8 Órai Ujság, 1930. november (16. évfolyam, 250-274. szám)

1930-11-01 / 250. szám

i K SZOMBA! 2. OLDALJ lió MiujsíG felelős, vagy s, annak alárendelt hivatalnoki testületre? A parlamentáris pártkormányzatnak is vannak árnyoldalai és vannak, lehetnek visszaélései, de... vám elág az, hogy egy intézmény hátránnyin bebizonyíttassanak, hanem be kell bizonyítani azt is, hogy az ajánlott orvoslás nem &«■*! nagyobb veszedelemmel, mint a baj.“ . 'A parlamentarizmus a monarchia széthzullása előtti Magyarország védőbástyája .Volt, így látta gróf Tisza István. . . * . Az erkölcsi imperativ vezette a mancheste Irizmus és szocializmus között feltárult társadalmi kérdések útvesztőjében is. Ez a nagy magyar államférfiú e tekintetben erősen ifjú korának német szociális irányzatának bűvkörébe került. Mert onnan csendült akkortájt Ideérthetőbben feléje a kötelesség szava mint társadalompolitikai expediens. Tisza István németországi tanulmányainak idejében a berlini közgazdasági katedráról világgá indult Adolf Wagner társadalompolitikai eszme, menete. Behatolt a népgyűlésekbe , meghódította a templomok szószékeit is. Ez a tan először kiáltotta a ,megálljt", a teljescji manchesteri záltan ‘feltörő német kapitalizmusba, szociális érzést, szociális áldozást és szociális önkorlátozást követelt. Midőn Magyarországon a 90-es években Hegedűs Sándor és Beöthy Ákos két világnézet szemszögéből támadták a sarjadzó magyar szociálpolitikát, gróf Tisza István azok ellen is, kik a manchesterliberalizmus útjain mindennek mellőzését követelték, azok ellen is, akik a szociálpolitikától várták a társadalmi kérdés megoldását, a governemenjtí&is kötelességre való hivatkozással síkra szállt. ) „Ha be van bizonyítva, hogy egy orvoslandó baj működik szőkébb körben és ha be van bizonyítva, hogy ezen kör, melyben ez létezik, növekedő, akkor azt hiszem, felesleges várnunk addig, míg a láng fejünk felett összecsap... És nem is ezért foglalkozunk ezzel az üggyel, hogy kielégítsük a munkásosztályt, hogy ezzel békés, ideális állapotot hozzunk létre. Utópia volna és nze várja senki, különösen gazdasági téren, hogy tíz érdekcsoportok közt örök békét fog létrehozni bármely törvényes intézkedés; de ezen szempontból tekintve a dolgot, ha nem tévesztem is szem elől azt, hogy a munkásosztály a gazdasági harcban előreláthatólag mindig ellenfele lesz a tőkének, akkor is, azt hiszem, egy erőteljes, de amellett értelmes, tisztességes emberi színvonalon álló, egzisztenciával bíró osztály, melynek vesztenivalója is van, sokkal kevésbé veszélyes ellenfél, mint egy elzüllött munkásosztály, mely könnyen hajtható a legvadabb kétségbeesés karjai közé." ‘ Gróf Tisza István, választójogi politikája folytán ellenfelei antiszociális törekvések vádjával illették. Aki megismeri, hogy mennyire kardinális szempontja volt gróf Tisza István állampolitikájának a magyar parlamentarizmus fenntartása, mennyire összeforrott ez az ő világnézetében a magyar állam fundamentális kérdéseivel, az meg fogja érteni, miért ragaszkodott a szociális szükségszerűségek megismerése ellenére oly tántoríthatatlanul a választójog korlátaihoz. Dualisztikus és honvédelmi politikájáról ezek után nem kell beszélnünk. Szükségszerűen következtek ezek abból a beállításból, melyben ő a magyar államiság sorsát históriailag és erőpolitikailag látta. És ebből az átfogó morális princípiumból fakadt a dualizmus keretén belül minden gazdaságpolitikai kezdeményezése vagy állásfoglalása. Ia lehet beszélni egy kálvinista közgazdaságról, ez Tisza István ökonómiai belátásaira áll. Amint szegedi beszédjében a bankkérdésben országgá kiáltotta, hogy a közgazdaságban nincsenek dogmák, csak az az egyetlenegy, hogy