8 Órai Ujság, 1932. július (18. évfolyam, 144-170. szám)

1932-07-01 / 144. szám

1932 JÚLIUS 1 Csen^jsiG PÉNTEK 3. OLDAL Pártközi konferencia döntött a 33-as bizottság újjáalakításáról Kettővel szaporodott az ellenzéki tagok száma Gaál Gaszton, Hunyady Ferenc gróf és Vázsonyi János visszautasították a bizottság munkájában való részvételt (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt félddre Almásy László házelnök párt­közi konferenciát hívott össze a 33-as bizottság újjáalakítása ügyében. Minthogy a bizottság mandátuma jú­lius elsején lejár, a pártközi konferen­cia összehívásának az volt a célja, hogy a pártok vezetőivel­­megbeszéljék a bizottság újjá­alakításának kérdését. Az­­értekezleten a kormány részéről Károlyi Gyula gróf miniszterelnök és Darányi Kálmán államtitkár jelentek meg. Az egyes pártok képviseletében Pesthy Pál, Mayer János, Túri Béla, Nagy Emil, Sigray Antal, Pallavicini György őrgróf, Szilágyi Lajos, Gaál Gaszton, Hunyady Ferenc gróf és Vá­zsonyi János vettek részt. Rassay Ká­roly levélben kimentette magát. Az értekezlet megnyitása után Ká­rolyi Gyula gróf miniszterelnök szólalt fel. Előadta, hogy a felhatalmazási törvény alap­ján működő 33-as bizottság mandátuma lejárt és annak újból való megválasztása szükségessé vált. Kifejtette, hogy a bi­zottság működése nem jelenti azt, hogy akár a kormánynak, akár a többség­nek akarna valami szívességet tenni. Az ország nehéz helyzetében van szükség arra, hogy vala­mennyien együtt dolgozzunk a súlyos kérdések megoldásában. A legnehezebb kérdéseken már a múlt­­b­a túlestünk és a bizottságot a jövő­ben nem is fogják annyiszor összehívni, iránt tették a múltban, de azért, még mindig lesznek olyan fontos kérdések, amelyeknek megoldása a 33-as bizott­ságra vár. — Éppen ezért — folytatta a mi­niszterelnök — felkérem az összes ellenzéki kép­viselőket, hogy ebben a munká­ban vegyenek részt, mert a bizottság csak úgy tudja fel­adatát­ megoldani, ha abban az ellen­zéki képviselők is részt vesznek bírála­tukkal, tanácsaikkal. Károlyi Gyula gróf ezután még utalt arra az álláspontjára, hogy főként azoktól reméli az országos 33-as bizott­ság munkájában való részvételt, akik eddig is állandóan hangsúlyozták, hogy a nemzetmentő feladatok elvégzésében h­alandók közreműködni. Erre most — mondotta a miniszterelnök — alkal­­n­uk nyílik, mivel a bizottság nem a­­­rmány és nem is a kormányt támo­gató pártok, hanem az egész nemzet érdekében dolgozik. Nagy Emil szólalt fel ezután. Ki­jelentette, hogy honorálja a miniszter­­elnök felszólítását és úgy a maga, mint pártonkívü­li barátai nevében ki­jelenti, hogy megválasztatásuk esetén elfogadják a bizottsági tagságot. Át­érzik, — mondotta — hogy a mai egyre nehezebb gazdasági és pénzügyi viszonyok közt az ellenzék nem vonhatja ki magát a 33-as bizottság munká­jából. Ezután Hunyady Ferenc gróf beje­lentette, hogy párt híveivel együtt ma este belép Gaál Gaszton pártjába és így a maga részéről már nem is nyilat­kozik. Gaál Gaszton bejelentette, hogy fönntartja régebbi álláspontját és nem foglal helyet a bizottságban. Ugyanígy nyilatkozott Vázsonyi Já­nos is. A bizottság ezután áttért az arányszámok megállapítására. Elfogadták Nagy Emilnek azt az in­dítványát, hogy azoknak a képviselők­nek a helyét, akik ellenzéki oldalról