8 Órai Ujság, 1930. december (16. évfolyam, 275-297. szám)
1930-12-13 / 284. szám
1930 DECEMBER 13 ÓMhijSÁG SZOMBAT 7 • OLDÁS A SORSÜLDÖZÖTT VETSERA-CSALÁD TRAGÉDIÁJA Maryke síremléke a keinigenkreuzi kolostorban ■ " ■■ ■ — »11 Pletykák és rágalmak Irta Iklódyné Kratochwilla Júlia, Vetsera Mária magyar nevelőnője Copyright by 8 Órai Újság A síremlék magas kőkereszt, márványkő fedi a boltozatot, körülkerítve vaskerítéssel. Emlékül lefényképezve, keret alatt, élő képeivel együtt mindig látom a boldogtalant. Mély meghatottsággal álltuk körül sírját, mi, kik őt az életben-halálban szerettük. Sírva elmondott imáink után a réter főnökéhez mentünk látogatóba. Kápolnaépítés tervét kívántuk megbeszélni, amit az ő közreműködésük nélkül úgysem lehetett volna megtenni. Engem bemutattak a tisztelendő főnökpáternek, ő is magyar volt, közben egy-egy magyar mondással keverte német beszédét. Mivel a sírkert a rendház temetkezőhelye, a kápolnaépítés terve a rendtagok hozzászólásával történt, úgy határoztak, hogy megengedik a kápolna építését és pedig a bejárattal szemben, a temető túlsó végén, ahol csakis rendtagokat temetnek. Az építés kőfaragó munkájához nem szólottunk, csakis az oltárkép és üvegfestményhez, melyet Münchenben rendel meg, kérte hozzászólásunkat. Fényképeket kért, a tűzhalálba veszett Laci és Mary gyermekkori képeit kívánta imádkozó angyalokként megörökíteni. A bárónénál megvolt a Laci képe, még hosszú hajjal, a Mary képe nálam volt meg, ezeket használták fel. Mire végeztünk a megbeszélésekkel, gazdag uzsonnát szolgáltak fel. Végül, míg az urak a nem kifogásolt költségvetésekkel foglalkoztak, mi, nők körüljártuk a szerzet ódon nagyméretű épületeit, templomát, megcsodáltuk a folyosók mentén a páncélos vitézek kőbefaragott emlékeit. Szíves búcsúzkodás után visszatértünk Bécsbe. Legközelebb a báróné Bécsben, a lóversenyekre együtt levő, négy férfitestvérét hívta meg villásreggelire, hogy úgy mint régen, együtt legyünk családi ebéden, csak apa és lánya hiányzanak. Mindegyik Baltazzi úgy nyilatkozott, hogy nem tudtak a titkos ismeretségről, — bár inkább tudtak volna róla, — kiragadták volna Larisch g tróné és Rudolf trónörökös befolyása alól Maryt. Barátok és ellenségeit Látogatásom idejében Hanna reggelenkint igyekezett engem a felkelésben megelőzni, szó- iámba jött beszélgetni. Egyik reggel a komorna jött be: a báróné Hannát hivatta hálószobájába. Hanna ment, de rövidesen már jött is vissza. — Hanna hirdetteti, — mondta, — szeretné-e az új Burg-színházat látni, akkor most reggel kell páholyjegyről gondoskodni. Elcsodálkozva kérdeztem: — Színházba mennének? — Mi nem, — felelte, — de mama szeretne örömet szerezni magának. — Kérem, mondja meg, hálásan köszönöm jóságát, a Burg-színházat szeretném látni, de mivel minden alkalommal mint családhoz tartozót számítanak, kötelességem a gyászidőt a családot együtt betartani, nekem sem illik színházba menni. Délután rendesen kikocsiztunk valahova sétálni, meg uzsonnázni, estére maradt a beszélgetés. Szó esett a felső körök viselkedéséről, ki hogy, lelke, szíve, meggyőződése szerint nyilatkozott. Voltak, akik tüntetőleg elfordultak a gyászba borult anya és testvértől; voltak, akik néma részvéttel köszöntek és voltak, akik tüntetőleg barátságos részvéttel fogtak kezet. Vilmos