8 Órai Ujság, 1931. július (17. évfolyam, 146-171. szám)

1931-07-01 / 146. szám

szerda 2* oldal CI&iussiG TuriMTVinwiMiwwmtii w mim­im—hmm — mert amikor a hatósági közeg a két embert, aki a kerületiben idegen volt, igazolásra szólította fel, ezek minden igazolást a leghatározottabban megtagadtak és visszautasítottak, úgyhogy a csendőrök kénytelenek voltak őket a főszolga­bírói hivatalba előállítani. Itt azután megtör­tén­t az igazoltatás és természetesen nyomban el is bocsátották őket. De előállításukat is elkerül­hették volna, ha az első felszólításra igazolták volna magukat és nem léptek volna fel agresszív módon a hatósági közegekkel szem­ben­ A kunszentmártoni „atrocitás": két ember elesett és megütötte magát A kunszentmártoni választókerületben tudva­lévően Kurta P. András egységespárti jelölt győ­zött dr. Mezei Lajos ügyvéd ellenjelölttel szemben 1025 szótöbbséggel. A választással kap­csolatban egyes baloldali lapokban cikkek jelene­tek meg, amelyek tendenciózus, ha­ngulatkelté­sre törekvő beállításban foglalkoztak a kunszentmár­toni válisztársai, úgy tüntetve fel az ott lefolyt eseményeket s olyan részleteket közölve, mintha az egységes párt jelöltje csak a „hivatalos appar­á­tus" segítségével tudta volna megnyerni a szava­zatok többségét. Nagy Gyula, a kunszentmártoni járás főszolgabírája e közleményekkel kapcsolat­ban a következő nyilatkozat közlésére kért fel minket: —■ Mindaz, amit a baloldali lapok a kun- szentmártoni választáson megnyilvánult ha­tósági nyomásról és egyebekről írnak, sze­­menszedett valótlanság. A tiszta igazság a következő: — A kunszentmártoni választókerületben a vá­lasztás a legnagyobb rendben és a törvényes kötel­mek közt zajlott le. A népakarat teljes egészében, minden be­folyástól mentesen nyilvánult meg az urnák előtt. A­rhatalmi beavatkozásra a választás napján sor nem is került és a választás eredményeként, mint azt már jelentettük, az egységes párt hivatalos je­löltje, Keun P. András 10SS szótöbbséggel a kerü­let országgyűlési képviselője lett. A választókerület összes szavazóinak száma 6600, ebből összesen 5589-en szavaztak le, a választóknak tehát több mint tíz százaléka nem szavazott. A leadott szavazatokból 3297 esett Kuna P. Andrásra, 2272 Mezei Lajosra.­­ A választást követő napon Kunszentmárton községben reggel nyolc órakor Mezei Lajos dr., a bukott jelölt, lakása előtt mintegy 3—100 főnyi csoport verődött össze, amely tüntetni kezdett Mezei mellett. A csendőrség felszólítására — amely az izgatott "A dombóvári kerületben Pallavicini György őrgrófot választották országgyűlési képviselővé, szemben Kállay Miklós kereskedelemügyi állam­titkárral. Aki az ellenzéki lapok tudósításait ol­vasta erről a választásról, szörnyű képet alkot­hatott magának arról a terrorról, elnyomásról, amelynek ellenére is sikerült Pallavicininek meg­szereznie az elért szavazattöbbséget. Ezeket a hörgő panaszokat, szívrepesztő jajveszékeléseket megszoktuk már, nem is indulunk meg nagyon rajtuk, mert tudjuk, hogy soha sincsen más alap­juk, mint ijedt alibikeresés az­ ellenzéki jelölt bukása esetére. hangulatra való tekintettel történt — a tömeg el­­oszlott s egy része, körülbelül 100—150 ember a községháza elé vonult, ahol a választási elnök az előző napi választás eredményét szándékozott kihir­detni. Ekkor minden valószínűség szerint előre megterve­zett tüntetés kezdődött Kuna P. András képviselő ellen a százötven főnyi csoport tagjai között. Tekintettel arra, hogy ilyen körülmények között a választási elnök a választás eredményét kihir­detni képtelen volt, re­ndelke­zést adott ki a k­ar­­hatalom vezetőjének, hogy a tömeget csendre intse, mert ellenkező esetben kénytelen lesz azt feloszlatni. Ennek a felhívásnak az említett cso­port nem tett eleget, mire a választási elnök kénytelen volt a tömeg feloszlatását elrendelni. Még a feloszlatás elrendelése előtt sűrűn hangzot­tak felkiáltások: Le a csendőrökkel! Le a szolga­bíróval! A csendőrség az utasítást m­e­gkapva,­­­­ fegyverhasználat nélkül megkezdte szétosz­latni a tömeget, amely azonban ennek a felszólításnak sem tett eleget. Mint utólag megállapítást nyert, a legtöbb ember zsebe követ volt -e.