8 Órai Ujság, 1930. április (16. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-08 / 80. szám

/• ' ■ 1' "• '■/­ Szenzációs riportsorozatimk: Szovjet misamf^álarc nélkül (9.odal) n *& Bll I ED Budapest, 1930 április 8. jp^' ^ rlLLCW Kedd, XVI. évfolyam 80. sz. n ^ >. 1 .tíMMMBBMaaaHBBBiMHi wgjiíajga Magdiim f . fr )*' Szerkesztőség: Vili. kerület, Rökk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal: József­ körút 5.Tetefinszáfflaink: József 463-08, 463—07, 463-08, 463—09 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE­­41.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY N­Ó1A 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ : !)«• NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Saarow Strand und Golf Tízmillió márka tőkével épít luxuriózus kertvárost, családi villákkal, sporttelep­pel,­ golf- és tenniszpályával, uszodával,, kényelmes utakkal, autóbuszjáratokkal, melyek Berlin szívébe vezetnek, egyszó­val minden komforttal, amit egy modern­ kertvárostól , várni lehet, egy magyar tőkét reprezentáló vállalat, mely a Saarow Strand und Golf nevet viseli. Tízmillió márka igen tekintélyes summa. Magyar iparvállalatok sorvadnak el, mert egy elenyésző kis hányadát sem tudják meg­szerezni és életerős vállalatok hallatlan erőfeszítéseket tesznek, hogy a tízmillió márka egy töredékéhez kölcsön formájá­ban hozzájussanak a­­külföldi­ pénzpiacon!’ A magyar állam is a külföldről kénytelen tőkét importálni, hogy a belföldi szükség­leteket kielégíthesse, hogy alimentálhas­­son beruházásokat, építkezéseket, melyek munkaalkalmat jelentenek a szellemi és fizikai munkások legalább egy részének. Ilyen körülmények között bizonyos meg­­lepetéssel értesülünk róla, hogy Magyar­­országon olyan felesleges tőkék vannak, melyek külföldi kertvárosok felépítésében keresnek érvényesülést. Külön meglepetés számunkra, hogy e tőkék felett Klein Gyula, a Hitelbank igazgatósági tagja, számos iparvállalat irányítója és főrészvé­nyese diszponál. Meglepetés, mert Klein Gyula gazdasági életünknek, már csak elfoglalt pozícióinál fogva is, egyik jelen­tékeny­ faktora, aki­ nyilván épp oly jól tudja mint mi, hogy tízmillió márkákra itthon is szükség van. Klein Gyula igen ügyesen és szerencsésen tudta gyümölcsöz­­tetni a maga javára a háborús és,az utána következő esztendők gazdasági konjunk­túráját és anélkül, hogy különösebbet vagy maradandót alkotott volna, inkább csak jó üzleti érzékkel, szerencsés és tegyük mindjárt hozzá, tejesen korrekt spekulációkkal, tranzakciókkal és a tőzsdei fluktuáció kihasználásával, tekintélyes va­gyonhoz, pozícióhoz, gazdasági hatalom­hoz jutott. Hogy ezt a vagyont, tekintélyt és hatalmat miképpen használja, ahhoz tulajdonképpen a nyilvánosságnak, sőt akár a morálnak és törvénynek is csak azon a ponton van köze, hogy­ az egyete­messég kárára, általános gazdasági érde­kek rovására ne használja fel. Így nézve a dolgot, tulajdonképpen alig is akadhat kivetni való­ azon, hogy Klein Gyula Berlin környékén épít kert­várost, hogy külföldi golf­ -és tennisz­­pályák által akarja tőkéjét gyümölcsöz­­t­etni. Ez a tőkeexport még mindenesetre sokkal becsületesebb így, mintha külföldi bankok safe-jeiben, vagy folyószámláin szerepelne. De van valami, ami a nyilvá­nosságnak jogot ad arra, hogy kritikával illesse a magyar gazdasági élet egyik té­nyezőjének ezt a külföldi vállalkozását. Egy ennyire tőkeszegény országtól millió­kat elvonni, nem vall túlságos megértésre és deb­eatesse szempontjából­­is teljes jog­gal kifogásolható, hogy a­ magyar pénz­világ egyik korifeusa­ külföldön épít kert­várost, amikor magyarok százezrei epeked­­aj kelv itthon munkaalkalomért. Bethlen tárgyalásai elsimították az elvi ellentéteket a keleti jóvátételek ügyében ..................