8 Órai Ujság, 1930. április (16. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

Őszinte szó írta: Farkas Elemér, őrs­, képviselő Azt olvastam nemrégiben, hogy a fáj­­dalami evolúciók mennyivel csendesebben és simábban zajlottak volna le, ha az me­­beriség nem akart volna, Krisztustól kezdve, megkövezni mindenkit, ki egy-egy korban fel merte emelni szavát az ember­szeretet és a földi élet nehézségeinek el­viselhetőbbé tétele érdekében. Bölcs és józan megállapítás! Valóban mennyivel csendesebb lett volna a történelemnek minden társadalmi megmozdulása, meny­nyivel kevesebb vér kísért volna minden kirobbanást,­ha az emberszeretet s a szo­ciális érzések krisztusi tanai előtt már a múltban is megnyíltak volna a szűkét fülek és a vak szemek. Ennek hiánya tette ezen — elismerem, egyébként is elkerül­hetetlen — evolúciós állomásoknak be­következtét brutálissá, kegyetlenné, amint­hogy minden ilyen kirobbanás alapokat végeredményben a társadalmi osztályok belátás nélküli, szívtelen, az ember ren­deltetését tekintetbe nem vevő, önzésben kell keresnünk. A szociális gondolkodás s az emberiség e téren való magábatérése a legifjabb kor diadala. Nem akarom ezt annak tulajdonítani, mintha ma talán kisebb vona az emberek önzése s szelidebb a kenyérharc. Rövidlátás volna, ilyet állí­tani. De a legújabb kor józan felfogása rájött erre az igazságra és saját érdekében igyekszik többet vagy kevesebbet magára alkalmazni mindabból, amit az embersze­retet parancsai előírnak. Ezek a gondolatok jutnak eszembe, amikor azokat a nehézségeket, mükődése­­ket, rázkódtatásokat látom, mellyel ennek az elkerülhetetlenné vált szociális gondos­kodásnak ma, mindenütt a világon, meg kell küzdenie. Valahogyan nyögve, csiko­rogva indul csak ez a gépezet; az emberi­ség ezt még ma is egy kényszerű járom­nak tekinti, melybe, akarata ellenére, bele kell hajtania fejét. Az egész elgon­dolás még elég új, nem jár kipróbált uta­kon, tehát maga is döcög, hátha még azt a gyűlölködés­i önzés félre is akarja lökni az útból! Zúg, kavarog a vihar, csapkodnak a fel­vert politikai hullámok a mi társadalom­­biztosítási rendszerünk körül is. Nálunk is két ok teszi a gépezet járását egyelőre aritmikussá: az intézmény fiatal, de régi és begyökerezett a társadalom ellenszenve minden iránt, ami emberszere­tetet s e célra való köteles áldozást kíván. Amikor azonban így tisztába is jövünk a nehéz­ségek alapokaival, nem elég megállnunk, hogy ezeket konstatáljuk s ezután békésen nyugovóra hajtani fejünket. Egyrészt bátran fel íveli fedni azokat a rugókat is, melyek elrejtőztek ezen társadalmi ellen­szenv mögé, másrészt pedig a rugókat mozgatóknak tudomására kell adni azt is, hogy a szociális gondoskodás módját és eszközeit nem vagyunk többé hajlandók átengedni senkinek, ki azokat a maga po­litikai céljaira és érvényesülésére akarja kihasználni. A társadalombiztosítás problémája cd ;?'V ^ 6# /N­ / / V ■ Szenzációs riportsorozatunk: Szovjetoroszország - álarc nélkül (9. nldaQ ...............................................——m­aiwnwT—m­i ■ nim—mnnumiiiuffT m.........i vmmwmmmwammnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmwmmmMwmmmmtmmmmmmmmM A RA Wn S 8P1I 1 PD ^pp|k Budapest, 1930 április 1. 101 ** ” I fca Kedd, XVI. évfolyam 74. sz.