a bizottság munkájában nem óhajtanak részt venni, írják azoknak a pontonkívü­­lieknek, vagy ellenzékieknek a javára, akik hajlandók a bizottság munkájában résztvenni. A bizottság ezután megállapította a névsort. Miután Nagy Emil indítván­­yának az elfogadása azt jelentette, hogy kettővel kevesebb egységespárti kerül be a bizottságba, egy egységespárti lemondott, a másodi­kat pedig sorsolás útján hagyták ki. Sorsolás útján Hajós Kálmán neve marad ki a névsorból. A pártközi konferencia eredménye­ként a képviselőházból a 33-as bizott­ságba delegált 22 képviselő névsora a következő: Bessenyei­ Zénó, Bethlen István gróf, Bíró Pál, Esterházy Mó­ric gróf, Gyömörey Sándor, Ivády Béla, Kállay Miklós, Kállay Tibor, Kozma Jenő, Lakatos Gyula, Marschall Ferenc, M­eyer János, Nagy Emil, Palladi­ini György őrgróf, Péntek Pál, Rassay Károly, Schandl Károly, Sigray Antal gróf, Temesvári­ Imre, Ugrón Gábor, Szilágyi Lajos és Wolff Károly. Politikai körökben élénken kommen­tálták Gaál Gasztonék állásfoglalását, akik a szocialistákkal egyetértve a bi­zottságtól való távolmaradás mellett döntöttek, holott a 33-as bizottság, mint ezt most megállapították, a kü­lönböző rendeletek tárgyalásánál az ellenzéki javaslatok igen nagy részét megvalósította. Gaál Gasztonék és a szocialisták magatartásából azt a kö­vetkeztetést vonják le, hogy a komoly alkotó munkában nem akarnak részt­­venni, mert célszerűbbnek tartják, ha a meddő kritikával keresik a nép­szerűséget. Politikai körökben most rá­mutatnak arra, hogy Gaál Gasztonék az utóbbi kritikus időkben még a leg­fontosabb agrárkérdésekben sem ter­jesztettek elő olyan konkrét javaslatot, amely közelebb hozhatta volna a kér­dések megoldását, s ezeket kizárólag az egységes párt vitte keresztül a gazdák érdekében. Új megoldási terv lépett előtérbe Lausanneban Papén a békeszerződés revíziójához köti az ajánlat elfogadását Lausanne, június 30. (Saját tudósítónktól.) A tegnapi nap szakadatlan tanácskozásokkal telt el. A hitelező államok MacDonald közbelépésére olyan megoldási terve­zetet fogadtak el, amelynek értelmében a hitelesek lemondanának a Young­­tervezet értelmében fizetendő évjára­dékokról. Németország ennek ellené­ben többmillárd márkára menő átalányösszeget fizetne, amelynek egy részét a háborús adósságok felszámo­lása fejében Amerikának juttatnák, másik részét az európai gazdasági újjáépítés érdekében létesítendő közös alapba fizetnék be. Németország a ter­vezet elfogadása ellenében azt kívánja, hogy vegyék revízió alá a vetrsaillesi szerződésnek a leszerelésre és a jóvá­tételre vonatkozó rendelkezéseit. Herriot ma délelőtt egy angol új­ságíró előtt kijelentette, hogy bizal­mát megőrizte és bizonyosra veszi, hogy megegyezésre fognak jutni. A lausannei konfernciát egyébként való­színűen egy általános értekezlet kö­veti a világválság ügyében és való­színű, hogy erre az értekezletre Ma­gyarországot és Bulgáriát is meghív­ják. Kenéz miniszter és Linger János, a Baross Szövetség alelnöke érdekes nyilatkozatot tettek a mai kereskedő- és iparosgyűlésről (Saját tudósítónktól.) Az" iparosok és kereskedők ügyeivel Kenéz Béla kereskedelmi miniszter hivatalba lépése óta a legintezívebben foglalkozik és igyekezett minden alkalommal segít­séget és támogatást nyújtani, amikor azt a mai súlyos viszonyok indokolttá tették. Az iparosok és kereskedők ma este a Vigadóban nagygyűlést tartanak, amellyel kapcsolatban a 8 Órai Újság munkatársa megkérdezte Kenéz Béla minisztert, hogy történnek-e a kor­mány részéről intézkedések a kis­iparosok és kereskedők helyzetének javítására. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter a következőket mondotta a 8 Órai Újság munkatársának: — Hogy az iparosok és kereskedők összejönnek bajaik feltárására és az or­voslási módok megbeszélésére, azt telje­sen érthetőnek találom. Nekik is, mint minden társadalmi osztálynak, sok okuk van a panaszra. De nemcsak nálunk van ez így, hanem másutt is.­­ Ha a világgazdaság helyzetéről szóló jelentéseket olvassuk, látjuk, hogy minden országban igen erősen érzik a súyos viszonyokat és sok helyen még nálunk is rosszabb helyzet van. A külföldön megtaláljuk ugyanazokat a kormányintézkedéseket, amelyek a jövedelemadó emelésére vonat­koznak, mint nálunk, adatokat látunk arra, hogy másutt is mennyivel csökkent az ipari termelés, a vasutak bevétele, mennyivel kevesebbet vettek be az elő­irányzott összegeknél vagyonadóban, for­galmi-, fogyasztási adókban, vámokban és mennyivel emelkedett úgy Európában, mint Amerikában a munkanélküliség, milyen sok üzem és pénzintézet szűnik meg a külföldön is.­­ Az általános gazdasági bajok kö­vetkezményeképpen jelentkező üzleti pangás, csökkent fogyasztóképesség, mind összefüggésben van a különböző behozatali tilalmakkal, a kontingentálás­­sal, a vámok emelésével és általában a gazdasági elzárkózás rendszerével. Meg­javítani ezt a helyzetet csak az államok józan felfogásának helyreállításával és­ a világgazdasági helyzet javulásával le­het. Ez azonban sem nálunk, sem más államokban nem csökkenti a kormány felelősségét abban a tekintetben, hogy a rendelkezésére álló keretek között igye­kezzék a bajokat enyhíteni. Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy a kormány minden 13#­* ismeri és teljesíti ezirányban kötelességét-Magam naponta 12—14 órát dolgozom, még a legnagyobb ünnepnapokon is a pa­naszos feleknek mindig rendelkezésére állok, igyekszem gyorsan és a magam hatáskörében lehetőleg eredményesen in­tézkedni. A most­ lefolyt költségvetési vitában részletesen felsoroltam, mit tet­tem és mit szándékozom tenni az iparo­sok, kereskedők és az ipari munkások érdekében.­­ Nem akarok ismétlésekbe bocsát­kozni és ezért most csak ennyit kívánok mondani: a költségvetési vita véget ért, a parlamenti szünet megkezdődött, nyu­­godtabban foglalkozhatom tehát azokkal a kívánságokkal, amelyek a kereskedelem és az ipar részéről felmerülnek is szíve­sen ülök össze megbízottjaikkal, hogy alaposan megbeszéljük a bajokat és a segítés módját. Amit a rendelkezésemre álló aránylag rövid idő alatt tettem, a kisemberek ér­dekében, feljogosít arra a komoly vára­kozásra, hogy a mai gyűlés vezetői és résztvevői megértéssel fogadják e rövid türelmet óhajtó nyilatkozatomat. A ma esti tiltakozógyűléssel kapcso­latban kérdést intéztünk Linger János­hoz, a Baross Szövetség alelnökéhez, aki a következőket mondta: — Az ilyen megmozdulásokat a mai időkben helyteleneknek és célra nem ve­zetőknek tartom. De azt sem tudom, hogy kik lehetnek ott a mai gyűlésen, amikor a legnagyobb és legrégibb orszá­gos szervezetek nem vesznek részt