8 Órai Ujság, 1932. június (18. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
1932 JÚNIUS 1 ÖUAlufSftiS SZERDA 3* OLDAL „Vadromantikus“ nyaralási lehetőségek a Velencei-tó körül A 8 Órai Újság nyaralási ankétja (Saját tudósítónktól.) Utazgassunk Juztánk földjén. Ismerjük meg Magyarországot! Nyaraljunk itthon! Ezeknek a felhívásoknak tettünk eleget, amikor hazánk földjén utazgatva, a Délivasút személyvonatán ötnegyedórás út után megérkeztünk a Velencei-tó partjára. Megismertük ezt a vidéket, amely — be kell vallani, — meglepetésekkel, mégpedig kellemes meglepetésekkel szolgált. Már tudniillik, ami a természeti szépségeket illeti. A tó, amely a vasútablakból cripesup, mocsaras pocsolyának látszik, közelről megnézve, nagy, sőt hatalmas, kilométeres szabad vízfelületeket tár fel, vize egészséges, sőt gyógyhatású, partja — kivéve néhány alacsony fekvésű, tényleg mocsárszerű szakaszt, — alkalmas nemcsak a weekendezésre és strandolásra, hanem a komoly építkezésre is. Nyaralási lehetőségeket kutató körútunkon először is feltűnt az, hogy ez a tó, amelynek partján néhány esztendő óta erősen fellendült a fürdőélet, tulajdonképen egyáltalán nincsen berendezve a — mondjuk — balatoni értelemben vett nyaralásra. Hiába, keresünk itt szállodákat, penziókat, vendégfogadókat, — ezen a téren, némi legifjabbkori úttörő kísérletezésektől eltekintve, egészen múltszázadbeli állapotok uralkodnak a „romantikus Velencei-tó“ körül. Először is csak az a partrész jöhet számításba, amelynek oldalán a vasútvonal fekszik: Kis Velence — Gárdony — Agárd — Dinnyés. A túloldal, ahova a balatoni országút vezet, nádasrengeteggel van ellepve, fürdőzés, nyaralás, építkezés kizárva. Itt fekszik két, meg kell hagyni: tiszta, gondozott kis község, Sukszó és Nadap, ahol évek óta vannak ugyan nyári vendégek, parasztházakban, de az itteni „nyaralás“ még nagyon, de nagyon is kezdetleges. Más a helyzet a tó északi végénél. Kápolnásnyéken, ahol a lassacskán urbanizálódó községben évről-évre több a nyaraló, régi, fix összeköttetések alapján. Kiadó szobát nem lehet itt sem nagy számban találni s a legnagyobb gond az ellátás kérdése. Aki nem főz saját maga, hiába keres szállodát (!) vagy penziót, csak kocsma akad. A szépfekvésű Velence községben is csak kocsmát talál a vándor. Nézzük most a velencetavi fürdőhelyek sorozatát. Általánosságban az itt a tapasztalat, hogy végesvégig a tó partján hatalmas parcellázások folynak, de kész, európai kultúrigényeket is kielégítő nyaralási lehetőségekkel csak a legszórványosabban találkozunk. Az idei konjunktúrás nyaralás azonban érezteti hatását mégis, és,vannak velencei parasztszobák, amelyekért havi 40 pengőt kérnek eliás nélkül. Itt folyik nagy apparátussal Magyar-Velence parcellázása is, a magasabban fekvő dombtetőkön, a vasúti vágányoktól balra. A tó felőli oldalon, az alacsonyan fekvő mezőn is épült már három ház. Velencétől két kilométernyire szépen kiépült több, mint 40 villával Gárdony-Füred, de ezek is mind magánlakások. Az első penziót Gárdonyban találjuk, a baj csak az, hogy a meglevő kevés, de jó szobát már tavasszal elkapkodják. Gárdonyi parasztházakban viszont, ahol tavaly még negyven pengő volt a szobabér az egész idényre, ma már egyre emelkedő tendenciával 60—80—120 pengőt is kérnek... A tó legintenzívebben fejlődő rézérgárd, ahol a parcellázás céltudatos befektetésekkel folyik s intenzíven építi ki az első komoly velencetavi fürdőhelyet. A part itt