8 Órai Ujság, 1930. április (16. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-02 / 75. szám

SZERDA 8* OLDAL' ÓMikisíG 1930 ÁPRILIS 2 SZIHHAZ Don Juan estéje Ez lesz tudvalevőleg magyar címe Lenor­­mand drámájának, amely a Nemzeti Színház legközelebbi bemutatója. Ez a cím pontosan jelzi azt a konfliktust, amelyen a dráma épül. Don Juannak, az örökös és egyre újra feltámadó férfinek problémája ez, akinek végzetes sorsa, hogy sohasem éri el azt, amiért él: a szerelmet. Lenormand nemcsak külső formai törekvéseiben egyike a leg­modernebb francia drámaíróknak, de belső lényegeiben is új utakon jár. Ez a darabja pedig talán a legelsők közül való, amelyek egész elgondolásokat a freudi lélekelemzés új tudományában és új szimbolikájában mé­lyítik el. Tízegynéhány gyors ritmusú és rövid méretű kép sűrítettsége ad megjelenés­ben is új formát ennek az érdekes drámának, mely Odri­ Árpád fordításában és rendezésé­ben a következő­ szereposztással kerül színre: A férfi................... Ódry Árpád, A barát.........................Harasztos Gusztáv Luc de Broute ..... Mihályfi Béla Az inas..........................Bartos Gyula A festő.........................Tímár József A gyógyszerész.............Hosszú Zoltán A hindu . . ...................Fehér Gyula Az orvos......................Turányi Alajos Berta ................... .. Tasnády Ilona Laura............................Tőkés Anna A hiszterika...................Környey Paula Az utcaleány................Fagy Teréz Az anya.........................T. Halmy Margit Mme Paturon...............Vízvári Mariska A médium......................Mátray Erzsi Az anya szelleme . ... G. Gömöry Vilma 1- sel Vándory Margit 2- ise­­ fiatal ,eán-v ' •­i­llámory M. a. n. Ezüst páncél A Kamara Színház egyik legközelebbi új­donsága az Ezüst páncél című háromfelvo­­násos vígjáték lesz, amelyet tudvalevőleg a korán elhunyt Szenes Béla írt Huszár Péter­rel együtt. Az újdonság főszerepeit Csortos, Tőkés Anna, P. Márkus Emília, Abonyi, Náday, Palágyi, Forgács és Halmy Margit játsszák. Handel Saul-oratóriuma A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület tegnapi hangversenye a legjobb oratórium­­előadás volt, amire vissza tudunk emlékezni. Két zenetörténeti illusztrációt kaptunk, nem ii letűnt századok egy tiszteletet parancsoló, klasszikus műértékké merevített szemelvényét, amelyet „illik" megismerni,­­ hanem élettel, szépséggel telített és heroizmusában is örökké modern hatású remeket. Ebben a tényben nagy része van a fiatal, zseniális új magyar karmesternek, Ádám Jenőnek. A „Saul" ke­letkezésének időpontja egybeesik Handel legsúlyosabb művészeti és emberi krízisével: akkor írta, mikor az angol zenével szemben az olasz operáért folytatott szívós, de sikertelen küzdelme után betegen és csalódottan ült vissza az orgonájához, ahonnan világhódító útjára elindult. Az előadás minden tekintet­ben tökéletes volt. A kórusok és zenekar precíziós munkája, az elsőrendű szólisták és Ádám Jenő dirigálásának remek elképzelése biztosították a sikert. Basilides Mária nélkül nem volna teljes egy oratórium-előadás: az ő kivételes művészete szólaltatta meg az ifjú Dávidot. Báthy Anna csengő szopránjával biztos intonációjával hivatott oratórium­énekesnőnek bizonyult. Székelyhídi­ kitűnő kondícióban, Ekker Szidónia és dr. Győri Pál a tőlük megszokott kultúrával énekelték szó­lamaikat. Dr. Slárdos Pálné, Virágh Lajos, Ligeti Dezső, Krivits Imre, Riegler Ernő és dr. Kárpáthy Sándor egyformán jók voltak. A „Saul" közönségsikere is óriási volt. — Hangverseny. Mikn­evn Nathaniel egy hét előtt mutatkozott be nálunk a Csajkovszky­­esten a lehető legkedvezőbben. Tegnapi önálló hangversenyén sikere még fokozódott. Boszor­kányos