8 Órai Ujság, 1930. május (16. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

CSÜTÖRTÖK 4. OLDAL ÓRaiujsAG A belügyminisztérium tisztviselői tiltakoznak meggyanusításuk ellen .(Saját tudósítónktól.) A belügyminisztérium tisztviselőhara a következő nyilatkozatot jut­tatta hozzánk: —‘A Dagály­ utcai rendőri lakótelep építke­zési ügyével kapcsolatban a budapesti királyi Ítélőtábla előtt 1930 április 24-én lefolytatott sajtóper tárgyalása folyamán a vádlott védője, dr. Halász Lajos ügyvéd, védőbeszédében azt a kijelentést tette, hogy a sajtóper törvény­­széki tárgyalását követő időben megjelent nála a belügyminisztérium egyik magas állású tiszt­viselője, aki a bűnperről akként nyilatkozott, hogy beavatottak szerint a perbeli megállapí­tások non mindenben fedik a valóságot.­­ Minthogy dr. Halász Lajos a nála ál­lítólag eljárt tisztviselőt nem nevezte meg, kijelentésével a belügyminisztérum vala­mennyi tisztviselőjét a nyilvánosság előtt olyan cselekedet elkövetésének gyanújába ke­verte, amely valóság esetében nemcsak a köz­tisztviselői etikába ütköznék, hanem fegyelmi sőt esetleg büntető következményeket is von­hatna maga után.­­ Valamennyi tisztviselő, aki a jelzett időben és azóta a belügyminisztérium kebelé­ben működött, írásbeli nyilatkozatban jelen­tette ki, hogy a védő által említett — elíté­lésre méltó — eljárásról nincs tudomása, ab­ban nics semmi rétj­e és az azzal való meg­­gyanusítást felháborodással utasítja vissza. — Mindezekből kitűnik, hogy dr. Halász Lajosnak a főtárgyaláson tett előbb említett állítása a valóságnak nem felel meg. A faVartel fiadat üzent a faJiereszcedeknek, akik neracinzzel választolnaik­ a fiadüsenetre Csefi és román fatermelője trom­fa a magyar fafogyasztás ellen ! Ötezer munkás építi a Nemzetközi Vásárt Kelórás bolyongás az épülő vásárváros területén . A Vigadói ruhatártól az Iparcsarnokig (Saját tudósítónktól.) A magyar külkeres­­kedelemi mérleget, mint ismeretes, Magyar­­ország rovására döntően befolyásolják azok a hatalmas pénzösszegek, amelyeket fáért va­gyunk kénytelenek fizetni a romániai és cseh­országi termelőknek. A trianoni békeszerződés elszakította erdeinket, viszont a magyar fater­melés még korántsem fedezi a faszükségletün­ket. Ezért évenként többszáz millió pengő megy ki tőlünk az utódállamokba tüzelő-, épület- és szerszámfáért. A magyar gazdasági élet szem­pontjából tehát nem lehet közömbös, hogy a faárak alakulásába milyen tényezők folynak bele, nem játszanak-e szerepet ebben a tekintetben olyan tényezők, amelyeknek működése ellen a magyar fogyasztóközönség nevében jogosan lehet kifogást emelni. A magyar fakereskedők most­ erőteljes ak­cióba léptek egy Budapesten létesített szer­vezet ellen, amely a múlt esztendőben kezdte meg Budapesten a működését. Tű­zifabeszerző és Értékesítő Részvénytársaság, röviden TÉR, ennek a szervezetnek a neve, amely voltakép­pen nem más, mint maga a tűzifakartel. Kö­zel egyéves működése után most kerültek egy­mással élesen szembe a tüzifakereskedők és a tüzifakartel. A vád a kartel ellen az, hogy teljesen monopolizálni akarja a magyar tűzifa fakereskedelmet, el akarja tá­vonni a magyar kereskedőktől a közvetítőhalmot és az árakat diktatórikuséin akarja irányítani. Sokszáz fakereskedőt érint a fakartel működése és mint a kereskedők mondják, ha a kartel a mai politikáját tovább folytatja, úgy rövidesen tönkremennek a ma­gyar kereskedők, mint ahogyan már eddig is tönkrement számos kereskedő és ügynök. A kartel mellett néha azt az érvet szokták felhozni, hogy szükség van a működésükre, mert a kartel mindig szabályozza és biztosabbá teszi a termelést. A magyar