8 Órai Ujság, 1931. szeptember (17. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-30 / 221. szám

1931 SZEPTEMBER 30. Színházak műsorai Kedd, szept. 29. MAGY. KIR. OPERAHÁZI Falstaff (A bérlet, %8). — NEMZETI SZÍNHÁZ: A revizor (A bérlet, 4. kezdete %8). — NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARASZÍN­HÁZA: Húsvéti vakáció (a/­8). — VÍG­SZÍNHÁZ: A nagy hotel (8). — KIRÁLY­­SZÍNHÁZ: Őfelsége frakkja (8). — FŐ­VÁROSI O­PERETT SZÍNHÁZ: Pillangó (8). — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Fruska (kezdete 8). — ÚJ SZÍNHÁZ: A néma ember (kezdete 8-kor). — ANDRÁSSY­ÚTI SZÍNHÁZ: Makay Margit. Csortos, Rózsahegyi, Békeffi, Darbukát—Bársony. Tóth Erzsi, Feti felléptével: Varieté. Menyasszonytánc. A troubadúr. Az embert folyton zavarják, Tóth Erzsi revüképe, Békeffi konferál. (Kezdete 0 órakor.) — TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Rátkai Már­ton, Rajna Alice, Boross, Herczeg, Gár­donyi. Mesterdalnokok, Szegény Illés. Vissza Egyiptomba. Jíacsek és a vízi­­póló. Matyóvásár. Luftballon. Jönnek a görlök. Egy kis pucérság. Tíz év után. Halló 28—8—48. Lesben. 33-as bizottság. Zenés konferanszok. stb.. stb. (Kezdete 9.) — BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD (telefon: 443—76). Új műsor. Ferenczy Marianna. Dénes György. Tamás Benő. Antók Fe­renc felléptével, Szentiványi Kálmán kon­ferál. (Kezdete 6 és 9 órakor.) — KO­MÉDIA ORFEUM (Jókai-tér 10., telefon: Aut. 180—20). Uj Rott-műsor: Kolumbus. Szintén Dalos, bohózatok. Solti, Virágh, Sárossy és sok más attrakció. (Kezd. Vál.) — „KOMIKUSOK KABARÉJA"1: Gomba­szögi Ella. Király, Feleky, Boross, Taj­­váry, Szeb­es, Keleti, Heltay felléptével mulatságos műsor. (Kezdete 149). — RO­­YAL ORFEUM: Rökk Marika és 11 att­rakció. (Kezdete 13 év 1£9.) — STEIN­­N­ARDT-SZÍNPAD (VII., Akácfa-utca és Rákóczi-út sarok, telefon 429—74). Ra­gyogó új szeptemberi műsor. Mókaházas­ság és a Nagy titok, francia bohózatok. Steinhardt új kuplékkal, vidám néző- és énekszámok. (Kezdete este 8/19 órakor.) (—) A Magyar Hitel, Zsoldos Géza gazdaságpolitikai folyóiratának októ­beri száma megjelent és a MÁV sza­nálásáról, a Délivasút bérbevételéről és a HI­V-vasutak megváltásáról kö­zöl érdekes riportot. (—) Kanada fölemelte vámtételeit. Londonból táviratozzék. Tekintettel a kanadai dollár árfolyamveszteségére az Egyesült Államok valutájával szem­ben, a kanadai kormány rendeletet­­adott ki, amely szerint erősebb valu­tájú országokkal szemben a fizetendő vámtételek kiszámításánál a kanadai dollárban fizetendő összeghez egy in­dexszámot kell még hozzáadni, amely ma megfelel az illető erősebb valutájú or­szág pénzneme ázsiójának. Ily módon is Kanada lényegesen felemelte vámtari­fáit az Egyesült Államokkal szemben, m­elyeknek mindeddig a legjobb vevője volt és amelyek óriási összegeket fek­tettek be Kanadában. Zürich, szept. 29. (Zárlat.) Páris 20.15, London 19.75, Newyork 510.75, Bruxelles 71.20, Mi­lánó 25, Madrid 46, Amszterdam 50. 