8 Órai Ujság, 1930. május (16. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
!£ 113o *rRs oj '• 'J ///j Mas Pompadour asszonyé élete és halála £ 89} ak pi ■ wTMk% náliullBHlllii Budapest, 1930 május 1. ** *n&#% j^F rLUErC Jwr^B || Csütörtök, XVI. évfolyam 98. sz. g/jy|j ELŐFIZETÉSI ÁRAK: . EGYES SZÁM ÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAFÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ TR, TVATJÁJVÍVI F’MN JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ W RUUIA1HU U1U1L' OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkesztőség: VII. kerület, Rökk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József-keníz 5. Teleformai: József 403—00, 463-07, 403-88, 463—09 Magyar fürdők Százhúszmillió pengőt visznek ki évente külföldre a magyar fürdőzők s ezt a tekintélyes összeget, vagy legalább is egy részét erőteljesebb idegenforgalmi propagandával véli itthontarthatónak Reischl képviselő, a költségvetési vita egyik szónoka. Hogy a magyar fürdőknek intenzívebb propagandára lenne szükségük úgy a külföldi, mint a magyar közönség előtt, ez csakugyan igaz s ha van mód erre a célra a költségvetési előirányzatnál nagyobb summát fordítani, bizonyos, hogy ez a kiadási többlet nem vész kárba. Ám a propaganda önmagában, ha még annyi költséget, fáradságot, ötletet és leleményt fordítanak is rá, aligha tarthat, vissza valamit abból a százhúszmillió pengőből, amit a magyar fürdőzők külföldre visznek. Legfeljebb külföldieket verbuválhat a magyar fürdőkre, de az már nagyon kérdéses, hogy az idekerült külföldiek tapasztalataik alapján másodszor is eljönnek-e?! Márpedig a leghatásosabb propaganda éppen az lenne — és ez nemcsak a külföldiek idecsábítására, hanem a magyarok itthontartására is vonatkozik, — ha fürdőink, nyaralóhelyeink kényelemben, szórakozásban, higiéniában, kultúrában olyant nyújtanának, hogy reklámötletek nélkül, a közönség hazafiasságára való appellálás nélkül is látogatókat vonzzanak. A fürdőszezon küszöbén állunk és, sajnos, mint már annyiszor, most seon mérnék nyugodt lelkiismerettel leírni, hogy a magyar fürdők mindazt a kényelmet és európaiasságot nyújtják, melyre teljes joggal tart igényt mindenki, akár magyar, akár külföldi, aki nyaralni megy. Való igaz, hogy a propaganda hatalmas fegyver, de a propaganda minden ötletessége gyenge ahhoz, hogy komoly eredményt produkáljon, ha ott nem áll mögötte magának a fürdőnek becsületes törekvése a reklám igazolására és hitelesítésére. . . Elmondhatjuk ezt fürdőink, túlnyomó részéről? A Balatonról például, mely nemcsak a maga természeti szépségével, hanem geográfiai közelségével is hivatott lenne, hogy legalább a magyar nyaralóközönség nagy tömegeit magához vonzza? Várjon nem szívesen költené-e pénzét a magyar publikum a magyar Balatonon, ha mindazt megkapná, ami az üdülés néhány hetét kellemessé teheti? Hogy mégis százhúszmillió"pengő* "vándorol ki évente az országból nyaralás címén, ezt talán mégsem annyira a propaganda hiánya okozza, mint inkább azok a hiányok, melyek, fájdalom, bőven találkoznak a magyar fürdőkön, akár hygienikus intézményekre, akár a kényelemre, akár a legelemibb fürdőkultúrára gondolkolunk. Az árakról nem is szólva, melyek sehogyan sincsenek arányban a nyújtott „élvezetekkel*'‘. Propagandát? Igen! De ugyanakkor egy kis buzgalmat és igyekvést a fürdők