8 Órai Ujság, 1930. július (16. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-27 / 169. szám

1930 JÚLIUS 27 ÓMmtsiG VASÁRNAP11 • OLDÁS A MFTR pénzügyi viszonyainak új alapokra he­lyezéséért tőkét emel s az új részvények a MÁV birtokába kerülnek (saját tudósítónktól.) A magyar gazdasági élet egy régi súlyos problémájának megoldá­sát jelenti az a lár, hogy a MFTR legköze­lebbi közgyűlését összehívta s azon bejelentik, hogy a tőkeemeléssel kapcsolatban kibocsátásra kerülő új részvényeket a MÁV szerzi meg. A MFTR ügyének ilyen megoldása a hajózási vállalatok régen húzódó, nehéz kérdésének el­intézését is jelenti s már ebből a szempontból is megelégedéssel kell fogadni a nagyhorderejű kérdés üdvös elintézését. A Magyar Királyi Folyam- és Tenger­­hajózási r­­t. igazgatósága folyó évi augusz­­tusz 30-ára hívta össze a részvényesek köz­gyűlését, amely az 1928-i üzleti évre vonat­kozó számadások fölött fog határozni. Az 1928. évre vonatkozó nyereség- és veszteség­számla kereken 4/800.000 pengő veszteséggel zárul. Mint minden dunai hajózási társaság, a MFTR is megszenvedte az 1928-as esztendő abnormitásait. Súlyosbította a helyzetet, hogy függő adósságai az akkor uralkodott kamat­lábviszonyok mellett nagy terhet róttak a tár­saságra. Ezeknek az adósságoknak a tervbe vett konszolidálását az általános piaci viszo­nyokon kívül még az a körülmény is meg­akadályozta, hogy az 1926. XXII1. törvény­cikkben, becikkelyezett szerződés szerint járó államsegély, minthogy nem jelent feltétlen fizetési kötelezettséget az állam részéről, egy kibocsátandó elsőbbségi kölcsönnek fedezetét teljes biztonsággal nem alkothatja. Ily viszonyok között a társaság a m­. kir. kormányhoz fordult a társaság pénzügyi viszonyainak új alapokra való helyezése vé­gett.* Az erre vonatkozó tárgyalások, amelyek a dolog természete szerint, hosszabb időt vet­tek igénybe, ami miatt az igazgatóság a köz­gyűlés megtartásának a határidejét a keres­kedelemügyi minisztérium engedélyével több ízben kitolni volt kénytelen, teljes megegye­zésre vezettek, de véglegesíthetők mindeddig nem voltak, mert a megállapodások eg­r része a törvényhozás jóváhagyását igényli. A tár­gyalások eredménye röviden abba a tervbe foglalható össze, hogy a társaság alaptőkéjét fölemeli, az­ évi szubvenció, a fizetendő összeg változatlanul hagyása mellett, feltétlen állami fizetési kötelezettséggé változtatik át. A tőkefelemelés folytán névértékben ki­bocsátásra kerülő részvényeket a kormány, élve az 1926. XXII­. törvénycikkben nyert felhatalmazással, a MÁV részére szerezné meg. Az 1928-as üzleti év föntebb jelzett vesz­­tessége a társaság vagyonmérlegében szereplő 5.378.591.65­0 tőketartalék terhére lenne fede­zendő. Azok a kedvezőtlen időjárási és egyéb viszonyok, amelyek az 1928. évi üzleti ered­ményeket ennyire lerontották, az 1929-es esz­tendőben is hatottak. Dacára ennek, a terve­zett intézkedések, kapcsolatban azokkal, ame­lyek a társaság üzemvitelének gazdaságosabbá tétele érdekében folyamatban vannak, a tár­saságot, amely a békeszerződés végrehajtása folytán vagyonának közel felét minden kár­pótlás nélkül elvesztette, amelynek korona­­összegben megállapított állami szubvenciója a korona teljes leromlása következtében majd­nem egészen elértéktelenedett, minden emberi előrelátás szerint rendezett viszonyok közé fogják­­juttatni. Egy távirász segédtiszt furfangos csalása ellopott távirati blankettákkal Hamis néven pénzt utaltatott át magának (Saját tudósítónktól.) A főkapitányságon ma délben közokirathamisítás bűntette címén előzetes letartóztatásba helyezték Hajdú­­Gyula 32 éves távirászsegédtisztet, aki vakmerő és furfangos módon pénzt utaltatott ki magának attól a postahivataltól, amelyhez be volt osztva. Hajdú Gyula a budapesti 42. számú posta­hivatalban teljesített szolgálatot és, mint táv­ira­szsegédtiszt a Hughes-gépek mellett dolgozó távirótisztek rendelkezésére