébként vállalná ezt az állást. Azt hisszük, rövidesen eldől, hogy ki lesz a Színművészeti Akadémia igazgatója. — Raffay István utóda, Almássy Endre öz­vegye. Megírtuk tegnap, hogy meghalt Raffay István, a Nemzeti Színháznak különösen a sta­tiszták és a technikai személyzet körében nép­szerű tisztviselője, akinek az volt a tisztje, hogy egy-egy előadás úgynevezett napi költségeit fizesse, a statiszták, technikai emberek pénzét őrizze. Most, hogy meghalt, a Nemzeti Színház­ban felmerült az az igen szép és helyes gondolat, hogy az állást a nemrég tragikus körülmények között elhunyt Almássy Endre özvegyével tölt­sék be. — Hangverseny. A balatonalmádi-i tem­plomépítő bizottság nagysikerű hangversenyt rendezett tegnap a Szent Imre-templom ja­vára. Ádám Éva hazaszeretettől lángoló új Regéjét olvasta fel a Balatonról. Rácalmási Molnár Anna hárfaművésznek nagyszerű te­hetsége, finom poézise, bravúros technikája osztatlan ■gyönyörűséget szerzett a hallgató­ságnak. Trnecek Schubert Fantáziáját adta elő szűnni nem akaró tapsok között. P. Ore­gon Klári kiváló orgonaművészete, Felvinczi Takács Alice hegedűszámai, Tajvárossy Margit dalelőadásai, Szabó Margit szavalata és Hegyi Emnámtól főiskolai tanár kitűnő zon­­goraszámai egyaránt az ünneplés középpont­jában állottak. — Növendékhangverseny: Domokos Teddy, a kiváló zongorapedagógus növendékei holnap, szombaton este fél 8 órakor a Teh­ét hangver­senyteremben (V., Deák Ferenc­ utca 6., fél­emelet) hangversenyt rendeznek érdekes mű­sorral. Az Andrássy-úti Színház mai nagy premierjének eseményei 1. Bajor Gizi, Somlay Arthur, Uray Tivadar felléptével Fodor László új nagy 15 feje­zetből álló vígjátéka: „A nagyságos asszony álmodik..." 2. Vaszary Piroska és Peti Sándor felléptével „Braun ki lesz csapva". Vaszary­ János remek bohózata. 3. Békeffi László új konferanszi. 4. Radó Sándor — mint Galli Curei. 5. „ A legújabb divat" c. operet­. (Írták: Ifj. Békeffi István és Losonczy Dezső.) Fő­szereplők: Kökény Ilona, Dobos Anny, Erényi Böske, Abonyi Tivadar, László Miklós. 6. „A sötét pont", Békeffi László kacagtató bohózata. Főszereplők: Békeffi, Kökény, Ihász, László. 7. Az óriási érdeklődés folytán ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. Grand Hotel —­lakáts Alice A Víg­szín­hás siíve Stere A Vígszínház jövő hetét váltakozva tölti be a játékrend két újdonsága. Szombaton kerül be­mutatóra Paul Frank mindenütt nagy sikerrel színrehozott vígjátéka, a Grand Hotel. Fodor László dolgozta át a Vígszínház szá­mára a darabot, amelynek következő előadásai vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken, valamint a következő vasárnap és hétfőn lesznek. Kedden, csütörtökön és szombaton Szomory Dezső diadalmas színműve, Takáts Alice folytatja útját a második jubileum felé. Vasárnap délután Csathó Kálmán népszerű vígjátéka, Matyika színésznő szeretne lenni mulattatja a közönséget. (Mérsékelt helyárak.) mmsmm Megbukott az „új rend“, ma délelőtt főpróba volt az Andrássy úti Színházban Amióta a kitűnő „kilences bizottság"­­ kitalálta a színházak boldogítására az új rendet, hogy nem kell főpróbát tartani és csak a premiert kö­vető napon szabad kritikát írni, ma először volt főpróba, amelyre meghívták a kritikusokat. Az Andrássy­ úti Színház ma délelőtt bemutatta új műsorát a sajtó képviselőinek és nem kérte azt egyetlen szóval sem, hogy ne írjanak erről a színházi eseményről akkor, amikor jónak látják. Szóval: százszázalékosan visszaállította a régi rendet, amelyik jó volt ötven éven át s amelytől hosszú évekig virágozhattak a színházak. Annál is inkább megtehette ezt az Andrássy­ úti Szín­ház, mert új műsora kitűnő. Nívós, szórakoztató