mindig a köz érdekre legmagasabb szempontjaival maradjon legfelül, úgy a közös vámterület ügyében is nem a formákat látta, hanem a magyar mezőgazdaság alapvető érdekeit, melyeken felépül az egész ország közgazdasági konstrukciója. Oly időben, mikor a pénzérték állandósága a közfelfogásban még szent és sérthetetlen volt és a korunkban bekövetkezett infláció és defláció műveletei még gondolatban sem merülhettek fel lehetőségnek, Wekerle Sándor pályája kezdetén, a valutarendezés napjaiban, hirdette Tisza, hogy' hozzá se szabadna nyúlni egy mélyen behatoló közgazdasági intézkedéshez, ha nem biztosíttatnék előbb, hogy ezáltal „az adós és a hitelező közti viszony megzavarásával, egyes társadalmi osztályok vagyoni jóléte kockára ne tétessék". A legdogmatikusabb ökonómiai kérdésekben nem ismerte a dogmát. Minden intézkedést a guvernamentális tűzvédelem szempontjából tekintett. * Külpolitikája Magyarországot „ex oseibus" rehabilitálta az egész világ előtt. Kém akarta a háborút és küzdött, ellene. Büszkesége volt, hogy magyar államférfiak kezdeményezték azt az új keleti orientációt, a magyar és közvetve az európai politikában, mely Törökország egzisztenciájának megóvása mellett a balkán államegyéniségek fennmaradását is patronizálta. Azt a külpolitikát, mely éppen úgy szakított a török birodalom testéből való osztozkodás gondolatával, mint a balkán államok részeinek annektálásával. Iszonyodott a „bellum injustum", az igazságtalan háború, gondolatától és midőn az utolsó tanácsokban háborúellenes álláspontját lehengerelték, végső erőfeszítéssel követelte, hogy minden annekszió gondolata eleve is kizárassék és így a monarchia védelmi harca tiszta defenzív voltában megőríztessék. Hátrahagyott iratai igazolják, mennyire követte ezt az elvet a háború viharaiban is. Mennyire terjesztette ki gondozó figyelmét az országban, vagy a hadműveleti területeken lakó különböző balkán nemzetiségű népelemek védelmére is. A Tallián—Terstyánszkyeset aktái erről szólnak. És amint iszonyodott az „igazságtalan háborútól", úgy minden gond és növekedő veszedelem ellenére is visszautasította az igazságtalan békét, a szerződéses hűség megszakítására alapított minden külön arangement ideáját. Azok a tárgyalások, melyek hátrahagyott irataiban Soninó és herceg A várnával közvetve és közvetlenül folytatott eszmecseréi igazolják, a nemzetközi külpolitika talán nem legsikeresebb, de mindenesetre legbecsületesebb oldalai maradnak. * Élete műve, mint akár Zrínyi Miklósé, Széchenyi Istváné, vagy Kossuth Lajosé, nem mérhető sikerein. Hanem a veghezvívó egyéniség nagyságán, a személyiség nemzetnevelő és nemzetet reprezentáló dimmenzióin és példaadásán! Tisza István neve ma is vértezet, melyet a rágalom és kajánság ellen maga elé tarthatott és tarthat a magyar. És a nemzet.. Kövesse Arany János szavát, melyet a képviselőházban Tisza reliefje alá írtak. Legyen hű önmagához és bízzék sorsában! Története utolsó etapjait az alkotás erei fényesítik ... Széchenyi, Kossuth, Deák, Tisza. Minő sor és minő következetesség ! Minő megnyilvánulása az élniakarásnak! És az élni képességnek! így annak a szellemnek, kihez oly közel állott és akitől csak a történeti reintegráló fejlődési útjai vitték távolabb, Kossuth Lajosnak szavaival fejezzük be ezt a memóriáit. Szavakkal, melyek aláépítették azt a hitet, melynek Tisza Istvánban a martíriumig élt: ,,A magyar kérdésnek történelmi alakja is van, földleirati, népességi, politikai, számtani alakja is van ....se kérdés Európa szabadságának, Európa hatalmi súly egyénének érdekeivel kapcsolatos. Ily kérdések belekiáltanak a világtörténelm logikájába... E kérdés helyet fog magáénak követelni Európa függő kérdései közt