8 Órai Ujság, 1930. június (16. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-01 / 123. szám
VASÁRNAP 4« OLDAL ÓMiujsÍG Mezőgazdaságunk elvérzése az ország gazdasági csődjét hozná magával Közérdek a gabonaáraknak olyan színvonala, amely felülmúlja a termelés költségeit A kormány cselekvéssel segíteni akar mezőgazdasági termelésünk legnagyobb baján, amely abban rejlik, hogy a gabonaárak a nagy tengerentúli verseny folytán a termelési költségek alá estek. Bármilyen módszert válaszszunk is a termelési költségek és az eladási árak között fennforgó különbözet kiegyenlítésére, egy dolog bizonyos: hogy e különbözet az egész összesség terhére esik. Vitán fölül áll, hogy a mezőgazdaság megmentése nagy, általános nemzeti érdek. Ennek az érdeknek megvalósulása országos áldozatokat kíván. Biztosítani a búzának, a rozsnak a nyomott világpiaci árnál magasabb eladási árat nem lehet másként, mint az egész ország megterhelésével. Ingyen, semmiből, tehermentesen a gabonaárakat feljavítani lehetetlenség És mégis most, hogy végre gyakorlati lépés történik a nagy cél megvalósítására, ugyanaz az ellenzék, amely eddig a mezőgazdaság súlyos helyzetéből törekedett politikai tőkét kovácsolni a kormány ellen, támadási felületet keres a bejelentett gabonaárjavító politikával szemben és azt abban véli megtalálni, hogy kifogásolja a fogyasztás általános megdrágítását. Holott egészen nyilvánvaló, hogy magasabb gabonaárat csak a fogyasztás megterhelésével lehet előidézni. íme, Németország, Ausztria, Csehszlovákia a gabonavámok újabb óriási emelésével törekszenek megvédeni a maguk mezőgazdasági termelését, oly magasra emelvén a gabonavámokat, ami az ottani igen súlyos termelési költségeknek megfelel. Természetes, hogy a gabonaárak ezekben az országokban a vámvédelem határáig fognak felemelkedni és ezzel az országok fogyasztását megdrágítani. Pedig ezekben az államokban a mezőgazdaságnak nincs is oly sorsdöntő jelentősége az egész nemzeti gazdálkodásban, mint nálunk, lévén ezek az államok elsősorban ipari államok, amelyekben a lakosság túlnyomó része az élelmezés szempontjából fogyasztó, nem pedig termelő. És mégis, ők a kisebb jelentőségű mezőgazdaság érdekeit a túlnyomóan ipari lakosságból álló fogyasztás igen súlyos megterhelésével tartják szükségesnek megvédeni. Holott mind a három államban igen erős szocialista pártok vannak, amelyek a munkásság életviszonyainak javításán dolgoznak és, a megélhetés drágaságával szemben a legeélyesebb ellentállást fejtik ki. Ott azonban a mezőgazdaság megvédésében általános gazdasági érdeket látnak még a szocialista pártok is és senkinek sem jut eszébe, hogy a „fogyasztás megkímélésével” akadályozzák a mezőgazdaági termelés rentabilitásának biztosítását. Nálunk Magyarországon ellenben a mezőgazdasági termelés elsődleges fontosságú, mert hiszen a lakosság legalább kétharmadának megélhetési forrása és mert Csonkamagyarország mezőgazdasági exportállam, amely gabonatermelésének egy részét feltétlenül exportálni kénytelen. Ehhez képest a magyar gabonaváma belföldön egyáltalán nem érvényesülhet és a magyar gazdának még az a vigasza sincs, hogy a világpiac alacsony áralakulása szerint igazodó nyomott exportárakért magát idebenn a belső fogyasztásban kialakuló magasabb belföldi árakkal kárpótolhatná. Úgy az exportár, valamint a belföldi fogyasztási ár a kínálat és kereslet szabad játéka mellett éppen ezért olyan alacsony, hogy alatta marad a nagyon megdrágult termelési költségeknek. Ezt egy ország hosszabb időszakon keresztül el nem bírja és mezőgazdaságunk elvérzése Magyarország gazdasági csődjét hozná maffiával. Ezért közérdek a gabonaáraknak olyan színvonala, amely felülhaladja a termelés költségeit. Már most e feltétlen szükségszerűség megy fontolásából természetesen következik, hogy a közérdek biztosítását az összesség, az egész ország viselje. Itt is ugyanaz az eset, mint az iparfejlesztésnél, amelynek egyetlen hathatós eszköze: a vám elkerülhetetlenül