8 Órai Ujság, 1930. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1930-10-01 / 223. szám

_ r.”:1 ' /n. en 8 g§g& Budapest, 1930 október 1. |RSB gftrgjft PILLÉR Szerda, XVI. évfolyam 223. sz. ||10 IH hhJPIK H H ■K ■ Vk |^m^m fi^Bmjj!| Mwyffptg Jv tcBB ||^«n aB8BH| jBaggB m. Hs JffP ’g^g#-* ?ggj|spa! igpHH V | I.oi 1/.I.I I.M .Sí. M.: i­­.v I s szám­ai: \ VSi.i.n. míh ki. j . r.M., ■ F­ÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: .UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN,­­NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ T ÍR INT AZ­­ ÁJVTVT FIMN­ JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, JEGY HÓRA 2.40 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ J211110 OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA 1 FŐSZERKESZTŐ: DR­­ADÁNYI EMIL, 1 -------------- ----"------------------------------- s====s^^ ^Szerkesztőség: VIIl. kerület, Rökk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal: József­ körút 5. Telefonszámaink: József 463-00, 463-07, 463-08, 463-00 fl­ÉLÉVRE 1 1NEGYEDÉVRE JEGY HÓRA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA HELYBEN,­­VIDÉKEN ÉS PÁLYA­UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN* JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA ' . „A tárgyalóasztalhoz" ?­ ­ A Népszava ma reggeli számában a tár­gyalóasztalhoz akarja leültetni Cseh­szlovákiát és Magyarországot, hogy tár­gyaljanak Masaryk elnöknek legutóbbi, a fiatalrevízióval foglalkozó nyilatkozata alapján. A szociáldemokraták lapja nem vesz tudomást arról, hogy a Masaryk elnök nyilatkozatát korrigáló csehszlovák hiva­talos nyilatkozat elzárja ezt a lehetőséget, mert lényegében új békekonferencia ösz­­szehívását követeli akkor, amikor egy ha­­tárrevízió keresztülvitelét a kis- és nagy­­ont­űnt hatalmak beleegyezésétől teszi füg­gővé. Nem csodálkozunk azon, ha a Nép­szava, a feletti megilletődésében, hogy a magyar szociáldemokrata párt kiküldöt­teit tapsviharral fogadták Prágában —• amit a Népszava nem mulaszt el vastag "betűkkel lenyomtatni — és hogy Hampl „elvtárs" a csehszlovák szociáldemokrata s­áxi elnöke, a ne­szocialisták jelenlé­tében, alaposan leszólta Magyarországot, és annak kormányát. Ami azonban megdöb­bent, az az, hogy tárgyalásra szólítja fel­­a kormányt akkor, amikor Masaryk elnök nyilatkozatát helyreigazító hivatalos cseh­szlovák ellennyilatkozat kimondja, hogy határrevízió csak úgy volna lehetséges, ha magyar területeket engednének át cserébe a Csehszlovákia által átengedendő magyar felü­letekért. Még emlékezetes a csehszlovák határ­megállapítás munkálatainak idejéből, azaz­­ 1921-ből, hogy a csehszlovák kiküldöttek htíére úgy gondolták a határt megállapí­­■ii, hogy Magyarországtól Salgótarján,­­ Miskolc is elvetessék és a csehszlovák Bűnhöz csatoltassék. Eme felfogásuk csak akkor változott meg, amikor a cseh­szlovák delegátusok észrevették­, hogy hi­bás útra térnek, ha ők újabb területi köve­telésekkel lépnek fel Magyarországgal szemben, mert akkor saját elveikkel kerül­nek ellentétbe, amely szerint a határkiiga­zító bizottság munkálatai kizárólag csak arra szorítkozhatnak, hogy a határköveket­­megfelelő módon rakják le. A magyar szociáldemokrata párt egyes­­tagjai jó összeköttetésekkel rendelkeznek a csehszlovák hivatalos körökkel és így is­­­merniök kell ezt