8 Órai Ujság, 1932. június (18. évfolyam, 119-143. szám)

1932-06-01 / 119. szám

1932 JÚNIUS 1 ÖUAlufSftiS SZERDA 3* OLDAL „Vadromantikus“ nyaralási lehetőségek a Velencei-tó körül A 8 Órai Újság nyaralási ankét­ja (Saját tudósítónktól.) Utazgassunk Juztánk földjén.­ Ismerjük meg Ma­gyarországot! Nyaraljunk­ itthon! Ezeknek a felhívásoknak tettünk eleget, amikor hazánk földjén utaz­gatva, a Délivasút személyvonatán öt­negyedórás út után megérkeztünk a Velencei-tó partjára. Megismertük ezt a vidéket, amely — be kell vallani, — meglepetésekkel, még­pedig kellemes meglepetésekkel szolgált. Már tudniillik, ami a termé­szeti szépségeket illeti. A tó, amely a vasútablakból crip­esup, mocsaras po­csolyának látszik, közelről megnézve, nagy, sőt hatalmas, kilométeres szabad vízfelületeket tár fel, vize egészséges, sőt gyógyhatású, partja — kivéve né­hány alacsony fekvésű, tényleg mo­­csárszerű szakaszt, — alkalmas nemcsak a weekende­­zésre és strandolásra, hanem a komoly építkezésre is. Nyaralási lehetőségeket kutató kör­útunkon először is feltűnt az, hogy ez a tó, amelynek partján néhány esztendő óta erősen fellendült a für­dőélet, tulajdonképen egyáltalán nincsen berendezve a — mondjuk — ba­latoni értelemben vett nyara­lásra. Hiába, keresünk itt szállodákat, pen­ziókat, vendégfogadókat, — ezen a téren, némi legifjabbkori úttörő kísér­letezésektől eltekintve, egészen múltszázadbeli állapotok uralkodnak a „romantikus Velencei-tó“ körül. Először is csak az a partrész jöhet számításba, amelynek oldalán a vasút­vonal fekszik: Kis Velence — Gárdony — Agárd — Dinnyés. A túloldal, ahova a balatoni országút vezet, ná­dasrenget­eggel van ellepve, fürdőzés, nyaralás, építkezés kizárva. Itt fek­szik két, meg kell­ hagyni: tiszta, gon­dozott kis község, Sukszó és Nadap, ahol évek óta vannak ugyan nyári vendégek, parasztházakban, de az itteni „nyaralás“ még nagyon, de na­gyon is kezdetleges. Más a helyzet a tó északi végénél. Kápolnásnyéken, ahol a lassacskán urbanizálódó községben évről-évre több a nyaraló, régi, fix összeköttetések alapján. Kiadó szobát nem lehet itt sem nagy számban találni s a leg­nagyobb gond az ellátás kérdése. Aki nem főz saját maga, hiába keres szállodát (!) vagy penziót, csak kocsma akad. A szépfekvésű Velence községben is csak kocsmát talál a vándor. Nézzük most a­ velencetavi fürdőhe­lyek sorozatát. Általánosságban az itt a tapasztalat, hogy végesvégig a tó partján hatalmas parcellázások folynak, de kész, európai kultúrigényeket is ki­elégítő nyaralási lehetőségekkel csak a legszórványosabban találkozunk. Az idei konjunktúrás nyaralás azonban érezteti hatását mégis, és,vannak ve­lencei parasztszobák, amelyekért havi 40 pengőt kérnek eli­ás nélkül. Itt folyik nagy appará­tussal Magyar-Velence parcellázása is, a magasabban fekvő dombtetőkön, a vasúti vágányoktól balra. A tó felőli oldalon, az alacsonyan fekvő mezőn is épült már három ház. Velencétől két kilométernyire szépen kiépült több, mint 40 villával Gárdony-Füred, de ezek is mind magánlakások. Az első penziót Gárdonyban találjuk, a baj csak az, hogy a meglevő kevés, de jó szobát már tavasszal elkapkodják. Gárdonyi parasztházakban viszont, ahol tavaly még negyven pengő volt a szobabér az egész idényre, ma már egyre emelkedő tendenciával 60—80—120 pengőt is kérnek... A tó legintenzívebben fejlődő rézé­rgárd, ahol a parcellázás céltudatos befektetésekkel folyik s intenzíven építi ki az első komoly velencetavi für­dőhelyet. A part itt