technikájú hegedűművész, akinek lelke is van. A legnagyobbakhoz hasonlítva is előnypontokat jelent fiatalos közvetlensége, mellyel nem prédikálja a műveket, hanem gyönyörködik bennük, mialatt gyönyörköd­tet. Műsora azonban egy kicsit könnyű faj­súlyú volt. A komoly művészet népszerűségét nemcsak népszerű produkcióval szerezheti meg. Corelli, Friedemann, Bach, Tartini mű­veket Kreister átiratában játszotta. „Nagy száma" a Bruch G-moll koncert volt. Végül De. Falla, Debussy, Bloch, Hubay, Runsky— Korsakoff, Pugmani—Auer-darabok és néhány ráadással a legszívélyesebb búcsú a teli terem­től. — Műsoros est. A VII. Erzsébetvárosi Kör (Dohány­ utca 70) szombaton, április 5-én este 9 és fél órakor gyönyörű műsoros estét rendez, melyen közreműködnek: L. Szeless Elza, Darvas Ibolya, dr. Bihariné Kádár Klára, Gerő Márta, Beregi Oszkár, Badó Sándor, Körösi Zoltán. Mű­sor után tánc, jazz-band. Belépődíj nincs. Meg­hívók a titkárnál, J. 422—13. Tarthatatlan állapotok a budai és a városligeti színkörben Budának csak nyáron van színháza és a budaiak nincsenek megelégedve nyári szín­házukkal. Ez az elégedetlenség nagyon is ért­hető, hiszen a Budai Színkör nem elégítheti ki a budai publikum jogos igényeit. Amikor Krecsányi Ignác és utóbb Makó Lajos volt az aréna igazgatója: operát, drámát, vígjátékot, népszínművet, operettet játszottak ott; valósá­gos nyári Népszínház volt a Budai Színkör, amelyben — hogy’ klasszikus példát idézzünk —, először játszották magyarul a Cyranót és Pethes Irine játszotta! Itt tűnt fel Környey Béla az aréna egyik operaelőadásán és nem egy­ magyar színdarab innen in­dult el hódító útjára. A­kkor még a budai direktor a budai közönségnek csinált színházat, azóta nagyot fordult a világ s a Budai Színkör igazgatója a pesti publikumra spekulál, annak játszik az egész szezonon: három hónapon át egyetlenegy operettet, Zer­­kovitzot, Lajtait, Brodszkyt, de nem játszik se operát, se drámát, se vígjátékot, se nép­színművet, pedig, ha valahol helyén­való a változatos műsor, úgy éppen a Budai Színkör az a színház. Százegy kulturális, színészi és irodalmi indok szól emellett, de főképpen az az eléggé nem hangsúlyozható érv, hogy a budai közönségnek jussa van ahhoz, hogy a nyári szezonban mindent láthasson és ne csak egy pesti operett gassenhauereit verklizzék örö­kösen a fülébe. A budaiak szóvá is tették ezt legutóbb és elhatározták Wolff Károly indít­ványára, hogy’ kérni fogják a Várszínháznak, mint színháznak újból való üzembehelyezését azzal, hogy az Opera és a Nemzeti Színház tartson ott hetenkint három előadást; a Budai Színkör igazgatóját pedig szorítsa rá a fő­város, hogy változatos műsorú, nívós előadá­sokat rendezzen. A budai közönségnek százpercentesen igaza van ebben a kérdésben, aminthogy igaza van a pesti publikumnak is, amikor tarthatatlan­nak ítéli mindazt, ami a Városligeti Színkör­ben, a F­öl­d-ar­énában történik. Ahol Duse először játszott A régi jó időben Feld Zsigmond valóban kultúrmunkát végzett a ligetben. Hiszen­ ő hozta először Budapestre Duse Eleonórát és Ermeto Novelli-t, nála játszott: Wilhelm Knack Adolf Sonnenthal, Lewinsky és Min­­teru­urzer, T­olter Sarolta és más kül­földi szí­nésznagyság, amíg német színpad vált a ligeti aréivá. Amikor aztán magyarrá lett a ligeti színház, Uházy Ede és Jászai Mari játszott a színpadán, egy nyáron át a Népszínház gár­dája, vendégszerepeit és minden évben volt rendes együttese, jó műsora és nívós produk­ciója. A ligeti aréna ezáltal fokozott eszköze lett a magyarosításnak, meg is magyarosította a perifériákat, kulturáltabb szellemi táplálékot nyújtott a liget közönségének; az öreg Föld sok érzékkel és jóakarattal szolgálta meg a város szubvencióját. a