8 Órai Ujság, 1932. március (18. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-17 / 62. szám

. 1932 MÁRCIUS 17 Apponyi-ünnepség az Országos Ügyvéd­­szövetségben (Saját tudósítónktól.) Az Országos Ügyvédszövetség Apponyi Albert gróf­nak, a szövetség dísztagjának arcképét megfesttette Burghardt Rezső festőmű­vésszel abból az alkalomból, hogy Ap­ponyi a nemzetközi fórumok előtt, mint a magyar igazság ügyvédje, ki­vívta a magyar ügyvédi kar örök há­láját. A portrét az Országos Ügyvédszövet­ség a Budapesti Ügyvédi Kamarával együtt tartott díszgyűlésen leplezte le, amelyen Karafiáth Jenő kultuszminisz­ter, Keresztes Fischer Ferenc belügy­miniszter is megjelentek. Papp József dr., az Ügyvédi Kamara elnöke ismer­tette a díszgyűlés programját, majd Fittler Dezső dr., az Országos Ügyvéd­szövetség másodelnöke mondott beszé­det. Ezután Nagy Emil dr. ny. igazság­ügyminiszter tartotta meg az ünnepi beszédet, amelyben megrajzolta Appo­nyi Albert grófnak, a legnagyobb ma­gyar ügyvédnek lelki portréját. A díszgyűlést Papp József dr. beszéde zárta be. T­estvérgyilkosság az apai juss miatt Szeged, márc. 16.­­­­(Saját tudósítónktól.) Kegyetlenül felkövetett testvérgyilkosság történt tegnap este a Szeged-Domaszéki ta­nyák között. Itt lakott az egyik ta­nyán Fürtön Istvánné János nevű fiával, aki a gazdaságot vezette. Teg­nap délután megjelent a tanyán Für­tön István gazdálkodó, a másik fiú, akit a múlt évben kielégítettek az örökségből, de a vagyon elúszott a kezén. Tegnap újabb jusst követelt az anyjától, de kérését elutasították. Tá­vozóban az eresz alatt megpillantott egy fejszét, amelyet felkapva, dühé­ben öccsére rohant. Fürtön János, bátyja közeledtére, előkapta a revol­verét és hasbalőtte a támadót. A meg­sebesült kivánszorgot a­­kaputa és nem messze onnan holtan rogyott össze. Öccse utána ment és nem tud­­t­a azt, hogy a bátyja már meghalt, a kezében levő doronggal fejberúgta, úgy, hogy Fürtön István agya kilocs­­csant. A rendőrség előtt azután be­vallotta tettét. Ma délután az Ügyész-­ség helyszíni szemlét tartott a gyil­kosság ügyében a tanyán. Az ügyész­ség szerdán dönt arról, hogy az ügyet a statáriális bíróság elé utalja-e.­­ Meghalt Ludwig Ernő volt fő­konzul. Newyorkból táviratozzék: Ludwig Ernő, volt magyar-osztrák főkonzul, aki a háború után több éven át magyar diplomáciai szolgá­latot teljesített, 55 éves korában meghalt. Különösen fontos hivata­los missziót teljesített a most el­hunyt főkonzul az oroszországi ma­gyar hadifoglyok hazaszállítása kö­rül. Rigában ő folytatta a magyar kormány képviseletében a fogoly­kicserélési tárgyalásokat Orosz­ország megbízottaival, valamint azokkal a külföldi emberbaráti in­tézményekkel, amelyek elősegítették az éveken át hadifogságban sínylő­dött magyarok hazajövetelét. —A szegedi egyetem Goethe-ü­nne­­pélye. A szegedi Ferenc József Tudo­mányegyetem március 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor az aulában Goethe­­ünnepélyt rendez, amelyen dr. Schmidt Henrik egyetemi tanár előadása és Gau­­der Andor bölcsészhallgató szavalata után M. Dessoir berlini egyetemi pro­fesszor tart előadást. Közel félmilliárd pengőre becsülik a Kreuger-részvényeknél