60, Berlin 119.75, Wien 71.90, Szófia 370, Prága 15.13, Varsó 57.25, Budapest 90.02­/7, Belgrád 9.05, Bu­karest 3.05. KÖZGAZDASÁG Dánia is megszünteti az aranykifizetést Kopenhága, szeptember 29. (Saját tudósítónk távirata.) A dán kormány éjfélkor valamennyi pártvezér hozzájárulásá­val, minisztertanácson egyhangúlag elhatározta, hogy a parlamentnek javasolni fogják az eltérést az aranystandardról. A dán korona arannyal való beváltása a határozat életbelépésétől kezdve megszűnik. Százhatvanezerpengős passzívával fizetés­képtelen lett egy bőrnagykereskedő cég (Saját tudósítónktól.) Az utolsó he­tek inzolvenciális folyamatában újra egy nagy cég került zavarokba. A ki­rályi törvényszék elrendelte a csődön, kívüli kényszeregyezséget Gissinger Frigyes és Fiai (Paulay Ede­ utca 39.) bőrnagykereskedő cég, közkereseti tár­saság és beltagjai, Gissinger Frigyes, Ferenc és Ernő ellen. A Gissinger céget 1928-ban alapítot­ták, a bőrn­agy­kereskedés azóta nagy forgalmat bonyolított le a piacon s nemcsak szakmabeli körökben, hanem általánosságban az egész magyar köz­­gazdasági életben kiváló bonitású cég hírében állt. A gazdasági helyzet sú­­l­­yosbodása óta a Gissinger cég üzleti­­ -forgalma lecsökkent s beadványában forgalmának ezt a lecsökkentését jelöli meg a cég a kényszeregyesség okául. A cég 93.000 pengő aktívával rendel­kezik s ezzel szemben 160.000 pengős pdsshivát mutat ki. A Gissinger cég 50 százalékos kvótát ajánl fel a hitele­zőknek nyolchavi megfizetés mellett. Nagy érhanyatlás (Saját tudósítónktól.) A mai ter­ménytőzsdén feltűnően lanyha volt az irányzat úgy a határidőüzletben, mint a készárupiacon, és mindkét piacon ez a lanyhaság 40—50 filléres árvesztesé­­get idézett elő. A lanyha irányzattal kapcsolatban hivatkoznak a liverpooli tőzsde egy pennys áresésére, amely a lanyha fontkurzus ellenére következett be. A búza decemberre 51, márciusra 55 fillérrel olcsóbbodott. A rozs már­ciusra ugyancsak 50 fillérrel esett vissza. A tengeri irányzata is ellany­hult és májusra 40 fillérrel alacso­nyabb árat jegyzett, mint tegnap. A készárupiacon a lanyha irányzat ■mellett a forgalom is erősen megcsap­pant. Búzából 22,5 vagon kelt el, 45 fillérrel a tegnapi zárlat alatt. A rozs árvesztesége 40 fillér, forgalma jelen­téktelen. A takarmánypiacon általá­ban tartott az irányzat, csak a zab ol­csóbbodott 50 fillérrel. Árpában arány­lag élénk volt az üz­et­ési irányzata tartott. A kész tengeri ára sem válto­­­­zott. A korpa 10 fillérrel olcsóbbodott. A malompiacon nem változott a hely­zet, a lisztárak nem változtak. A budapesti és vidéki nagymalmok tisztarái (IX—X. havi szálló­enged­ménnyel): Ogy 37.50—38.00, Og 37.00— 37.50, 2-es 36.00—36.50, 4-es 34.00— 34.50, 6-os 32.50—33.00, 8-as a terménytőzsdén 13.50— 13.70, rozs 0 33.50—34.50, rozs 1 32.50—33.00. A határidőüzlet hivatalos árjegy­zése: Magyar búza, december 10.06— 9.70 (9.69), március 11.31—10.87 (10.90), magyar rozs, március 11.10 (11.05), tengeri, május 12.60—12.50 (12.45). A készáru üzlet hivatalos árfolya­mai. Búza: Tiszai 77 kg 8.60—8.85, 78 kg 8.75—9.00, 79 kg 8.90—9.15, 80 kg 8.95—9.25. Felsőtiszai 77 kg 8.50— 8.65, 78 kg 8.65—8.80, 79 kg 8.80— 8.95, 80 kg 8.90—9.00. F­eérmegyei, dunántúli, pestvidéki és bácskai 77 kg 8.35—8.50, 78 kg 8.50—8.65, 79 kg 8.65—S.80, 80 kg 8.75—8.90. Pestv­idéki és egyéb rozs 8.70—8.90, takarmányárpa I. 14.75—15.25, II. 14.25—14.50, felv. sörárpa 18—20, egyéb sörárpa 16.50—17.75, zab I. 17.75—18, II. 16.75—17.10, tenger­ 15.75—16.25, korpa 10.15—10.25, 8-as liszt 13.50—13.70, repce 20.25—21.25, köles 14.50—16, lucerna 70—85, lóhere ar 105—115, szöszös bükköny 27— 27.50, lenmag I. 22.25—22.50, II. 21.50 —22, kék mák 63—65, Vikt. borsó 20 —24, expr. borsó 16—18, fehér bab 17.50— 18, fürjbab 25—26, lencse kicsi 20—24, lencse nagy 30—34, köles 14— 14.50, sz. répaszel. 