megdrágítja a fogyasztást és így szintén az összesség terhére esik. Az ipari vám nélkül olcsóbbak volnának ugyan az iparcikkek, de elpusztulna, vagy legalább isfejlődésképtelenné válnék a magyar ipar. Nagyon rossz politika volna éppen ezért a „fogyasztás olcsóbbítása“ érdekében teljesen eltörölni az iparvámokat és ezzel megölni az ipart. Ami azonban az egyiknek jogos, az a másiknak méltányos. A mezőgazdaság egzisztenciális érdeke a termelési költségeket meghaladó gabonaárak biztosítása. Mégpedig nem elegendő az exportárak alacsonyságának valamelyes ellensúlyozása, — ami végeredményben szintén csak az összesség áldozatából kerülhet ki, — hanem feltétlenül szükséges a sokkal nagyobb mérvű belső fogyasztásban is biztosítani a rentábilis gabonaárakat. Ezt célozza a kormány értékesítési programja. És ha megfelel is a valóságnak, hogy ezt a magasabb belföldi gabonaárat végülményben valamiképen a fogyasztásnak kell viselnie, ez az áldozat az egyesekre nem lehet súlyos, mert az ártöbblet eloszlik a fogyasztók sok millióira, úgy, hogy végeredményben egy-egy háztartásra jutó többlet elenyészően csekély. De a legelemibb megfontolás is kétségtelenné teszi, hogy a fogyasztásra rótt ez az áldozat is feltétlenül megtérül abban, hogy a mezőgazdasági népesség termelésének rentabilitása, gazdálkodásának eredményesebbé válása folytán vásárlóképességében megerősödik és ezáltal éppen azok a rétegek jutnak termelői minőségükben nagyobb bevételhez, amelyek fogyasztói minőségükben áldoztak a mezőgazdasági termelés jövedelmezőbbé tételére, a városok ipari lakossága, kereskedői, s ezeknek munkásai és alkalmazottai. Ezek részére az áldozat megtérül a mezőgazdaság nagyobb vásárlóképességében. De általában nagy hiba az ország egyes rétegeit mindig szembeállítani az egyoldalú egyéni érdekek és ellentétek kiélezésével. Egy ország egész nemzeti gazdálkodása az összesség boldogulásán fordul meg, és a gyakorlati életben, a valóságban az emberek nem különülnek el szigorúan és precíze „termelőkre” és „fogyasztókra”, mert,, hiszen minden termelő egyúttal a szükségletek számos fajtáira nézve fogyasztó, s viszont minden, fogyasztó a maga foglalkozása és mestersége körében közvetlenül, vagy közvetve egyúttal termelő is. Hallottuk gyakran a gyáripar részéről, — mégpedig igen helyesen, — az indusztrializálás mellett azt az érvet, hogy a mezőgazdaság az ipar fejlődése révén az ipari népességben mind nagyobb fogyasztóközönséghez jut. Ugyanez áll azonban megfordítva is. Egy kifosztott, szegény, vásárlásra képtelen mezőgazdaság gyenge fogyasztója lesz az iparnak, míg ellenben virágzó mezőgazdaság mellett az ipari fogyasztás is feltétlenül emelkedni fog. A gabonaárak mai színvonalának feljavítása nélkül azonban a magyar mezőgazdaság ipari vásárlóképessége teljesen megszűnik, és hiába volna néhány fillérrel olcsóbb a kenyér, mint ez árjavító intézkedés nélkül, a fogyasztás ez olcsóbbsága nem tudná kiküszöbölni azt a nagy csapást, hogy az ország túlnyomó részét képező mezőgazdasági lakosság a maga termelésének veszteségessége miatt vásárlóképtelenné válik és ipari fogyasztását lecsökkenti, vagy beszünteti. Itt van az a bizonyos általános nemzeti közérdek, amely iránymutatója kell, hogy legyen a kormány gazdaságpolitikájának. Az alternatíva tehát a következő: ha tétlenül nézzük továbbra is a gabonaárak folytonos lemorzsolódását, úgy feltétlenül bekövetkezik a magyar mezőgazdáság csődje. Az olcsó gabona jelent ugyan — bár még ez sem feltétlenül és biztosan — olcsóbb kenyérárat. Ha ellenben biztosítjuk a gabonaárak feljavítását és a termelési költségeket meghaladó színvonalon való biztosítását, úgy segítettünk a mezőgazdaság baján és ezzel biztoítottuk és előmozdítottuk a vásárlóképességét. Ennek az árát azonban az összességnek, mint fogyasztónak kell viselnie. Vagy elpusztul a mezőgazdaság és megmarad az olcsóbb kenyérár, vagy egy csekélységgel drágább lesz a kenyér, de megmenekül és boldogul a