szenvedett veszteségeket Svédország után Anglia és Svájc szenvedi meg legsúlyosabban a Kreuger-válságot­­ Párisból ma Hamburgon át Stockholmba szállítják az öngyilkos trösztvezér holttestét Paris, márc. 16. (Saját tudósítónk távirata.) Iván Kreuger holttestét tegnap koporsóba zárták és ma este vonaton Hamburgba és onnan hajón Stockholmba szállítják. A párisi tőzsde a Kreuger öngyil­kossága következtében beálló gazdasági és pénzügyi nehézségeket ma már nem ítéli meg olyan nagyarányúalaiak, amint az a tragikus halált követő pá­nikhangulatban történt. Ezt bizonyít­ják a magasabb árfolyamok, amelyek a különböző papírok erőteljesebb vá­sárlása folytán előállottak. Stockholmi jelentések szerint nem forognak veszélyben sem a svéd bankok, sem a gyufaipar, sem pedig a Kreugerrel kapcso­latban álló többi svéd iparvál­lalat. Miután Kreuger amerikai útja előtt azt az utasítást adta ki, hogy anyaválla­lata, a Kreuger és Toll cég könyvelését az ő visszaérkezése előtt ne zárják le, az egész világra kiterjedő nagyvállalat mérlegének elkészítéséhez csak­ most fogtak hozzá. Ez a munka több napon át eltart. Mintegy tizenötmillió fontra becsülik londoni jelentések szerint az angol sajtó azokat a károkat, amelyeket a kü­lönböző Kreuger-vállalatok részvényei az egész világon szenvedtek. Tíz millió fontra becsülik az angol kezekben lévő Kreuger­­részvények értékét. A Daily Herald szerint a trösztvezér öngyilkossága Svédországon kívül a legsúlyosabban Svájcot fogja érinteni, ahol nagyméretű tőkekivonást idézhet elő a pénzügyi válság. Lelkesen ünnepelte az egész ország március 15-ét ünnepi gyűlések a Petőfi-szobornál, az országzászlónál, a Vigadóban, a Zeneművészeti Főiskolán és a Magyar Újságírók Egyesületében (Saját tudósítónktól.) Díszes ünnep­ségek keretében zajlott le az egész or­szágban március idusának napja és a főváros közönsége is kegyelettel ünne­pelte meg ezt a nevezetes évfordulót. A lobogódíszbe öltözött utcákon korán reggel zenekarok jártak végig s a kü­lönböző ünnepségek résztvevői, csopor­tokba haladva gyülekeztek a Petőfi­­téren, a Szabadság-téren, a Vigadóban és a Múzeum-kertben. A TESz tagjai délelőtt 11 órakor gyülekeztek a Petőfi-szobor körül. Koszorútenger bo­rította a szobor talapzatát, mellette jobbról-balról a kivonult egyesületek zászlói sorakoztak. Díszruhás rendőrök sorfala között gyülekeztek az ünnepség résztvevői, akiknek a száma több ezerre rúgott. A MÁV zenekarának hangver­senye, majd az énekkarok számai után Lendvay István író mondott ünnepi be­szédet, amelyben arra mutatott rá, hogy ma rabmagyarok siralmával van tele a márciusi évforduló és tilos a magyar szó a Kárpátoktól az Adriáig és Dé­vénytől Orsováig. Ezután Szabó Géza szavalta el Petőfi Nemzeti Dalát, majd Tobler János országgyűlési képviselő a keresztényszocialista munkásság nevé­ben szólott a tömeghez. A székesfőváros hivatalos márciusi ünnepségének szín­helye a Zeneakadémia nagyterme volt, amelyet zsúfolásig megtöltött a közön­ség. A székesfővárosi énekkar éneke után Liber Endre alpolgármester tar­totta a megnyitóbeszédet, amely után Takács Alice hegedűszámai következ­tek, majd Bodnár Gyula dr. főreál­iskolai tanár méltatta