8 Órai Ujság, 1930. december (16. évfolyam, 275-297. szám)
1930-12-04 / 277. szám
dtrail Budapest, 1980 december 4. ,»riLLErf ! Csütörtök, XVI. évfolyam 277. sz. a JVS ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGYES SZÁM ÁRA HELYBEN. VIDÉKEN ÉS PÁLYA. FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 1 TAIJÁVYI F'lWflI JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, EGY HÓRA 2.40 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ rwii iiuiu OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA mmsasEB^r,^asammBmmí-me!ssssmM3B^mEKmatmmmBBaBmm, mi im i n i■■—iwi iiíiiimüiwwmw—inwiwiwiiiimi iwiiPiimni iMi—ipimij ilmuihh—um— Szertalosép: Vili. kerület, Rökk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József körút 5. telefonszámaink: József 483-06, 463—07, 463—08, 463-09 Kokcsvihar Vihar tombolt tegnap a parlament üléstermében, vad ordítozások orkánja kavargott, vádak, gyanúsítások és rágalmak jégesője kopogott, a padokon megdühödt öklök verték a marsot. Talán csak még a sípok és kereplők hiányoztak, hogy teljes legyen az emlékezés a magyar parlamentarizmus legszomorúbb napjaira, a tizennyolc év előtti obstrukcióra, amikor ugyanazokból a padokból rikoltozott a műfelháborodás vihara, mintt ahonnan tegnap. Az obstrukció hősei, miután a képviselői napidíjat többórás sípolással, dobolással, kerepléssel és ordítozással becsülettel megszolgálták, szépen odaálltak a filmriporter masinája elé és hősi pózban, mint akik nagy dolgot műveltek, megörökítették magukat, hogy a mozik közönsége is épüljön rajtuk. A tegnapi vihar hősei, nyilván csak feledékenységből, nem rendeltek a karzatra hangosfilm-operatőröket. Pedig ez a vihar valahogy egészen a mozi számára készült. Nem az elemek ereje, a harag és felháborodás őszinte kitörése zúgott ebben a viharban, hanem valami mesterkélt és szándékolt háborgás, mely csak az elkeseredés viharának illúzióját akarta kelteni. Mint a filmstúdiókban, vagy a színházak kulisszái mögött, ahol futtatógépekkel, a vászonfalak mozgatásával, hordók görgetésével és a modern színpadi technika válogatott eszközeivel utánozzák a Vihart. Hogy a tegnapi botrány hőseinek sikerült-e a közönség szélesebb rétegeivel elhitetni, hogy maguk is komolyan vették a százezer szavazószelvény ellopásának bárgyús meséjét — ezt nem igen hisszük. Ez a vita hevében rögtönzött kitalálás annyira abszurd, oly logikátlan és képtelen, hogy csak olyanok vehették pillanatnyilag is komolyan, akiknek mindenáron ürügy kellett, hogy kieresszék a hangokat, döngethessék a padokat, hogy egy kortescélokat szolgáló botrányt inszcenálhassanak. Ismételten hangsúlyozzuk: alig hisszük, hogy ez a kortesvihar megtéveszthette a közönséget. De azt bizonyosan tudjuk, hogy ez az éretlen és szégyenletes botrány súlyos sebet ejtett egy nagy és szép eszmén, a parlamentarizmus eszméjén. Ez az eszme a háború előtt még érinthetetlen fenségben uralkodott Európában, de a háború után következő események éppen eléggé meggyöngítették uralmát ahhoz, hogy olyan jelenségek, mint amineknek tegnap voltunk tanúi, nyom nélkül maradjanak. Akik azt mondják, hogy a parlament intézménye túlélte magát — és ezt ma már sokan mondják, — hatásos érvül vonultathatják fel állításuk igazolására a magyar parlament tegnapi botrányát. Argumentumokkal támogatni a parlamentarizmus elvi ellenségeit: nem tudjuk, helyes és jól megválasztott feladata-e bármelyik politikai pártnak? Végre is, akármi a programja, akármi a célja, a parlamentarizmus eszméjét tiszteletben kell tartania és inkább érdeke ezt az intézményt megóvni, mint rövidlátó botrányokkal lejáratni!rrva».—— A bálok megtartása mellett foglaltatt állást Klebelsberg és Wekerle Nem szolgálja a takarékosság ügyét a bálellenes mozgalom — állapítja meg a pénzügyminiszter . Az iparosokat és a kereskedőket legfontosabb jövedelmi forrásuktól fosztaná meg a táncmulatságok elmaradása Megtartjál*. as (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt Temesvári Imre és Petrovácz Gyula képviselők felkeresték Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, hogy az operabál megrendezése ügyében tárgyaljanak. A két képviselő gazdasági szempontokra hivatkozva fejtegette az operabál megtartásának szükségességét és rámutattak arra, hogy ez a bál lendületet fog adni a szabóiparnak és a kereskedelemnek. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, miután meghallgatta a képviselők előadását, kilátásba helyezte, hogy a maga részéről az operabál megtartásának ügyét támogatni fogja, bár előre tudja, hogy, mint sok más kérdést, ezt is politikai támadásra fogják ellene kihasználni. — Igen nagy a hipokrízis, — mondotta a miniszter — és nem gondolnak arra, hogy a gazdag emberek költekezése nem tekinthető pazarlásnak, mert hiszen, ha a vagyonos emberek nem ülnek a pénzükön, hanem módjával költekeznek, ezzel a szegény embereknek nyújtanak kereseti lehetőségeket. A maga részéről szívesen át fogja engedni az Operát a kút céljaira, de szeretné,ha a kérdést még Bod János kereskedelmi miniszterrel is megtárgyalnák, és az ő támogatását is megnyernék. A képviselők pártkülönbség nélkül nagy örömmel vették tudomásul, hogy a kultuszminiszter az operabál engedélyezése mellett vá. Ezzel kapcsolatban Petrovácz Gyula Wekerle Sándor pénzügyminisztert is megkérdezte, hogy mi az álláspontja neki, aki a legnagyobb takarékosság érvényesítésére törekszik. A pénzügyminiszter kijelentette Petrovácz Gyulának, hogy ő még az általános bálellenes hangulatot sem tartja elfogadhatónak, éppen az ipar és kereskedelem szempontjából. — A bálellenes hangulat, —■ mondotta a pénzügyminiszer, — a takarékosság ügyét sem szolgálja és csak az lenne az eredménye, hogy az iparosok és kereskedők olyan jövedelmi forrásoktól esnének, el,, amelyek a téli szezonban eddig legnagyobb jövedelmi forrásaik voltak. Végül hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hogy az operabál ügyét helyesnek tartja és a maga részéről támogatni fogja, de egyúttal hangsúlyozza, hogy a többi bál megtartását is szükségesnek tartja éppen az ipar és kereskedelem szempontjából. Nagy izgalmak az Autóbehozatali Rt. kényszeregyezségi ügye körül Kapott-e külön ügyvédi díjat a vállalat vagyonfelügyelője? (Saját tudósítónktól.) Az Autóbehozatali rt. kényszeregyességi ügyében hónapok óta folyik a tárgyalás, anélkül azonban, hogy a törvényszéknek módjában lett volna érdemleges határozatot hoznia. Az ügyben most furcsa bonyodalmak keletkeztek. A hitelezők közül többen panasszal éltek a vagyonfelügyelőnek, dr. Kósa, Vilmosnak ténykedése ellen és részletes beadványukban, amelyet Ádám András dr. törvényszéki bíróhoz nyújtottak be, kifejtették, hogy melyek azok az okok, amelyek miatt ■ Kósa Vilmos vagyonfelügyelő elmozdítását kérik. Szerintük Kósa Vilmos a legfőbb akadálya annak, hogy a kényszeregyesség ügyében még mindig nem tudtak dűlőre jutni, ő az, aki érthetetlen magatartásával újabb és újabb komplikációkat idéz elő és ahelyett, hogy a kibontakozás lehetőségét előmozdítaná, az általa annyira óhajtott ... , . .." csődbe akarja kergetni a részvény* ■ társaságot. Kósa Vilmos ténykedésének és magatartásának tulajdonítják azt is, hogy Tyrnauer, ■ a kényszeradós cég könyvelője, aki minden ügyletről - pontosan informálva volt, -,beszüntette, működését. Ennek következménye aztán abban jelentkezett, hogy a cég könyvelési munkálatai teljesen elmaradtak. A vagyonfelügyelő a panasz szerint személyesen eljárt a rendőrségnél, amelyhez a forgalomban lévő gépkocsik ellenőrzése tartozik és olyan nyilatkozatot tett, hogy az Autóbehozatali Rt. minden egyeskérelme csak az esetben intézhető el, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárul aláírásával. Ez a ténykedése is különböző akadályokat létesített. Panaszaikban a feljelentők különböző tanukra hivatkoznak állításuk alátámasztása végett és kérték ezeknek a kihallgatását, felemlítve azt, hogy ezeknek a tanuknak a vallomása alapján beigazolódik az az aggály, hogy Kósa Vilmos vagyonfelügyelő tevékenysége azt a benyomást kelti, hogy a csőd megnyitására és nem a részvénytársaság megmentésére törekszik. A, vagyonfelügyelő csődbe akarta kergetni a vállalatot? A beérkezett panaszok folytán Ádám András dr. törvényszéki bíró meg is idézte a bejelentett tanukat, akiknek egy részét ma hallgatta ki. A bíró mindenekelőtt ismertette Kósa Vilmos vagyonfelügyelő írásbeli jelentését az ellene felsorakoztatott vádakravonatkozólag, amelyben a vagyonfelügyelő ezeket szemenszedett valótlanságoknak és rosszindulatai, hazug vallomásokon alapuló állításoknak nevezte. A bíró kihallgatta ezután a General Motors jogi képviselőjét, aki vallomásában előadta, hogy Kósa Vilmos csődbe akarta kergetni a vállalatot és e célból valóságos hadjáratot indított egyesek ellen. Terrorizálni igyekezett az egyik vállalati igazgatót, aki egyben országgyűlési képviselő is mert tudta, hogy ha a vállalat csődbe megy, akkor a képviselő elveszti mandátumát. Az ügyvéd vallomása szerint Kósa Vilmos különböző szolgáltatásokat fogadott el és minden igyekezetével azon volt, hogy meghiúsítsa az egyességet. Amikor végül is a hitelezők képviselői látták Kósa tevékenységét, elhatározták, hogy panaszt tesznek ellene. Az ügyvéd előadta, hogy egy alkalommal ezer pengős ,külön ügyvédi díjat ajánlott fel Kósának,. 600 pegőt egy taxibem át is adott nevel, 250 pengőt pedig néhány nap múlva adott át. — A hátralévő 250 pengőt — tette hozzá a General’ Motors ügyvédje — hajlandó vagyok esetleg most megfizetni neki. Rendkívül izgalmat keltett a General Motors ügyvédjének a bejelentése. Kósa Vilmos többször közbeszólt és tiltakozott az ügyvéd vallomása ellen. — Kérem, hiszen meg is köszönte a taxiban, amikor megadtam az 500 pengőt. Hálás volt és megrázta a kezemet — jegyzi meg a General Motors ügyvédje. Ádám törvényszéki bíró felhívására ezután Kósa Vilmos intézett több kérdést a tanúhoz a legapróbb részletekre vonatkozóan, a bíró azonban közbevágott.