8 Órai Ujság, 1931. március (17. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-07 / 54. szám
T631 MÁRCIUS 7 ÓIkiujsÁG SZOMBAT 7 • OLDAL Ag Omenovics-dinasztia kiírtása: Milán, Sándor, Natália, Draga Agasín tragédiája Draga elájul udvari ebéden A megtért Nicodém bizalmas beszélgetése az orvossal Eredeti okmányok/ feljegyzések és memoárok alapján írta: Alario Le Blond Copyright by 8 Órai Újság Draga királyné zavartalanul folytatta játékait. Olyan rendszeresen csinálta a maga dolgát, hogy senki a csalást sejteni sem merte. Lóvá tette királyi férjét, az egész szerb népet és az egész világot. Nap-nap után bulletinek jelentek meg a királyné állapotáról. Obrenovics Sándor úszott a boldogságban. A szépasszony a terhesség minden stádiumát megjátszotta. Úgy színészkedett, hogy a világon nem akadt jobb színésznő nálánál. Tükör előtt nem tanulhatta volna be jobban a szerepét. A szédülések és az ájulások hányszor okoztak zavart a konokban... Hányszor kellett fölkelteni az udvari orvost éjszakának idején... Hányszor sietett maga Sándor király Mayer tanárért, aki Berlinből származott Belgrádba: — Professzor úr, az istenért, nincs egy perc veszteni való időnk. De mire a királyné hálószobájába értek, Drágának semmi baja se volt már. Bágyadt mosollyal sápadt arcán, hálás tekintettel fogadta Sándort és a professzort: — Köszönöm, szivem, figyelmes jóságodat. Aztán az orvoshoz fordult: — Ugye, megbocsát, hogy miattam felzavarták !! A korjakban elült az izgalom és Drágának egy kívánsága volt már csak: — Szivem, hivasd el Nicodemet! ... Olyan megnyugtató, ha itt van a közelemben!... És Nicodem jött... megfogta a királyné feczét és jóságosan szólt: — Testvérkém, bátorság!... A király persze nem vette észre, hogy a szemük összevillant és valamelyes huncut mosolygás vonult meg az ajkuk szélén! A királyné elájul Draga tovább színészkedett. Egy napon udvari ebéd volt a konokban. Ott voltak az összes követek és a kormány tagjai. A feltűnően gömbölyű királynét megkülönböztetett tisztelettel fogadták mindnyájan, amint Sándor király karján bevonult. Misics ezredes lelkesen kiáltotta: — Zsivio, kral! ... Zsivio, kralica!... A többiek visszhangozták a kiáltást és volt valami a levegőben, ami azt hirdette, azt bizonyította, hogy ez a zsiviózás a szívekből tört elő. Megkezdődött az udvari ebéd és a király egyszerre csak azt látta, hogy Draga elsápad és lehanyatlik székéről. A királyné elájult Sándor kétségbeesetten ugrott fel helyéből: — Orvost!... Orvost, hamar!... A diplomaták és a miniszterek ugyancsak megijedtek. Egy pillanat alatt ott termett az orvos, de őár nem akadt semmi dolga. A királyné magához tért és a saját lábán, — udvarhölgyére támaszkodva természetesen! — vonult vissza lakosztályába. . Kínos csönd támadt a teremben, de a király eloszlatta azt. Elégültel, mosolygott és Vidáman szólt: — Semmi baj, urak!... Ez már vele jár!Ezen túl kell esni!... Manolescu doktor összejátszik Drágával A királyné egyenes kívánságára Manolescu doktor hívták meg a konokba. A fiatal orvost Nicorém őrnagy protezsálta és Draga feltétlenül megbízott benne. Manolescu bocsánatkérések közben adta tudtára Mayer professzornak, h hogy ő immár fölösleges a királyné szolgálatában. A király magas kitüntetést adott a tanárnak; Draga arcképével ajándékozta meg. •— Bizalom dolga az egész! — magyarázta Nicodem, — és az asszonyok olyütt kiszámíthatatlanok. Mayer dr. nem panaszkodott és nem adta a megsértetted Mosolygott — és a dolga után ment. Mosolygott, mert sejtett valamit, de szólni nem mert róla senkinek. Még önmagának sem vallotta be a gyanúját. Közben Manolescu intézkedni kezdett. Korzetteket és speciális szabású ruhákat rendelt Bécsből a királyné számára. Mindenféle porokat, labdacsokat, vizeket hozatott és mindennap megvizsgálta a királynét. A valóságban Manolescu doktor, a világfi, mindenbe be volt avatva. Draga nélküle nem is játszhatta volna tovább a komédiát. A király most már erélyesen ragaszkodott ahhoz, hogy Drágát időnként megvizsgálja az orvos és a királyné