8 Órai Ujság, 1931. április (17. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-30 / 97. szám
&& Wptímis mót&iujsÁG CSÜTÖRTÖK 5* OLDAL Senkivel sem alkuszom a törvények végrehajtása tekintetében — mondotta Zsitvay a Prónay-ügyről Az igazságügyi költségvetés részletes vitája a Házban (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülését 10 órakor nyitotta meg Aknásy László elnök. Napirend szerint következett az igazságügyi tárca költségvítésének részletes tárgyalása. A címnél Gál Jenő szóvá teszi Prónay Pál letartóztatásának tegnapi elrendelését, ami szerinte sérti a törvényt. Az elnök figyelmezteti, hogy folyamatban lévő konkrét ügyekben a képviselőhöz nem lehet fellebbviteli fórum és így az ügy érdemi részéről nem lehet tanácskozni. Gál Jenő: Nem akar konkrét eseteket érinteni, hanem általánosságban kifogásolja, hogy a személyes szabadság nem részesül abban a tiszteletben, amelyben részesülnie kellene. Kéri az igazságügyminisztert, hogy intézkedjék, hogy ilyen kérdésekben a törvény alkalmazása a jogegység tekintélyét ne sértse. Kálnoki Bedő Sándor: A GálJenő által felhozott konkrét esetről megjegyzi, hogy neki is az a benyomása, hogy itt valami kisiklás történt, de a kérdés nem, alkalmas arra, hogy itt tárgyalják. Helyesli az igazságügyminiszter intézkedését, mely szerint, ha végrehajtást vezetnek, a telekkönyvekben értesítés után fel kell azt jegyezni, de helyteleníti, hogy a telekkönyvek egységesítése címén nagy költségeket számítanak fel. Azt ő is tudja, hogy túlságosan el van jogászosodva az ország és sok olyan pozíció van, amelyet akkor is jogásszal töltenek ha nincs feltétlenül jogászra szükség. Ez azonban nem befolyásolhatja a jogi szakoktatás kérdését, amelynek rendezését már tavaly is sürgette. Már akkor aggodalmát fejezte ki, hogy a jogtörténelmi tanszékre egy nem jogászt neveztek ki és, sajnos, ez az aggodalma igazolódott is. Az illető professzor művéből szemelvényeket olvas fel annak dokumentálására, hogy mit tanít az ifjúságnak. Felolvassa azt a részt, amelyben a professzor vitatja, hogy a Szent Korona tana ezer éves lenne és azt a megállapítást teszi, hogy ez csak a történészek sovinizmusa következtében van így beállítva. Ez lehet jóhiszemű írás, mondta tovább, de mindenesetre romboló hatású. Ezt bizonyítja az is, hogy máris hivatkoznak rá külföldön. Farkas Tibor a vidéki bíróságoknál tapasztalható állapotokat és a gyakran felmerülő nehézségeket teszi szóvá. Kálmán Jenő azt panaszolja fel, hogy vidéken sok költséget okoz a közönségnek az a körülmény, hogy a telekkönyvek egységesítését még nem vitték keresztül és nem egységes az eljárás a végrehajtások, vagy törlések telekkönyvi feljegyzésénél az illetékek kiszabása terén. Új csődtörvény megalkotását sürgeti. Frühwirth Mátyás: A határmenti lakosság telekkönyve nincs rendezve és ennek következtében évenként pár száz embert ér igen nagy veszteség. Kéri az igazságügyminiszter intézkedését, ebben a kérdésben. Bródy Ernő az esküdtszéki intézményről szól először, majd a közüzemek, elsősorban a váci fegyház nyomdaüzeme kérdését teszi szóvá. Wolff Károly a bírói és ügyészi internátus részére adott segély felemelését kéri. Lázár Miklós ugyancsak a határmenti birtokosok rendezetlen telekkönyvi ügyeiről szól. AAAAAAAAÁAAAA* AÁ * ti AAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAaA*.; HOTEL RIVIERALIDO (VENEZIA) « SzsW sz«p fekvésben » KkütSoél íyö»TGTM yfi**—1 Velencére. Folyó tíz. Ült. Fürdők. Beari konyha. Német kUzoljil*. Telfen ellátta 30.