8 Órai Ujság, 1931. szeptember (17. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-29 / 220. szám

TIT31 SZEPTEMBER 29 forrás A mai állatvásárok (Saját tudósítónktól.) A mai vágó­­marhavásárra felhajtottak 67 darab marhát. Ökör középminőségű 52—66, gyengébb 48, bika legjobb minőség 76, közép minőségű 52—62, tehén a közép minőségű 52—75, gyengébb 46, növendékmarha 40—­64, kicsontozni való 32 fillér. Az irányzat változat­lan.­­A ferencvárosi sertésvásárra fel­hajtottak 5400 darab sertést. Eladtak élősúlyban kilogrammonként köny­­nyűt 108—116, középsúlyú 116—128, nehéz sertést 128—140, keresztezet­­tet 128—132 fillérért. Az irányzat élénk volt. (—) Kényszeregyességek. A buda­pesti kir. törvényszék­ megindította a kényszeregyességi eljárást: Társa (Korponai­ u 4. taP5,7e) , svészeli cikkekkel foglalkozó cég és a Tób­i­­ás Társa ugyallottam elektro­technikai cég és ennek tulajdonosa, ifj. Váncza József és Fothy Gyula len Vagyonfelügyelő Epstem Vilmos dr ügyvéd. Illés Zoltán (Reg.posta­ u.­­ ) szűcsmester ellen. Vagyonfelügyeő Wilhelm Károly dr. ügyvéd V­erne Károly Frigyes (Vitéz­ utca 2.) okleve­les építészmérnök ellen. Vagyonfel­ügyelő Wilhelm Károly dr. ügyvéd. Újabb földbírtokinzolvenciát tárgyalt az OHE Ma ismét egy nagyobb földbirtok in­­zolvenciát tárgyalt az Országos Hitel­­védő Egylet dr. Nyulászy Alajos ügyész elnöklete alatt. Rosenberg Károly és Rosenberg Károlyné merkepusztai föld­­haszonbérlők fizetésképtelenséget jelen­tettek a kaposvári királyi törvényszék­nél. Adósok 1927 nyarán jöttek Magyar­­országba cseh területről, ahol a cseh­ uralom bérletüket megszüntette. Itt bérbevették a gróf Festetlek Sándor hit­­bizományi uradalmához­­ tartozó 1100 hold kiterjedésű vései birtokot, a gaz­dálkodás azonban fizetésképtelenséggel járt. A szakértő szerint az adósok aktí­vája 135.000 pengő, passzívája pedig 183.000 pengő, vagyis 67,3 százalékos a mutatkozó fedezet. A hitelezők kérésére az OHB elnöklő ügyésze a szavazást az egyesség fölött elrendelte. (—) A Közgazdasági Értesítő leg­újabb számában Vargha Vilmos, a budapesti vámmentes kikötőről írt köz­leményt. Ezenkívül a német szénbányá­szat helyzete és az államvasutak téli me­netrendjének életbeléptetéséről szóló cik­kek egészítik ki az érdekes tartalmat. KÖZGAZDASÁG Az olasz Nemzeti Bank másfél százalékkal felemelte a kamatlábat Róma, szeptember 28. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében az Olasz Bank leszámítolási kamatlábát azonnali hatállyal 5­2 százalékról 7 százalékra emelik fel. (MTI.) Kényszeregyességet rendeltek el a Váncza-cég ellen (Saját tudósítónktól.) A mai nap­on a budapesti királyi törvényszék elren­delte a csődönkívüli kényszeregyezséget a Váncza és Társa tápszer és vegyé­szeti cikk gyár ellen, amelynek tulajdo­nosai, Váncza József és Fód­us Gyula budapesti lakosok. A szenzációt keltő fizetésképtelenség­gel kapcsolatos beadványában a cég hangsúlyozza, hogy az utóbbi időben elrendelt bankzárlat adta meg a végső lökést a fizetésképtelenség tényére. A cégnek 16.000 