mást nem engedett közel magához, mint Manolescu doktort. A fiatal orvos időnként egy-két napra Bécsbe utazott. Nem bírt magával. Tele volt pénzzel és egy kicsit mulatni akart. Belgrádban nem volt ehhez sem alkalma, sem bátorsága. Valahányszor visszatért, mindig hozott valamit a királynénak és Sándor mindannyiszor busásan megfizette azt. Műszereket, speciális gyógyszereket halmozott fel a konokban. — Azt hiszem, — mondotta, — hogy nem lesz szükségünk semmire, de mindenre el kell készülnünk! Akirály boldogan mosolygott: — Örvendek, hogy ön, doktor úr, ennyire elővigyázatos!... Mi történik Liáné Croisettel? Manolescu megígérte, hogy végigjátssza a játékot, de közben szolgálatára állt Liáné Croisetnek is. őt is meglátogatta naponként és mivelhogy az énekesnő már nem lépett fel a belgrádi orfeumban és teljesen visszavonultan élt: hamarosan pletyka kerekedett a doktor és a művésznő szerelméről. Mindenki el is hitte ezt a pletykát, csak Nicodom mosolygott önelégülten. — Tudom én, amit tudok! Esténként összeült a doktorral. —• Manolescu, — szólt hozzá meghatottan, — ez nem komédia, ez nem játék... Az én fiamról van szól... — Tudom! — felelte Manolescu és ő is meghatódott egy kicsit. — Nehogy valami baj legyen Liánénál! ... — Hogy juthat ilyesmi eszedbe!! — Nemcsak arra gondolok, hogy mi lesz akkor Drágával!... Én máris szeretem a gyermekemet!... Látod, lump vagyok. . . . könnyelmű fráter vagyok... de ez az érzés valahogyan felülkerekedett bennem és most reszketek az eljövendőért! — Mégis csak jó fiú vagy te, Nicodém!... — felelte Manolescu és melegséget érzett a szive tájékán. Nicodém pedig folytatta remegő hangon: — Éjjel nem tudok aludni mert rágondolok folyton!... Manolescu szinte sírni szeretett volna. — Nappal nem érdekel semmi... csak a gyermekem, csak a fiam!... Megfogta a doktor kezét és nagy melegséggel kérdezte most: — Mert fiú lesz, úgy e! — Reméljük! — nevetett Manolescu. — Boldogtalan lennék, ha reményeimben csalatkoznék! — Nem fogsz csalatkozni! Kis szünet támadt, aztán Nicodom így folytatta: — Látod, doktorkdm, én minden reggel imádkozom érte! Manolescu tágra nyitott szemmel nézett rá. — Igen, igen, minden hajnali misén ott vagyok a Mihály-székesegyházban! A két jóbarát nagyon komolyan nézett most egymásra. És Nicodém folytatta: — Nekem annyi bűnöm van... nem akarom, hogy Isten a gyermekemet büntesse (Saját tudássterektől.) Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nagyarányú kultúrtörekvései során, néhány évvel ezelőtt konkrét terveket dolgoztatott ki az egyetemi város megvalósítására. A magyar Dahlem lebegett a miniszter képzelete előtt és a szükséges előtanulmányozások lefolytatása után felvetődött az a gondolat, hogy Lágymányoson, a Műegyetem környékén építsék az egyetemi várost, a legmodernebb intézményekkel, tudományos felszereléssel, laboratóriumokkal, internátusokkal és a magas oktatás minden tartozékával. A kultuszminiszternek egyetlen kikötése volt, hogy a főváros megfelelő telket, bocsásson rendelkezésre, ahol az összes intézmények kényelmes elhelyezést nyerhetnek. Kelenföldön és Lágymányoson kitörő örömmel fogadták a tervet, mert tisztában voltak a kultúrcentrum jelentőségével és egyszeriben a lendületes fejlődés lehetősége ígérkezett. A városházi vezetőség bűne, hogy ez a gondolat nem válhatott valósággá. Minden indokolás és különösebben alátámasztható érvelés nélkül, megtagadták a telek átengedését és ezzel az egyetemi város grandiózus terve mindörökre elaludt. Azóta imponáló stílusban épül Szeged, Debrecen és Pécs, ahol a városok kapva-kaptak a kultuszminiszter ajánlatán és horribilis áldozatok árán tették lehetővé az egyetemek fejlesztését. Mindhárom vidéki városban a munkaalkalmak sokasága alakult ki, megélénkült a kereskedelem és az ipar. Kelenföldet megfosztották ettől a dicsőségtől, mert a városházán nem tudták felismerni a gondolat nagyvonalúságát. Egyetlen elavult piacon folyik az élelmiszervásár A folyton fejlődő és lélekszámban egyre gyarapodó kelenföld—lágymányosi városrész különleges