­­Végül is a csendőrség puskatussal szerzett érvényt a választási elnök rendelkezésének.­­ A nyomozás a tüntetés ügyében a legszélesebb körben megindult s a csendőrség főként azt akarja megállapítani, kik voltak a tüntetés felbujtói. A feloszlatás alkalmával mindössze két jelentéktelen sérülés történt, Busay György és Kecskés István kunszentmár­toni lakosoké, de ezek sem a karhatalmi beavat­kozás folytán sérültek meg, hanem azért, mert a tömegben sodródva elestek s kisebb horzsolások érték őket. Ám a dombóvári kerületben, mint azt közvet­len szem- és fültanuktól halljuk, nem így áll a helyzet. Talán az országnak egyetlen választó­kerülete ez, amelyben igenis lehet presszióról, még­pedig igen eredményesen alkalmazott nyomásról be­szélni, amellyel sikerült a kerület hangu­latát és akaratától eltérő eredményt el­érni. Ezt a pressziót a másik oldalról alkalmazták azok, akiknek kezükben volt a megfélemlítés minden eszköze és ezekkel az eszközökkel bőségesen éltek is. Legutóbb leszögezte már a 8 Órai Újság, hogy a dombóvári kerület mandátumának sor­sát a hatalmas Esterházy hercegi uradalom ál­lásfoglalása döntötte el. Köztudomású, hogy egy kisebbfajta birodalomnak beillő uradalom hajlandósága mit jelent a szegény emberek tízezreinek, miként rendelkezhet a bérlők, a munkások, iparosok és kereskedők munka­alkalma, szóval mindennapi kenyere fölött. A választásról most tért haza Girardi Tibor, aki a Belvárosi Polgári Kör néhány tagjával több napot töltött a dombóvári kerületben, hogy Kállay Miklósnak támogatására legyen. A her­cegi uradalom Pallavicini támogatásának esz­közeiről olyan adatokat közölt velünk, amelyek kö­zül már egy-kettő is bőségesen elegendő lenne egy reményteljes petícióhoz. Ezekkel az eszközökkel szembeni mi volt az a nyomás, amelyet a kormánypárt alkalmazott? Kállay Miklós államtitkár határozott parancsá­val válaszolunk, amelyet személyesen adott ki a legfőbb választási intézőknek és a karhatalom vezetőjének:­­— Semmiféle nyomást, vagy kényszerítést nem­ szabad alkalmazni. A legtisztább választást akarom és tessék figyelemmel lenni arra, hogy mindenki leszavazhasson arra, akire akar! Ez a kormánypárti jelölt részéről alkalmazott „terror11 semmiképpen nem hasonlít a másik fél harci taktikáikhoz. A választópolgárok ezrei panaszolták titokban, hogy a legféktelenebb nyomás alatt állanak és kénytelenek Pallavicinire adni a szavaza­tukat.­­Egyiket azzal fenyegették, hogy kidobják a bérletéből, a másikat azzal, hogy nem kap több uradalmi rendelést, a harmaduknál, negyediknél és ezrediknél szintén találtak hasonló meggyőző érvet, amellyel politikai érzelemvilágát igen ha­tásosan befolyásolhatták. — A dombóvári kereskedők és iparosok, — beszélte nekünk Girardi Tibor, — szinte sírva jöttek hozzám. Azt mondották, hogy ők jól tudják, hogy mi a különbség Pallavicini és Kállay között, aki annyit tesz a kereskedőtár­­sadalom érdekében. De nem mernek Kállayra szavazni, mert az ellenpártról azzal fenyegették meg őket, hogy felgyújtják a házaikat. •­ A Kállay-párti szavazók közül igen so­kan meg sem mertek jelenni a választási bi­zottság előtt, mert hasonlóképp megfenyeget­ték őket. De talán mindenre legjellemzőbb az, — folytatta Girardi Tibor, — amit a­ körzethez tartozó Szakos községben