szép, magas, a tavaszi áradét nem önti el, egészségesebb s az egyetlen sportklub, a Velencetavi Vitorlás Yacht Club is áttette székhelyét az alacsonyabban fekvő Velencéről a jobban megfelelő Agárdra. Itt jövőre végre szállodát is kap az oly régóta elhanyagolt tó, most egy régi csárda-épületben napi 1,50 pengőért kaphatók szobák, a teljes ellátás 4 pengő. Nyaralás, hosszabb tartamú nyaralás szempontjából tehát vajmi keveset nyújt a Velencei tó s érthetetlen, hogy a spekuláció a parcellázgatások helyett miért nem inkább a nyaraló közönségre épít, akkor, amikor a tó, egy órányira a Az állami színházakról, az egyetemekről és a mezőgazdasági oktatás fejlesztéséről folyik a kultusztárca vitája A képviselőház mai ülése (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülését 10 órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Folytatták a kultusztárca költségvetésének általános vitáját. Éber Antal az első felszólaló. Azt fejtegeti, hogy Magyarország nem bírja el a kultusztárca 140 milliós költségvetését. Nem szabad közpénzeket olyan intézmények fenntartására fordítani, mint az Operaház. Egy olyan gazdag ország is, mint Hollandia, meg tud élni operaház nélkül. Olyan kultúralkotásokra van szükségünk, amelyek a szegény emberek termelését mozdítják elő. Budán a gabona- és lisztkísérleti állomás, amelynek élén egy nagy tudósunk áll, mostohább elbánásban részesül, mint egy népiskola. Ugyanígy van a többi mezőgazdasági intézménnyel is. Ellenben annál több jut művészeti és testnevelési célok támogatására és a gyűjteményegyetemre. A tanyákon a tanító az egyetlen oszlopa a tudománynak, de a tanyai tanítók éheznek és ez kultúraellenes. Nagyon drágák az egyetemek, s akik elvégzik tanulmányaikat, azok sem tudnak kenyérhez jutni. Dániának csak egy egyeteme van, ellenben mezőgazdasági kultúrája rendkívül magas néven áll. Miért nem ebben követjük a Nyugatot? Mi csak kirakat-kultúrát fejlesztettünk. Mit szólnának a Népszövetség urai, ha megmutatnánk nekik a kultúrának azokat az ágait, melyeket eddig elhanyagoltunk? Beismeri, hogy a miniszter emberfeletti munkát végez a megtakarítás érdekében, de erélyesebb, radikálisabb eszközökre van szükség, hogy megfelelőbb eredményeket tudjon elérni. Klebelsberg működése azt bizonyítja, hogy közgazdasági tudás nélkül nem lehet az állami életnek semmiféle pozícióját betölteni. Indítványozza, hogy a középiskolák V.VIli. osztályaiban vezessék be a közgazdasági oktatást. Karafiáth Jenő kultuszminiszter: Tegnap már bejelentettem ezt. Éber Antal: Ezt köszönettel fogadja, mert meg van győződve, hogy így néhány év alatt átmenne a népbe a közgazdasági tudás. A költségvetést nem fogadja el. Andreetti Károly Éberrel szemben azt fejtegeti, hogy nagy kulturális érdekeket vesztenénk el, ha például a zeneművészeti és képzőművészeti főiskolák támogatására előirányzott amúgy is csekély összegeket még jobban csökkentenénk. Kéri a minisztert, hogy a jövőben a lineáris csökkentés helyett tárcája keretében keresztülvitt átcsoportosítással, racionalizálásal biztosítja a megtakarításokat. Ezután a lineáris csökkentés káros hatását bizonyítja különböző skoláknál és kultúrintézményeknél. talansága károsan hat művészi teljesítményükre is. Áldozatok árán is támogatni kell a művészeteket A művészek és írók támogatására keveset vettek fel a költségvetésben. Körülbelül hatvan százalékos a csökkentés itt. Márpedig a magyar művészek nagy tehetségeket termelnek ki és ezért szükséges, hogy a művészetek támogatására nagyobb anyagi áldozatot hozzunk. A különböző művészeti irányokról beszél és hangoztatja, hogy a modern irányokat is szóhoz kell juttatni. Művészeink nagy eredményeket értek el és a külföldön dicsőséget szereztek az országnak. Éber Antal: Exportképes búzát kell termelni, nem pedig exportművészeket ! Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Nemcsak közgazdaság van a világon! Andreetti Károly szeretné, ha a tanulni vágyó művészeket minél nagyobb számban lehetne külföldre kiküldeni és kéri a kultuszminisztert, hogy a lehetőséghez képest nyújtson ehhez segédkezet. Bizalommal van akultuszminiszter iránt és a költségvettíst elfogadja. (Élénk helyeslés a jobboldalom.) Az állami színházak ügye Beck Lajos szerint a színházak világválsága nemcsak anyagi nehézségekre, hanem arra a súlyos lelki válságra is visszavezetendő, amely a háború utáni nemzedéket még ma is leköti. Két különböző világnézet ütközik össze egymással és ez alól sem az író, sem a színész, sem a közönség nem tudja kivonni magát. A mi nemzedékünk írója s tínérze és közönsége egyik lábával a múlt világban áll, másikkal a jövőben, csak a jelenben nem. A Nemzeti Színháznak nem kell ezzel a válsággal teljes mértékben megküzdenie. Külön konzervatív közönsége van, amely sokkal jobban ragaszkodik a tradíciókhoz, semhogy ajtót kellene nyitni a merész újításoknak. Állami drámai színházunkhoz kettős feladat hárul: a nemzeti kultúra és a klasszikusok ápolása. De Kisfaludy Kérőit és a Csalódásokat, vagy Vörösmartytól a Czillei és Hunyadiakat csak megkapóan nagyszerű, korhű előadásban élvezné a mai közönség. A klasszikusok pedig csak akkor vonzanak, ha rendezésük és előadásuk a bennük élő örök embernek érvényesítésével meg tudja fogni a mai kor emberét. Nálunk az igazgatót kasszagondok nyomják és a jobb- és baloldalról jövő befolyások gátolják munkájában. Talán ez a magyarázata, hogy az ezévi színházi szezont is bizonytalanság jellemzi. Az Opera vezetőségének mat díját nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a zeneművészti termelés szegénysége. Sőt, szerény erőnkhöz képest, talán túl bő a műsorunk. Az alapvető hibát a kormány követte el, amely hétéves bőkezű beruházása alatt nem tudta az Operaház technikai berendezését felújítani és a nyugdíj kérdést rendezni, így aztán a művészek anyagi bizony Műasztalosok beraktározásából származó értékes bútorok és garnitúrák IV., Sörház Utca I. sz. raktárhelyiségben (Ferenc Józsefrakpart sarok) .június 2.,3.,4. és 6-án délután 2 5-ig eladásra kerülnek kivételes vásárlási alkalom a fővárostól, rendelkezik a szükséges természeti adottságokkal, csak éppen a nemtörődömség folytán maradt ősi, elhagyatott, „romantikus" állapotában. A zenei vezetés kérdése ma is megoldatlan még, éppen azért, mert vannak kiváló karmestereink, de nincs egy összefogó zenei vezető, aki nevelne és irányt adna. Mindenki elfogadja azt a felfogást, hogy drámai és zenei színházunkat támogatni kell, mert értékeinket konzerválni, erősíteni kell, hogy egy jobb jövőre átmenthessük. Kócsány Károly a következő felszólaló. Az állami támogatásnak csak addig kellene terjednie, amíg a társadalmi mozgalom megerősödik annyira, hogy fenn tudja tartani a színházakat." Mecénásoknak kellene például fenntartani az Operát és vannak is ilyen mecénásaink, de ezek inkább arra ügyelnek, hogy a páholyok ára még alacsonyabb legyen és az állam nyakába még nagyobb