8 Órai Ujság, 1931. március (17. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

|Ra FILLÉR Va8*r 1 ^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGYES SZÁM­ÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PALYA, FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 2160 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ IVATJÁJVVI FMN­ JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, EGY HÓRA 2­ 40 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 360 PENGŐ____________JUal/am ____________________________OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkisztőség: Vili, Miét, Rökk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal: József-körút 5. Telefonszámaink: József 463-06, 463-07, 463-66, 463-06 Világválságban Klebelsberg Kunó gróf könyve (n. e.) Klebelsberg Iváne gróf egyik hivatali elődje — értékes tagja ma is a magyar közéletnek, — aki mielőtt minisz­teri tárcát vállalt volna, távol a gyakor­lati élettől, elméleti tudományokkal fog­lalkozott, egyszer bizalmas körben azt mondotta: — Amíg nem voltam miniszter, tele vol­tam ideákkal, de, persze, semmit sem tud­tam megvalósítani. Most, hogy ott ülök az íróasztal előtt, csak a gombokat kell megnyomni, jönnek az osztályreferensek és gondolataimat életre tudom hívni. Fáj­dalom azonban pénzügyi háttere is van az alkotásoknak és bizony sokszor már nem merem megnyomni azokat a gombokat... Klebelsberg Kunó gróf, aki nemcsak a mai kabinetben,­ de a kiegyezés utáni kul­tuszminiszterek között is érték szempontjá­ból előkelő rangsort foglal el, szerencsé­sebb helyzetben van. Ő mielőtt miniszteri íróasztalának csengetyűgombjait, meg­nyomná, publicisztikávtal­ előkészíti magá­nak a talajt, megtudja, hogy ezt vagy azt a gondolatát hogyan fogadja a közvéle­mény és gyakran, ha jónak tartja, annak ellenére megvalósítja vagy esetleg meg­győzeti magát és eláll korábbi szándéká­tól. Az aztán külön erőssége, hogy nem szorul vezércikkírókra, saját kultúrpoliti­kájának zsurnalisztikai képviseletét maga látja el és szinte azt mondhatjuk, hogy Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter­nek korábatlani publicistája saját szemé­tében van meg. Publicista? Klebelsberg Kunó gróf bizo­nyára nem ambicionálja, hogy őt Kecs­­keméthy Aurél, Csernátony Lajos, Fáik Miksa, Rákosi Jenő, Kaas Ivor, Bartha Miklós, Vészi József, Mezei Ernő és a mai fiatalabb generá­ciót is számbavéve, Buday Barna és Milotay István mértékével mérjük. Ezek kiélték és kiélik magukat egy-egy gondo­lat ragyogó feltálalásában. Ha kell, száz­szor és ezerszer is visszatérnek hozzá. A reálpolitikus, főképpen a felelős állásban levő ember óvatossága, sokszor kívánatos opportunitása nem befolyásolja képzele­tük szárnyalását és írói tehetségük pom­pázó érvényesülését. Még újságjaik ide­­oda való lekötöttsége sem tudja őket meg­bénítani, legfeljebb azokat az eszményi magaslatokat nem képesek megközelíteni, amelyek az állami élet minden vonalától messze távol állanak. A vérbeli publicista a nemzet érzés- és gondolatvilágának tol­­mácsolója. Sőt még ennél is több. Gyújtó szavakat tud találni, ha lelkesíteni akar. Vészes időkben az aggodalmaknak,­­a meg­próbáltatásoknak hű kifejezője. Hadako­zik, érvel, elmélkedik, boncol, támad, di­csér, ő maga is szenved és lelkesedik. A publicista reálisabb a költőnél és ideálisabb a gyakorlati politikusnál. Világválságban cím alatt Klebelsberg Kunó gróf most