gazdasági élet szempontjából azonban ez az érv a tüzifakar­­telnél elesik, mert nem a magyar, hamm a cseh és a román termelést szabályozza, a cseh és a román termelőket tömöríti magában. A múlt évben alakult meg a Tűzifa­beszerző és Értékesítő Részvénytársaság, amely tulajdon­képpen cseh elgondolás volt. Az alapítók az­után bekapcsolták a román termelőket. Ez an­nál könnyebben ment, mert a román fa Ma­gyarországon nem volt versenyképes s a kar­tel megalapítói azzal érveltek, hogy a kartel majd versenyképessé teszi­­ft román fát is. így alakult meg a tüzifakartel, amelynek sikerült a cseh és román fatermelők 40—50 százalékát magába tömöríteni. Egy kartelnek természetesen soha sincse­nek altruista céljai és így a Budapesten megalakult tüzifakartel is azzal kezdte mű­ködését, hogy vagononként 40 pengővel felemelte a tűzifa árát. Ezzel a ténykedésével egyszerre legalább hat millió pengővel lett szegényebb a magyar fogyasztóközönség. A fakartel egy ideig nem tett mást, minthogy Budapestre hozta, a cseh és román termelők fáját és azt eladta a kereskedőknek. Később azonban a keres­kedők nagy megdöbbenésére nyilvánvalóvá lett az a terve, hogy teljesen kikapcsolja a kereskedelmet, hogy a közvetítői szere­­t is sa­ját, maga keresse meg. Ez a cél vezette, ami­kor megalakította az úgynevezett Kalória Részvénytársaságot, amelybe hét nagy bu­dapesti gőzfavágó céget vont be. Több fa­vágócég nem akart belépni Aa Kalóriába, amire a Kalória azzal válaszolt, hogy máról holnapra mázsánként 50 filllérrel leszállította a fa árát. Az enyhe tél amúgy is súlyosan érintette nemcsak a fakereskedőket, de a favágókat is és így ez a nagyarányú árleszállítás olyan veszteséget jelentett a számukra, hogy vé­gül nagyrészük kénytelen volt szintén elfogadni a Kalória felhívását. Hogy e győzelem után milyen lesz a TÉR árpolitikája, az a jövő titka, így a fakartel, amelynek egyik alvállalata a Kalória, most már magában egyesíti a cseh és román termelőket, továbbá a budapesti gőzfavágókat, de teljesen kikapcsolta a ke­reskedelmet. Budapestre érkezett értesítések szerint most szervezik a vidéket is. A Kalória tagjai szerződésileg kötelezik magukat, hogy csak a TÉR-től vesznek fát és a szerződések súlyos penálékat kötnek ki azokkal szemben, akik máshol vásárolnak. Ilyen körülmények között most már cseh és román termelők szer­vezete áll szemben a magyar fogyasztóközön­­séggel és saját maga keresi meg azokat a jöve­delmeket, amelyek eddig számtalan magyar családot illettek. (Saját tudósítónktól.) Cigarettapapír-, gumi­sarok-, autópneumatik-, pótkávé-reklámok a Ste­­fánia-úti fákon: csalhatatlan jele annak, hogy készülődik a tavaszi vásár. Tizenötméteres ár­­bócokat emelnek a magasba bórukkozó munká­sok, már csak néhány nap és megnyílik a Vásár. Érdekes kép a vásár területe. Hogyan épül, hogyan keletkezik, alakul ki a vásár­város. Ha, alig pár nappal a megnyitás előtt, a legkülön­bözőbb stádiumokban találjuk az egyes objek­tumokat. Kétórás barangolás, így is csak kutyafuttá­ban lehet végezni. (Hát még ha majd kész lesz minden.) Festők, ácsok, asztalosok. Kalapácsolnak, sze­gecselnek, drapériákat húznak. Mint egy moziváros. Sziámi pagoda kontúrjai mellett haragoskék ben­­zinkút. Gyantaszag. Aztán: dinamók, malteres tragacsok, görög oszlopsor, téglahalom, weekend­­ház, gerendák, cementzsákok, perecesek, műkő, nád, gipsz, munkászubbonyok. Bent az Iparcsarnokban lélekzetelállító sürgés­­forgás. Hangyaboly. Zúg, zümmög az óriási ku­polában a munka zaja. Varrógép zakatolva fér­ces zsákvásznat, fűrész hörögve harapja a desz­kák illatos húsát, sisteregve fuldoklik a fúró, száguldva