8 Órai Ujság, 1931. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-29 / 96. szám

BBJ Xprilis 20­01&mjsi6 SZERDA 5#OCDAE A bírák és ügyvédek helyzetéről és a törvénykezés egyszerűsí­téséről folyt ma a vita a Házban Megkezdődött a költségvetés tárcánként való tárgyalása tudósítónktól.A­­ .képviselőház mai ülését 10 órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Napirend szerint következett az igazság­ügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Orffy Imre, a tárca előadója részletesen foglalkozott a tárcához tartozó intézmények és testületek problémáival. A tárca legfonto­sabb problémája, — mondotta, — a bírósá­gok kérdése. A Kúriánál és az Ítélőtáblánál, a Statisztikai adatok szerint, 1924 óta a sza­porulat ma nem olyan nagy az ügyek te­rén, mint a törvényszékeknél, de legsúlyosabb a helyzet a járásbíróságoknál. Telekkönyvi ügyekben a munka" szaporult 1924. óta 231 százalé­­kos. Az egyes bírák által elintézett ügyek emelke­dése is 93 százalékot mutat. A törvényszé­keknél például egyesbírákra 1924-ben 296 íté­leti ügy jutott és ez a szám most felemel­kedett 344-re. A járásbírákra pedig 1924- ben 774 ügy esett és ez a számé 1694-re emel­kedett. Ismertette a bírák, és ügyészek kívánságait, elsősorban a bírói képesítési pótdí­j felemelésére és a lakbér arányosítására vonatkozó kérdése­ket, az ügyvédek nagy többségének súlyos ba­jait és azokat a javaslatokat, amelyeket az ügy­védek megvalósítani kértek. A közjegyzők is erősen érzik a gazdasági leromlást. A megszűnés előtt álló Országos Földbirtokrendező Bíróság tíz év alatt nagy munkát végzett. Közel egy­millió katasztrális holdat juttatott megváltás útján kisemberek kezére, akik között 30.000 hadirokkant, 26.000 hadiözvegy, 114.000 mező­­gazdasági munkás és 114.000 törpe- és kisbir­tokos volt. Az egyéb juttatásokkal együtt így az ország szántóföldjének 13 százaléka cserélt gazdát. Végül kérte a költségvetés elfogadását. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középem.) Barnes Mareci szerint figyelemreméltó szempont az államháztartás keretén belül a megtakarítás, de ennek nem szabad a jogkere­sés lehetőségét csökkenteni. Mivel magasabb üzemi­­költségeket fizettetnek a közönséggel, a közönség joggal elvárhatja a tökéletes üzemet. A járásbíróságnál bevezették az írógépszolgála­tot, de az írógépeket és a személyzetet az ügy­védi karnak kell fenntartania. Az esküdtszéket legalább politikai bű­n perekben és a sajtó­ügyekben fenn kellene tartani. Rámutat a kriminalitás emelkedésére. Ennek egyrészt a magánélet rettenetes erkölcsi süllyedése, másrészt a gazdasági válság és a munkátlanság az oka. A költségvetést nem fo­gadja el. Östör József utal Barncs ama kijelen­­tésére, hogy évek óta nem történt más az igaz­ságügyi politikában, mint leegyszerűsítés. Az egyszerűsítés nem csupán magyar igazságügyi törekvés, hanem Közép-Európa összes államai­nak jogi problémája. A Kúria elnöke is meg­állapította, hogy nem csupán takarékossági szempon­tok ösztönzik a kormányt egyszerű­sítésre, de a jogszabályok ellen é­gése is. Sok az ügyvéd Ezután behatóbban foglalkozik az ügyvédség problémájával. A magyar ügyvédek száma meghaladja a hatezret. Ez a tekintélyes szám bizonyítja, hogy Olaszországot kivéve, ahol egészen más beosztások vannak, Csonkamagyarország az ország, ahol az ügyvédek szám­a a lakosság­hoz viszonyítva a legnagyobb. Elérkezett az ideje, hogy az ügyvédkérdést az ügyvédképviselők minden álszemérem nélkül, őszintén feltárják a képviselőházban. Nem egyéni, nem kari érdek, hanem országos érdek teszi ezt szükségessé. Az ügyvédkérdés meg­oldása iránt egyetlen igazságügyminiszter sem mutatott csinnyi megértést, mint a jelenlegi, aki minden idevonatkozó kérdésben meghallgatta az ügyvédek