az ak­cióban. Érdeklődtem a Kisiparosok Or­szágos Szövetkezeténél, az Ipartestüle­­tek Országos Szövetségénél, a Gyáripa­rosok Országos Szövetségénél, az Orszá­gos Iparegyesületnél és az OMKB-nél, de az országnak ezek a legrégibb és leg­nagyobb ipari és kereskedelmi szerve­­zetei távol tartják magukat az akciótól, sőt egyenesen rosszulásukat fejezték ki a gyűlés felett, amely így tehát csak ad hoc tüntetőgyűlés lehet és nem olyan országos értekezlet, mint amilyennek hirdették. Lángokban áll a Tanger német tengeri gőzös Hamburg, június 30. (Wolff.) Az Oldenburg-Portugál Hajóstársaság Tanger nevű német gő­zösén, mely útban volt Marokkóból Hamburgba, tűz ütött ki, amelyen nagy gyorsasággal elharapódzott. A segítsé­gére siető segély- és vontatóhajóknak sikerült a gőzöst Neuwerk közelében partra vontatni. A nagy hőség miatt nagyon nehezen tudnak hozzáférni a tűzhöz. A hajó egész hátsó része egyet­len lángtenger. Az eddigi jelentések szerint a legénységet megmentették. Ez az a penge, amit Ön keres Sima - biztos - gyors A régi típusú (háromfuratú) készülékekben is használható Későbbi jelentés szerint négy segély­hajó igykeszik a tüzet eloltani, mely azonban egyre tovább terjed. Ember­életben nem esett kár. (MTI.) A mai Tanácsülésen tárgyalják a HÉV és a bánhidai centrálé megvételét (Saját tudósítónktól.) Rendkívül nagyfontosságú ülést tart ma délután a törvényhatósági tanács. Napirenden szerepel a HÉV megváltásának megvi­­tása, amelyet hétfőn tárgyaltak először nyilvánosan a pénzügyi bizottságban és kimondották, hogy amikor a közlekedés egységesítését elsőrendű feladatnak te­kintik, ugyanakkor szükségesnek tart­ják a pénzügyi feltételek enyhítését. A pénzügyi bizottság véleményétől függetlenül, ma délután a törvényhatósági tanács mondja ki a döntő szót ebben az ügyben, amelynek minden oldalon meg­vannak a maga ellenzői és hívei. A másik érde­kes tárgy a bánhidai centr­álénak a fő­város részére való megszerzése, amelyre nézve a Dunántúli Villamossági Rt. tett a fővárosnak kedvező ajánlatot. Valószínű, hogy a tanácsülés a két kimagaslóan érdekes ügy letárgyalását csak a késő éjszakai órákban tudja be­fejezni. A Magyar Színház rt. igazgatósági tagjai nem jelentek meg a vagyon­­talansági eskü letételére (Saját tudósítónktól.) A Magyar Színházzal kapcsolatos csődeljárás né­hány nappal ezelőtt nagy viharok köz­ben foglalkoztatta Szathmáry törvény­­széki bírót, az ügy csődbíráját , ma egy másik, s ez esetben a Magyar Szín­ház Rt. igazgatói ellen indított csődper került tárgyalásra, ugyancsak Szath­máry bíró előtt. Gerle Sándor dr. ügy­véd kérte a csődöt 2500 pengős per­költség címén és a törvényszék a hitele­zők kérelmére a színház részvénytársa­ság igazgatóinak vagyontalansági eskü­­­­tételét rendelte el. Szalay Emil dr., Molnár Dezső és Földy Dezső dr. igaz­gatósági tagok azonban a mára kitűzött­­ tárgyalásra nem jöttek el, ügyvédjeik­­ a csődkérő jogi képviselőjével egyezően­­ elnapolást kértek, ami meg is történt,­­ a törvényszék augusztus 18-ra tűzött ki újabb tárgyalást. A HAJ ÉRZÉKENY A KÖZÖNSÉGES SZAPPANOKKAL SZEMBEN! A ruhamosáshoz meg­felelnek a közönséges szappanok és mosó­porok. Az élő hajnak más kell: az enyhe, szódamentes Elida Shampoo, mely dússá és ragyogóvá teszi. MINDENHETI FEJMOSÁSHOZ El IDA SHAMPOO

Next