vezetői, bérlői és tulajdonosai részéről, hogy a közönség szívesen menjen nyaralni a magyar fürdőkre. Bethlen a vámtarifa revíziójáról, az iparpártolásról és a mezőgazdaság megsegítéséről A vámtarifa jó volt, mikor készült, de nem lehet örökéletű Kiküszöbölik a tarifáiig anomáliákat . A miniszterelnök beszéde a Ház mai ülésén (Saját tudósítónktól.) A képviselőhöz mai ülésén írttól Gaszton beszéde után Bethlen István gróf emelkedett szólásra és beterjesztette a legfőbb állami számszék jelentését 1929—30. évi költségvetés elsőfeléből származó eltérésekre vonatkozóan. — Felhasználom.az alkalmat, — mondotta a miniszterelnök, — hogy felszólalásom kapcsán néhány megjegyzést tegyek Chptl. Gas., tán képviselő úr beszédére. Nem kívánok kitérni annak egész anyagára, mert, sajnálatomra, beszédének első részét nem hallottam, hanem csak arra akritkána , akarok reflektálni, amelyet a kormány , közgazdasági politikájára, vonatkozólag' mondott. A képviselő •— Nem oszthatom fi.' képviseőtársam felfogását és szemrehányását abban sem, amit a múltra nézve hangoztatott. Az ő történelmi beállítása teljesem' hájmal Mutóztassék viszszagondolni'arra az időre,' áraikor a kormány a vámtarifát megalkotta. Akkor domborodott ki, hogy Magyarország a trianoni szerződés következtében kilép a monarchiából, gazdaságilag is önálló állam ,de ez is önálló vámterülethez jutott. Képviselőtársam, több mint húsz éven át élt amagyar parlamentben velem együtt, akkor, amikor a magyar közvélemény és elsősorban a függetlenségi párt követelte az önálló vámterületet abban a meggyőződésben, hogy azni mint nyújt arra is, hogy önálló magyar ipar alakulhasson és a magyar ipar létesítése révén harmonikus közgazdasági élet fejlődhessék ki. . — Tisztelt képviselőtársam a függetlenségi párt tagja.-volt és tudja, hogy milyen nagy harcok voltak és milyen várakozással tekintettaz ország az önálló vámterület élé. Nem természetes következménye volt-e annak, hogy • - - az önálló vámtarifával együtt • önálló iparpártolási politikát követeltünk? Az akkori vámtarifával azt céloztuk, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek az iparosításhoz múlhatatlanul szükségesek, szükségesek ahhoz, hogy Magyarországon az ipar fejlődhessék és megeöresödhessék. A vámtarifa ezt a célt és ezzel ’■együttrajkőz, gazdaság érdekeit is szolgálta, ebben természetesen a mezőgazdaság érdekeit is’. ‘ Akkor a vámtarifa megalkotása idején a világgazdasági helyzet egészen más volt, mint most. A háború következtében a mezőgazdasági termelés, hanyatlott, a termésátlagok kisebbek lettek és a mezőgazdasági termények elhelyezése semmiféle nehézségbe ' nemütközött. V vissza kellgondolni ,arraaz időre, amely úr szerint a kormány helytelenül jár el, ami,kor iparpártolást követ. Teljesen egyetértek abban a képviselő úrral, hogy az a vámvédelem, amellyel a magyar ipar rendelkezik, revízióra szorul és ezt a téren már a kezdeményező lépéseket a' magam részéről meg is tettem. . .Nem teheti tehát senki' szemrehányástabban a'tekintetben, hogy abban a' percben,amikor "a szükségét felemerjük annak, hogy bizonyos változások következzenek be a politikának azon részében, amely a vámtarifa mérséklésére vonatkozik, « '^kezdeményezést. s elmulasztottuk volna, .. • . . . a mezőgazdaságnak konjunkturális • ideje — A harmadik körülmény, amelyet szintén figyelembe kell venni, hogy