— Urától. Injaidon no: ITTERE VOLO % Kell-e esküdtszék? Krüger Aladár a tulajdonközösség megszüntetése ügyében sürgős intézkedést kér, majd a törvénykezési illeték rendezését és leszállítását sürgeti. Az esküdtszék kérdésével kapcsolatban rámutat arra,, hogy nálunk és egész Európában is más volt a világ akkor, amikor az esküdtszékek még működtek. A polgárságban még megvolt a nyugodt judicium, a pártszempontoktól való mentesség. De most ezt nem lehet látni sehol sem. Az egész világon csődöt mondott az esküdtszék. Még Németországban is szükségesnek tartják az esküdtszéki intézmény megszorítását. Ha nálunk visszaállítanák az esküdtszéket, ezzel a legnagyobb zűrzavarba jutnánk és megint jönnének a Haverda Mária-féle ítéletek. Vitatkozi lehet afelett is, hogy melyik, a politika és melyik a közönséges bűncselekmény. Tisza István gróf megöletése szerinte közönséges bűncselekmény volt, mégis vitatkozni lehetne afelett, hogy nem volt-e politikai bűntény. Közönséges bűncselekmény volt és mégis kimondták volna, hogy politikai és az esküdtszék felmentette volna a gyilkosokat. A sajtószabadságnak híve, de bizonyos korlátra szükség van és ez a korlát a független, szuverén bíróság. Az igazságügyminiszter válasza A vita bezárása után Zsitvay Tibor igazságügyminiszter szólalt fel. Gál Jenő egy konkrét, bíróság előtt fekvő ügyet tett szóvá. Az ügyről nem hajlandó nyilatkozni és sajnálja, hogy ilyen alkalmatlan időpontban történt ez a felszólalás, mert hiszen bíróság előtt lévő ügyekről nem szokás a parlamentben beszélni. Farkas Tibor kifogásolta, hogy az igazságügyi tárcánál szaporították az autókat. A felszólaló meggondolatlanul járt el, mert az autóvétel régebben, négy évvel ezelőtt történt, amikor politikai államtitkárt, neveztek ki. Az igazságügyminisztérium soha sem volt berendezkedve arra, hogy költekező minisztérium legyen. — A szocialisták méltatlan hangot vetettek szememre, — folytatta az igazságügyminiszter. — Nehéz is elfojtani a méltatlankodást, amikor az ember jóérzését, igazságszeretetét bántják meg. Én, aki pedig mint felelős politikus megszoktam méltatlankodásom elfojtását, amikor a magyar bíróság lisztes palátját akarták sárral megdobálni, nem hallgathattam el felháborodásomat. Propper Sándor azt kérdezte, hogy melyek azok az állításai, amelyeket valótlannak mondottam. Nem akarok részletesen kitérni mindazokra, amiket mondott, de az például teljesen valótlan, hogy a miniszterelnökségre egy táblabírót osztottak be. Ez az állítás mindenesetre alkalmas arra, hogy a bírói tekintélyt aláássa. Ebből egy szó sem igaz. Éjjeli ügyészről is beszéltek. Ez régi, rossz grammofonlesnez és szintén nem állja meg a helyét. Azt mondották, hogy tömegesen vannak még forradalmi időkből a börtönökben politikai elítéltek. Ez sem igaz. Egy évvel ezelőtt részletesen, számadatokkal mutattam ki, hogy mennyien vannak még börtönökben olyanok, akik a politikai elítéltek kategóriájába sorolhatók. Ezeket az adatokat, senki sem vonta kétségbe, bár sohasem zárkóztam el azelől, hogy ezekbe az adatokba bárki is betekinthessen. Tömegekről tehát semmi esetre sem lehet szó. Rothersstein Mór: Hát ez emigráció? Felkiáltások jobbról: Ugyan hagyják, az emigrációt! Még Garami is megszökött maguktól. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Kéthly Anna úgy aposztrofálta a bíróságot, mintha az érdekképviseletekkel volna kapcsolatban. Erre vonatkozóan adatokat kértem és nem kaptam. A magyar közvélemény tisztában van azzal, hogy a magyar bíróságot így meggyanúsítani nem lehet. Ne vessenek a szememre méltatlan hangot, amikor ezekről a beállításokról megállapítom, hogy valótlanok. Az egyik képviselő azt is felhozta, hogy nem történik teljes szigorral a törvények végrehajtása. Anélkül, hogy helyeselném, hogy ezt a kérdést felhozta, meg akarom állapítani, hogy a letartóztatás, illetőleg az előállítás ma délelőtt háromnegyed tíz órakor megtörtént.. Estergályos János: Kíváncsi vagyok, ha én fegyverrel védekeztem volna, velem is így jártak volna-e el? Zeitvay Tibor igazságügyminiszter: Méltóztassék tudomásul venni, hogy soha senkivel alkuba nem bocsátkoztam és nem fogok bocsátkozni a törvény végrehajtása tekintetében. Amíg én a helyemen vagyok, addig megalkuvás nélkül fogok érvényt szerezni az igazságszolgáltatásnak. Malasits Géza: Ha Prónay nem ment volna magától, nem tartóztaták volna le. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ha a képviselő úr valami regényből edear felolvasni, akkor mi parlamentben tegye azt. Május hó 19-ig sok ezer pár és darab selyemharisnya, férfi harisnya, női nadrág, kesztyű, a nálam megszokott jó minőségekben, meglepő alacsony áron árusítom Női selyemharisnya j in Vincorwi mosolyemből, kis hibával, I J|o| párja ........................................................ P IkwW Női selyemharisnya *ír sürőszáru műselyemből, rep. régebbi I fr 1 ár 3.30, most........................................ P ■•■W Női selyemharisnya n r tzsor nyíllal, kitűnő műselyemből, M kis hibával, régebbi ár 3.90, most ... P Lilill Női selyemharisnya n rn sűrőszárú, kitűnő műselyemből, tar- w ZgSI tós minőség, régebbi ár 4.50, most P ImbW Atlasz csíkos női nadrág 1 gyönyörű színekben rep......................... P I aVw Charmes női nadrág 0 Ofl erős minőség, minden szín rep........ P III&IV Tavaszi kesztyű 100 divatszínben, párja................. ? ■■•■V fVlosóbőr kesztyű fi 00 fehér és sárga, párja ............. P '■■wl# Flór férfizokni jra kitűnő minőség, divatszín top., régebbi | f'jjH ár 3., most .......................................... P lewV Bellaflór gyermektrikók ) 00 hosszú ujjal .............................................. P fgjg^ Bemberg selyemharisnya minden minőségben, . ''*3® Su? pazar színválasztékban kapható. Gyapjú fürdőruhák már most meglepő oldást! 2.20 1.20 4.80 1.50 WEISI SAMU (Derültség a jobboldalon és a középem.) — Az esküdtszék kérdésében mindkét oldalon történtek bizonyos észrevételek. Én a magam részéről azt tartom, hogy az esküdtszék intézményének bizo. Ezután általános érdeklődés közben a magyar jogtörténet budapesti professzoráról és a művével kapcsolatosan kifejlődött vitáról emlékezett meg a miniszter. — Senki nálam jobban nem tiszteli és becsüli — mondotta — az egyetemi tanszabadságot, de az a meggyőződésem, hogy a tanszabadság az igazság és nem a tévedések hirdetésére való. (Helyeslés.) •— Nem arrogálom magamnak a jogot, hogy egy tudományos vitában ítéletet mondjak, kétségtelen azonban, hogy nem nézhetem nyugodtan és elismeréssel azt a működést, amely olyan szellemet visz a magyar jogtörténet tanításába, amely a magyar jogászi lelkülettől és az általános magyar jogászi gondolkodástól is idegen. Természetesen rendkívül érintett az a lekicsinylő hang, amellyel a magyar jogtörténet egyik kiváló, elhunyt egyéniségének munkáját lebecsülték. Timon Ákos egyénisége nem kezelhető úgy, mintha soviniszta lett volna, ki csak túlzásokkal foglalkozott és az ő lelkes magyar érzése nem kezelhető úgy, mintha az a tudományos színvonalról való leszállást jelentené. Timornak ez a könyve óriási hatással volt az ifjúságra és ha valahol a magyar jogász büszkén gondolhat a magyar jogfejlődésre, akkor a magyar jogtörténet az a terület. Ha tehát a professzor úr szakítani kíván azzal az iskolával, amely eddig közmegelégedésre működött és ezt azzal kezdi, hogy egy tiszteleteméltó régi professzor működését lekicsinyli, akkor én a magam részéről azt mondom, hogy nemcsak Timon professzor, — aki szavaiba igazán sok lelket is öntött és könyvében igen sok virágos koszorút ront a magyar jogalkotó géniuszra, hanem sokkal szárazabb magyar jogászok is olyan álláspontot vallanak, amely merőben ellentétes a professzor úr újító törekvéseivel. Aki belebocsátkozik a magyar jogtörténet tanulmányozásába, aki jogi intézményeinket ismeri, aki átment a magyar jogászképzésen és nem kívülről jön hozzászólni ezekhez a kérdésekhez, az csak lelkesedéssel és meggyőződéssel beszélne arról a világ előtt is büszkén emlegethető tételről, amely a magyar jogfejlődésen végigvonul és arról a