adósszámlája van, a kin­­levőségek behajtása nagy pénzekbe ke­rült s amíg az adósok nem fizettek, addig a cégnek magának eleget kellett tennie fizetési kötelezettségeinek. Meg­említi még a cég beadványa, hogy rek­lámcélokra egy elektromos osztályt állí­tott fel, amely szintén igen sok pénzbe került. A cég aktívái 117.647 pengőt, a passzívák 197.507­ pengőt tesznek ki. 1A cég 50 százalékon kvótát ajánl fel, (nyolc havi fizetésre). Kisebb árlemorzsolődés a terménytőzsdén (Saját tudósítónktól.) A mai tér-,­ménytőzsdén gyengült az irányzat, mi-­­után a nemzetközi gabonatőzsdék álta­­l­­ában figyelmen kívül hagyták a liver­pooli közel 1 penny® áremelkedést. A­ határidőüzletben az árlemorzsolódás nem volt nagyarányú. A­­búza decem­berre és márciusra 7, a rozs márciusra 9 fillérrel gyengült. A májusi tengeri jól tartotta pozícióját és legutóbbi zárs­­­latéhoz képest 3 fillér nyeresége volt.­­ A készárupiacon kezdetben maga­­­sabb árak voltak felszínen, azonban itt is gyengült az irányzat. A forga­­­lom aránylag élénk volt. Búzából él­, kelt 80 vagon. A tiszavidéki és felső-­­ tiszai búza ára változatlan, a többi búzafajtánál mintegy 5 filléres ármér­séklés érvényesült. A rozsüzlet tartott­ irányzat mellett csöndes. Tizenöt vag­­yon eladását jelentették be. A takar­­mánypiacon az árpa és a tengeri ára változatlan, a zab 25 fillérrel olcsób­bodott. A magpiac üzletfélen. A liszt­árak nem változtak. A budapesti és vidéki nagymal­mok lisztárai: Ogg 37.50—38.00, Og 37.00— 37.50, 2-es 36.00—36.50, 4-es 34.00— 34.50, 6-os 32.50—33.00, 8-as 13.50—13.70, rozs 0-as 33.50—34.50, rozs 1-es 32.50—33.00. A határidőüzlet hivatalos árjegy­zése: Magyar háza decemberre 10.30 —10.25 (1 6.20), márciusra 11.50— 11.65 (11.45). Magyar rozs márciusra 11.70— 11.50­ (11.47). Tengeri májusra 12.93—12.92 (12.90). A készáruüzlet hivatalos árfolya­mai: Búza: Tiszai 77 kg 9.05—9.30, 78 kg 9.20—9.45, 79 kg 9.36—9.50, 80­­ kg­ 9.40—9.70, ''ttiszai 77 kg 8.95— 9.10, 78 kg 9.10—9.25, 79 kg 9.25— 9.40, 80 kg 9.35—9.45, fejérül., otáli, pestv.­és bácskai 77 kg 8.80—8.95, 78­­ kg 8.9­5—9.10, 70 kg 9.10—9.25, 80 kg 9.20—9.35. Pesti­, rozs 9.00—9.10, egyéb rozs 9.00— 9.20, takarmányárpa I­ 14.75—­­1­ 5,25, takarmányárpa II. 14.25- 14.50, felv. sörárpa 18.00—20.00 egyéb sörárpa 16.50—,17.7.5. zab I 18.00— 18.25, zab II. 17.25—17.50 egyéb tengeri 15.75—16.25, korpa 10.25—10.35, 8-as liszt 13.50—13.70, repce 20.25—21.25, köles 14.50— 15.50, lucerna 70—85, lóhere, ar. 98— 110, szszös bükköny 27—27.50, lenmag I. 22.50—22.75, lenmag II. 21.75— 22.00, kék mák 61—63, viszt. borsó 20—24, expr. borsó 16—18, fehérbab 17.50—18.00, fürjbab 24—25, lencse, kis 20—26, lencse, nagy 32—36, köles 13.75—14.00, sz. répaszel. 