kanyarog a vásznon a cégtáblafestők ecsetje. Óriási Cordatic ballonkerék. Mousseline pom­pás Niagarája omlik alá a magasból. Doug a szomszédos vörösrézkazán. Weiss Manfréd kétfedelű sportrepülőgépe. A propeller vászontokban, mint egy tennisz­­rakett. A szárnyak alatt, gyaluforgács-ágyon szalonnázik két overallos. Emeletmagas fazék­­piramis. Vörös, kék, fekete fazekak. A kis utcák még meglehetősen üresek. Nyers vászonfalak. Nyers pódiumok. Egy helyen már szól a gramofon. (Tízórai szünet.) Hét­­méteres hosszú vörös nyilat cipel a vállán négy apró emberhangya. A szem eltéved itt A dimen­ziók megszokott rendje felborul. Fanyar illat. A szűcsök utcája. Egy oszlopos tornácot fehér-fekete báránybőrből tapétáznak. kg a munka a kezek alatt. Sietni! Sietni! Egy­más melletti boxokban kályhákat tapasztanak. Ál-kadallók alakulnak ki, óriás ládákban (Nicht stürsen!) vár a csomagolásra rengeteg majolika. Balkonrács arany-lila-vörös képkeretekből. Bőr­­köté­lyes legények dagadó­ vonagló izmokkal hur­colnak palackzöld páncélszekrényeket. A Lingel­­bútorosztály fölött filigrán vitorlázó repülőgép. Rémes vízió. Egy sötét sarokban egymásnak dőlve csupasz, csonka emberi testek. Kar, láb nélkül. Kirakati babák. Ezüst cipőben, lakk­­pumpiben,­­zöld, lila etonnal. Feketetrikós férfiak borzalmasan lefejezve. Most... Megmozdul egy alak. A tulajdonos. Ja úgy, pardon. Misztikus feliratok. „Fran Jntiprotaprint.‘ ‘ R­ébusz. Megoldása majd vasárnap, ha látjuk, milyen tárgy kerül a felirat alá. A hátsó pavillonban Gschwindt torpanó pari­­pája bigáján zord mosollyal és snapszos üveg­gel fogad a gladiátor. Itt a vörös-sárga Vaneza-kiállítás már finishel. Futkosó?, szalad­gálás. Egy vörös Boons-kakaó reklámtorony árván, elveszetten lábatlankodik. Akkora kon­zervdoboz, hogy Diogenes családostól beleférne (130X120 cm). Nádfedelü kekszpalota. Egy­­hordó csiriz. Kilószám vásárolják. Más reklám­­palota tetején óriás földgömböt szerelnek fel. A munkások pihennek s felborítják az egész eklip­tikát: a déli pólus vastartóján Venezuela pihen. Odakint a gasztronómia legszélesebb frontja: debreceni mezesbábsütő, orth. kóser kolbász­áru, szmirnai füge. Fogpiszkálóként töri ripittyára az alája rakott collos deszkákat egy többtonnás úthengerelőgép. Nagy publikum. Srácok. „Laci, vegyek neked egy ilyen hengert?“ Szabályos vasúti szemaforba most vezetik a­ villanyvilágítást. A jelzőlámpa ébred, zöld szeme hunyorog, csodálkozik, milyen szokatlan millióbe került. Körülötte rejtélyes rendeltetésű, építkezések nőnek ki a földből, fantasztikus for­mák nyújtóznak a magasba, kápráztató színek, százféle anyag. A vásárváros testén­ek idegközpontja , a vásárvezetőség irodája. Érdekes adatokat mond el itt dr. Anker György sajtótitkár küzködve a szabadjegyesek szó- és levélben és telefonos ostromával. (Ilyenkor látni, hány „igényjogosult" van ezen a téren is.) Szóval, 1500 kiállító 75.000 négyzetméter területen. (Tavaly 69.000 négyzetméter.) Be­épített terület 19.000 négyzetméter. Az első­­vásár 1906-ban volt és SS kiállító 228 négyzet­­■méteren, a Vigadó ruhatárában, — ahol ma a menetjegyiroda pénztárai vannak — állított ki. Akkor 4000 látogató volt, tavaly 400.0000. Ma 5000 munkás dolgozik itt. Több mint 200 szakma állít ki. Itália, Francia­­ország, Görögorsszág, Jugoszlávia és Lengyel­­ország önálló pavillonokat építenek. Egyes cégek tizenöt külföldi államot képviselnek. Csilingel a telefon. A pomázi „Méhészek és Partók Fnciszitők Közlönye“ sürgeti a tisztelet­­jegyeket. Martalékul hagyjuk a kitűnő Anker doktort. Kint új csodák. Két óra alatt egész frappáns, új épületek keletkeztek. Amerikai tempó. A