megjelent munkája, mely újságokban közreadott cikkeiből és egyné­hány előadásából áll, nem is vall publicis­tára. Ebből a szemszögből nézve, jóval ke­vesebb. De több azoknál a cikkeknél, ame­lyeket olyanok írnak, akiknél nem az írás a fontos, hanem az, amit elmondanak. Egész sora van azoknak a közé­eti férfiaknak, akik újságokba írnak, akiket szívesen él. A vonaton meggyilkolt Sch­wartz Viktor fivérei a rádió bemondásából tudták meg testvérük katasztrófáját Schwartz Tivadar dr. ügyvéd Brüsszelbe utazott, hogy agnoszkálja az áldozatot — A másik fivér elmondja, mióta és hogyan élt külföldön és miért utazott harmadik osztályon Schwartz Viktor — Aldebuhey ben Ahhmed töredelmes vallomásában elmondta, hogyan ölte meg és rabolta ki Schwartz Viktort (Saját tudósítónktól.) Fantasztikus és meg­döbbentő gyilkosság hírét adták le tagnap este az európai rádióállomások, kijöttek a budapesti ifi. A Mütöiíyrü; Sípítí «í '•­!*/»" gyár vonatkozása, is volt és ezért különösen a magyar rádióhallgató-közönség kísérte feszült figyelemmel a napihírek során történt bemon­dást. A rádió speakerje bemondta, hogy a brüsszel —kölni vasúti vonalon pén­­teken délután rejtélyes gyilkosság történt, a borzalmasan, megcsonkított áldozatot, egy fiatal férfi holttestét a varenmnesi pályaudvar közelében találták meg. A sínpár közelében he­vert a holttest, amelynek egyik lába néhány méternyire a megcsonkított törzstől hevert. Az áldozat feje teljesen össze volt lapítva s már az első laikus megállapítás szerint is valami­lyen tompa tárggyal sújthatott le hatalmas erővel a gyilkos az áldozat fejére. A belga rendőrség percek alatt intézkedett. Táviratok és telefonbeszélgetések repültek vé­gig a vezetékeken, rendőrtisztek és orvosok­­ vizsgálták meg a holttestet a helyszínen. P tvi.Jfses .•v­orevek - t lezáratták,­­ amíg bizottság meg nem vizsgálta. Először átkutatták a holttest ruhájának zsebeit. Egy Lipcsébe szóló vasúti jegyet, egy angol autóigazolványt, két, londoni bankbetétkönyvet és 200 fontot találtak angol bankjegyekben, amelyeket a gyilkos valószínűleg nem vehetett észre. Útlevelet vagy egyéb okmányokat azon­ban nem találtak és megállapították, hogy a tettes kirabolta ugyan áldozatát, de amíg a legtöbb zsebet kiürítette, addig az az egy zseb, melyben a fenti írásokat és bankjegyeket meg­találták, elkerülte figyelmét. A rendőrtisztvi­­selők találtak még egy névjegyet is, amely a következőképpen szel­­lett lakásában két férfi ült tegnap este a rádió hangszórója előtt. Dr. Schwartz Tivadar ügy­véd, a lakás tula­jdonosa és Schwart­ Zoltán ■Kereskedő, aki ugyanabban a házban lakik, hallgatták a rádió tegnap esti műsorát. Amikor a hírek közvetítésére került a sor, felfigyeltek, ■mert a speaker egy egészen különösnek hangzó gyilkosságot, a brü­sszel-kölni vonaton leját­szódott bűntényt mondta be. Amikor elhangzott az áldozat állító­­lagos neve, a két férfi halálsápadtan, rémülten ugrott fel. — Ez Viktor volt! Viktort meggyilkol­ fák! — kiáltották egyszerre. Az ügyvédnek és a kereskedőnek édes test­­véröccse, Schwartz Viktor ugyanis, több mint két éve él Angliában és éppen tegnap reggel kaptak Ostendéből táviratot, amelyben öccsük közölte, hogy Lipcsébe utazik az áruminta­vásárra és onnan majd Pestre jön, hogy fel­keresse testvéreit és leutazik Nyíregyházára is, hogy 71 esztendős édesapját megláto­gassa. A rádió hírének hallatára leírhatatlan izgalom vett erőt a fivéreken, kik rög­­tön bizonyosra vették, hogy a messze földön elkövetett véres gyilkosság ál­­dozata csak az ő öccsük lehet. Rögtön telefonoztak a Keleti-pályaudvarra, hogy mikor indul a legközelebbi vonat Brü­ssael felé. Schwartz Tivadar ügyvéd cso­magolt, autójával kihajtatott a pályaudvarra és este 10 órakor már el is utazott a belga fővárosba, hogy agnoszkálja szerencsétlen testvérét. Magyar névfeffy az áldozat zsebében „Schwartz Viktor, Budapest.