tapasztaltam. Ami­kor meg akartam­ szállni a falu vendéglőjében, a korcsmáros megkérdezte tőlem, hogy milyen párt érdekében dolgozom. Amikor megmond­tam, hogy Kállay-párti vagyok, rémülten kért, szinte rimánkodott, hogy azonnal menjek ki a vendéglőből, mert ha megtudják, hogy ott va­gyok, felgyújtják a házát és őt koldusbotra juttatják. Ilyen rémület mutatkozott az egész választókerületben és ha e nyomás ellenére Kállay mégis el tudott érni 5000 szavazatot, úgy ez nagy győzelemnek számít. Körülbelül ez a helyes képe a dombóvári választásnak, amelyen Pallavicini győzött a ,,kormányterrorral“ szemben, van és még a külvárosokban sem fordult elő semmiféle incidens. A déli választókerületben 21.926 szavazó járult ma délig az urnákhoz. A nagyobb választói tömegek felvonulását itt is a délutáni órákra várják. A választási bizottságok ma este 8 órára tűzik ki a zárórát és ezután lepecsételik az urnákat. A szavazatok összeszámlálását csak holnap reg­gel nyolc órakor kezdik. Megfelelő intézkedés történt, hogy a szavazatszedő küldöttségek le­pecsételt urnáit elszállítsák a kerületi választási bizottságokhoz, ahol holnap reggel, megerősített tisztviselői létszámmal kezdik meg a szavazatok megszámlálását. Ezt a munkát délután két óráig folytatják, majd ebédszünetet tartanak, majd délután négy órától este nyolcig ismét folytat­ják a munkát. Előreláthatóan csütörtökön délben kerül sor a végső eredmény kihirdetésére. Egy szemtanú a dombóvári választásról Ma délutánra várják a fővárosban a polgári szavazók felvonulását­ ­ Rekkenő kánikula jegyében indult meg a­ bu­dapesti szavazás második napja. A szavazat­­szedő küldöttségek tagjai korán, még nyolc óra előtt elfoglalták helyüket s azok a szeren­csések, akik hűvös helyiségekben dolgoznak, nem is éreznek semmit abból, hogy mennyit szenvednek azok a bizottságok, amelyek szűk kis szobákban, napsütötte, fülledt termekben dolgoznak. A szavazás tempója általában ellanyhult. Egyetlen figyelemreméltó mozzanata a mai dél­­előttnek az volt, hogy a reggeli órákban zárt csoportokban vonultak fel a munkások az egyes körzetekben. Az urnák körül posztoló szocialista meg­bízottak egyre-másra küldték jelentéseiket a pártirodába, hogy hol és milyen számban sza­­­vaztak le a munkások. A délelőtt további folya­mán meglehetősen lanyhán ment a szavazás, úgyszólván sehol sem kellett tumosonként be­­boclátani a választókat, akik kettesével-hárma­­sával érkeztek a bizottságok elé. Tekintettel arra, hogy a mai hétköznapon már mindenki hivatalban, irodában van, bizonyosra vehető, hogy azok a polgári választók, akik eddig még nem szavaztak, délután jelennek meg az urnák előtt. Az egyes szavazókörzetektől nyert információnk szerint a délelőtti pangás után délutánra várják az iram megerősödését, amikor is a polgári választók fognak sza­vazni. Az egyes körzetek szavazatszedő küldöttségei mára már teljesen begyakorolták magukat és a tantermekben, tornatermekben, vendéglőkben, ipartestületi tanácstermekben, kaszinókban, óvodákban, üres üzlethelyiségekben, kávéh­ázak­­ban felállított urnák előtt gyorsan megy a munka. Eredményhirdetés Budapesten csütörtökön délben A budai választókerületben mindenütt a leg­nagyobb rendben folyt a szavazás és mindössze a Hegyvidék egyik szavazatszedő küldöttségé­nél történt meg, hogy szocialista munkások a szavazóhelyiség bejáratánál agitációs röpiratokat oszto­gattak. A bizottság elnöke nyomban intézkedett, hogy a jelenlévő rendőrőrszem szüntesse be ezt a tilos korteskedést. Az északi választókerületben már lendületesebb ütemben ment végbe a sza­vazás. Lázár F­erenc, a kerületi választási bi­zottság elnöke délután egy órakor kapta kéz­hez a jelentést, amely szerint az egyes szavazatszedő