a nap jelentő­ségét. Kiss Ferenc, Némethy Ella, Heimlich Lajos és Antóny Károly szerepeltek előadásaikkal az emelke­dett hangulatú ünnepség műsorán. Az egyetemi ifjúság hagyományos külsőségekkel ünnepelte meg március tizenötödikét. Az ország­zászló ünnepies megkoszorúzása után a Vigadóba vonultak, ahol a Himnusz után Ladányi Ferenc a Talpra Ma­gyart szavalta, majd Halmos János énekszáma következett. Ezt követően egy egyetemi polgár felolvasta az 1932. évi magyar ifjúság 12 pontját. A 12 pontban tiltakoznak a trianoni önkény ellen, követelik a megszállott területek kisebbségeinek védelmét, az elhelyezkedni nem tudott magyar ifjú­ságból országos nemzetoktatói kar léte­sítését, a proletariátus és földmívelő réteg felvilágosítására, a munkanél­küliek állandó munkahadsereggé való szervezését, országos jóléti alap létesí­tését, a kötött birtokok felszabadítását, a létminimum törvényes megállapí­tását, a hadirokkantkérdés rendezését, a mammutjövedelmek leépítését és a magyar ifjúság egységes szervezetének megalkotását. Ezután Illés József egyetemi professzor tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben a háború utáni nemzedék gyászos sorsán való segítést sürgette. A tetszéssel fogadott beszéd után Márkus Margit színmű­vésznő szavalt. A Magyar Újságírók Egyesülete március tizenötödikén délelőtt küldött­­ségileg felkereste Jókai Mór és Petőfi Sándor szobrát, amelyekre koszorút helyezett el. Este kilenc órakor az Otthon-kör dísztermében megtartották a hagyományos szabadság­ lakomát, amelyen Márkus Miksa elnök meg­nyitóbeszéde után a Jókai-serleggel a kezében Móra Ferenc mondott ünnepi beszédet. — Ez a serleg — úgymond — Jókai nevét viseli és ez a serleg a magyar új­ságíróké. Ebből a serlegből lehet inni lelkesedést, haragot, keserűséget, fájdal­mat, de a magyar újságírók Jókai-serle­géből nem lehet a mindenbe belenyugvás altatóitalát inni. Nekünk, magyar újság­íróknak nem szabad elfelejteni, hogy ezt a napot, március tizenötödikét nem a po­litikusok csinálták, hanem az írók és az újságírók és hogy a március tizenkét gyermeke közül, amiket a magyar nemzet kívánt, van a márciusnak egy gyermeke, amely kibírt minden vihart, amely nagyra nőtt, amely hatalmas lett, pedig nagyon sok szél törte-zúzta, nagyon sok féreg marta-tépte és ez a magyar sajtó. Móra Ferenc zajos ünneplésével fe­jeződött be az újságírók szabadság­ünnepe. | Egyéb ünnepségek A nemzeti diákszövetségbe tömörült egyetemi ifjúság a Nemzeti Múzeum lép­csőin ünnepelte március tizenötödikét. Ifjú Popovics Sándor, a Vasváry Pál­ Kör elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Szilassy Gyula szavalt. A Kelenvölgyi Polgári Körben Zibo­­ten Endre, a Külsőlipótvárosi Keresztény Körben vitéz dr. Csik László mondottak ünnepi beszédet. A Józsefvárosi Iparo­sok és Kereskedők Körében gyöngyös­­halászi Takács Gyuláné prológusa után Tóth András dr., Usetty Béla és Tayr Hugó országgyűlési képviselők beszéltek, a Kőbányai Egységes Párt ünnepén Dongó Orbán, Usetty Béla, Fayr Hugó, Matolkay Kázmér és Sajó János beszél­tek. A Pesti Izraelita Hitközség dohány­utcai templomában Fischer Gyula fő­rabbi méltatta március tizenötödikének jelentőségét