mindaddig, míg vagy a jog és igazság szerint meg nem oldatik, vagy a nemzet róla maga le nem mond“. Azon a bogánccsal szegett úton, mely e kérdés megoldásához vezet, állt és áll ma is gróf Tisza Istváln egyéniségének példaadása. Ez ma és mindenkor el nem múló személyiségi érdeme. Egy négyhónapos leányka halálának titkai a büntető járásbíróság előtt Nem kapott orvost haldokló gyermekéhez egy kétségbeesett apa (Saját tudósítónktól.) A büntetőbírósághoz ritkán kerül olyan ügy, mint amilyen ma foglalkoztatta Szűcs Gábor László büntetőjárásbírót. Bexheft, Ármin dr. kerületi orvos szerepelt az ügy központjában, aki ellen egy Kraikli István nevű kocsis tett feljelentést. Kraikli azt panaszolta, hogy amikor négyhónapos súlyosan beteg kisleányához hívta, a kerületi orvos megtagadta a segélyt és cs okozta, hogy a kisleány még azon az éjszakán meg is halt. A kisleánynak fájdalmas görcsei voltak és hirtelen nagyméretű hurut lepte meg, úgyhogy kétségbeesve keresett számára orvosi segélyt. Bexheft Ármin dr. azonban — a feljelentést megtevő apa szerint — azzal küldte el, hogy nem hozzá tartozik az a kerület, amelyben Kraikli István lakik, keresse fel a Hűvösvölgyben lakó illetékes kerületi orvost. A szerencsétlen apa ezek után az elöljáróságra ment és ott megkérdezte annak az orvosnak a címét, akihez Bexheft dr. utasította, azonban a házfelügyelő állítólag megtagadta a cím kiszolgáltatását azzal az indokolással, hogy hiába hívná, ugy nem jönne el. Eközben a súlyosan beteg csecsemő már-már halálán volt, ami be is következett a hajnali órákban anélkül, hogy orvosi segélyben lett volna része. Az apának ugyanis nem volt annyi pénze, hogy magánorvoshoz menjen, aki talán tudott volna segíteni gyermekén. A boncolás megállapította, hogy a gyermek orvosi segély nélkül halt meg és ezért az apa ellen megindult az eljárás. A vizsgálat azonban Kraiklit tisztázta és ilyen előzmények után most már ő tett feljelentést Bexheft Ármin dr. II. kerületi orvos ellen a gyógysegély megtagadása címén. A panasz alapján ma vonták felelősségre a büntető járásbíróságon Bexheft Ármin dr.-t. Az orvos védekezésében azt adta elő, hogy sohasem beszélt Kraikli Istvánnal, az egész sajnálatos esetről csak akkor szerzett tudomást, amikor megtette ellene a feljelentést. Az orvos bemutatott a bírónak egy kimutatást, amely a kerületi orvosok rajonjairól készült és eszerint az a ház, ahol Kraikli István lakott, nem az ő kerületébe tartozik, hanem Minich dr. rajonjába. Még azt is megjegyezte Bexheft dr., hogy ha az apa valóban fennjárt volna nála, amit tagadásba vesz, és megemlíti, hogy gyermeke halálosan beteg, akkor minden további nélkül kötelességének tartotta volna a segélynyújtást. Az orvos kihallgatása után a járásbíró felolvasta Kraikli István írásbeli vallomását, amelyben megismétli a feljelentésében foglaltakat. Elmondta, hogy órákon keresztül hiába futkosott orvosért, nem talált. Az ügyészi megbízott ezután elejtette a vádat dr. Bexheft ellen azzal az indokolással, hogy a Batthyány utca 45. számú ház nem tartozik az ő körzetébe és a sértett vallomása is megerősíti, hogyy a gyermek atyja nem mondta meg, hogy milyen tünetek között betegedett meg a gyermeke. TUNGSRAM—v I mEGBÍZHATÓ I a---------■ jjni ^ " rf , jő | 1930 NOVEMBER 1 Csak szakképzett bőrdíszművesnél vásároljon! Bőröndök, retikülök, pénztárcák, aktatáskák stb. legolcsóbbtól a legjobb kivitelig \fried/ VmaNöV Miníniiímester VII., Erzsébet körút 7. Tekintse meg kirakataimat kontírozást és javítást is vállalok A KANSz tiltakozik a tisztviselőket ért parlamenti támadás ellen (Saját tudósítónktól.) A Ház legutóbb ülésén ellenzéki oldalról bántó támadások hangzottak el a köztisztviselői