9.50— 10.00. ^ A készáruüzlet mai kötések­ Búza: 150 q ftisza­i (79 ) 9.25 P ppar, 150 q ftiszai (79) 9.30 P pp, 300 q fti­­szai (79) 9.25 P pp, 300 q jászsági (80) 9.30 P pp, 150 q ftiszai (80) 9.30 P pp, 150 q ftiszai (80) 9.30 P pp, 150 q dtáli (79) 9.25 P Murá­kéi m., 300 q ftiszai (79) 9.25 P pp, 450 q pestv. (80) 9.30 P pp, 100 q pestv. (76) 9.15 P pp,­­450 q pestv. (80) 9.40 P pp, 300 q ftiszai (79) 9.25 P pp, 450 q tiszai (81) 9.75 P pp. msz., 300 q tiszai (80) 9.40 P pp,­ 600 q tiszai (80) 10.75 P pp. 300 q tiszai (80) 9.50 P pp. 450 q tiszai (80) 10 P pp. 300 q tiszai (81) 9.60 P pp. Rozs: 300 q 9.10 P, pp. 450 q 9.05 P, pp. 300 q 9.10 P, pp. 150 q 9.00 P, pp. 300 q 9.00 P, pp. Árpa: 150 q 14.75 P, pp. Zab: 150 q 17.60 P, pp. 150 q 17.25 P, pp. 150 q 17.25 P, pp. Tartozia Berlinben a magánforgalom Berlin, szept. 28. Az új üzleti hét elején a mai dél­előtti magánforgalomban továbbra is nagyfokú tartózkodás volt észlelhető s­­ mivel a tőzsde megnyitásáról még nem­­ döntöttek, ma csak megbeszélések lesz­­­­nek a tőzsdelátogatók között. A skan­­­­dináv államoknak az aranystandard- KEDD 7. OLDAL Komoly, nagyforgalmú gyárüzememhez kereskedelmi tudással bíró működőtársat keresek. „35.000“ jeligére a kiadóba.­ ról való letérése a deviza jegyzésekben jutott kifejezésre. Zürich, szept. 28. (Zárlat­) Paris 20.31, London 19.37, Newyork 511.75, Bruxelles 71.50, Mi­lánó 26.30, Madrid 45.25, Amszterdam 205, Berlin 119, Wien 71.90, Szófia 3.70, Prága 15.13, Varsó 57.20, Buda­pest 90.0272, Belgrád 9.04, Bu­karest 3.04. (—) Csődök. A budapesti kir. tör­vényszék csődöt nyitott: Automobilbe­­hozatali Rt. (Kossuth Lajos­ u. 3.) be­jegyzett cég ellen. Csődbiztos Molnár Kálmán dr. törvényszéki jegyző, tö­meggondnok Dusárdy István dr. ügy­véd. Langfelder Gyula és Langfelder Kálmán (Podmaniczky­ u. 43.), a Mar­­git-kávéház volt tulajdonosai ellen, is megindult a csődeljárás. Csődbiztos Mattyasovszky Pál dr.. törvényszéki jegyző, tömeggondnok Molnár Pál dr. ügyvéd._______________­__________■ — Herriot 25 éves polgármestersé­gét ünnepelték Lyonban, Parisból táviratozzék. Lyonban ma a radikális párt vezető embereinek részvételével nagyszabású ünnepélyt rendeztek Herriot tiszteletére, aki 25 éve polgár­­mestere a városnak. Az ünneplő szó­noklatokra válaszolva, Herriot han­goztatta, hogy a jelen pillanatban elsősorban a béke biztosításán és a népek kibékülésén kell munkálkodni. — Siketnéma zsebtolvaj rablótáma­dása. Elmúlt éjjel egy rendőr elfogta Takács István, 29 éves állásnélküli ker­tészsegédet, aki süketnéma létére már há­romszor volt büntetve zsebtolvajlás miatt. Takács legutóbb a Garay­ utcában támadott meg éjszaka egy járókelőt s így került ismét a rendőrségre, ahonnan már át is kisérték az ügyészségi fogházba. — Felrobbant és elégett egy mo­toroshajó. Stockholmból jelentik: A Larviksfjord nevű norvég motoroshajó tegnap Stockholm mellett az olaj­tartály felrobbanása következtében ki­gyulladt. Rövidesen az egész hajó lán­gokban állott és teljesen elpusztult. Harminchárom főnyi személyzete mentőcsónakon menekült s útközben egy finn gőzös fedélzetére vette őket. A GAVALLÉR ZSIVÁNYI SOBRI JÓSKA REGÉNYE Reggelre porig ég a vajai kastélyo 9 • Mikor­ egy féri­fi a múltja, elöl menekül Reggelre porig é­ge­tt a vajai kas­tély. Senki sem tudta, hogyan kelet­kezett a veszedelem. Az