—W» - • . —IMN­' I » Hazaérkezel a miniszterelnök — Walko külügyminiszter fejezi be a párisi tárgyalásokat (Saját tudósítónktól.) Bethlen István gróf minisztereln­ök tegnap este az Orient Expresz­­szel Parisból visszaérkezett Budapestre. A miniszterelnök, mint ismeretes, két hetet töl­tött Parisban, ahol a hágai egyezménnyel kap­csolatos szövegezés­i tárgyalásokon és magán­­tanácskozásokon vett- e részt. Múlt pénteken Walkó Lajos külügyminiszter mázott el Pa­risba, hogy felváltsa a miniszterelnököt, aki végleges eredményre is jutott a tár­gyalás folyamán felmerült vitás elvi kérdésekben. Walko külügyminiszter­­­szombaton délután Parisban hosszas tanácskozást folytatott a mi­niszterelnökkel, aki részletesen informálta­ őt a­z eddigi tárgyalások eredményeiről. Az obi kérdésekben történt megegyezés igen nagy fontosságú, mert eddig a szövegezési munkála­tokat nagyban hátráltatta az a körülmény, hogy folytonosan olyan akadályok merült­ek fel, amelyek beleütköztek az idáig nem tisz­tázott elvi kérdésekbe. Mozi már a szövegezési nr,: nkid­ it­ok nyugodtan folynak, ami azonban nem jelenti azt, hogy már ezen a héten bizonyosan befeje­zést is nyernék. Lehetséges, hogy a jövő hétre is áthúzódnak a tárgyalások, tény azonban, hogy a miniszterelnök tárgyalásai, aki igyekezett az elvi ellentéteik elsimításán közreműködni, eredményt hoztak és megteremtették azt az alapot, amely­nek segítségével fennakadás nélkül és gyorsabb mederben készíthetik el az egyezmény végleges szövegét. . A mins­­zterelvnök, a párisi megegyezésről a ■sajtó képviselőine­k a következő nyilatkozatot te­te: . — A párisi­­tárgyalások Walkó Lajos külügyminiszter irányítása alatt az egész héten folyni fognak és nagyon remélem, hogy a hét végéig az összes elvi kérdések tisztázva lesznek. Bethlen­ István gróf miniszterelnök ma reg­gel korán­­ megjelent hivatalában, ahol hosz­­szabb tanácskozást folytatott Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárral, majd Csáki­ István gróffal, a­­külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetőjével. Délben Bod János ke­reskedelmi miniszter jelent meg a kormány­­elnöknél. A miniszterelnök a pákisi tanácskozásokról részletes tájékoztatást még nem adott, mert a tárgyalások még lezárva nincsenek. A tanács­kozások befejezése és az egyezmény aláírása után a miniszterelnök úgy a külügyi bizottsá­got, mint a Házat tájékoztatni fogja a Pak­s­ban felmerült kérdésekről. Paris, ápr. 6. (Magyar Távirati Iroda.) A Journal a keleti ,jóvátételi tanácskozások kapcsán azt írja, hogy a magyar és esth delegáció kö­zött fenniálló ellentetek lényegesen enyhül­tek és, hogy a két fél álláspontja közelebb jutott egy síráshoz. A lap szerint valószínű, hogy a jövő héten ünnepélyes ülést tarta­nak, amelyen megerősítik az általános­­sz­eződést. London, ápr. 7. (Magyar Távirati Iroda.) Az Exchange Telegraph párisi jelentése