kar ellen. A 8 Órai Újság tegnap vezércikkben foglalkozott ezzel az üggyel, ma pedig a KANSz elnökségétől kaptuk a következő nyilatkozatot: A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége mint a köztisztviselői kar egyetemes érdekképviselete,mély megütközéssel fogadta azokat a méltatlan kijelentéseket, amelyek az országgyűlés képviselőházának október 29-én tartott ülésén egyes országgyűlési képviselők részéről az egész köztisztviselői kar ellen kiélezve elhangzottak , amelyek célzatos beállításukkal csak arra alkalmasak, hogy az egyes társadalmi rétegek között ellenségeskedést keltsenek és könnyelmű tekintély rombolásával a közérdeket is súlyosan megkárosítsák. Amidőn a KANSZ ezeket a megfontolatlan és kíméletlen támadásokat az egész tisztviselői kar nevében visszautasítja, egyszersmind hálás köszönettel és elismeréssel adózik a pénzügyminiszter úrnak, aki a méltánytalanul megtámadott tisztviselői kart nyomban legilletékesebb védelemben részesítette. A KANSz elnöksége. Áhitatos hangulatban készül a főváros közönsége Halottak Napjára (saját tudósítónktól.) A, naptár alakú? Húsa úgy hozta magával, hogy halottatok emlékünnepe ezidén vasárnapra esik és így az anyaszentegyház rendelkezései szerint a Halni fak Napját hétfőn, november 3-án tartják meg az egész világon. Ezzel kapcsolatban Mészáros János érseki helytartó azt az intelmet közli a budapesti hívőkkel, hogy mert a sírok feldíszítése a megelőző nap délutánján szokott történni, a kegyeletnek ez a megnyilatkozása ezúttal is november 2-án, vasárnap történjen. Az egyház kívánságához képest tehát a halottak iránt érzett szeretet és megemlékezés külsőségeinek elrendezése, a sírok feldíszítése és kivilágítása nem a szombati Mindenszentek ünnepén, hanem vasárnap fog végbemenni a fővárosi temetőkben is. Budapest közönsége úgy, mint más esztendőkben, ez idén is kegyeletes ünnepségek között emlékszik meg a budapesti köztemetőkben pihenő, hősi halottakról. November 2-án, vasárnap délelőtt fél 10 órakor megkoszorúzzák a milleniumi emlékmű előtti Hősök Emlékét és leteszik a főváros kegyeletének koszorúit a Ludovika előtti hősi emlékre, a farkasréti és rákoskeresztúri temető emlékműveire, valamint a 48-as szabadságharc hőseinek tabáni és krisztinavárosi temetőkben levő emlékköveire? Délután fél 4 órakor a rákoskeresztúri katona fenkelőt>en gyászünnepség lesz, amelyen Ilász István tábori püspök mond gyászbeszédet. Az ünnepségen megjelennek a volt szövetséges államok budapesti képviseleteinek kiküldöttei is. Az ország minden részében kegyeletesen emlékeznek meg a hősi halottakról s 35 temetőben ,80.000 hősi halott sírján gyulladnak ki a mécsesek Halottak Napján. Az egyetem hősi halottainak emlékművét november 1-én, szombaton leplezik le. Délelőtt 10 órakor szentmise lesz az egyetemi templomban, ahol az ünnepi beszédet Wolkenberg Alajos mondja. A szobornál az ünnepi beszédet az ifjúság nevében Eszterhás István tartja, a bajtársi egyesületek századainak tisztelgő felvonulását pedig Obernik Ede vezeti. Délután az egyetem elhunyt professzorainak sírját koszorúzzák meg. A mentők már ma lerótták kegyeletüket elhunyt vezetőik sírjánál Testületileg kivonultak a kerepesi temetőbe és megkoszorúzták dr. Kresz Géza, dr. Kovách Aladár és dr. Virosztek Győző sírjait. A közlekedési vállalatok teljesen felkészültek az ünnepi nagy forgalom lebonyolítására. A Beszkárt a Rókus-kórháztól sűrített, járatokat indít a rákoskeresztúri temetőhöz, a Délivasúttól és a Flórián tértől pedig percenként járnak a villamosok a farkasréti, illetve az óbudai temetőkhöz. Az Autóbuszüzem a bécsiúti végállomástól 7-es jelzésű, a Plórián tértől a Vörösvári úton át 0-jelzésű járatokat indít.