szép, magas, a tavaszi áradét nem önti el, egészsége­sebb s az egyetlen sportklub, a Ve­­lencetavi Vitorlás Yacht Club is át­tette székhelyét az alacsonyabban fekvő Velencéről a jobban megfelelő Agárdra. Itt jövőre végre szállodát is kap az oly régóta elhanyagolt tó, m­ost egy régi csárda-épületben napi 1,50 pengőért kaphatók szobák, a tel­jes ellátás 4 pengő. Nyaralás, hosszabb tartamú nyara­lás szempontjából tehát vajmi keve­set nyújt a Velencei tó s érthetetlen, hogy a spekuláció a parcellázgatások helyett miért nem inkább a nyaraló közönségre épít, akkor, amikor a tó, egy órányira a Az állami színházakról, az egyetemekről és a mezőgazdasági oktatás fejlesztéséről folyik a kultusztárca vitája A képviselőház mai ülése (Saját tudósítónktól.) A képviselő­ház mai ülését 10 órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Folytat­ták a kultusztárca költségvetésének ál­talános vitáját. Éber Antal az első felszólaló. Azt fejtegeti, hogy Magyarország nem bírja el a kultusztárca 140 milliós költségvetését. Nem szabad közpénze­ket olyan intézmények fenntartására fordítani, mint az Operaház. Egy olyan gazdag ország is, mint Hollan­dia, meg tud élni operaház nélkül. Olyan kultúralkotásokra van szüksé­günk, amelyek a szegény emberek termelését mozdítják elő. Budán a gabona- és lisztkísérleti állomás, amelynek élén egy nagy tudósunk áll, mostohább elbánásban részesül, mint egy népiskola. Ugyanígy van a többi mezőgazdasági intézménnyel is. Ellen­ben annál több jut művészeti és test­nevelési célok támogatására és a gyűjteményegyetemre. A tanyákon a tanító az egyetlen oszlopa a tudománynak, de a tanyai tanítók éheznek és ez kultúraellenes. Nagyon drágák az egyetemek, s akik elvégzik tanul­mányaikat, azok sem tudnak kenyér­hez jutni. Dániának csak egy egye­teme van, ellenben mezőgazdasági kultúrája rendkívül magas né­ven áll. Miért nem ebben követjük a Nyuga­tot? Mi csak kirakat-kultúrát fejlesz­tettünk. Mit szólnának a Népszövet­ség urai, ha megmutatnánk nekik a kultúrának azokat az ágait, melyeket eddig elhanyagoltunk? Beismeri, hogy a miniszter emberfeletti munkát végez a megtakarítás érdekében, de erélyesebb, radikálisabb eszközökre van szükség, hogy megfelelőbb ered­ményeket tudjon elérni. Klebelsberg működése azt bizonyítja, hogy köz­­gazdasági tudás nélkül nem lehet az állami életnek semmiféle pozícióját betölteni. Indítványozza, hogy a kö­zépiskolák V.VIli. osztályaiban ve­zessék be a közgazdasági oktatást. Karafiáth Jenő kultuszminiszter: Tegnap már bejelentettem ezt. Éber Antal: Ezt köszönettel fo­gadja, mert meg van győződve, hogy így néhány év alatt átmenne a népbe a­ közgazdasági tudás. A költségvetést nem fogadja el. Andreetti Károly Éberrel szem­ben azt fejtegeti, hogy nagy kulturális érdekeket vesz­tenénk el, ha például a zenemű­vészeti és képzőművészeti főis­kolák támogatására előirányzott amúgy is csekély összegeket még jobban csökkentenénk. Kéri a minisztert, hogy a jövőben a lineáris csökkentés helyett tárcája ke­retében keresztülvitt átcsoportosítással, racionalizálásal biztosítja a megtaka­rításokat. Ezután a lineáris csökken­tés káros hatását bizonyítja különböző s­koláknál és kultúrintézményeknél. talansága károsan hat művészi telje­sítményükre is. Áldozatok árán is támogatni kell a művészeteket A művészek és írók támogatására keveset vettek fel a költségvetésben. Körülbelül hatvan százalékos a csök­kentés itt. Már­pedig a magyar művé­szek nagy tehetségeket termelnek ki és ezért szükséges, hogy a művészetek támogatására nagyobb anyagi áldozatot hozzunk. A különböző művészeti irányokról beszél és hangoztatja, hogy a modern irányokat is szóhoz kell juttatni. Mű­vészeink nagy eredményeket értek el és a külföldön dicsőséget szereztek az országnak. Éber Antal: Exportképes búzát kell termelni, nem pedig exportművé­szeket ! Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Nemcsak közgazdaság van a világon! Andreetti Károly szeretné, ha a tanulni vágyó művészeket minél na­gyobb számban lehetne külföldre ki­küldeni és kéri a kultuszminisztert, hogy a lehetőséghez képest nyújtson ehhez segédkezet. Bizalommal van a­­kultuszminiszter iránt és a költség­­vettíst elfogadja. (Élénk helyeslés a jobboldalom.) Az állami színházak ügye Beck Lajos szerint a színházak világválsága nemcsak anyagi nehézsé­gekre, hanem arra a súlyos lelki vál­ságra is visszavezetendő, amely a há­ború utáni nemzedéket még ma is le­köti. Két különböző világnézet ütközik össze egymással és ez alól sem az író, sem a színész, sem a közönség nem tud­ja kivonni magát. A mi nemzedékünk írója s tínérze és közönsége egyik lábá­val a múlt világban áll, másikkal a jö­vőben, csak a jelenben nem. A Nemzeti Színháznak nem kell ez­zel a válsággal teljes mértékben meg­küzdenie. Külön konzervatív közönsége van, amely sokkal­ jobban ragaszkodik a tradíciókhoz, semhogy ajtót kellene nyitni a merész újításoknak. Állami drámai színházunkhoz kettős feladat hárul: a nemzeti kultúra és a klasszikusok ápo­­­­lása. De Kisfaludy Kérőit és a Csalódáso­kat, vagy Vörösmartytól a Czillei é­­s Hunyadiakat csak megkapóan nagy­szerű, korhű előadásban élvezné a mai közönség. A klasszikusok pedig csak akkor vonzanak, ha rendezésük és elő­adásuk a bennük élő örök embernek érvényesítésével meg tudja fogni a mai kor emberét. Nálunk az igazgatót kasszagondok nyomják és a jobb- és baloldalról jövő befolyások gátolják munkájában. Talán ez a magyarázata, hogy az ez­­évi színházi szezont is bizonytalanság jellemzi. Az Opera vezetőségének mat­ díját nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a zeneművés­zti termelés szegénysége. Sőt, szerény erőnkhöz képest, talán túl bő a műsorunk. Az alapvető hibát a kormány követte el, amely hétéves bőkezű beruházása alatt nem tudta az Operaház technikai berendezését fel­újítani és a nyugdíj kérdést rendezni, így aztán a művészek anyagi bizony­ Műasztalosok beraktározásából származó értékes bútorok és garnitúrák IV., Sörház­ Utca I. sz. raktárhelyiségben (Ferenc József­­rakpart sarok) .június 2.,3.,4. és 6-án délután 2­ 5-ig eladásra kerülnek kivételes vásárlási alkalom­­ a fővárostól, rendelkezik a szükséges természeti adottságokkal, csak éppen a nemtörődömség folytán maradt ősi, elhagyatott, „romantikus" állapotá­ban. A zenei vezetés kérdése ma is meg­oldatlan még, éppen azért, mert van­­nak kiváló karmestereink, de nincs egy összefogó zenei vezető, aki ne­velne és irányt adna. Mindenki elfogadja azt a felfogást, hogy drámai és zenei színházunkat tá­mogatni kell, mert értékeinket konzer­válni, erősíteni kell, hogy egy jobb jövőre átmenthessük. Kócsány Károly a következő fel­szólaló. Az állami támogatásnak csak addig kellene terjednie, amíg a társa­dalmi mozgalom megerősödik annyira, hogy fenn tudja tartani a színházakat." Mecénásoknak kellene például fenntar­tani az Operát és vannak is ilyen me­cénásaink, de ezek inkább arra ügyel­nek, hogy a páholyok ára még alacso­nyabb legyen és az­ állam nyakába még nagyobb terheket