közjogi szellemről, amelyet nem lehet letagadni csak azért, hogy valami útjat mondjon. (Úgy van.) Nem lehet ezt letagadni és elhomályosítani csak azért, hogy némely kutató szokása szerint analógiákat keressünk, uniformizáljunk és elskatulyázással próbáljunk újabb egyéni jelentőséget adni talán egy újonnan kiadott tudományos munkának. Meg vagyok győződve, hogy Timam munkája maradandóbb, mint azok a kísérletek, amelyek meggondolatlanul akarják elhomályosítani évszázadokon át érvényesülő jogászi géniuszunk dicsőségét. (Nagy taps.) — Meg vagyok győződve arról, hogy az a tisztelt professzor úr jót akart és hogy ha elhibázta azt a következtetését, amelyet ez időszerint vitat, később belátva tévedését, be is ismeri. A magyar géniusz hajtásait ilyen kézzel letérdelni nem lehet. (Általános éljenzés és taps.) Ezután a Ház a focímét elfogadta. A második címnél Gál Jenő a jogszolgáltatás különböző kérdéseivel, majd az ügyvédkérdéssel foglalkozott. Wolff Károly a bírósági tisztviselők előléptetésének kérdésével foglalkozik. Kiskos István, mint közigazgatási ember foglalkozik a költségvetéssel. Elismeréssel adózik a költségvetés anyagi rendjéért és a takarékossági szempontok érvényesítéséért. Rányos reformok nélkül való visszaállítását jogászi judíciummal senki sem kívánja. Hogy melyek a határok, arról mojd lehet beszélni.lönböző közigazgatási kérdésekről szól és figyelmébe ajánlja a miniszternek, hogy a munkásbiztosítási felsőbíróság reformját sürgősen alkossa meg, mert különböző ügyek sürgetésénél azt a választ kapta, hogy csak azokat az ügyeket, tudják elintézni, amelyek létérdekkel kapcsolatosak. Végül szóvá teszi a bírósági kezelőszemélyzet elégtelenségét. Zsitvay Tibor válaszol az elhangzott felszólalásokra. A kegyelmi kérvények száma tekintetében — mondja — jelentékeny csökkenés mutatkozik, bár még mindig több az ilyen kérvény, mint normális időkben volt. Ennek azonban az az oka, hogy a forradalom után a bíróságok ítéleteit soksetben nem lehetett mindjárt végrehajtani. Furcsának tartja, hogy sokalják a kegyelmi tényeket, holott inkább keveseini szokták. A Ház ezután a második címert elfogadta és a harmadik cím tárgyalására tért át. Lapunk zártakor az ülés tart. Éles miniszteri bírálat az Eckhardt Ferenc-ügyről Az 50 éves magyar távbeszélő (Saját tudósítónktól.) Május első hetében ünnepeli a magyar királyi Posta a budapesti s ezzel egyúttal a magyar távbeszélő fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból Alker Sándor dr. postatanácsos, főszerkesztő, Nagy Sándor dr. postatanácsos, felelős szerkesztő és Petőinek József postafőmérnök-társszerkesztő szerkesztésében megjelenő „Magyar Posta“ című szakfolyóirat több mint 700 oldalas ünnepi számot adott ki, amelynek cikkei a magyar távbeszélő fejlődésének fontosabb mozzanataival foglalkoznak. A posta vezérkarából Rédl Jenő, Kacziány Géza dr., Rimótzy Mihály, Aigner Dezső, Hajós Pál dr., Tersztyászky Ákos, Nagy Sándor, Lédeczy Sándor, Fodor Gusztáv, Lőrincz Sándor, Véghely Dezső, Havas Ferenc dr., Tichtl György, Szakáts Károly dr., Gianone Ottó, Glázer Jenő, Mattanovích Géza, Kocska László, Heiicz Lajos dr., Gyűszű Dénes, Tamássy Lajos, Lörinczy Gábor dr. és Szilárd Béla dr. Írtak érdekes tanulmányokat és cikkeket a könyvbe, amely Lörinczy Gábor dr. postatitkár kiadásában jelent meg. A kötethez Bod János dr. kereskedelemügyi miniszter írt előszót, amelyben hangsúlyozza, hogy a távbeszélő kapcsoló központ magyar agyból pattant ki, a telefonhírmondó létesítésével pedig Magyarország harminc évvel előzte meg a többi országot. Szalay Gábor dr. báró, a magyar királyi posta vezérigazgatója, „Emlékezés" című soraiban írja, hogy az elmúlt ötven év sikere és teljesítménye elsősorban a személyzet fáradságot nem ismerő, lelkes, önfeláldozó munkájának érdeme. WAIHUAU Vihar egy pohár vízben RENATE MÜLLER Péntektől RADIUS W