főváros tulajdona és azt negyven évre, azaz 1947-ig Föld Zsigmondinak bérbeadja. A szer­ződés szerint Féld, Zsigmond köteles ott csak magyar nyelvű előadásokat rendezni, általában a magyar kultúrát szolgálni, egész éven át he­tenként legalább három előadást tartani, ki­véve a téli hónapokat, amikor háromhavi szü­netet tarthat. A főváros hozzájárult ahhoz a kikötéshez is, hogy ennek a területnek a kör­zetében más színház nem működhetik. A szerződés szerint Föld Zsigmond köteles az épületet jókarban tartani, az átalakításokat elvégeztetni, a közterheket, adókat stb. fizetni és azonkívül haszonbér címén évente kétszer egy-egy húszkoronás aranyat a főváros pénz­tárába befizetni. Ez a két arany­ természetesen csak jelképes „haszonbér" és az úrbéri jog elismerése. De a Föld­színház ezt a csekély „házbért" sem fizeti. A háború előtti időkben a főváros évi tizenkétezer korona segélyt is adott a színháznak, azonban 1913 után ezt a­ segélyt beszüntették. A szerződés szerint a bérlő köteles jó erőket szerződtetni, a jó ízlés­nek megfelelő színdarabokat előadatni és álta­lában a magyar színházi kultúrát fejleszteni. A lezüllött színház Az utóbbi években, — ez a főváros illeté­kes ügyosztályának véleménye is! — Földek ezt az utóbbi kikötést nem tartják be semmi­képpen. A ligeti aréna teljesen lezüllött és teljesen le is járta magát. Publikuma nincs, ami pedig színpadán történik: szégyene a magyar színészetnek. „Schlesinger Manó esete Lefkovics Katóval“, „Nem tudok én zsidó nélkül élni“ és több más ilyen remekmű adja műsorát, nívótlan darabok, nívótlan elő­adások, elhanyagolt színpad, szedett-vedett társulat, zenekarnak csúfolt malacba ml­a: ezek a ligeti aréna előadásainak külsőségei és belső értékei csúfjára a magyar szónak és csúfjára minden ízlésnek, leült urának, ní­vónak. Ezt nem szabad a városnak tovább tűrnie és nem szabad szubvencióval istápol­­nia. A ligeti kőaréna városi objektum, vá­rosi vagyon, kötelessége tehát a városnak, hogy­ ezt a vagyont a végromlástól, az anyagi és erkölcsi pusztulástól megóvja. A ligeti arénában azáltal jutottak ennyire a dolgok, hogy­ az érdemekben gazdag Föld Zsigmond megöregedett, sokat betegeskedik és elsőszülött fia, Föld Mátyás kisajátította ma­gának és a maga céljainak a ligeti színpadot, pedig a szerződés át nem ruházható és az ki­zárólag Fenl Zsigmond nevére szól. A Matyi fiú páratlan ízléstelensége és nívótlansága zü­l­­lesztette le az öreg Föld színpadát a mai nívóra; penetráns bohózatai, színművei é­­operettjei mételyeztek meg itt mindent, köny­­nyelműsége juttatta oda a Feld-arénát, ahol most van. Ez az állapot pedig tűrhetetlen. Ezt foly­tatni: bűn. A város csináljon rendet sürgősen, csináljon rendet azonnal a ligeti aréna körül. Ha honorálni akarják a­z öreg Feld Zsigmond érdemeit , ez ellen nincs kifogása senkinek. Hagyják meg neki az arénát és a szubvenciót, de tegyék kötelességévé, hogy művészeti igaz­gatót szerződtessen, hozzáértő, nívós embert, aki megszervezi majd az állandó társulatot és repertoárt csinál. A tizenkettedik óra utolsó percei ezek: cselekedni kell azonnal, rendet kell csinálni minden kímélet és minden szenti­­mentalitás nélkül. Két arany évi bér Az István-út és az Aréna-út sarkán lévő fő­városi telken 1900-ig a fából épült színkör állott. Feld Zsigmond 1906-ban azt az ajánla­tot tette a fővárosnak, hogy a rozoga épít­ményt lebontatja és helyette egy kőből épült színházat létesít, de kérte, hogy amik ellené­ben az épületet negyven évig bérelhesse. A fő­város 1906-ban meg is kötötte a szerződést Feld Zsigmonddal, amely­ szerint a kőépület HUSZÁRFOGÁS A Fővárosi Művész Színház operettbemutatója pénteken este 8 órakor Török Bencő, az utóbbi évek legnagyobb sikerű