varrjanak. A nemzeti kultúra igazi harcosai a népiskolák és ezeknek a nívóját fenn kell tartani. A néptanítók ma szörnyű­séges nyomorban élnek. Éber Antal: Ez a nemzeti szeren­csétlenség, nem az Opera bezárása. Kócsán Károly: Ezektől nem le­het azt a nagy munkát elvárni, ami a hivatásuk volna. Ezért kell tiltakoznia a fizetésleszállítások ellen is. A községi és felekezeti iskolák tanítóinak évekre visszamenően tartoznak fizetési részle­­­tekkel , ezek egyeseknél több mint ezer pengőt is kitesznek. A francia szakértő ellenzi a kölcsönnyújtást Romániának London, május 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Finan­cial News szerint Rist francia pénz­ügyi szakértő jelentésében nem ajánlja, hogy Franciaország Romániának leül­cs­önt nyújtson, ami érthető is, mert Románia nem nagyon lelkesedett a Tardieu-féle dunai kollaborációs ter­vért, Franciaország ugyanis csak a Tardieu-terv feltétlen elfogadása elle­nében hajlandó kölcsönt adni. Ez az igazi oka annak a fordulatnak is, hogy Franciaország késznek nyilat­kozott Angliával együtt — Ausztriát és Magyarországot megsegíteni. Fran­ciaország tényleg azt várta, hogy az Ausztriának és Magyarországnak adandó 5 millió fontnyi kölcsönben való részvétele ellenében Anglia a kis­­antantnak nyúlandó kétszer ekkora kölcsönhöz hozzáárul. Asbóth mérnök megtette a fel­jelentést a Justice for Hungary ügyében (Saját tudósítónktól.) A Justice for Hungary katasztrófájával kap­csolatban tegnapi számunkban meg­emlékeztünk arról, hogy Asbóth Osz­kár mérnök bűnvádi feljelentést ké­szül tenni ismeretlen tettesek ellen. Asbóth Oszkár ma délben 12 óra után megelent a királyi ügyészségen és Polányi Aladár dr. királyi főügyész­nek írásban benyújtotta beadványát. A beadvány részletesen kifejti a mérnök­nek azt az álláspontját, hogy a repülő­gép szerencsétlenségét — meggyőződése szerint — milyen hibák és mulasztások idézték elő. Asbóth mérnök a beadványban rész­letesen megokolja azt is, hogy mi in­dította a bűnvádi eljárás szorgalmái.­Most, hogy a feljelentés megtörtént, a királyi ügyészség természetesen meg­indítja az eljárást, de egyelőre még egyáltalán nem lehet tudni, hogy az ügyészség elegendőnek fogja-e találni a rendelkezésre bocsátott esetleges adatokat a nyomozás megindítására és hogy látni fog-e egyáltalán bűncse­lekményt fennforogni. Mindenesetre a továbbiak szempont­jából igen nagy fontossága lesz a Jus­tice for Hungary leszakadt légcsava­­rának és roncsainak, amelyeket Rómá­ból Budapestre küldenek. A királyi ügyészséget majd a szakértői vélemény hozza abba a helyzetbe, hogy az ügy­ben végleg állást foglaljon. Közel három méter a Duna vízállása Bécsben Bécs, május 31. (Bécsi­ Távirati Iroda.) Az következtében, különösen az Elő­­alpok területén, a Duna és mel­lékfolyóinak vízállása erősen emelkedett. A Duna vízállása, amely tegnap még a birodalmi hídfő vízjelzőtábláján plusz he­tet mutatott, az éjszakai órák­ban plusz 183-ra emelkedett és még mindig tovább emelkedik, úgyhogy ma az esti órákban el fogja érni a 280-at. (MTI.) A belföldi forgalomban a közvetlen összeköttetésben álló városok előfize­tői között a bejelentéstől számított 10 percen belül azonnali beszélgetést folytathat. Telefonszámaink: 1.­ 463—00, 463—07, 463—08, 463—09 ■ •• « - •’T-V. ■’ • . 1. -V ' ' . -i 1® y- ' /' • ' -mm * .-.v v-*. •' • « I Megnyílt a­­ RAJNA PARK] (v. Florida, Fogaskerekűvel szemben) . I MANDI rs ZENEKAR imimmxnanaxjmmmnam.....-----------------. ......................Mo'nmil

Next