­­|J| Szerelitség: Vili. kerület, ikk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal: József-kürút 5. Telefonszámaink: József 463-08, 463-07, 463-08, 463-09 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ* EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ : 1)O­MDÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Ma délután döntő tanácskozás Párisban a hágai egyezményről A magyar álláspont mellett fog dönteni a Józan felfogás a jogtalan cseh követelésekkel szemben Paris, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) Bethlen István ■rúf miniszterelnök Párisban napok óta megbeszéléseket folytat a külön­böző államok képviselőivel. A minisz­­terelnök itteni tartózkodásának tarta­máról még nincs döntés ,és egyelőre még nincs szó arról, hogy Walkó Lajos külügyminiszter mikor váltja fel Beth­len Istvánt a párisi tárgyalásokon. A hágai megállapodásokat szövegező bizottság ma délután Loueheur elnök­lésével ü­lest tart. Diplomáciai körökben magyar­­ szempontból kedvezően ítélik meg, hogy Loueheur vezeti továbbra is a tanácskozásokat, mert a hágai keleti tárgyalásokon mindvégig ő elnökölt, teljesen ismeri az anyagot és a hágai megel­őzés min­den részletéről teljes tájékozottága van. Loueheur tudatában van annak is, hogy Magyarország a hágai megálla­podásokat betű szerint és azok szelle­mében is be akarja tartani. A mostani párisi tárgyalásokon Magy­arország és Csehország között merültek fel az ellentétek. Csehország ugyanis mindent elkövet, hogy a hágai egyezményen változtatást érjen el. Az egyezménybe ugyanis Csehország kötelezettséget vállalt arra, hogy az általa kisajátított 500.000 hold közül 200.000 holdat felold és 300.000 hold után az A) alapnak megfelelő kártérítést fizet. Ami esetleg 300.000 holdon felül kisajátított birtokok sorsát illeti, úgy ezeknek az ügye a jövőben is a vegyes döntőbíróság elé tartozik. A csehek ezt a kötelezettségüket akarják megváltoztatni, mert Voseni­ek, a cseh földhivatal elnöke, kifogásolta és azt akarja, hogy a zár alá vett 500.000 holdat teljes egészében az A. alapból kártalanít­sák. Ezzel szemben a magyar álláspont a hágai egyez­mény szigorú betartásán alapul. A cseh követelés több okból is lehetet­len. Először azért, mert ha az egész 500.000 holdat az A. alapból elégíte­nék ki, úgy a kielégítési arány egészen másképpen alakulna. A cseh álláspont elfogadása bizonyos ösztökélést ad­hatna a cseh földhivatalnak, hogy a zár alá vett, de még ki nem sajá­tított 200.000 holdat is elvegyék a magyar birtokosoktól, mert a birtokok ellenértékét amúgy is az A. alap fizetné, nem pedig a kisajá­tító cseh földhivatal. Ragaszkodni kell a forduló kisajátításokat a vegyes döntő, továbbá ahhoz is, hogy a jövőben elő-­ bíróság elé lehessen vinni. óriási nehézségekkel küzd világszerte. Pedig ma a szociális célokra való áldozás, ennek a gondolatnak reális keresztülvitele került a nagy kérdések tengelyébe. Új a probléma, útjai kitaposva nincsenek, el­lenszenv fogadja mindenütt s ez az oka annak, h­ogy a kérdés politikummá válto­zóit, mely külföldön rendszereket változ­tat, s kormányokat buktat. Még egy jó Magyarország nem fogadhatja el az újabb cseh követeléseket Ezek mind olyan elvi jelentőségű dolgok, amelyek nagy kihatással van­nak a cseh területen élő magyarokra és ezért , Magyarország nem fogadhatja el az újabb cseh követeléseket. A bizottság ma délután tartandó tárgyalásának igen nagy jelentősége van, mert itt fog kialakulni a két egy­mással