9.50—10. A készáruüzlet mai kötései: Búza: 150 q ftiszai (80) 8.80 P pp., 300 q ftiszai (80) 8.80 P pp., 600 q jászs. (79) 8.85 P pp., 300 q ftiszai (80) (80) 8.90 P pp., 300 q ftiszai (80) 8.75 P pp., 150 q tiszai (80)­ 8.95 P pp., 150 q tiszai (80) 8.85 P pp., 150 q tiszai (80) 8.95 P pp., 150 q tiszai (80) 8.90 P pp. Bozs: 300 q 8.80 P pp., 150 q 8.70 P. pp. Árpa 300 q 16.50 P ppar. ti., 300 q 14.65 P pp., 300 q 17.25 P pp., 150 q 17.50 P pp., 150 q 18.00 P pp., 150 q (65 kg) 14.25 P PPl, Zab 150 q 16.75 P ppar., 50 q 17.25 P pp. msz., 150 q 16.90 pp. X. 15. Csövestengeri 300 q 8.00 P pp. Hatvan, 350 q 7.75 P pp. Szolnok, 150 q 7.40 P pp.,­­ Morzsolt tengeri 100 q 16.75 P Közrakt. Malis valutaárfolyamok Angol font (1 font) 21.10—22.60, Belga frank (100 frank) 79.20—80.20, Cseh korona (100 kor.) 16.92—17.06, Dán korona (100 kor.) —,—, Dinár (100 dinár) 10.00—10.10, Dollár (100 dollár) 571.75—575.75, Francia frank (100 frank) 22.60—22.90, Hollandi forint (100 frt) 227.90—229.70, Lengyel zloty (100 zloty) 63.70—64.20, Lei (100 lei) 3.35—3.45, Léva (100 leva) 4.05—4.20, Líra (100 líra) 27.45—28.25, Német márka (100 márka) 135.05—136.05, Norvég korona (100 kor.) —,—, Osztrák SZERDA 7* OLDÁS schilling (100 schilling) 80.00—80.60, Svájci frank (100 frank) —.—, Svéd korona (100 kor.) 111.40—112.40. Lanyha a berlini magán­­forgalom irányzata Berlin, szept. 29. (Saját tudósítónk telefon,jelentése.) Már a délelőtti órákban némi csaló­dás mutatkozott, amelyet az a körül­mény okozott, hogy a tőzsdetanács tegnapi közleménye a tőzsdei forga­lom újból való megnyitása ügyében semmi érdemlegeset nem tartalmazott. Az eddigi nézetet, amely szerint az ultima sima lebonyolítására irányuló átmeneti intézkedésről van­ szó, ma már kétségbevonták. Ameddig a tőzsde zárva marad, addig a Birodalmi Bank nem kötelezhető, hogy a szabadfoga­­lomban gazdát cserélt értékpapírokat, ha azok külföldre kerültek, devizákra változtassa át. A hangulat az irodák­­­közötti üzletben jól tartott nyitás után ellanyhult és az árfolyamok 5 százalékkal visszaestek. Festékipar árfolyamát 95—96, Siemensét 105, Bi­. Bankét­ 104, AEG-ét 42 és Schultheisét 84%-ra becsülték. (1) Nagy arányokban megindult Csehország felé a magyar sertés exportja. Prágából jelentik. A felvi­déki lapok elentése szerint a múlt évek­hez viszonyítva nagy arányban megin­dult a sertés-behozatal Magyarország­ról. Szakkörök véleménye szerint az előzetes megegyezésben a magyar kivi­tel számára megállapított 29.000 darab sertés­kontingenst még jóval a magyar­­csehszlovák kereskedelmi szerződés def­ibit­ív megkötése előtt kimerítik. (1) Párisban emelkedett a font árfolyama, Parisból táviratozzák. A fontüzlet ma délelőtt igen nyu­godtan indult. Nyitáskor 98 frankkal jegyezték a fontot, ami megfelel a tegnap esti newyorki jegyzésnek. (—) K­ény­sze­regy­ességek. A bud­a­­pesti királyi törvényszék megindította a kényszeregyességi eljárást: Kárpitos, Poszomartyos Mesterek Anyagbeszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezet (Károly-­körút 28.) cég