és ünnepi tiszteletet tartot­tak az összes izraelita körzeti templo­mokban is. Március tizenötödike alkal­mából ünnepies istentiszteletet tartottak az Orthodox Izraelita Hitközség Ka­zinczy­ utcai főtemplomában, ahol Sus­­mann Viktor rabbi mondott imát a há­záért és a nemzet boldogulásáért. A MIEFN­OE kedden délelőtt 11 órakor tartotta meg hagyományos márciusi ün­nepségét, amelyen Stern Samu hitköz­ségi elnök, továbbá Jász Imre, a MIEFHOE elnöke mondottak beszédet. Szende Magda, Ascher Oszkár, Szende Klára és Bokor Endre szerepeltek az ünnepség műsorán. A Nemzeti Ifjak Klubja rendezte meg az újpesti ifjúság március 16-i emlékünnepét. A megnyitóbeszédet dr. Nádas János mondotta, a díszebéden pedig Marton Béla országgyűlési kép­viselő, a MOVE országos elnöke mondott nagyhatású beszédet. A Lajos­ utcai iskolában az újlaki elő­kelőségek részvételével emelkedett ün­nepséget rendezett Starker Károly igaz­gató. A Budai Klubban a budai társada­lom kiválóságai jelentek meg március CSÜTÖRTÖK 3* OCDAE Mielőtt tavaszi kabátot kOSZtrü­llő­ vesz, ne felejtse el, hogy női divatháza most IV., Váci­ utca 26. szám alatt van tizenötödikének ünneplésére. Az ün­nepi beszédet Balkányi Kálmán mon­dotta, aki új márciust kívánt a ma­gyar gazdasági életnek. Az előadás után Marczaly Frigyes ódáját sza­valta Réh Miklós. Schack Manka énekszámmal szerepelt. Az ünnepélyt Éber Antal, a klub társelnöke zárta b®e . -­ A vidék ünnepe A szabadság ünnepét az ország egész területén a hagyományos lelke­sedéssel ülték meg. Hatvanban, Nagy­kőrösön, Abonyban, Szentendrén, Kis­pesten, Pestszentlőrincen, Cegléden, Szegeden, Sopronban, Szombathelyen, Pécsett, Nagykanizsán, Zalaegersze­gen, Székesfehérváron, Győrött, Kecs­keméten, Debrecenben, Miskolcon, Bé­késcsabán, Baján és az ország min­den városában lelkes hangú ünnepsé­geket tartottak. A külföldi magyarok ünnepe A római magyarok díszes márciusi ünnepségén Kopp Jenő mondott ünnepi beszédet, amelyet több ének- és zene­szám követett. Szófiában a magyar ko­lónia ünnepén Rudnay Lajos magyar követ és meghatalmazott miniszter mon­dotta az ünnepi beszédet, amelyet dísz­ebéd, és fogadás követett. A hatósági üzemek azonnali megszüntetését követelik a szabóiparosok (Saját tudósítónktól.) Az ország összes szabóiparosai hatalmas meg­mozdulással demonstrálják, hogy képtelenek tovább a hatósági üzemek versenyével megküzdeni. Tizenötezer szabómester seregült össze vasárnap, március 20-án a Szabómesterek Or­szágos Szövetségének Reáltanoda­ ut­cai helyiségében, hogy országos nagy­gyűlésen tiltakozzon a szabóoízüze­­mek túltengő tevékenysége ellen. — A különböző kontárok, a szö­vetkezetek, az Országos Ruházati Int­ézet ügynökseregei — urnája a felhívás — mind elveszik a tanult szabóiparosok elől azt a kevés mun­kát is, ami az országban van. Nem veszik figyelembe azt a szomorú kö­rülményt, hogy az ország minden szabóiparosának 60, 70 és 80 száza­lékkal csökkent a forgalma. A nagygyűlésen követelni fogják, hogy az összes hatósági szabóüzeme­ket azonnali hatállyal szüntessék meg, az elviselhetetlen közterheket csök­kentsék és végül a ruházati közszállí­tásokat kizárólag a szabóiparosok ré­szére adják ki.

Next