színpadi szerzője élete főművének tartja a Huszárfogás pompás librettóját. Vincze Zsigmond zenéje a békebeli nagy operettsikerek nívóján tartott ko­moly­, de mégis abszolút népszerű kompozíció. Harmath Imre versei ezúttal is százszázalékos biztosítékai annak az előrelátható óriási siker­nek, melyben Bitter Irén már a próbákon is állandóan nyálszíni tapsok kíséretében brillíroz. Karácsonyi Ily bemutatkozása is méltó feltűnést fog kelteni. Dajbnkát Ilona egy izes magyar parasztasszony szerepében ra­­gy­ogtatja páratlan humorát. Kabos Gyula zupás őrmestere Gőzön Gyula kutyamosója Delly Ferenc hódító magyar huszárszázadosa Ujváry Lajos tábornoka kabinetalakítások. Komlósi Ilona, Eadó, Kubinyi, Nagy Jenő, Jalovetzky egyformán részesei lesznek a pénteki premier biztos nagy sikerének. Jegyek a Fővárosi Művész Színház jegypénz­táránál és az összes jegyirodákban egész nap válthatók. A MIJEJuXUS/­ A Városi Színház sláger operett-újdonsága Premier: szombat, április 12 Egy hírlapi közlemény, amely kevés szóval — sokat mond. íme: Szerzők: Zerkovicz Béla, Török Rezső és Harmath Imre. Tárgyra: az előkelő zsenitk­viteg egy fatális kapcsolata a cirkuszvilág izgalmaival. Főszereplők: Honthy Hanna, Berky Lili, Zilahy Irén, Rátkai Márton, Kiss Ferenc. Díszlettervező: ifj. Oláh Gusztáv, a k­iagr. kir. Operaház főscenikusa. Ruhatervező: a Dénes-szalon. Rendező: Lóránth Vilmos. Karnagy: Kerner Jenő. Legdrágább hely 6 pengő. Jegyek az első 10 előadásra holnap, szerdatól válthatók a Városi Színház pénztáránál és az összes jegy­irodákban. ­ Közgyűlést tartottak a Zeneszerzők. A Magyar Zeneszerzők, Szövegírók és Zene­műkiadók Szövetkezete Husz­ka Jenő dr. elnök­lésével most tartotta évi rendes­­közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Az elnök be­jelentette, hogy a kormány­zó köszönetét fe­jezte ki a szövetkezetnek a jubileum alkalmá­ból kifejezésre juttatott hódolatáért, majd meleg szavakkal búcsúztatta el a szövetkezet három halottját, Fráter Lóránd, Radics Béla és Bátor Szidor zeneszerzőket. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az igazgatóság jelen­tését és a mérleget, amely a szövetkezet nyug­díjalapjának tekintélyes emelkedéséről számol be, majd a közgyűlés Huszka Jenő elnöknek, az egész igazgatóságnak köszönetét fejezte ki az eredményes működésért. Ezután a közgyű­lés újból a régi igazgatósági tagokat válasz­totta meg s a megüresedett két igazgatósági tagságot Eisem­ainn Mihállyal és Szilágyi Lászlóval töltötte be. A közgyűlés mindvégig meleg szeretettel ünnepelte Huszka Jenő el­nököt, akinek fáradhatatlan buzgalma, agili­tása, avatott munkája és örök szeretete súlyt és tekintélyt ad a szövetkezetnek és azt vi­rágzó, komoly kulturális tényezővé fejlesz­tette. .— Békeffy László szerzői estje. A konfe­ranszié, aki a függöny előtt annyiszor mulattatta a közönséget, ezúttal mint szerző jelent meg a dobogón és a Zeneakadémia nagytermét egészen megtöltő közönség, amely mindig szívesen és so­kat tapsolt a konferansziének, nem fukarkodott tapsaival a szerzőnek sem, akinek „Le az álarc­cal" című, szatirikus revürje uralta a szerzői-est gazdag műsorát. Berlinben „Whisky und soda‘ ‘ címmel tavaly nagy sikerrel mutatták be Békeffy­­­nek ezt a revüjét és a hatás a szerzői­ esten sem maradt el. A közönség sokat mulatott a revü vidám tréfáin, kacagtató helyzetein, pompás nótáin és sokat tapsolt Békeffyn kívül a műsor többi szereplőinek, különösen Kökény Ilonának, Szilágyi Marosának, az egyre fejlődő, rendkívül tehetséges Faragó Erzsinek; továbbá: Pethes Sándor, Dénes György és Peti mókáinak. . .Művészest az Erzsébet Királyné Szanató­riumban. Harmadizben rendezett jótékonycélú művészestet Fenyő Rózsi az Erzsébet Királyné