és mulatságos. Középpontjában Fodor László háromfejezetes vígjátéka áll: „A nagyságos asz­szony álmodik". Az asszony, a fiú és az ideg­orvos komédiája ez. Finom és ötletes komédia, amelyet igen jól játszanak: Bajor Gizi, Uray Ti­vadar és Somlay Artúr. A műsor többi száma is igen jó és igen mulat­ságos. Vaszary Piroska Vaszary János kacagtató egyfelvonásosában: „Braun ki less csapva", ka­­binetalakítást ad; Béke­ff­y István és Losoncz­y Dezső kedves szüzséjű, pompás muzsikája ope­rettjében: „A legújabb divat" Dobos Anny, Erényi Böske és Abonyi Tivadar igazi operett­­levegőt és operett-hangulatot varázsolnak a szín­padra; P­adó Sándor mint Galli-Curci olyan mu­latságos (Békeffi István írta a paródia szenzá­ciósan elmés szövegét), hogy kacagástól zeng a színház. Békeffi László új konferansza elmés, bohózata pedig, amelyben ő maga, Ihász Lajos és László Miklós játszanak kitűnően, a száz­­percentes kabaré. Az idén aligha lesz már új műsorra szüksége az Andrássy­ úti Színháznak. F. J. Nótarendelés Hollandiából Elmondottuk a 8 órai Újság tegnapi számá­ban, hogy a rádió az egész magyar nemzet hálá­ját lerovandó, holland estét rendezett, amelyen holland zeneszámok, nóták, versek, kis darabok kerültek bemutatásra. Nagy élvezettel hallgatta ezt a szép és jó műsort minden magyarországi rádiós, de bizonyára a nagyvilág minden rádiósa is, akihez elhatott a pesti holland-est­ rádióhul­láma. Különös élvezettel pedig éppen Hollan­diában hallgatták a pesti Stúdió élvezetes hol­land műsorát, amit legjobban az a kedves inci­dens bizonyít, amely a műsor alatt megtörtént. Javában tartott ugyanis a produkció, amikor megszólalt a Stúdió telefonja. Rotterdamból hív­ták a rendezőt. Hegedűs Tibor, aki kiváló érzék­kel és finom művészettel rendezte a magyar Stú­diónak ezt az estéjét is, sietett a telefonhoz, megtudakolni, hogy mit kívánnak a jó hollandu­sok. És tisztán hallotta a Rotterdamból jövő üzenetet. Üdvözlik a magyar Stúdiót és köszönik szépen a gyönyörű programot. De szeretnék a tulipánkertről szóló dalt is hallani. Bizonyára megvan, játszák el. Hegedűs Tibor nem azért kitűnő rendező, hogy egyszerűen azt mondja: ■honnan vegyem én elő a tulipán dalt. Futott­­Fricsay Richárd karnagyhoz és elmondotta neki ■a dolgot. Izgalmas keresés kezdődött és tizenegy perc múltán elő is került a kért dal. Játszották azt Fricsayék már máskor is. Eljátszották most ■is és így megtörtént az a csoda, hogy Rotterdam­ból úgy rendeltek nótát Pestről, mint ahogy az ■ember a Pannóniában a cigánynál megrendeli a ■maga kedvenc dalát. Milyen szép is a technika és milyen nagy dolog a technika diadala. Rátkai—Zlahy-turné Érdekes vállalkozás indul meg hétfőn, március 17-én. A Városi Színház elsőrangú művészeiből kis társulat alakult, amely hetenként az ország más és más városában rendez színházi estét. A turnézó társaság tagjai: Rátkai Márton, Zilahi­ Irén, — akit pedig a tavasztól kezdve Prígor Miksa akart szerződtetni hosszabb külföldi sze­replésre, de a művésznő nem fogadta el ezt. —­­Kertész Gábor, Békessy, Pallós és Tamás Benő. Első stációjuk Kecskemét, ahol hétfőn este ját­szanak. A műsor: a Katicabogár című egyfelvo­­násos, Török Rezső: Szeparé című kis darabja, magánszámok, bluettók, tréfák. A legközelebbi állomások: Szolnok és Vác. — Liszt Szent Erzsébet legendája. A Szé­kesfővárosi Népművelési Bizottság márci­u6-án, vasárnap délután 6 órakor a Pesti Vigadóban Liszt hatalmas oratóriumát, Szent Erzsébet le­gendáját mutatja be Kováts Ilonka, Ekker Szi­dónia, Malecsky Oszkár, Dobos András, a Szé­kesfővárosi Zenekar és az Egyetemi Énekkarok közreműködésével. Vezényel Veszy Viktor kar­nagy.

Next