a történelmi tényt, vala­mint a csehszlovák kormány jelenlegi állás­pontját is. Joggal várja tehát a magyar közvélemény, hogy eme jó összeköttetései­ket arra használják fel, hogy felderítik a m­agyar közvélemény előtt, hogy tulajdon­képpen akar-e tárgyalni a csehszlovák kormány és ha igen, milyen alapon a ma­­gya­r határ revíziójáról?, így általánosságokban tárgyalást kö­vetelni különös dolog akkor, amikor a ma­gyar újságolvasók egy része még igen jól Emlékszik a Népszava párttaktikai és kül­politikai metódusaira és tapasztalataira. A hágai konferencia idején, januárban, amikor híre terjedt, hogy a tárgyalások megszakítás előtt állanak, a Népszava h­á­rom vezércikkben is támadta a magyar kormányt intranzigens magatartása miatt és követelte, hogy még áldozatok árán is létesítsen megegyezést. Mikor pedig a meg­egyezés létrejött, akkor ezért támadta a kormányt. Ha a Népszavának a tárgyaló­asztalhoz való sürgetésével sikerülne a ma­gyar kormányt megfelelő lépések megtéte­­­lére rávenni és ezeket­­—amint az a Masaryk-féle intervjú körül lejátszódott eseményekből kiviláglik — elutasítás vagy kudarc érné, akkor ezért tenne szemre­hányást a kormánynak a szociáldemokrata párt. És ki ne emlékeznék a szociáldemokrata párt 1918. évi külpolitikai sikereire, ami­kor Buchinger elvtárs a berni szocialista kongresszuson még csak meghallgatásra sem talált, amikor a népek önrendelkezési jogát feszegette. Ki ne emlékeznék a világ­­történelemben páratlanul álló semleges­ségi nyilatkozatra, amelyet Károlyi Mihály a szociáldemokrata párt egyes tagjainak tanácsára tett meg és amellyel nemcsak hogy előidézték a trianoni szerződés lehe­tőségét, hanem még hosszú évekre nevete­­ségessé is tették az országot. ■*’ Nem lehet csodálkozni, ha a magyart nép a Népszava külpolitikai koncepciójá­ban addig nem bízik, míg a szociáldemo- Bethlen kihallgatáson a kormányzónál Részletesen tájékoztatta az államügyekről az államfőt—A miniszter­elnök tanácskozása a gazdasági miniszterekkel — A Bud-féle energiatörvényjavaslat a parlament előtt (Saját fin­­ásít­ónkról.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt Gödöl­­­lőn kihallgatáson jelent Ipp. Horthy Miklós kormányzónál. A miniszterel­­nök különböző állam­ügyekről nyújtott részletes tájékoztatást az államfőnek és csak ma délután jön vissza Gödöllő­­ről. A miniszterelnök holnap délelőtt folytatja tanácskozásait a gazdasági szakminiszterekkel a parlament mun­kaprogramjának megállapítása és a különböző gazdasági természetű tör­vényjavaslatok előkészítése tárgyában. Holnap délelőtt Bod János kereske­­delemügyi miniszterrel fog tárgyalni Bethlen István gróf miniszterelnök és ez alkalommal a kereskedelemügyi tárca­­keretébe tartozó törvényjavasla­­tokat vitatják meg. E tárgyalás során természetesen szóba kerül a közmunkák kérdése is és előreláthatóan döntés történik arról, hogy mikor kerüljön a parlament elé az energiatörvény javas­lata, amelyet Bud kereskedelemügyi miniszter a parlamenti tárgyalásra már teljesen előkészített. Tekintettel ennek a törvénynek az egész gazdasági életre kiható nagy fontosságára, előrelátha­tóan a parlamenti tárgyalásokra kerülő első javaslatok között fog szerepelni az enegia törvényjavaslat. Úgy Aláyer János földművelésügyi miniszternek, mint­­Wekerle Sándor pénzügyminiszternek ugyancsak van­­nak gazdasági természetű törvényja­­vaslatai, amelyek szintén még az ősz folyamán kerülnek a képviselőház elé. A munkaprogram megállapítása tekin­­tetében a legközelebbi minisztertaná­­cson adnak tájékoztatást a kormány tagjai a kormányelnöknek, de annak végleges megállapítása csak a parla­ment október 2-i-i összeillését meg­előző minisztertanácson fog megtör­ténni. Kötélhalálra ítélték a sárbogárdi rablógyilkost Meggyilkolt és kirabolt egy gazdát Székesfehérvár, szept. 30. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) A szé­kesfehérvári­ királyi büntetőtörvényszék Hor­váth Gyula tanácselnök elnöklésével tegnap egész nap­ tárgyalta Falusi Sándor sárkeresz­­turi 25 éves földmíves rablógyilkossági bűn­ügyét, aki, mint jelentettük, a május 13-ára virradó éjszaka Sárszentágota határában egy akácfiadorornggal leütötte Huszár István sár­bogárdi gazdálkodót, majd zsebkésével átmet­szette a nyakát s azután elrabolta tőle a nála talált 1200 pengőt. , » •• " A rablógyilkosság ügyében a bíróság ma délben fél egy órakor hirdette ki ítéletét. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Falusi Sándort gyilkosság és rablás bűntettében és ezért Falusi Sándort kötél általi halálra ítélte. Az indokolás szerint a bíróság a vádlott bün­tetlen előéletén kívül semmi más enyhítő körül­­méyt nem, tatátt,­ ellenben súlyosbító körül­ménynek vette a vadállatias kegyetlenséget, , amellyel a gyilkos a b­­ncselekményt végrehaj­totta, a mohó pénzvágyat,­ a bűnhalmazatot és azt, hogy egy asszonyt özveggyé, három gyer­meket pedig árvává tett, mikor Huszár Istvánt? előre megfontolt szándékkal­­megfosztotta éle­tétől. . . v .­­ A vádlott én védője a minősítés 4? te bün­tetés nagysága miatt fellebbezést jelentett bek a halálos ítélet ellen.’' A bíróság ezután ke­gyelmi tanáccsá­­alakult át. O­któber 25-én a nagy patkányirtás Kötelező nagytakarítás a pincékben és a spájzokban '■''(Saját­ tudósítónktól.) A főváros­­ köz­egészségügyi helyzete már évek óta szüksé­gessé teszi, hogy a betegségeket és ragályo­kat nagymértékben terjesztő patkányok ellen nagyszabású irtóhadjárat induljon meg Bu­dapesten. Különösen az utóbbi években sza­porodtak el óriási mértékben ezek a vesze­delmes állatok s­­ ma már ott tartunk, hogy nemcsak az éjszakai órákban tűnik fel, imitt­­amott egy-egy külvárosi csatornanyílás köze­lében egy-egy patkány, hanem már világos nappal, a város belterületén is látni patká­nyokat. A nagy, tömeges patkányirtást, a főváros már régebben határozta el, hónapok óta olvas­hattunk cikkeket erről a témáról, elmúlt a nyár és beköszöntött az ősz s úgy látszik, egé­szen késő őszre marad az a bizonyos utóhad­­járat. A hadüzenet óta eltelt hónapok alatt különböző vállalatok nyújtották be ajánlatai­kat, a fővároshoz a a hadjárat lefolytatására a főváros vezetősége­­nem egy tanácskozást tar­tott. Értes­ülésünk­október 25-én lesz a többnapos , a döntő csata kezdete. 1. Háromnapos általános patkány­gyilkolás indul­­meg október 25-én, előbb azonban plakátok­ útján fogja a főváros felhívni a lakosságát hadjáratban való részvételre.-Ez a hirdetmény el fogja rendelni, hogy Budapest összes házai­, bán és lakásaiban kötelező nagytakarítást tart-.­­sanak. "Az erre vonatkozó rendeletet most szó-­ végezik és részletesen elő fogják írni, hogy ho­­gya­a kell a nagytakarítset,J§folytatni. •

Next