szerint a keleti jóvátételi konferencián, elvi megegyezést re­­­­mélnek a hét végére. Mayer János a magyar mezőgazdaság és export nagy problémáiról és a kormány segítő intézkedéseiről­ ­ • • •WMMMPMWWWWin ni A földművelésügyi tárca költségvetése a pénzügyi bizottság előtt (Saját tudósítónktól.). A képviselőház pénz­ügyi bizottsága Kenéz Béla elnöklete alatt ma délelőtt folytatta a földművelésügyi tárca költ­ségvetésének­­ vitáj­át. Az ülés elején Mayer János földművelésügyi­ miniszter, válaszolt az általános vita során el­hangzott felszólalásokra. Mindenekelőtt köszö­netet mondott a tárcája iránt megnyilvánult meleg érdeklődésért. A maihoz hasonló nehéz ■időkben a költségvetés tárgyalása igen élénk vita tárgya,, hiszen pékben a nehéz időkben minden­ki,a­ tonnányiéi várja az irányítást, a támogatást, amelyet a kormány a közgazdasági élettől nem tagadhat meg, csak az a baj, hogy az álla­mgaz­daság a ma­gfm­ gazdasággal halad párhuzamosan, együtt prosperál és együtt szen­ved. A kettőt tehát elválasztani egymástól nem lehet. Éppen ennek tulajdoni laté, hogy a kor­mány nemcsak annak a kötelezetségének tett eleget, hogy­ a költségvetés kereteit nem fogja tágítani, hanem ezen túlmenőleg a költségvetést jelentékenyen redukálta, hogy a közterheket enyhítse. Hta a mezőgazdaság nem prosperál, ez kihat az­ egész állami életre. Ezért kifogásolták a felszólalók, hogy a földművelésügyi tárca gyengén van dotálva, figyelmen, kívül hagy­ták azonban azt, hogy a pénzügyminiszter a költségvetésen kívül is jelentékeny összegeket­­­bocsátott rendelkezésre hasznos beruházá­sokra, összesen 13.373.000 pengő erejéig, amivel együtt a költségvetésbe beillesztett összeg az 50 millió pengőt jóval meghaladja. Elismeri, hogy­ ez a két összeg sem ele­gendő a nagy problémák­­ megoldására, de reméli, hogy az elkerülhetetlen­­ sürgős kérdé­sek megoldhatók lesznek. Természetes dolog, hogy a közvélemény mindig az ország nagy bajaival törődik és abból keresi a kivezető utat. Ma az agrárkrízissel foglalkozik min­denki. Ez­ az a probléma, amelyen egész nemzeti jövőnk megfordul. A mezőgazdasági krízis egyik gyökere a hitelhiány és a magas kamatok, melyeket a mezőgazdasági termelés nem bír el. Az i­var­ral szemben, amely át tudja hárítani a ma­gasabb termelési költségeket a fogyasztóra, a mezőgazdaság ezt nem tudja megtenni. A magas kamatviszonyok oka az, hogy­­a há­ború alatt Amerika moopólmant terem­t magának. Ezt a monopóliumot bírja ma is a nemzetközi pénzpiacon. A kormány mindent elkövetett a kereske­delmi mérleg passzivitásának kiküszöbölésére. E célból megkezdte a hizlalási hitelek kiadásait, hogy terményeinket állat formájában vigyük ki. Messzemenő­ intézkedések tétettek: a bor, valamint a vaj és zsír kivitele, tekintetében. A kormány­ rendeletet adott ki a vaj és zsír márkázására, ami előnyösen ha­tott kivitelünkre. A búza árának alakulása nemzetközi kérdés. A kormány a Futurának megbízást adott a kisebb tételek összegyűjté­sére, hogy ezáltal a kisembereket nagyobb veszteség ne érje.­ Ez intézkedése következté­ben a kormány a kereskedelmi mérlegnek 386 milliós passzivitását 22 millióra csökken­tette le, sőt ebben az évben kereskedelmi mérlegünk aktívvá vált. Ez azonban nem végeladásféle export­­volt, aminek Ernszt Sándor állította. A kormány rövidlejáratú kedvező kamatig-

Next