mezőgazdaság. Tessék választani! A kormány azonban nem habozhat, melyik utat válassza. • Végeredményben a gabona árjavítására fordított összeg nem egyéb, mint életbiztosítási prémiumaa mezőgazdaságnak, amely prémiumot a nemzet összessége fizet meg. A búza- és egyéb gabonavám a belső fogyasztásbanamúgy sem érvényesül, mert hiszen aránylag nagy exportfölöslegeink mellett gabonaexportállam vagyunk. Ennek a fogyasztásban egyáltalában nem érvényesülő gabonavámnak részejen leendő érvényesülését jelenti majd a gabona árjavítását célzó kormányintézkedés. Még ebből a szempontból sem esik sérelem a fogyasztáson, amelynek fogadalian prókátorai minden indokoltság nélkül a drágulás rémképeit próbálják falra festeni. Eddig mindig azt hirdették, hogy „így nem mehet tovább", mert többek között elpusztul a mező- A FRIEDLER-fére szabadalmazott »GAMMA« HAJNÖVESZTŐ egyszersmind a hajhullás, korpakodás, hajmolycsodás legtökéletesebb gyógyszere a GAMMAn hajszappan teljesen feleslegessé teszi minden más hajmosó használatát, mert általa a haj és a fejbőr teljesen megszakadul a felrakodott idegen anyagoktól orvosilag kipróbálva és ajánlva. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában, || valamint a ,$■ FRIEDLER-LABQRATORIUMBAK | Budapest, VII. Murtonyi-utca 46. Tel.: József 464—71 K 930 JÚNIUS 1 Tabán látványossága ama aet swi BGBREHTO-JÉR 3. ERDÉLYI MAGYAR KONYHA. KECSKEMÉTI FAJ BOROK. TÖRSEY-PEZSC-OK. PRÓFÉTA-SÖR. ZWACK-LIKŐRÖK. A JONGORIXAI. 1.1’ILYÓ ÜL. gazdaság. Most a mezőgazdaság megmentésére megtörténik a döntő és feltétlenül hatásos lépés, de megint csak a gáncsok és kifogások kára kíséri a megmozdulást. Most ismét a fogyasztót a termelővel, a várost a faluval törekednek ellentétbe hozni. De az ország összessége, a nagyközönség józansága és belátása gáncson és kritikán túl felismeri azt az elemi igazságot, hogy a mezőgazdaság megmentéséért mindnyájunknak kell egy egészen csekélyke, alig érezhető áldozatot hoznunk. Öt karabélylövéssel megölte alvó férjét Egy családi összezördülés szörnyű utójátéka Paris, május 31. (Saját tudósítónktól.) A roueni esküdtszék egy fiatal asszony ügyében ítélkezett, aki öt karabélylövéssel megölte az urát. A kissé molett, csinos asszony, Gisele Bourdet, nyugodtan ül a vádlottak padján. Amikor az elnök vallomástételre szólítja fel, szinte sértődötten, immel-ámmal kezdi elbeszélni a tragikus esetet. Mintha neki voltakép nem is lenne köze a dologhoz. Tizennyolc éves koráig intézetben nevelkedett, — mint vallomásából kitűnik — és úgyszólván 0,7 iskola padjáról került bele hirtelen a házaséletbe. Férjhez ment André Bourdebos, aki a vidék egyik leggazdagabb családjából származott. A fiatalember magas, atlétatermetű férfi volt és kissé rusztikus,modorú. Minduntalan összezördült a feleségével, sőt az anyósával is. — Többször revolverrel is megfenyegetett, — mondotta az asszony. — Halálos rettegésben éltün ... Most vallomásában a drámához ért. — Akkor este is összevesztünk. — kikergetett a szobából. Megfenyegetett, hogy ha vissza merek menni, megöl... Benyúlt az éjjeliszekrény fiókjába, ahol a revolverét szokta tartani... Rémülten menekültem a szomszédszobába, a kisgyermekem,mellé... — És mit csinált a szobában? — kérdi az elnök. — Várakoztam. Amikor aztán már férje elaludt és a hálószobából már csak horkolás hallatszott, magához vett egy karabélyt, a férje ágya mellé tépázott és ötször egymásután mélyen alvó férjére lőtt. A szerencsétlen ember azonnal meghalt. — Miért tette? — Attól féltem, hogy előbb-utóbbmegöl engem és gyermekemet. A rémület elvette eszemet A felvonult tanúk semmi rosszat sem tudnak a meggyilkolt Bourdetról mondani. Igaz, hogy indulatos, hirtelen haragú ember volt, de egyáltalán nem veszedelmes. A hallgatóságra , legmélyebb hatást Bourdet ,nagyapjatette. Szép szál, imponáló öreg ember. — Hány éves? — Nyolcvanhárom... Az öreg úr, mint egy sztoikus bölcs, minden harag nélkül beszélt a tragikus esetről. — Fiatalság — bolondság. Gyakran