állott. Hajdú már pontosan ismerte a Hughes-gépek kezelését és tudta azt is, hogy milyen módon történnek a távirati pénzátutalások. Ezt használta fel vakmerő csalásának elkövetésére. Kiment Pesterzsébetre és ott egy határ utcai házban Kovács Lajos álnéven albérletbe szo­bát vett ki. Néhány pengő előleget is adott és azt mondta a főbérlőnek, hogy néhány nap múlva költözik be. Távirati pénzküldeményt várok vidék­ről, — mondotta még a főbérlőnek. — Nagyon kérően, hogyha a pénz még a beköltözésem előtt megjönne, vegye át helyettem. Másnap valóban érkezett is 480 pengő táviratilag Kovács Lajos nevére a pesterzsébeti lakásra.­­A főbérlő a pénzt átvette. Kovács Lajos később jelentkezett a pénzért, az összeget magához vette és eltávozott. Többé nem is jelentkezett a házban és az albérletbe kivett szobát nem foglalta el. Ennek a magyarázata az volt, hogy a pénzt Hajdú Gyula, alias Kovács La­jos nem vidékről kapta, hanem saját magának utaltatta ki. Hajdú Gyula ugyanis a hivatal­ban egy őrizetlen pillanatban a mellette dol­­gozó távirótiszttől ellopott egy távirati pénzátutalási blankettát, majd­ egy üzemen kívül helyezett Hughes-gépen lekopogtatok egy Szegedről keltezett pénztáutalási szöveget, amelyet azután ráragasztott a blankettára.­­Ennek alapján utalták ki aztán Kovács Lajos pesterzsébeti lakos részére a 480 pengőt. Hajdú Gyula az első eset sikerén vérszemet kapott és tovább folytatta manipulációját. Most már Újpestre ment ki és itt is Kovács Lajos néven bérelt szobát. Itt szintén meg­hagyta, hogy amennyiben beköltözése előtt pénz érkeznék számára, az összeget a főbérlő vegye át. A manipuláció másodszor még köny­­nyebben sikerült. Hajdú Gyulának ugyanis alkalma volt egy napon közel férkőznie az üzemben levő Hughes­­géphez és ezen leadott egy táviratot az újpesti postahivatalnak, mely szerint Debrecenből táviratilag 560 pengőt utaltattál­ át Kovács Lajos részére. Ezt az 560 pengőt is átvette H­ajdu Gyula az újpesti főbérlőtől. Még tovább folytatta volna üzelmeit, de a 42. számú postahivatalban gyorsan ráakadtak erre a két utalványra, amelynek nem volt úgynevezett fe­dezeti blankettája. Megindult a házivizsgálat és ennek során a gyanú Hajdú Gyulára terelődött. A posta­­igazgatóság feljelentésére előállították a fő­­kapitányságra, ahol ma délelőtt már megtört és részletes, beismerő vallomást tett. Kihall­gatása után letartóztatták. f—) Csökkent a Nemzeti Bank jegyforgalma. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a július 23-iki kimutatás szerint a július 15-iki állománnyal szemben 15.1 millió pengővel csök­kent. E csökkenést főképp a girobefizetések idéz­ték elő. Az állami számlákra 6 millió pengő, egyéb giroszámlákra pedig 26.7 millió pengő be­fizetés történt, úgyhogy a giroállomány 31.7 millió pengővel emelkedett. Az érc­készlet deviza­­vásárlások révén 13.3 millió pengővel növekedett. A váltóesedékességek összegét a benyújtások összege 0.2 millió pengővel haladta meg­. Az állami tartozás törlesztésére 0.7 millió pengő folyt be. Az egyéb követelések 1*­2.8 millió pengővé emelkedtek, ellenben az „Egyéb tarto­zások 11 0.5 millió pengővel csökkentek. (—) A franciák üveggyárat létesítenek a Balkánon­ A Manufactures des Glaces et Produits Chimiques St. Goboin francia válla­lat Irane­ során egy nagy üveggyár felállítására kért engedélyt. A gyárat igen nagyszabású­nak tervezik, amely már megalakulása után is 300 munkást foglalkoztat. (—) Csőd. Salamon Lajos festékkereskedő (István­ út 47.) ellen a budapesti kir. törvény­szék a csődöt megnyitotta. (—) Gab­ona világkiállítás Kanadában. Londonból jelentik. A kanadai kormány el­határozta, hogy 1932-ben gabona-világkiállí­tást rendel. G. Mooney, a kiállítás rendező­bizottságának elnöke, Londonba érkezett a kiállítás európai részének előkészítésére. A sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy Kanada pénzügyi és ipari körei s vasúti válla­latai