főherceg, kit mindig többen kísértek, minden alkalommal mind a két kezétnyújtotta és a legbarátsgosabb em tudakolta, hogy vannak. Ferinek kis barátai még barátságosabban ragaszkodtak hozzá. Dada és a kutyák Bármily késő este tértem szobámba, a dada még bejött megkérdezni, nincs-e szükség valamire, igazában pedig egy kis beszélgetésre jött, elmondani mindazt, hogy mint volt azóta, hogy eltávoztam. Egyik-másik ismert kutyánk elpusztulását mesélte el, mer ő hűséges ápolója volt a kis szobabeli kutyáknak. Dadus füröszítette, fésülte őket. Mulatságos volt látni, miként dresszírozta őket. — Tartsd ide a füledet! — és kutyus fintorgrimasszal tartotta. — Dicst ezt a lábacskádat! — és akutyák engedekneskedtek. Az én időmben a kutyák az ifjúsághoz alkalmazkodtak; ha csak lehetett, megengedtem nekik a hozzánk való csatlakozást, kivált nyaralás alkalmával, amikor szabadon szaladgálhattak körülöttünk. Ha valamelyik kutya vizet kívánt, szobám ajtaján kaparintott , szivacsfálkámban vizet tettem ki az ajtó elé és örvendezve oltották szomjúságukat. A régi kutyák közül a fekete borzet Schmukk volt ekkor még életben és amikor engem több, mint három év után újból meglátott, rendkívüli örömet tanúsított. Körbe szaladgált, ugrált, hempergett, bútorokra fel. 1© ugrált és midőn szóltam hozzá: — Jól van Schimukk, már elég volt! De újra kezdte volna, végre lefogtam a kimerült állatot. Mindig megleste, hol vagyok, ott az ajtó elé helyezkedett, ha lehetett, besurrant. Első alkalommal, midőn St. Veitba kikocsizni készültünk, előttünk a kocsiba ugrott, ott hirtelen meglapult. A báróné meglepetve mondta: — Ezt nem szokta tenni, de ha már neje eszébe jutott, hogyan volt régien, legyen öröme, velünk jöhet. Ott tartózkodásom ideje alatt valahányszor kocsiba helyezkedtünk, Schmukk ugrott be előttünk. Távozásom után nem cselekedte többé. Csak ismét augusztusban, következő látogatásom alkalmával. Találkozás Wiederhoffer professzorral St. Veit-ban séta után a vendéglőkertben ültünk ozsonnázni. Divat volt az udvari gyász miatt úrinőket feketébe öltözötten látni. Két gyászruhás úrnő haladt el mellettünk, utánuk jött dr. Wiederhoffer udvari tanácsos. Amint minket meglátott, örömteljes meglepetést mutatott, egy pillanatra megállt, rám nézett, de már — gyászruhánkra való tekintettel, tiszteletteljesen, meghajolva, társasága után ment. Távozása után a beszéd reá terelődött. A bárón© úgy vélte, hogy Wiederhoffer neheztel reá. Míg én a családnál voltam, háziorvos volt, rendes újévi tiszteletdíjat küldöttek neki. Utóbb úgy esett, hogy nem volt senki beteg, nem kapott tehát meghívást, ezt ő mellőzésnek vehette. Mary halála után, az emlékiratok készítésekor pontos adedbemomdás végett levélben kérte látogatását a báróné. Wiederhoffer levelében tudatta,hogy hol találják az adatokat, ő úgy sem mondhat mást. Személyesen nem jött el. Későbben dr. Wiederhoffer udvari tanácsos bárói méltóságot kapott; egyetlen fia párbajban esett el, utóbb ő is meghalt. Régi jó ismerősök voltunk, tizennégy évvel ezelőtt, nevelőnői állásomba lépésem idejében — még nem voltam teljesen húszéves, — akkor lettem neki bemutatva. De Wiederhoffer udvari tanácsos kifogyhatatlan kedélyességével nemcsak a gyermekeket tudta megnyerni, de még, az udvarnál is nagy tekintéllyel bírt. Sokat