ellen. Vagyon­felügyelő Bíró Károly dr. ügyvéd; Schwarz Samu (Dohány-utca 30.) kocsmáros ellen. Vagyonfelügyelő Bo­­leman Béla dr. ügyvéd; Goldstein Ig­nác (Kazinczy-utca 53.) villanyszerelő ellen. Vagyonfelügyelő Havas Zsig­­mond dr. ügyvéd. (—) Magánegyességek. A Magyar Hitelezői Védegyletnél magánegyesség iránti kérelmet terjesztettek elő: Rli­ter Jakab (Budapest, Szent László­ út 26.) passzíva 14.400, Herskovics La­jos (Homokterenye) aktíva 2300, pas­-* szíva 6000 pengő. A GAVALLÉR ZSIVÁNY: SOBRI JÓSKA REGÉNYE Nek­é­s a honvágy Egy boldogtalan ember Párisban Aranykalásszal ékes róna sár. Gyen­géd júniusi szellő hajlítgatja jobbra­­balra az érett kalászt... Olyan az élet mezeje, mint egy nagy tenger, amelyen aranyhabok ringatódznak. Hány kérges tenyér munkája hozta létre ezt az aranyat, ezt az életet! ?... Hány magyar szív dobbant itt nagyot munka közben és dobban nagyokat most örömében, hogy az Urnak méltóztatott áldást adni erre a munkára ... Az ég olyan kék, mint a búzavirág! Sehol egy felhőcske... A nap letüz a beérett vetésre... Megindulhat az ara­tás. A főtisztelendő püspök úr megál­dotta a termést, ettől lett olyan széppé, naggyá. Májusban sok volt az eső, — az úri népek különösen sokallották, —­­június második fele meghozta a mele­get és a napsugarat... beérett a kalász. Minden szív megtelt reménységgel... a jó termés nagy reménységével .­­. . Hiszen ez az aranykalász-tenger egy évre elveszi a gondot a gazda válláról; ezek a barázdák elsimítják azokat a ba­rázdákat, amelyeket az élet szánt ke­­­mény, napbarnított koponyákra! A vajai kastélyban régen eloltották a tüzet. Most a kapu tárva-nyitva s egy haragos komondor vicsorítja fogát mindenkire, aki átlépi a küszöböt. De megváltozott itt minden. Az udvart föl­verte a gaz; a kis kertből kiégett a vi­rág; az ereszcsatorna leszakadt s a be­­csurgó eső végig verte a falakat. Min­den ablakon egy-egy betört üvegtábla, az istálló gondozatlan, a legszegényebb porta sem lehet olyan szegény, mint a Vay Józsi híres kúriája! * Mindenki elfutott innen. Szerteszé­­ledt a cselédség, senki sem akart tovább a vajai boszorkányvárban szolgálni. Az ijedős kiscselédek valóban azt mesélték, hogy kisértetek járnak itt éjszakának idején és nincs annyi szenteltvíz a vi­lágon, amennyivel el lehetne őket hes­­segetni. Ha reggelenként találkoztak a kút­­nál, ijedt arccal kérdezgették egymást. — Hallotta az éjjel a bagolyhuho­gást­! Tatár Julis keresztet vetett, úgy mondta: — Hallottam, bizony ... öreganyám még látta is a boszorkányt, aki seprű­­nyélen lovagolt a kastély felett! . . . így aztán senki sem mert vissza­menni a konyhába, pincébe, kamarába. —• Nénim mesélte, hogy bűbájosok vannak odabenn! — Boszorkányok tanyája. — Ördögök hajléka! . . . A Vármegye nem törődött vele. Ha Vay Józsi itt hagyta a kúriáját, hát hadd legyen az az ördögé!... És az ördög be is költözködött a romokban heverő kastélyba. Vagy legalább is az ördög cimborája: Milfajt Ferkó, aki átvette a banda vezérletét. Itt ütött tanyát Fekete Jóskával; innen indult el a dabronyi csárdába, ahol két társát verte agyon poharazás közben, amiért hogy közönséges kapca­betyárnak mondotta Sobrit. Ő hű maradt hozzája. Ő esténként kiment a messzi erdőbe és fokosára tá­maszkodva, üzenetet küldött a gazdá­nak. — Miért