szem­ben álló álláspont és be­bizonyosodik majd az is, hogy Ma­gyarország az, amely felfogásával a hágai egyezmény alapján áll. Bizo­nyos, hogy azok az államok, amelyek, mint például Franciaország már rati­fikálták az egyezményt, nem fogják megengedni, hogy a vitás kérdés a mostani tanácsko­zásokon ne retüleztessék. A hágai egyezmény egyébként há­rom fejzetből áll. Az első fejezet az úgynevezett Young-tervet tartalmazza, amely Némtországra vonatkozik, a második rész a keleti jóvátételre, a harmadik pedig azokra az egyezmé­nyekre, amelyeket a hitelező államok egymás között kötöttek. Ezeket rati­fikálta szombaton éjjel a francia ka­mara. Az egyezményben Franciaország is kötelezettséget vállalt az A) és B) alap létesítésére. A hágai egyezmény, amelynek pontos címe „a békeszerző­désből eredő magyar pénzügyi köte­lezettségekre vonatkozó pénzügyi jegy* zőkönyv­“ akkor lép életbe, ha egy* részről Magyarország, másrészről Bel* gium, Nagybritánia, Franciaország, Olaszország és Japán közül négy állam, Görögország, Románia, Csehország és Jugoszlávia közöl pedig két állam meg­­erősíti. Benes cseh külügyminiszter, aki már ugyancsak Párisba érkezett, itt bizo­­nyára mindent el fog követni, hogy­­hangulatot teremtsen a cseh álláspont mellett. Valószínűleg működésbe hozza jól ismert sajtóösszeköttetéseit is, hogy kampányt indítson Magyarország ellen, a francia közvéleményt Magyarország­­gal szemben befolyásolni igyekezzék. Most azonban Párisban tapasztalnia kell, hogy­ a keleti jóvátétel kérdésében józan felfogás uralkodik a francia politi­kai körökben és ez megnyilvánul abban is, hogy nem tartják célszerűnek, hogy ezzel a függő kérdéssel továbbra is terheljék Európa politikai levegőjét. „Nem engem,hanem a tenoristát fütyül­ték ki Pesten“ — mondja Gab­i~Curci Amerikában Newyork, márc. 31. (Magyar Távirati Iroda.) Grtlli­ Curci, az Aquitania Cu­nard óceán­járón nemrég férjével együtt Amerikába érkezett. A New­ York Times tudósítója beszélgetést folytatott a művésznő­vel, aki kijelentette, hogy nyári pihenése után ősszel Angliába utazik, ahol hangversenyeket fog adni. Ezután Calli-Curci méltatlankodva emlékezett meg a sajtótámadásokról, amelyek őt Magyarországon, Ausztriában, Németország­ban és másutt is érték, és hangoztatta, hogy csak az angol sajtó viselkedett lovaglásán vele szemben. Nem igaz­, hogy a közönség kifütyült engem Budapesten — folytatta a művésznő — a tenoristát fütyülték ki, aki a Traviatában partnerem volt; a második felvonástól kezdve új szereplővel kellett énekelnem. Két nap múlva a Rigolettoban léptem fel, a Sevillai borbélyban azonban már nem akartam éne­kelni, mert könnyebb gégehurutot kaptam. Felbontottam a szerződésemet és Bécsbe mentem, ahol néhány nap múlva hangver­senyen kellett volna fellépnem, az orvos azon­ban kétheti pihenőt rendelt. A lapok vastagbetűs elmekben botránynak nevezték a fellépésem elmaradását és az írták, h­ogy a meghűlésem csak kifogás volt,­­ hogy visszamehessek Amerikába, ahol több pénzt szerezhetek. Ezt az állítást még a párisi sajtó­­is átvette. Erre felbontottam egész hátralevő­­hangversenyszerződésemet, ami ötvenezer dol­lár veszteséggel járt és­ visszajöttem Ameri­kába. Az egész dolognak az a tanulsága, hogy Anglia kivételére Európa valamennyi népe gyűlöli és irigyli Amerikát és ezt az érzését minden állatommal igyekszik kifejezésre jut­tatni.

Next