ez a komáy a kötött gazdasági rendszer idejében vette át az ország irányítását. Kötött gazdálkodásvolt akkor Magyarországon és ez a kormány volt az, amely a kötött gazdálkodást megszüntette, a kivielt tilalmakat felfüggesztette és pedig elsöttek, az európai államok között. Ne mértóztassanak, elfelejteni, hogy, ez oly időben történt', amikor ■' ínézi; itt a parlamentben, issúlyos hangok ,és kritikák hangzottak el amiatt, hogy a kormány igen korán lépett ebre a térre és igen korán szüntette meg a kötött gazdálkodást. Nem szabad'figyelmen kívül hagyni ezt a kormányt, amikor e kérdésről van szó. Bethlen István gróf miniszterelnök : Kereskedelmi, szerződéseket, nem tudunk' egyik napról a másikra létesíteni." Én már'több sztb'fikr kifejtettem, hogy a vámtarifánál revízióra hívom szükség és több ízben hangsúlyoztam,hogy ebben az irányban a kezdeményező lépésekmegtrétenni. Ismétlem, hogyha ebben is a tekintetben késedelem van, akkor ez elsősorban annak köszönhető, hogy a mai napig sem tudjuk, hogy a mezőgazdasági érdekeltségek milyen vámtételek revíziójára helyezik elsősorban a súlyt. Azt mondja Gabál Gaszton, hogy mi szoktattuk le a külföldivevőket, hogy magyar mezőgazdaaságú cikkeket vásároljanak. Ezzel a szemrehányással minket nem illethet senki. Az utolsó években volt és amikor senki sem tételezte fel , am f Nándor Pál: Ohó, feltételeztem! Bethlen István gróf: Feltételezni lehetett, hogy a konjunktúrát, dekonjunktúra fogja követni, de képviselőtársam nem vetette és nem is vethette a kormány szemére, hogy nem láhatta azt, hogy két vagy három év múlva az amerikai verseny folytán milyen verseny fog előállani. Sándor Pál: Be fogom bizonyítani, hogy akkor is feltételeztem. Bethlen István gróf miniszterelnök: Az utólagos bölcselésekben, és jóslásokban mindig nagy szökött lenni a képviselő úr. (Derültség a jobboldalon és a középen.) Azt, hogy konjunktúra állott fenn akkor a magyar mezőgazdaság szempontjából, senki sem vonhatja kétségbe. Visszavetíteni a mai állapotot arra az időre nem lehet. Mások voltak a közgazdasági állapotok, a perspektívák, a gazdaságii helyzet. A vámtarifát nem abban a reményben terjesztettük be, hogy az a világ végéig megmarad. Miután az európai ipari államok többékevésbé rá voltak szorulva az agrárterméknyekre, ezeknek vámtételeit arra a mértékre kívántuk visszavezetni, amely a magyar gazdasági életnek és elsősorban a magyar mezőgazdasági érdekeknek megfelel. Gaál Gaszton: Több, mint két év ótaváltozatlan a helyzet és nem történt semmi. Balsay Károly: Nem az érdekképviseletek,'hanem a kormány dolga ez.'; '• • Bethlen István gróf miniszterelnöki Éppen az ellenzék támadta a kormányt, hogy az'érdekképviseletek meghallgatása nélkül kíván egyes kérdéseket megoldani. Ami ezekben a kérdésekben az érdekképviseleteket kívánjuk elsősorban meghallgatni és csodálom, hogy éppen az ellenzék az, amely figyelmen kívül akarja hagyatni az érdekképviseletek kívánságait. (Zaj a jobboldalon és a középen. a kormány törekvése arra irányult, hogy a mezőgazdasági exportot fej-í lessze, támogassa és elősegítse. Ebben a tekintetben minden eszmét és gondos latott,amelyet lehetettek vagy előterjesztettek. Hogyan keletkezett a vámtarifa? Ez a kormány elsőnek szüntette meg Európában, a kötött gazdálkodást A vámtarifa revíziójára szükség van A mezőgazdasági export fejlesztése