érdekképviseletét. Az ügyvédi nyomor oka az ügyvédek munkahiánya, ami egyrészt a gazdasági viszonyokból, másrészt a túlzsúfoltságból ered. Hiszen egész Ausztriának, nincs annyi ügy­­védje, mint Budapestnek és az öt­milliós Berlinben is kevesebb az ügy­­véd, mint a magyar fővárosban. A munkahiányra mutat az a tény is, hogy míg azelőtt az ügyvédek 65 százaléka tartott jelöl­tet, a mai csonkaországban mindössze 22 szá­zalék tart. Az ügyvédek munkahiányán munka­­alkalmak teremtésével kellene segíteni és rá­mutat arra, hogy az ok­irati kényszernél, a hi­telesítésnél és másutt lehetne bőségesen bizto­sítani munkaalkalmakat­ az ügyvédeknek. Felveti azt az eszmét, hogy az ügyvédi karba kelletne bírákat kinevezni, de ez egyma­gában még nem oldja meg a kérdést. A túl­zsúfoltság megszüntetése fontos kérdés. Itt a jogi oktatás megszorítása és a zugírászat erő­sebb üldözése látszik megfelelő eszköznek. Erre vonatkozóan már van is intézkedés, de ezenkívül még az ügyvédi összeférhetetlenség új szervezését is keresztül kellene vinni. Az ügyvédi kar kétfelé osztása is ilyen eszköz lenne, mint ahogy az már a külföldön megvan, de ezt nálunk keresztülvihetetlennek tartaná. A leghelyesebb lenne, az automatikusan felépí­tett, de zártszámú ügyvédi kar megteremtése. Végül kéri az igazságügyminisztert, hogy ha beérkeznek az ügyvédi kamaráktól a jelentések, lépjen a cselekvés terére. A költségvetést el­fogadja. Várnai Dániel az ügyvédi numerus clausus gondolatának felvetését nem helyesli, mert nem lehet az ügyvédi pályára menő ifjúság előtt a sorompókat lezárni. Dajkamese a Népszava üldözéséről A bíróságok elfogultsága nem tompult meg a szociáldemokrata párttal és a­ párt sajtó­orgánumával, a Népszavával szemben. Elnök figyelmezteti Várnai Dánielt, hogy tartózkodjék a gyanúsításoktól. Várnai Dániel: Egy külön bírót bíztak meg a Népszava ellen megindítandó perekkel és a Népszavában megjelent cikkek ellenök­­­lésével. Zsitvay Tibor: Dajkamese ez, rosszhi­­szeműség ilyet állítani. Kahók Lajos: Külön ügyészt kapott a Népszava! Várnai Dániel: Megírták a lapok, hogy Miskolczy táblabírót bízták meg azzal, hogy a Népszavára vonatkozó minden kérdést megvizs­gáljon és a Népszava elleni eljárásra utasításo­kat adjon. Zsitvay Tibor: Nem táblabíró, hanem főü­gyészhelyettes. Várnai Dániel: Szóval előlépett időköz­ben­Zsitvay Tibor: Ez nem előléptetés. Várnai Dániel: Sürgeti az emigráció likvidálását, mert ártatlan tömegeket nem lehet elzárni azelől, hogy hazájukba visszatérjenek. Zsitvay Tibor: Hol vannak ezek a tö­megek? A holdban vannak! Várnai Dániel: Éppen úgy meg lehet ol­dani a magyar emigráció ügyét, mint a spanyol emigrációét. Tömegekről van szó. Zsitvay Tibor: Ez nem igaz. Várnai Dániel: Visszautasítom az ilyen brüszk megjegyzést. Zsitvay Tibor: Igaz, vagy nem igaz, az a kérdés. Én bizonyítottam, a képviselő urak es őik beszélnek. Várnai Dániel a költségvetést nem fo­gadja el. A magyar bíróság dicsérete Ezután Wolff Károly szólalt fel. Be­széde elején állást foglalt az ellen a beállítás ellen, mintha a bíróság bármikor eltávozott volna az­ igazságkeresés befolyásmentes, tár­gyilagos alapjától. Nálunk bírói kilengésekről beszélni nem szabad és nem is lehet. Nagyon nehéz az igazságügy szerepe, de kétszeresen nehéz a bíróságé, amelynek az ország mai kétségbeesett helyzetében kell keresnie az igazság útját. Tiltakozik minden olyan beál­lítás ellen, amely a magyar bírói tekintélyt akarja megingatni. A magyar bíróság tekintélye egyik leg­nagyobb értékünk és azt meg kell védelmez­ öszények, mit a készlet tart, minden jegyhez ismét kaphatók a KAMARÁBAN adjánk: 1—3-50 pangőig, páholyukéi 4—1 pengőig nünk. A magyar bíróságnál akár a Népszavá­ról, akár más lapról van szó, mindig tárgyi­lagosan igyekeztek