Nemzetközi Vásár óriási lépésekkel épül, készül, hogy a megnyitás napján büszkén számoljon be a magyar ipar és kereskedelem invenciójáról, alkotásairól, a magyar tehetségről. (dr.) ) legszebb ftlapittatott 1854 |$ PAP­__ f! , NI. 1 mmUk LEGOLCSÓBB | I® PAP 5 Kárpitosóra, vas-és 5 rá­i­fonttiara­i szőnyeg, pokróc, függöny, A ágy- és asztalterítők, a \ gyerm­ekkocsik, nyugszékek * s mindem kivitelben kaphatók | Wittiner János \ JI Budapest, Erzsébet Körút 20 ■ | Nagy köpés árjegyzék ingyen és bérmentve i­sj Természetesen a magyar kincstár sem jár elő­nyösen ezzel a cserével, mert egyetlen rész­vénytársaság adója jóval kevesebb ,mint annyi magyar kereskedőegzisztenciáé. A fakereskedők egy része legutóbb gyűlést tartott, amelyen a kartel problémájával fog­lalkoztak. Ezen a gyűlésen elhatározták, hogy a kartel fojtogatásaival szemben a legmes­­­szebbmenő módon védekeznek. Megválasztot­tak egy öttagú bizottságot az akció vezetésére. Memorandumot is készítenek az illetékesek számára, amelyben rámutatnak arra, hogy a magyar gazdasági élet tekintélyes jövedelemtől esik el a TÉR működése Szünidei Leány üdülőtelep Carola von Castaly mindenféle sportágazattal, kívánatra nyelvoktatással, bécsi államilag vizsgázott tanárnők részéről, UNTERACH am ATTERSEE, Salzkamm­ergut (Interurbán telefon: 39.) saját birtokon, közvetlenül a tó partján, saját fürdőintézettel, csónakokkal, stb. A leglelkiismeretesebb, szeretetteljes felügyelet, naponta ötszöri, kitűnő, bőséges étkezés. Carola von Castaly Wien­ Leánynevelőintézet, Továbbképző-, Nyelv- és Zeneiskolája. Felvilágosításokat ad és prospektusokat készséggel küld 1930 július hó elsejéig az igazgatóság és tulajdonos . Wien, Vill., Langegasse IVr. 65. (Interurbán telefon: A. 27—4—22.) 1930 MÁJUS 1 révén. Elmondják, hogy a TÉR vezetői nagyobb árai a román és cseh érdekeltségek budapesti m­eg­­bízottai, vagy olyanok, akik a szakmától eddig teljesen távol állottak. De rámutat a memo­randum arra is, hogy a fakartel működése a magyar fatermelésre is veszedelmes. Miután ugyanis a fakartel teljesen monopolizálja a magyar piacot, a magyarországi termelők közül máris többen abbahagyták a termelést, mert attól tartanak, hogy a kartel működése miatt nem tudják a fát elhelyezni. A fakereskedők ezt a memorandumot el fogják juttatni az ille­tékes szakminiszterekhez is. ­ Felmentette a bíróság Pázmándy Dénest nemzetgyalázási b­űnperében. Egy délelőtti lapban Pázmándy Dénes cikket írt, amely­­nek tartalma miatt az ügyészség nemzetgyal­­ítás vétsége címén vádat emelt a szerző el­­len. A törvényszék Töreky-tanácsa előtt ma Pázmándy Dénes elmondotta védekezését s a perbeszédek után a törvényszék felmentette a vádlottat. Az indokolás szerint a cikknek egész tartalmából kivehető, hogy a vádlottól távol állott a magyar nemzet megsértése és így bűncselekmény hiányában fel kellett menteni. Ingatlanforgalom. Április 21-től április 27-ig a következő nagyobb ingatlanátruházások történtek: Sándor Fülöpről Gaál Elemér és ne­jére I., Kelenföld 4655. hrszám, 20.000 pengő­ért, Zsiga Zsigmondnéról Máhrer Arnoldra III., Filatori 18.761. hrszám, 49.000 pengőért, Feld­­mann Aladárról dr. Korányi Barnabásra III., Timár-utca 22., 72.000 pengőért, Bodonyi Albert­ráéról Kaponi Jánosra III., Bécsi-út 28., 42.000 pengőért, Müller Istvánról Szalézi Kongregá­cióra III., Bécsi-út 179., 34.800 pengőért, Ossz Sándor és nejéről Schwartz Gáborra III., Kis­korona-utca 64., 45.000 pengőért. Kosztpénzeket kedvező kamatozás mellett elfogadok Faradi Balogh Con­stantin banktíztete Budapest, VIII,Baross­ utca ,2. szám Te beio: JóaMf icőõk» — kvajit is 4t év

Next