tudnék kedves emlékeiről elmondani, de csakaz ismerkedést írom le. — Also eine X Ungarin eine Eszterházy! — Nem volna rossz, — mondottam, — távol állunk attól. Következett kérdezősködése a testnevelés felőli tudásomról; utasítást adott, mire legyen figyelmem; beszélt a hőmérőről, adott három rendelvényt, enyhe eseteknél, mikor melyiket készíttessem el, mert ő gyakran utazik, mi is nyaralásban leszünk, komoly esetnél más orvos segélyét kell igénybe vennünk. — Alles verstanáén? Sie sind mir Gottlob eine verstandige. Person! Ezt a jó véleményét sikerült mindvégig megtartanom. Kis növendékeim, midőn gondjaimba vettem őket, a jó dada túlságos félelme miatt, túl babásan tartottak, teljesen elpuhultak voltak. Képzelhető a gyermekek öröme, midőn a kiadósabb étkezést, több mozgást hoztam szokásba. Eleinte velük játszottam, bizalmukat, szeretetüket igyekeztem megnyerni. Emlékszem az étkezés végetti első felszólalásomra. Szálka nélküli halszelet volt •■felszolgálva, a dada utasítása folytán csak sózott, ecet nélküli salátával. Én se velük étkeztem, ecetet kértem, nekik is adtam belőle. A bárónéval értekezésem folytán — mivel a legkisebb gyermek is meghaladta már a három évet — nem lesz többé külön a gyermekeknek föltálalva, hanem a szülőkkel együtt fognak étkezni. Később az anya nélküli kirándulásainkon uzsonnára kávé, tea, gyümölcs helyett szalámit, retket, sajtot, sört hozattam; folytonos császárzsemlye helyett barna, puha házikenyeret; egészen boldogok voltak ilyenkor. Egészségesen, jó színben növekedő gyermekeit látva, sohasem kifogásolta rendelkezéseimet. Belátta helyes intézkedésemet, önkéntelenül a gyermekekhez hasonlóan étkezve, kevésbbé volt gyomorbajos. Wiederhoffer udvari tanácsos emléke hosszasan foglalkoztatott. MORENO Kaland a m\\m\ expresszen HARRY PIEL első nagyszabású beszélő filmje, amely végig vezet Rapallón, Génuán, Milánón és ezer kalandon . . . A film intelligens szűzséje és a csodás felvételek arra késztették Budapest két előkelő filmszínházát, hogy közösen mutassák be ezt a nem mindennapi filmet. Holnap premier! Royal-Apollo Fórum Steeg vállakozását is kilátásra annak tartják Páris, dec. 12. (Magyar Távirati Iroda.) Steeg szenátor tegnap késő estig folytatta tanácskozásait és ma délelőtt jelentést tett a köztársaság elnökének tárgyalásai eredményéről A jobboldal és a baloldal között a tegnapi napon sem engedett a feszültség, sőt a radikálisoknak a Tardieuval és a Marin-csoporttal szemben hozott kizáró határozata még jobban kiélezte az ellentéteket. Az Echo de Paris azt írja, hogy Steegre hasonló sors vár, mint február havában Chautempsra. Az a többség, amely annak idején 15 szavazattal megbuktatta Chautemps egynapos kormányát, ma is híven kitart Tardieu mellett. A Journal szerint Steeg a szenátusban többségre számíthat, a kamarában azonban sokkal nehezebb a helyzete. A kormány csak akkor állhatja meg helyét, ha a 130 képviselőt számláló középpártok tagjai közül legalább nyolcvanan csatlakoznak hozzá, erre azonban nem igen van kilátás. Takarékoskodjunk gyermekeink jóléte, családi boldogságunk megalapozása érdekében dímint kizárólag SZAKÜZLETBEN vásároljon ! RÁDIÓNQVA HÉI IV., VáciuSea 27-29 Piarista-ház Telefon: Aut. 882—88 ♦ Minden igényt kielégít! Díjtalan bemutatás telefonhívásra is.