a legnagyobb áldozatkészséggel támogat­ják a világkiállítást, amely az első ilynemű kísérlet lesz; reméli, hogy a kiállítás a világ vezető mezőgazdasági szakértőit egybe fogja gyűjteni s értékes tudományos és gazdasági eredményekkel fog járni. Cyánozsi ULK AM Takarít VI.,Aradi­ u. 22 W Anl. 216 — 28 Kedden terjesztik a kormány elé a bukaresti agrárkonferenciáról szóló jelentést Ma érkeztek vissza a magyar delegátusok (Saját tudósítónktól.) A bukaresti magyar- román -jugoszláv gazdasági tárgyalás, mint a L­árai Újság jelentette, eredményesen befejeződtek és a magyar gazdasági érdekeltsége képviselői: báró Kom­féld Móric, Koós Mihály, az Országos Mezőgazdasági Kamara igaz­­gettója és Mutschenbach­er Emil, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója már­ visszaérkeztek Budapestre.­­ Bukaresti útjukról és az ott lefolytatott tárgyalásokról a jövő hét elején részletes jelen­­tést terjesztenek be a kormánynak. Ezt, a jelentést ma még azért nem adhatják át, a kor­­mánynak, mert ennek tagjai közül csak Vass József helyettes miniszterelnök és Wekerle Sándor pénzügyminiszter vannak idehaza s így a jelentést csak hétfőn vagy kedden fogják beterjeszteni. A tárgyalások eredménye teljesen kielégítő volt. A kormányhoz közelálló helyről ismételten hangsúlyozták a 8 Órai Újság munkatársa előtt, hogy a bukaresti tárgyalások nem voltak hivatalosak, hanem csak a gazdasági érde­­költségek megbeszélései voltak, a terményárak megfelelő biztosítása céljából. Nickl Alfréd meghatalmazott miniszter és rendkívüli követ bukaresti útja egészen más kérdésekkel volt kapcsolatos. Elsősorban a genfi vámkonferencia által kibocsátott kérdőívekre adandó egy­öntetű válasz megszövegezésére utazott Bukarestbe és ez ügyben már meg is állapodtak és a választ el is készítették a bukaresti tárgylásokon. Másrészt Nickl Alfréd bukaresti utazá­sát a román-magyar kereskedelmi szerződésnek Budapesten le nem tárgyalt részletkérdései tették szükségessé. Bukarestben ez is megtörtént, úgyhogy a kereskedelmi szerződésre vonat­kozó tárgyalások még ebben a hónapban teljesen be is fejeződnek és a törvényhozás őszi ülésszaka elé kerülhetnek a végleges megállapodások. Kétszáz résztvevővel ma délután kezdődik az országos úszókongresszus Hódmezővásárhely, júl. 26. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A tizen­egyedik országos úszókongresszus a MUSz ki­küldötteinek vezetésével s az ország valamennyi úszóegyesületének részvételével az előzetes pro­gramtól eltérően nem szombaton délelőtt, ha­nem szombaton délután 5 órakor veszi kezde­tét a hódmezővásárhelyi városház tanácster­mében. A kongresszust Bárány Géza, a MVSz al­­elnökének vezetésével tartják meg. A beneve­zettek közül már pénteken este megérkeztek a debreceni és nyíregyházai versenyzők, mintegy ötvenen. Szombaton délig ez a szám kétszáz főre emelkedett. Szombaton érkeztek meg Eger, Miskolc, Ózd, Tatabánya, Sopron, Győr, Szekszárd, Pécs, Kaposvár, Jászapáti, Debrecen és Békéscsaba reprezentánsai. A­­szegedi versenyzők szomba­ton délután érkeznek meg. Bárány Géza, a MUSz alelnöke és Méray János főtitkár szombaton délben tisztelegtek Mokcsay Zoltán dr. főispánnál és Soós István dr. polgármesternél, az úszókongresszus fővéd­nökeinél. Hódmezővásárhely városa vendégül látja az úszókongresszus tartama alatt az ösz­­szes résztvevőket, akiket a különböző iskolák­ban helyeztek el. A szombati úszóverseny este fél nyolc órakor kezdődik. Vay Kázmér kaucióé szabadlábra s­elyezéséről a jövő hét elején dönt a vádtanács Két újabb letartóztatást várnak az építkezési visszaélések ügyében (Saját tudósítónktól.) A királyi ügyészségen ma nem történt különösebb esemény a­ bel­ügyi építkezések során kipattant visszaélések bűnügyében. Az ügyészségen tovább folyik a nyomozás munkája a még hátralevő építke­zések ügyében. A királyi ügyészségen különö­sen két építész ügyében folytatják nagy alapossággal