megtalálni a® igazságot. A kormány­nak kötelessége az állami rend fenn­tartása érdekében utasításokat adni­ az ügyész­ségnek, de a bíróság a lelkiismerete szerint ítélkezik. Ha azok, akik most kifogásokat emeltek a bíróságok ellen, velem együtt ott ültek volna a zárt tanácsokban, ők is tiszte­lettel vennék le kalapjukat a magyar bíróság előtt, mert a magyar bíróság nem ismert és nem ismer politikai terrort. Az igazságügy­nél is érvényesültek a takarékossági szempon­tok. Kétségtelen, hogy a súlyos gazdasági helyzetet mindenki tartozik szem előtt tartani. Most az a legfontosabb, hogy a pénzügyi egyensúly megmaradjon, de a személyzet apasztásának és a pénzügyi szempontok foly­tonos előtérbe helyezésének káros következ­ményei lehetnek és veszélybe viheti az igaz­ságszolgáltatást. Büszke öntudattal állapítja meg, hogy a magyar bírói és ügyészi kar sú­lyos helyzetében is mindig megállotta helyét. Ha az összes európai államok igazságszolgál­tatását végigtekintjük, megállapíthatjuk, hogy a magyar igazság­ügy az élen áll minden, vo­natkozásban­, így értelmiség, mint tudás szem­pontjából. A legmagasabb fokon látja el a bí­róság a maga feladatát. A gazdasági élet nehézségei kihatnak a bíróságok működésére, mert a bajok ott jelentkeznek a bírói tár­gyalóasztalok előtt, ahol a gazdasági bajok­ból kifolyólag lényegesen emelkedett az ügyek száma. Az eljárás egyszerűsítésével kell segíteni. Örömmel látja, hogy az igazságügyminiszter két izben is megjelent a tárgyalásokon, hogy maga is megvizsgálja az egyszerűsítés alkal­mazását. Helyesli, hogy az irodai munkát leveszik a bírák vállásról és az­ ügyek elők.­ 1 NÉZZE I MEG! 1 5 DÁN FÜLÖP * ! SZŰCS KIRAKATAIT ! 3 -4 C V., Dorottya­ utca II X g ! ÁRAK ! t­ömeg óvási!­ szítésére több idő marad ,a bíróiknak. Nem szívesen látja, a bírák közreműködését köz­­igazgatási ügyekben, mint a lakásügyek és a földrendezési ügyek, a bírákat hagyják alig az igazságszolgáltatási funkcióikban. Ezután bírák és ügyészek anyagi helyzetéről szól, amelyen segíteni lehet az illeté­kek fölemelésével. Aggodalommal látja, hogy az ifjúság nem tud a bíróságnál elhelyezkedni és helyesnek tartaná, ha szerzett jogok sérelme nélkül az újonnan kinevezendők­et nem sorolnák rang­sorba és kisebb fizetéssel több gyakornokot tudnának fölverni. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés és tö­ps a jobboldalon és a középen.) Ezután Rothenstein Mór szólalt fel. Lapunk zártakor az ülés tart. Újból talpraállott a Gyermekvédő Liga Az üdültetési akció idén is a régi keretekben folyik . Május 8-án és 9-én lesz az idei gyermeknap (Saját tudósítónktól.) Talán soha nem te­kintett annyi várakozással és reménységgel a Gyermekvédő Liga a gyermeknapi gyűjtés felé, mint ebben az évben, amikor a válságba került nagyszabású gyermekvédelmi intéz­ménynek kétszeresen szüksége van a társa­dalom támogatására és áldozatkészségére. Az a szanálási munka, amely a Gyermekvédő Ligánál hónapokkal ezelőtt­ a kiküldött kor­mánybiztos, Sas Elemér belügyminiszteri osz­tálytanácsos vezetésével megindult, már eddig is igen szép eredményeket mutat fel. A szanálás ez utolsó stádiumában már át­tekinthető az a kép, amely a Gyermekvédő Liga jövőbeli munkáját mutatja és örömmel veheti tudomásul a Liga sorsáért aggódó köz­vélemény, hogy a Liga továbbra is egyik legfontosabb gyermekvédelmi intézményünk marad, amely az eddiginél egészségesebb alapokra fek­tetve végezheti majd közérdekű munkáját. A Liga legfontosabb intézményei, amelyek általá­nos gyermekvédelmi hivatását leginkább kife­jezik, értesüléseink szerint továbbra is­­a régi keretben működnek, így először is tovább fo­lyik a gyermeküdültetési akció, fennmarad a hadiárvaotthon, a budapesti napközi otthon és a rákoshegyi fiúnevelőinternátus, amelyet