összevesztek, de ahogy összevesztek, ki is békültek.... A bíróság az esküdtek verdiktje alapján ötévi börtönre ítélte a férjgyilkos asszonyt. Nem kedvezett az időjárás a vetéseknek Közepes, sőt gyenge gyümölcstermés várható A legutóbbi vetés jelentés közzététele óta eltelt két hét időjárását túlnyomórészben a normálisnál alacsonyabb hőmérséklet s gyakori és bőséges esők jellemzik. A csapadék mennyisége az ország nagy részében az átlagot, sőt egyes helyeken annak kétszeresét is meghaladta. Május 17-ike kivételével minden nap voltak kisebb-agyobb esők, sok helyen zúdtarokkal. A búza fejlődésére az elmúlt két hét hűvös időjárása sokhelyütt hátrányos volt ugyan, mindamellett a legtöbb vidéken már kalászát hányja. Általában erőteljes, üde zöld színű. A rozs a legtöbb vidéken már elvirágzott, helyenkint azonban még virágzik. A kalászok többnyire elég hosszúak s a szárnövés magas. Az árpavetések közül az ősziek kihalászoltak s a kalászok szép nagyok. A tavaszi árpavetések fejlődését a hűvös, szeles időjárás visszatartotta. A zab a hűvös időjárást szintén sínyli. Fejlődése kissé lassú és levelei több helyen sárgulni kezdenek. A búza, rozs, árpa és zab ezidőszerinti állását vármegyei részletezéssel a következő kimutatásban foglalt minősítőbecsléek tüntetik fel. A tengeri jól és egyenletesen kikelt, a hűvös idő miatt azonban nem fejlődött kellő mértékben és sok vidéken kissé megsárgult. Első kapálása folyamatban van. A burgonya a hűvös időjárást kevésbé érezte meg és általában jól fejlődik. A cukorrépa-vetéseket a földi bolha és a répabogár sok vidéken erősen megtámadta és a sorokat megritkította. Emiatt több helyen kiszántották és újra vetették. Úgy a megmaradt régi vetések, mint az új vetések általában most már jól fejlődnek.. . A takarmányrépa a földi bolha és répabogár okozta károk miatt szintén több helyen megritkult, egyébként kielégítően fejlődik, kapálják és egyelik. A kerti vélemények a hűvös időjárás dacára erőteljesek és jól fejlődnek, a további fejlődésükhöz most már melegebb időt kivonnak. A komlónak erőteljes szép hajtása van. A kölest túlnyomórészben elvetették. A korábban elvetetett köles jól kikelt, de a hűvös idő miattnem fejlődött kellőképpen. Tatárkát kevés vidéken termelnek. Az elvetett mag szépen kikelt, fejlődéséhez azonban ■szintén meleg idő kívánatos. A cirok jól kikelt. Kapálása megindult. A kender és len szinten jól és egyenletesen kikelt, eléggé sűrű és egészséges, jól fejlődik. A dohánypalánták kiültetése a legtöbb vidéken befejezést nyert. A mesterséges takarmányok közül a lucernát legtöbb helyen már lekaszálták. Az egyéb mesterséges takarmányok közül a szöszös bükkönyt levágták és már hordják; a termés jól sikerít. A rétek sűrűek s Italában jó szénatermésre van kilátás. Helyenként kaszálását is megkezdték. A legelők kevés vidék kivételével szintén jók s a kijáró jószág elegendő táplálékot talál rajtuk. A gyümölcsfák közül a hajszínbarack többnyire hiányosan kötött s emellett az erős szelek is sok kárt tettek bennük. A legtöbb vidéken közepes és gyenge közepes termés várható. A cseresznye szépen érik, sőt a korai fajtákat már piacra is hozzák. Termés helyenkint jó, legtöbbnyire azonban csak közepes. A meggy túlnyomórészben szintén csak közepes terméssel biztat. Alma és körte általában szépen mutatkozik. Szilva- és diótennél kevés várható. A szőlők fejlődése általában teljesen kielégítő.A májusi jégverés Bonyhád és Nagydorog szőlőiben érzékeny kárt okozott. A bor ára minőség szerint, Malligand fokonként 1,8—3 fillér, literenként pedig 20 fillér és 55 fillér között mozog. A finomabb minőség ára pedig Gellértől 1 pengőig terjed. A borkereslet lanyha, kínálat részben élénk, részben tartózkodó. fontos Önnek a pitlénél! ügy vegyen HIKKER gyárából , IS je m « 'Em réz-, vasfonitort, ágyatemitt, Al|Aftío Kiállítás gyermekkocsit és kerti vasbútort. a VII., Dohány-utca 22. Gyár: Telefon: CArkold bazár VII., utolló-utca 3. József 421—12.