uraság éjfélig mulatott annak örömére, hogy a kas­tély asszonya felgyógyult betegségé­ből. A leghíresebb chirurgusokat hív­ták hozzája, akik kiszedték testéből a pisztoly­golyót és lábra állították ismét. Az uraság felette boldog volt és nagy örömében minden jóbarátját meginvitálta házához. Felséges mulat­ság volt. Szólt a zene és patakzott a francia bor. Az asztalok roskadásig megteltek és hangos volt a jókedv. Csak Károlyi Józsi nem tudott fölme­legedni sehogy. Valami nyomta a lelkét és amikor a fiatalság táncra per­dült, odament a házigazdához, hogy félre vonja egy ablakmélyedésbe. Ott aztán halkan és szomorúan szólt­ hozzá: — Tej Vág Józsi, nagy veszedelem tornyosodik a fejed fölött. — Miféle veszedelem? — A vármegye megelégelte a já­tékot és tűzzel-vas­sal Sobri ellen vonul most már! — És mi közöm nekem ehhez? — Hát nem te ...? .— Én!? ... Hova gondolsz? — Magad mondtad nekem egyszer!? —­ Megtréfáztalak! Károlyi Józsi csak félve mert a szemébe nézni. — Megtréfáltál? Hát nem te jártál a szolgagyőri számtartónál? — Volt eszembe­n! — Nem te raboltad ki Hunkár óbestert ? ■— Nem is ismerem az ezredest ! .— Nem­ te ijesztettél Zsófia herceg­nőre a bécsi kapucinusok kriptájában? — Én Bécsben udvari szolgálatot teljesítettem! — Nem te szöktetted meg Bogdán Marit, nem te falaztattad be a mada­rági csárdába Répa Rózáit? — Ti mindezt az én számlámra írtátok? — Mart magad mondtad ... — Mulattam rajta, hogy elhiszitek a mesét és úgy tettem, mintha magam is elhimlélt Károlyi Józsi bele­izzadt ebbe a vallatásba. Homlokát kiverte a ve­rejték és nyugtalanul vibráltak az idegei. — Te, Vay Józsi, — szólalt meg újra kis szünet után, •— akkor tettél lóvá, vagy most tartasz bolonddá? — Én az igazat mondom! ■— hang­zott az önérzetes felelet. — De Pyrker László, az érsek, ha­tározottan rád ismert. — Őeminenciája tévedett! — Mégis, hogy magyarázod, hogy erényire összetévesztettek a­ gavallér betyárral? — Nyilván nagy a hasonlatosság közöttünk! Károlyi Józsi egyre jobban a sa­rokba szorította a házigazdát. Mint egy egzekutor, mint egy vizsgálóbíró faggatta kegyetlenül. — És ha holnap reggel itt lesznek a Vármegye emberei? ... Mit mondasz nekik? — Nem hiszem, hogy itt lesznek. — De én biztosan tudom. — Rosszul tudod. — Börtönre vetnek. Bilincsbe rak­nak. Kiveszik belőled az igazságot! —­ Meglátjuk, Károlyi Józsi! — Megláthatod, Vay Józsit... A házigazda egy darabig elgondol­kozva állt még az ablak mélyedésben, aztán felkacagott hangosan és a ven­dégei közé vegyült. Károlyi Józsi hosszan utána nézett: —­ Az ördög ismeri itt ki magát!... * Bécsből jött a parancsolat és a vár­megye valóban elhatározta, hogy meg­tisztítja a Bakonyt a szegény­legé­nyektől. Hiszen senkinek se volt biztos az élete Veszprémtől Pápáig, Zirctől Csesznekig, N­agy-V­ázsony kőtől be Zalába. A vázson­ykő­i Zichyeket há­romszor kirabolták a betyárok. A kék postakocsit minduntalan megtámadták és feltartóztatták. Legutóbb is az ifjú Lichtenstein herceg, az elegáns dzsidás­­kapitány, aki fontos irományokat vitt