Sop­ronba költöztetnek át. A Liga a maga üdülő­telepein, Szigetmonostoron, az úgynevezett Izabella-üdülőtelepen és a bakonyi Vass József­­ü­dülőtelepen évente körülbelül négyszázezer gyerme­­ket szokott nyaraltatni. Ez a szám ezentúl sem fog csökkenni. Fennmaradt a bakonyi, farkasgyepüi erdei is­kola is, amelyben állandóan 183 tuberkolózisra hajlamos gyermek élvezi a levegő gyógyító ha­tását s ugyancsak a régi keretekben maradnak fenn a hadiárvaházak: a budapesti Bánffy­utcai száz férőhelyes és a makói ugyancsak száz férőhelyes leányárvaház, valamint a ceg­lédi fiúárvaház. A nehéz anyagi viszonyok miatt és hogy kö­telezettségeinek eleget tehessen, a Liga kény­telen volt egyes intézeteit megszüntetni és központi tisztviselőinek létszámát is jelenté­kenyen apasztania kellett. Folyamatban van a Liga tartozásainak rendezése is abból a kölcsönből, amelyet, a Liga igen kedvező feltétel­ek mellett, egyik pénzintézetünktől kapott. A külső liga­intézeteknek kisebb szállítókkal, vállalkozókkal szemben fennálló összes tartozásait már ki­egyenlítették, épúgy, mint a központ kisebb tartozásait is, a nagyobb hitelezők­krel pedig megállapodás történt, hogy követeléseiket ez évben és a kö­vetkező évben, mérsékelt kremat mellett rész­letedében kapják meg. Az idei gyermeknapot május 8-án és 3-én tartják meg. A gyermeknap előkészítő munká­jával az Albrecht főherceg és Radvánszky Béla báró vezetése alatt álló külön bizottság foglal­kozik s a propagandához tartozik az az érde­kes rádióelőadás, amelyet valószínűleg május 5-én Albrecht király herceg tart a Stúdióban a gyermekvédelem kérdéséről. Nézze meg a Veszprémi Székeskáptalan birtokából létesült Balatonhidd fürdőtelep gyönyörű parcellázását, mely Siófok és­­ Zamárdi között, közvetlen a BALATON­­ mellett terül el. Minden előnnyel rendelkezik. olcsó Árak, KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK ! Készséggel szolgál felvilágosítással: Balitron­-Lidó fil.df,telep Parcellázási Vállala­-­­ Központja, Budapest, VI., Teréz-körút 26. . A Holzer-cég nyilatkozik a megszűnéséről elterjedt hírekről (Saját tudósítónktól.) Nagy feltűnést keltett a gazdasági életben a 8 Órai Újságnak az a közleménye, amely arról számolt be, hogy a Kossuth Lajos­ utcai Holzer-cég megszűnik. Ez a hír nemcsak a kereskedelmi világban, hanem a közönség legszélesebb rétegeiben is nagy ér­deklődést keltett. Erre vonatkozóan most a Hol­­zer-cég főnöke részéről a következő információt kaptuk: — A régi 62 éves cég megszűnéséről, szóló híresztelések egyáltalában nem felelnek meg a valóságnak, sőt ellenkezően, olyan általá­nos a Holzer cég iránti érdeklődés, hogy azt ki kellett bővíteni.­­ Természetesen az áruházi konjunktúra ha­tása alatt több bérajánlat érkezett hozzánk, mint a cég és ház tulajdonosához, ezekkel kapcsolatosan terjeszthettek el kombináció­kat, amelyek felett én még távolról sem döntöttem.­­ Mindenekfelett hangsúlyoznom kell, hogy a Holzer cég százszázalékos méretekben dol­gozik és semmi oka sincsen arra, hogy meg­szűnjön. Ezt az információt természetesen a legna­gyobb készséggel adjuk közre, annak megálla­pításával, hogy a cég, mint a nyilatkozatából kitűnik, maga sem állítja, hogy nincsenek a birtokában bizonyos ajánlatok, amelyek tekin­tetében még nem döntött. Mi, a magunk részé­ről mindenesetre örömmel látnánk, ha a Holzer­­cég megmaradna a Kosszuth Lajos­ utcai ott­honában. A Holzer-cég neve fogalommá vált és a magyar gazdasági életnek egy tekintélyes értékét reprezentálja. Érdekük a magyar ke­reskedőknek és érdeke a magyar kereskedelem­nek, hogy ez az áruház továbbra is a legális kereskedelem kezében maradjon és továbbra is úgy prosperáljon, hogy az információban em­lített ajánlatok perfektuálására ne kerüljön sor.

Next