hagytál itt minket!? . . . Miért nem jössz el Zalába, Tolnába, ahol most arannyal van tele minden ládafia!!... * Nem tudott ezekről az üzenetekről Vay Józsi. Ő Párisban volt régen, ott élte világát. Mademoiselle Vigano sze­­relmesebb volt, mint valaha és valóság­gal büszkélkedett a maga gavallérjá­val, akit mindenki megcsodált. Regge­lenként kilovagolt vele a boulognei er­dőbe és vad vágtában lovagoltak egy­két óra hosszat, amig csak el ne­nk fá­radt ló és lovas egyképen. A mamzell ilyenkor megállást pa­rancsolt és leugorván lovasról, odasi­mult Vay Józsihoz: — Nagyon szomorú vagy, kedves! Az visszafojtotta a könnyeit és úgy felelte: — Nem vagyok szomorú. — Haza vágyni ugy-e, szép Magyarr­­országba? — Nem vágyódom én sehova te mel­lőled! — Ha akarod, elmegyünk, nem ma­radunk itt. Messzi országokban talán megnyugszik a szíved!? — Miért nyugodjék meg? ... S miért ne kalimpálja furtonfurt a te nevedet, kedves!? Nem mentek hát semerre, ott ma­radtak Párisban és Vay Józsi úgy fürkészte a boulevardokon az emberek arcát, mintha mindenkiben magyart sejtett volna. —■ Mi újság otthon? — szólított meg idegeneket és amikor azok értel­metlenül néztek rája, nem tudott hová lenni szégyenletében. De azért másnap megint csak úgy járt. Megint csak elfogott valakit:­­• Mi újság otthon?... Milyen világ van odahaza? Végtelenül sokat szenvedett a hon­vágytól ...♦ Ezalatt itthon a szakadatlan üldö­zésben Sobri társai széjjelszóródtak. Ki­talált­, került, ki Vasvármegyébe. Összeverődtek és széjjelfutottak me­gint. Némelyikük elkerült Pest alá: disznót, juhot, lovat lopni, de a be­tyáréletnek befellegzett már. A csendbiztosok Rigácson, Sümeg mellett, elfogták: Holics Gyurit, Lakat Miskát és Deli Ádámot. Aki katona­­szökevény volt közülük, felakasz­tották; a többi ott senyvedt a sümegi sárgaházban, amely előtt vasasnémet strázsa állt és meghatottan figyelte a rácsos ablak mellől kiszűrődő nótát: — Sírhatsz már, ríhatsz már, Kapitányom, Sobri!... Hiszen, ha meghallotta volna, maga is zápormódra hullatja a könnyét!... * Czifra Miskát Kassán fogták el. Pedig be akart állni önként katonának. —• őrmester úr, adja rám a császár kabátját! Hiába könyörgött, hiába dacosko­­dott. Vasat raktak kezére, lábára, bör­tönre vetették, sötét zárkában tar­tották, hogy megpuhítsák. Nyakas legény volt. Reggelenként ezzel köszöntötte a porkolábot: — Őrmester úr, megjött-e már Sobri? — Nem jön már többé szép Ma­­gyarországra! — felelte a cseh por­koláb és nagyokat röhögött. — Itt ha­gyott titeket, mint Szent Pál az oláhokat!... És újra nevetett. Czifra Miska fölemelte a kezét és a rabbilinccsel megdöngette az ajtót: — Hallod-e ezt, Sobri!?. Dehogy is hallotta! ♦ Vay Józsi talán éppen ilyenkor bo­rult az asztalra és zokogott keser­vesen. Az asszonya vigasztalni pró­bálta. — Ne sírj, kedves, holnap útra kelünk! — Hazame­gyünk, szép Magyar­­országba? — Tovább megyünk, a nagyvilágba. Átkelünk az Óceánon. Meg se állunk Amerikáig... Nem vigasztalódott meg ettől Vay Józsi. Úgy érezte, hogy rabbilincs van az ő kezén, lábán is... de súlyosabb, erősebb vaslánc, mint a Czifra Miskáé és a többieké. Nem tudott beletörődni ehogy a sorsába és egy bús éjszakán megszökött az asszonya mellő. Mademoiselle Vigano nem is talál­kozott vele soha többé... Faragó Jenő. j

Next