küldöttségeknél a délelőtt folyamán 20.840 szavazócédula hullott az urnákba. A kerületben mindenütt a legteljesebb rend B­őröndök és utazási cikkek legolcsóbb­­vásárlási forrásai 14 napos vásár! FŐVÁROS/ BÚROJUDHÁZ Kirakati áraimból 10"­ engedmény vil. ker., Erzsébet körút 27­­volt Gambrinus. Telefon: József K­61-7­'i 1931 JÚLIUS 1 Választási munka Budán A budai kerületekben ma már sokkal élénkebb az utcák képe. Különösen mozgalmas a Budai Polgári Kör környéke. Az egységes párt választási harcának budai főhadiszállása van itt. Autók szá­guldanak, jelentések érkeznek, utasítások mennek ki, mint egy hadsereg vezérkari osztályában, pon­tos terv szerint történik minden. Kozma Jenő dr. pártvezér munkatársai dr. Petracsek Lajos, dr. Andréka Károly, Szombathy Kálmán, Nagyeszi Ferenc tanácsos, a százfőnyi adminisztrációs sze­mélyzet vezetője, az egyes főirodák vezetői, Oszoly Kálmán, dr. Véber Sándor, Albert István, Bon­gá­r­ff­y Géza, dr. Pataki Ferenc, Zseltvay Ele­mérné dolgoznak lelkesen munkahelyeiken. Óbudán Martin Gyula, Szepessy László és Horváth János vezetik a választási küzdelmet. A lágymányosi pártirodában dr. Nagy Zoltán a vezető, a Hegy­vidéki, hivatalosan XII. közigazgatási kerületnek központi irányítása dr. Petracsek Lajos vezetésé­vel történik, akinek Csóhai Géza segédkezik. Ebben a kerületben erősen érzik az a munkat, amelyet Pyber Ignác végzett. A dr. Fodor Antal közjegyző elnöklete alatt álló száztagú propa­gandabizottság mellett a székely asszonyok gár­dája végez nagy munkát, őket dr. Székely Jenőné szül. Szilágyi Bea irányítja, dr. Jármai Károlyné, Zseltvay Elemérné és Garamicz Károlyné segítsé­gével. A külföldi sajtó Bethlen győzelméről Bécs, június 30. (Magyar Távirati Iroda.) A lapok nem kö­zölnek újabb cikkeket az eddigi magyarországi választásokról, azonban megállapítják, hogy a kormánypárt és Bethlen István gróf fölényes győzelmet aratott. Berlin, június 30. (Magyar Távirati Iroda.) Az egész német sajtó közli a magyarországi első választási nap eredményeit. Kommentárt hozzájuk azonban csak a Germania, a centrum-párt vezető lapja fűz és ezeket írja: A magyarországi politikai rendszer sajá­tossága hozza magával, hogy a pártok ereje meglehetősen stabil és hogy mindenekelőtt a kormány számíthat szolid többségre. Ezen­kívül Kun Béla rövid kommunista uralmának emléke és a bárminő balfelé való eltolódás iránti bizalmatlanság a jobboldal javára szol­gál. Egyébiránt Bethlen István gróf kormá­nya sokesztendős, éppen olyan okos, mint eré­lyes kormányzása jó hírnévre tett szert. London, június 30. (Magyar Távirati Iroda.) A Times ismertetve a magyarországi választások eredményeit és az előző parlament összetételét és szervezetét, kife­jezi azt a meggyőződését, hogy a választások alig változtatták meg a Ház erőviszonyait. Már az előző választások is — úgymond a leve­lező — a kormány döntő győzelmével végződtek. Gráf Bethlen miniszterelnök 10 évi kormányzata alatt helyreállította a rendet az országban, siker­rel végrehajtotta a szükséges pénzügyi rekon­strukciót és nyugodtságával és józan eszével meg­nyerte a hatalmak bizalmát. Az ellenzéki pártok nemcsak hogy nagyon nehéznek találták meg­felelő programok kidolgozását, melyek segélyével a siker némi kilátásával vehették volna fel a har­cot a kormánnyal szemben, de még elegendő számú ellenzéki jelöltet is alig tudtak állítani. Pedig nyílt titok, hogy gróf Bethlen miniszter­elnök számbelileg és minőségileg erősebb ellenzéket szeretne az új Házban a parlament vitatkozóerejének megjavítása vé­gett. A Daily Mail kiemeli, hogy a vidéken a sza­vazás nyílt, ellenben a városi kerületekben titkos. Mindenesetre biztos, hogy a kormány újból elnyeri előző megsemmisítő fölényét.

Next