Szanatóriumban, s az egyórás műsor keretében, színpad és dekoráció nélkül is művészit és érté­keset produkált. A magas színvonalú műsor kere­tében közreműködtek: Holtág Béla, az Operaház tagja, az „Origina­l" schrammel-kvartett, Szász Ha és a fiatal művészgeneráció néhány igen tehetséges tagja, így Benedek Elemér, Barmi Árpád és Sárosdi Dávkl Gyula. A zongorakísére­­tét Erdőssy László karmester látta el . A Mantin Rouge igazgatósága méltán hirdeti áprilisi műsoráról, hogy ez az utolsó év­tized legnagyobb attrakciója. A Los-V­oy pompás angol énekes-táncos duett mellett Azaiea and Partner spanyol duett versenyez a sikerekben és a berlini Scala pazar szépségű női hármasa, a Ventensen Trió is frenetikus tapsokat arat. Ly F­stra A Fred a negyedik világattrakció, ki­ket minden­­idők legjobb táncszámaként kell be­mutatnunk. A 12 tagból álló Mantin Rosge női csoportja kíséri a műsort, válogatott tudású szép­ségek. A Mantin h­ouge ezen műsort ma este mu­tatta be nagyszámú előkelő közönség jelenlété­ben, akik valamennyien elismeréssel adóztak a műsor kiválóságáért. — „Hajnalban, délben, este“ a Rádióban. Holnap, szerdán, április 2-án este 8.15 perces kez­dettel — a Rádió kiadott heti műsora szerint — a „Maebet" előadása volt kitűzve műsorra. Ez az előadás azonban, a Nemzeti Színházban közbe­jött darabváltoztatás miatt elmarad és helyette Dani Niccodemi nagysikerű darabját, a „Hajnal­ban, délben, este" című szerelmi játékot mutatja be a Stúdió. A darab két főszerepét a Stúdióban is Bajor Gizi és Uray Tivadar játsszák. — Goldm­ark centenáris hangverseny. A Szé­kesfőváros Népművelési Bizottsága április 6-án délután 5 órakor a Pesti Vigadóban rendezendő hangversenyén ünnepli meg a nagy zeneszerző születésének 100. évfordulóját. A hangversenyen a Székesfővárosi Zenekaron kívül Némethiy Ella, a m. kir. Operaház tagja, felvinci Takács An­ce heged­ű­ művésze , és Szedő Miklós operaénekes mű­ködik közre. Vezényel Bor Dezső karnagy. Színházak műsorai Napi műsorok MAGY. KIK. OPERAHÁZ: Gioconda (Nino Piccnhina vendégfelléptével. D. bérlet, felemelt helyárakkal kezdete fél 8 órakor). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Légy jó mindhalálig (V*S).— KAMARA­­SZINHIÁZ: Azra (V48). — VÍGSZÍNHÁZ: Takáts Alice (8). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Ármány és sze­relem (&). — KIRÁLY SZÍNHÁZ: Viktória (1-8). — VÁROSI SZÍNHÁZ: Halványsárga rózz­a (25-ik előadás, kezdete 1/&8). — FŐVÁROSI MŰVÉSZ­­SZÍNHÁZ: A csúnya lány (kezdete 8). — BEL­VÁROSI SZÍNHÁZ: A templom egere (kezdete 8 órakor). -- ÚJ SZÍNHÁZ: Szegény angyalok (kezdete .8-kor). — TERÉZ KÖRÚTI SZÍNPAD: Nagy Endre Salamon Béla, Rajna Alice, Boross Géza Gárdonyi Lajos, Sterczeg Jenő: „Az antenna. betyár44. ..Az utolsó éjszaka*. ..Ártatlan József44. ..Gandhi elindul4*. (Kezdete este 9 órakor.) ~ ANDRÁSSY-ÚTI SZÍNHÁZ: Bajor Gizi Somlay Arthur. Uray. Vaszary. Békeffi. Peti. Kökény. Radó felléptével. A nagyságos asszony álmodik. Braun ki lesz csapva. A sötét pont. A legújabb divat Békeffi konferál. (Kezdete este 9 órakor, vasárnap d. u­. 4 órakor.) — ROYAL ORFEUM: Diane Loyal, 3­830100135 Klatt and Tartner. Illusztrált jazz-kvartett. Henry Saturn. Gallas et Co., Steters Mignon. Sugár Flóri. Érczkövy Sá­­rossy Roikó. (Kezdete fél 9 órakor, vasárnap és ünnepnap d. u. 4 órakor.) •— BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD. (Telefon: 1. 443—76): Mákvirág. Fogat­fogért. Áldott rossz ember. Mi van eladó? III. em. 24. Magánszámok, tréfák stb. (Előadások kezdete fél 6 és fél 9, vasárnap 3­6 és 0 órakor.) Színházak heti műsorai MAGYAR KIR OPERAHÁZ: Szerdán: Lalimé (A. bérlet). Csütörtök: Turandot (Nino Ticcaluga vendégi el léptével, B. bérlet, felemelt

Next