specialitással azonban dicsekedhetik: nincs vásárcsarnoka. Egyetlenegy nyílt piac áll rendelkezésre, a Fehérvári-úti és Budafoki úti villamosmegállónál, a Vályú utcai iskola mellett. Ez a nyílt piac is elrettentő iskolapéldája annak, hogy egy élelmiszervásárt hogyan nem szabad megalkotni. Az aránylag kis térségen egymás mellé ragasztott árusítóbódék között tolong a nép és a vásárlás aktusának lefolytatása sohasem mentes bizonyos nehézkességtől. Sok kifogás merül fel a higiénikus berendezések hiánya miatt is, ami közegészségügyi szempontból jogos panaszokra ad alkalmat. A főváros vezetősége a közelmúltban eltüntette az óbudai és a krisztinavárosi nyílt piacokat és megépítette a Flóriántéri és délivasúti fedett vásárokat, most pedig a Garam-tér modernizálása van soron. A piaci problémák rendezése körül kifejtett buzgalom azonban nem terjed ki Kelenföldre, ahol még ma is a száz év előtti primitív vásárok képe tárul elénk. A kelenföldiek jelentékeny része kénytelen a pesti oldalon fekvő Nagycsarnokba elgyalogolni, ahol olcsóbban vásárolhatnak ugyan, de a mindennapi élelmiszerszükségret hazaszálltmiattuk!... Szünetet tartott. Nagyot lélegzett, aztán folytatta: — Na Liáné baj nélkül világrahozza a fiamat, megtérek! Nem iszom, nem kártyázom, nem bűnözök többé! És magasra emelte a kezét, mintha esküdnék: — Soha! ... Soha többé!... ............................ .................... tása nehéz fizikai feladat elé állítja a háziasszonyokat. Sokan villamossal teszik meg a hídon átvezető utat, itt azonban a villamosköltség jelent többletkiadást. Egy város tűzoltóság és kórház nélkül Különös szerencse, hogy Kelenföldet fajideig elkerülték a veszedelmes elemi csapások. Egy esetleges kisebb tetőtűz a legnagyobb veszedelembe sodorhatja ezt a városrészt, mert a hegyek és a Duna felől álandóan érkező szelek végzetes iramban terjeszthetik a tűzvészt. Kelenföldül ugyanis nincsen tűzoltóság, holott megfelelő helyiségek még a belső városrészben is bőségesen rendelkezésre állanak. Kelenföld tűzvédelmét az I. kerületi tüzérségnek kell ellátni, amelynek székhelye az Attila körút megetti Koronaőr utcában van, túlságosan távol, miért is egy tűzvész esetén Kelenföld valóban a legrettenetesebb helyzetbe kerülne. Közegészségügyi szempontból súlyos kifogás alá esik, hogy Kelenföldön nincsen kórház és így a betegeket a távolabb fekvő intézetekbe kell szállítani. Megfoghatatlan, hogy a főváros jóindulata még annyira sem terjedt, hogy Kelenföldön tűzoltóság és kórház álljon rendelkezésre. Kelenfökön nincs kórház, vásárcsarnok A városházán elgáncsolták az egyetemi város tervét . Nem ismerik a közegészségügyi szempontokat az élelmiszerpiacon na 1 111 . Kun Béla régi vezéremrbere volt a romániai szovjetén Bukarest, márc. 6. (Magyar Távirati Iroda.) A katonai ügyészség által tegnap este letartóztatott Szujó László teljesen beismerő vallomást tett. Bevallotta, hogy körülbelül egy éve áll a szovjet szolgálatában mint kém és ezért havi 20.000. lej fizetést kapott. Az Universul úgy tudja, hogy Czago a magyarországi kommunizmus alatt Kun Bélának egyik belső embere volt és a kommunizmus bukása után szökött Romániába, ahol a vasútnál kapott alkalmazást, mint mérnök. Bukarest) márc. 6 (Magyar Távirati Iroda.) A kolozsvári rendőrség jól szervezett kommunista irodát leplezett le. A rendőrség emberei hosszabb idő óta figyelték a kolozsvári kommunista szervezet titkárát, Erdélyi Józsefet és a vele vadházasságban élő Halász Ilonkát. Tegnap lakásukon házkutatást tartottak és ez alkalommal nagy tömeglazító röpiratot, fegyvereket, a vezető kommunisták névsorát és Halász Ilonka ruhájának bélésében a szovjet futárok ismertető jelvényét találták meg. Bukarest, márc. 6 (Orient Rádió.) Szabó mérnök letartóztatásával kapcsolatban a lapok megemlítik, hogy Szayo munkatársa volt a kommunista Aradi Viktornak. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a kommunista per március 15-re kitűzött főtárgyalását el fogják halasztani, hogy addig a Szayo-ügyet is megvizsgálhassák. (MTI.)