terheket varrjanak. A nemzeti kultúra igazi harcosai a népiskolák és ezeknek a nívóját fenn kell tartani. A néptanítók ma szörnyűséges nyomorban élnek. Éber Antal: Ez a nemzeti szerencsétlenség, nem az Opera bezárása. Kócsán Károly: Ezektől nem lehet azt a nagy munkát elvárni, ami a hivatásuk volna. Ezért kell tiltakoznia a fizetésleszállítások ellen is. A községi és felekezeti iskolák tanítóinak évekre visszamenően tartoznak fizetési részletekkel , ezek egyeseknél több mint ezer pengőt is kitesznek. A francia szakértő ellenzi a kölcsönnyújtást Romániának London, május 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Financial News szerint Rist francia pénzügyi szakértő jelentésében nem ajánlja, hogy Franciaország Romániának leülcsönt nyújtson, ami érthető is, mert Románia nem nagyon lelkesedett a Tardieu-féle dunai kollaborációs tervért, Franciaország ugyanis csak a Tardieu-terv feltétlen elfogadása ellenében hajlandó kölcsönt adni. Ez az igazi oka annak a fordulatnak is, hogy Franciaország késznek nyilatkozott Angliával együtt — Ausztriát és Magyarországot megsegíteni. Franciaország tényleg azt várta, hogy az Ausztriának és Magyarországnak adandó 5 millió fontnyi kölcsönben való részvétele ellenében Anglia a kisantantnak nyúlandó kétszer ekkora kölcsönhöz hozzáárul. Asbóth mérnök megtette a feljelentést a Justice for Hungary ügyében (Saját tudósítónktól.) A Justice for Hungary katasztrófájával kapcsolatban tegnapi számunkban megemlékeztünk arról, hogy Asbóth Oszkár mérnök bűnvádi feljelentést készül tenni ismeretlen tettesek ellen. Asbóth Oszkár ma délben 12 óra után megelent a királyi ügyészségen és Polányi Aladár dr. királyi főügyésznek írásban benyújtotta beadványát. A beadvány részletesen kifejti a mérnöknek azt az álláspontját, hogy a repülőgép szerencsétlenségét — meggyőződése szerint — milyen hibák és mulasztások idézték elő. Asbóth mérnök a beadványban részletesen megokolja azt is, hogy mi indította a bűnvádi eljárás szorgalmái.Most, hogy a feljelentés megtörtént, a királyi ügyészség természetesen megindítja az eljárást, de egyelőre még egyáltalán nem lehet tudni, hogy az ügyészség elegendőnek fogja-e találni a rendelkezésre bocsátott esetleges adatokat a nyomozás megindítására és hogy látni fog-e egyáltalán bűncselekményt fennforogni. Mindenesetre a továbbiak szempontjából igen nagy fontossága lesz a Justice for Hungary leszakadt légcsavarának és roncsainak, amelyeket Rómából Budapestre küldenek. A királyi ügyészséget majd a szakértői vélemény hozza abba a helyzetbe, hogy az ügyben végleg állást foglaljon. Közel három méter a Duna vízállása Bécsben Bécs, május 31. (Bécsi Távirati Iroda.) Az következtében, különösen az Előalpok területén, a Duna és mellékfolyóinak vízállása erősen emelkedett. A Duna vízállása, amely tegnap még a birodalmi hídfő vízjelzőtábláján plusz hetet mutatott, az éjszakai órákban plusz 183-ra emelkedett és még mindig tovább emelkedik, úgyhogy ma az esti órákban el fogja érni a 280-at. (MTI.) A belföldi forgalomban a közvetlen összeköttetésben álló városok előfizetői között a bejelentéstől számított 10 percen belül azonnali beszélgetést folytathat. Telefonszámaink: 1. 463—00, 463—07, 463—08, 463—09 ■ •• « - •’T-V. ■’ • . 1. -V ' ' . -i 1® y- ' /' • ' -mm * .-.v v-*. •' • « I Megnyílt a RAJNA PARK] (v. Florida, Fogaskerekűvel szemben) . I MANDI rs ZENEKAR imimmxnanaxjmmmnam.....-----------------. ......................Mo'nmil