a császártól a nádorhoz, Bécsből­­Bu­dára, három napig foglya volt Sobri Jóskának és csak akkor bocsátották to­vább, amikor megjött a váltságdíj. Egy kis Littzov baronesset még akkor sem. Egyik, haramia halálosan beleszeretett és mindenáron ott akarta tartani maga mellett. Mondották, hogy a bárókis­asszony sem idegenkedett­­ nagyon a haramiától és azt is mondották, hogy ez a haramia éppen Vay Józsi volt. Annyi bizonyos,­ hogy amikor a ba­­roncssért meghozták a váltságdíjat, a kisasszony pityeregve szólt a b­ácsi­­kájához: • — Hát haza kell mennem!? —— Haza bizony, galambom. — De, én még szívesen maradnék itt! — Minek!? ... Meddig!? ... . — Addig, amíg teljesen dcigáznám ezt­­a haramiát!.. Lehet, hogy mindez csak pletyka volt. Bécsben mindenesetre komolyan vették a dolgot és Metternich herceg erélyesen az asztalra csapott: — Eddig és ne tovább! ... A kancellár emberei megijedtek szörnyen. — Mit parancsol excellenciád? — A Bakonyt meg kell tisztítani alaposan. — Egy ezred katonaság vonul ki hol­nap Veszprémből, hogy megtisztítja. — Rendben van! — mondotta a kancellár. — De ne csináljanak fél munkát ! ... Két évet hallom, már, hogy gróf Vay Józsi a Bakony réme... — Mese... legenda... romantika! — Hát véget kell vetni ennek a betyárromantikának. Másnap mozgósították a katonasá­got. Lovasság és gyalogság csatár­láncban vonult a Bakony ellen. Kilenc vármegye pandurai is részt vettek a támadásban, de nekik különleges meg­bízatásuk lehetett, mert egyelőre ott vesztegeltek Pápán. Alighanem ne­kik kellett a vajai kastély ellen vo­­nulniok...* Gróf Vay Józsi, a Károlyival való beszélgetés után fölkereste a feleségét. — Kedves, — mondotta végtelen gyöngédséggel, — utazunk! — Hová? — Parisba. — Men. — Még ma éjszakai... Csomagolja be ön a holmiját, de még a komorná­­jának se szóljon róla. — Egyedül pakkoljak? — Igen! ... Egy léleknek se sza­bad tudnia, hogy elmegyünk Vajáról. — És ki gondoskodik az ön pog­gyászáról? — Senki!... Nekem nem lesz pog­­gyászom!... Én nem viszek magam­mal mást, mint ami a testemen lesz. Vay Józsiné összerázkódott. Tudta, hogy valamilyen veszedelmes kaland történik itt megint. Az ura megciró­gatta hát az arcát: — Ne féljen ön! Nincs semilyen ijedelemre oka! Az asszony szeme megtelt könnyek­kel. — Nem magamat féltem én, hanem önt, kedves! — Nyugodjék meg, kedves! Engem Se kell féltenie!... * Éjfélkor az utolsó vendég is eltá­vozott a kastélyból és a cselédség nyu­godni tért. Egy órával később gróf Vay Józsi maga nyitotta ki a vaspántos nagy­kaput, hogy kocsijával kihajthasson rajta. A kocsiban csak Vigano asz­­szony ült, erősen bepólyázva drága bundáiba. A lovakat pedig a gróf hajtotta. Közéjük is vágott az ostorá­­val: — Hajrá!. . Hajrá!... * És egyszerre csak lángnyelvek csap­tak ki a kastély ablakaiból. A haran­gokat félreverték. De mentésre nem gondolhatott senki. A szolgák, bére­sek,­ inasok, szolgálók szobái mind le voltak zárva. Sőt, egy átkozott kéz be is szögezte az ajtókat. Reggelre porig égett a vajai kas­tély ... Faragó Jenő.

Next