** A nyomozás következő lépése a vasúti szerel­vény átkutatása volt. Mivel harmadosztályú jegyet találtak az áldozatnál, először a harma­dik kocsiosztályokat vették szemügyre. Vagon­ról vagonra haladva folytatták a vizsgálatot. Alig kutatták át az első kocsit, az egyik detek­tív máris felkiáltott s az egyik ülés alól véres újság papí­r csomó­t húzott elő. A következő percben megtalálták a gyilkos fegyvert is. Egészen az ülés mögött, a gőzfűtés fűtőteste alatt egy baltát találtak, melyen a beszáradt vérnyomokban még néhány szőke hajszál is volt. A további munka m­ár a gyilkos falkuta­tására irányult s a belga detektívek még az éjszaka folyamán letartóztattak egy arab fiatalembert, Muley Aldebuhey ben Ahmed algíri embert, akit a gyilkosság rákövetésével gyanúsítanak Az áldozat kilétéről azonban nem tudtak közelebbi adatokat megállapítani, mindössze azt gyanították, hogy az állítólagos Schwartz Viktor Lon­donból jött és Németország felé uta­­zott. Sem a foglalkozását, sem útjának közelebbi céljait nem tudták kideríteni. A rádió híradása nyomán kiderül, hogy ki a fantasztikus gyilkosság áldozata A budapesti rendőrség még neve is ka­pott semilyen hivatalos értesítést a brüsszeli rendőrhatóságtól, amikor Budapesten már drámai körülmények között világosság derült arra a kér­désre, hogy ki a fantasztikus gyil­kosság áldozata. A Sas­ utca 27. számú ház egyik ötödikeme­ vasnak, azonban sohasem azért, mert jól írnak, hanem mivel arról, amit írnak, tárgyi tekintetben okos dolgokat tudnak elmondani. Klebelsberg Kunó gróf cikkei kulturális kérdésekben tudásánál, tekinté­lyénél és jelenlegi hivatali állásánál fogva is többet nyom a latba, mint a leg­ragyogóbb tollú publicista vezércikke. Viszont Rákosi Jenő vagy Bartha Miklós minden közérdekű kérdéshez úgy tud­tak hozzászólni, hogy írói zsenialitásuk,­­szárnyaló gondolatmenetük meg tudta emészteni a legnagyobb és a legnehezebb problémákat is, és élvezetesen, eredménye­sen tudták azokat az emberi lelkek tíz­­­­ezreibe belecsepegtetni. Hogy Klebelsberg Kunó grófnak a cikk­írás csak segítőtársa (ez olyan, különös­­ adomány, amellyel nem minden közéleti férfiú dicsekedhet), annak legeklatánsabb bizonyítéka, egyik cikkének az a része, ahol a Nemzeti Színházról ír. Azt mondja, hogy bedobta a nyilvánosságba az új Nem­zeti Színház felépítésének gondolatát, de mikor azt látta, hogy a közvélemény ellene van, letett róla. Ez az okos politikusra vall, aki elkerüli a konfliktusokat Egy érdekes tanú A budapesti főkapitányságon tegnap este még nem indíthatták meg a nyomozást, mivel a belgáktól semmilyen megkeresés nem érke­zett. Ma délelőtt 10 órakor azonban már érde­kes tanú jelentkezett a rendőrségen. Beretvás Ferenc, a Menetjegyiroda egyik főtisztviselője elmondotta dr. Sztnkián Dezső rendőrtanácsosnak, hogy olvasta a reggeli lapokban a gyilkosság hírét és ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja bejelenteni, hogy egy­ Schwartz Viktor nevű barátja

Next