a nyomozás munkáját, de mindaddig, amíg a gyam­okokat alapos ada­tok alá nem támasztják, az ügyészség nem tesz ebben az ügyben erélyesebb lépéseket. Az ügyészség reméli, hogy a jövő héten már meg­szerzi ezeket az adatokat is és így legkésőbb a jövő hét végén, pénteken, vagy szombaton minden valószínűség sze­rint két újabb letartóztatás követke­zik be. Az ügyészségen ma megjelent a néhány nappal ezelőtt előzetes letartóztatásba he­lyezett Auguszt József építőmester felesége és engedélyt kapott a nyomozást irányító ki­rályi ügyésztől, hogy a férjével beszélhessen. A beszélgetés után a királyi ügyész újból ki­hallgatta Auguszt Józsefet és a Balázsyval való viszonyát, valamint a bűnügy más sze­replőivel való kapcsolatát akarta tisztázni. A királyi ügyészség tudvalevőleg csalás bűntette címén is megindította a nyomozást Auguszt József ellen, akit többek közt ezen a címen is tartóztattak le. Auguszt Ugyanis a rendelkezésre álló adatok szerint egyik építésztársát 2000 pengőővel károsította meg, olyanképpen, hogy az építkezési elszámolá­sokba egy 2000 pengős tételt vett be, ame­lyet­ bizalmas kiadásként jelölt meg. Ki­derült azonban, hogy Auguszt csak félre­vezette Kovács nevű, társát és a 2000 pengőt saját céljaira fordította. A vádra vonatko­zóan Auguszt József kijelentette, h­og­y a 2000 pengőt csakugyan belevette az elszámo­lásba, de n­em azért tette, mintha bárkit meg­vesztegetett volna, hanem azért, mert neki az építkezési pályázatnál szüksége volt meg­felelő anyagi garancia szerzésére és e körül merültek fel olyan kiadásai, amelyeket ő bi­zalmasaknak jelzett. Az nem felel meg a valóságnak, — mondotta —, hogy a 2000 pengőt saját cél­jaira használta volna fel. Az ügyé­ég adatai szerint azonban Auguszt József más építkezéseknél is követett el bizo­­nyos visszaéléseket, amelyek a közokirathami­­sítás tényálladékát merítik ki. Auguszt József gyétől függetlenül Cziller Antal műépítész ügye is foglalkoztatta ma a királyi ügyészéget és egy részletkérdéssel kap­csolatban Littke Kázmér kihallgatása is szük­ségessé vált, akit szintén elővezettek cellájából és akit a királyi ügyész rövid ideig szintén ki­hallgatott. Ami Vay Kázmér kauciós szabadlábra helye­­zésének kérdését illeti, erre vonatkozólag a helyzet az, hogy a vádtanácsnak még mindig nem állott módjában összeülni határozathoza­tal végett, mert a királyi ügyészség még nem nyilvá­nított véleményt, hogy a kauciós szabadlábara helyezéshez h­ozzájárul-e, vagy pedig azt ellenzi. Az ügyészség indítványa azonban valószínű­leg holnap már elkészül és ennek a véle­ménynek a birtokában a vádtanács minden valószínűség szerint már a jövő hét elején dönteni fog. Vay Kázmér kérése ügyében. Csak ezután kerül majd sor arra, hogy miként arról már megemlékeztünk, Halasy Géza esetleg benyújtandó kérésével is fog­lalkozzék a vádtanács. — Belezuhant a cséplőgép dobjába egy gazda. Nagykanizsáról jelenti tudósítónk: Rádi István 22 éves zalaszentbalázsi gazda­­legény a cséplőgép mellett dolgozott, amikor egyszerre megcsúszott és belezuhant a cséplő­gép dobjába, amely ballábát tőből leszakította. A kihívott mentők a nagykanizsai kórházba szállították Rádit, akin azonnal műtétet haj­tottak végre az orvosok, de nem tudták meg­menteni s a fiatal gazda egy órával későbbi belepusztult sebébe. A csendőrség nyomozást indított a halálos szerencsétlenség ügyében. — Halálra taposta a bika. Egerből jelenti tudósítónk, Nagy János 67 éves bese­­mőtelki csordás a legelőn bojtársával együtt őrizte a község csordáját. Az állatokat a nagy melegben sokat bántották a legyek. A csorda fiatal bikája a­ légycsípésektől megvadulva, hangos bőgéssel kivágott a legelésző állatok közül. Nagy János elébe került a felbőszült állatnak amely egyenesen nekirohant az öreg csordásnak, fellökte, azután végigtaposott a szerencsétlen öregemberen. Nagy János a szent vedett belső sérülésekbe rövidesen belehalt.

Next