8 Órai Ujság, 1932. szeptember (18. évfolyam, 195-219. szám)

1932-09-08 / 201. szám

CSÜTÖRTÖK 2. OTOAB ■ i'il —■ BBElB2Ea^5iSSa^E@TMaBtó Agy-és szí­vérelm­eszesedés­­ben szenvedő egyéneknek a termé­­rprinx* 1ftTecI keserűvíz meg­­szetes lUCN­O JiUoGI becsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltar­talmat kíméletesen­­távolítja el. Tudomá­nyos­ tapasztalatok kétségtelennné tették, hogy a Ferenc József víz számos fél­oldali hűdésben fekvő­ betegnél is meg­tette a kellő hatást s így nagy meg­könnyebbülést okozott. A Ferenc József keserű víz gyógyszerárakban, drogériák­ban és fűszer üzletekben kapható, a lakásán, ahol házkutatást tar­tottak, rendkívül sok vegyiszert és fantasztikus gépet találtak. Kiderült, hogy a kasszafúrásokkal szerzett pénz legnagyobb részét ezek­nek a gépeknek, a beszerzésére fordí­totta. Ezek a különös szerszámok még ma is a bűnügyi letétben szerepelnek. A kasszafúró banda tagjait a rend­őrség annak idején letartóztatta és átadta a királyi ügyészségnek. László László és három társa azóta a Markó­­utcai fogház lakója volt. A médium, mi " Néhány nappal ezelőtt a főkapi­tányságra bejelentés érkezett, amely­ben egy budapesti műkereskedő sik­kasztással vádolt meg három ügynö­köt. Ebbe az ügybe belekapcsolódott László László is. A megállapítások szerint László László régebben ké­peket vett át bizományba és ezekkel nem számolt el. A feljelentés nyomán megindult a vizsgálat és szükség volt László László kihallgatására is. Tegnap délután a főkapitányság­ról két detektívet küldtek a Markó­­utcai foghárton, akik annak rendje és módja szerint, a hivatalos előírások betartásával átvették László Lászlót és a fő­kapitányságra kísérték, ahol ki­­ nt képügynök hallgatták. László a kihallgatás során hangoz­tatta, hogy nem követett el sikkasz­tást. Állítása szerint a képet a Generáli Biztosító Társaság egyik alkalma­zottjának adta el, de még nem kapta meg a pénzt s a kép még most is az illetőnél van. László erre a tisztvise­lőre hivatkozott, mint olyanra, aki iga­zolhatja jóhiszeműségét A detektívek azonnal tisztázni akarták a dolgot és László Lászlót átkisérték a Generáli Biztosító palotájába, amely a főkapitányság tőszomszédsá­gában van. Szökés a detektívek karjai közül Közrefogták és átmentek vele a Generáli épületébe. A szélhámos az első emeletre vezette a detek­­tíveket, akik szorosan mellette lépkedtek és pontosan betartot­ták a fogolykisérésnél előírt rendszabályokat. De hiába való volt minden, a vakmerő szélhá­mosnak sikerült megszökni tőlük. Miközben a folyosón haladtak, László László megállt az egyik ajtó előtt és benyitott. A detektívek­ azt hitték, hogy ott találják majd azt a tisztviselőt, akire László hivatkozott. Mielőtt azonban még egy lépést tehet­tek volna, , László hirtelen bevágta maga mögött az ajtót. A detektívek azonnal odaugrottak és kinyitot­ták az ajtót. A szoba azonban a hivatali szobák hosszú sorára nyílt. A szélhámos, úgy látszik, alaposan ismerte az épület be­osztását, mert a szobából átro­hant a szomszéd szobába, az egymásba nyíló szobákon ke­resztül cikkázva rohant előre. Percekig tartó vad hajsza után, úgy látszik, sikerült kijutnia egy folyosóra. A Generáli épületének két kapuja van, az egyik a Mária Valéria-utcára, a másik a Do­­rottya-utcára nyílik. Valószínű, hogy László László a Mária Valéria-utcára nyíló kapun ke­resztül jutott ki az épületből. A Generáli épületével szemben van a Dunapalota-szálló, amely előtt az autók hosszú sora áll. A Generáli előtt szin­tén autók sorakoznak. A délutáni órák­ban rendkívül forgalmas volt az utca és László László az utca forgatagá­ban pillanatok alatt eltűnhetett, így történt, hogy mire a detektívek le­záratták az épület két kapuját, addigra már híre­ htímva sem volt a vakmerő szélhámosnak. A detektívek azután visszatértek a főkapitányságra és jelentést­ tettek a vakmerő szökésről .A főkapitányságról két detektívcsoport vonult ki, s a detek­tívek azóta is talpon vannak és város­szerte hajszolják a vakmerő szökevényt. ■ Ke­fett pénz a vasúti kocsiban Miskolc, szept. 7. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A miskolci személypályaudvar egyik alkalmazottja az utasok kiszállása után szokásos vizsgálatát tartotta a befutott éjszakai budapesti vonat ko­csijaiban. Az egyik utasfülkében kézi­lámpájával az ülés alá világítva, új­ságpapírba göngyölt csomagot talált, amelyben negyvenezer cseh korona és 155 dollár volt. A valutákat beszol­gáltatta az üzletvezetőséghez. A vizs­gálatot megindítóa­ A jelek arra mutatnak, hogy valutacsempészésről van szó. SMszféra-repü­lésre indult ma egy amerikai fizikus London, szept. 7. (Magyar Távirati Iroda.) A Reuter iroda Lepasból (Manitoba állam) ér­kezett jelentése szerint Millikan vi­lághírű amerikai fizikus ma két asz­­szisztensével sztratoszfére-repülésre indul. Repülőgépen 25.000 láb ma­gasra (mintegy 4% mértföld) akar­nak emelkedni. Piccard professzor legutóbb 10V­ mérföld magasságig emelkedett ballonjával, Millikan azonban kijelentette, hogy a saját vállalkozásának sokkal nagyobb je­lentőséget tulajdonít, mint Piccard professzorénak. Millikan a Cormo­­rant-tónál száll fel és a föld mágne­ses sarkának a hatását akarja tanul­mányozni a kozmikus sugárzásra. Megfigyeléseiről felvételeket készít. A magyar gazdasági élet nincs fölkészülve egy tőzsdei­ hossz alátámasztására Szükség van-e a tőzsde megnyitására (Saját tudósítónktól.) A „rakéta“­­hossz, mely Newyorkból kiindulva az európai tőzsdéken át végre hozzánk is eljutott, meglehetősen készületielül ta­lálta a magyar gazdasági életet, amely a külföldi tőzsdei áremelkedésekből nem számíthatott komolyan arra, hogy nálunk is bekövetkezhessék egy tőzsdei átértékelés, amelynek első feltétele az egészséges gazdasági fellendülés és a megfelelő tőkeerő. Sajnos, a gazdasági és pénzügyi élet egyáltalán nem iga­zolja a tőzsdei ,kizsdamozgalmat“, már­pedig alig képzelhető, hogy visszájáról, a tőzsdében­ kiindulva rege­nerálódhatna a magyar gazdasági helyzet. Az tény, hogy az értéktőzsdén viszonylag nagyarányú és főleg zajos tőzsdei forgalom fejlődött ki, azonban megállapítható, hogy ez a forgalom csak kevés magyar értékpapírra szo­rítkozik. Nemcsak a bankértékek ma­radtak forgalmon kívül, de a legtöbb ipari papír is mozdulatlan maradt és egyáltalán nem vett részt ott áremel­kedésben. Érthető, hogy a szénpapírok erős kereslet középpontjába kerültek, mert köztudomású, hogy a szénbányák­nak a deviza- és vámpolitikai adottság hatalmas konjunktúrát biztosít. Az is kétségtelen, hogy a „valutáris ér­tékek”­, amelyek a nemzetközi tőzs­déken is szerepelnek, már a külföldi árjavulás eszkomptálásával is nagy nyereséget tudnak felmutatni. Némely ipari érték, főleg a villamossági rész­vények ugyancsak kitűnő konjunk­túrát élveznek és szinte­ természetes, hogy a tőzsdei fellendülés ezeknek az árfolyamát is erőteljesen felhajtotta. Mindez azonban nem bizonyítja a­zt, hogy komoly és tartós hossz­­mozgalommal állunk szemben, miután komoly tőke nem áll rendelkezésre a hossz alátámasztására. Igaz és ez megnyugtató, hogy a tőzsdei ár­moz­galom nem helyi jellegű, hanem kül­földi eredeti­, azonban a külföldön mindenütt - -nagyobb­­, pénzbőség és nagyobb lehetőségek vannak úgy a tőzsdei, mint a gazdasági helyzet fel­élénkítésére. A magyar magántőke könnyen nyilvántartható, mert minden kon­junkturális változás szinte filmsze­rűen vetíti elénk annak minden meg­mozdulásét. Azaikor az ingatlanspe­kuláció látszot­t legreálisabb tőke­befektetésnek, akkor az ingatlanvásár­­lás jött divatba és a ház- és tőkefor­galom élénkült meg. Azután szín­aranyat és aranyérmeket vásároltak olyan árfolyamon, melyek azóta 25— 30 százalékot veszítettek. Most ismét az értéktőzsdén keres el­helyezkedést ez a magántőke, amely először a kötvénypiacot kereste fel, ahol elsősorban „caisse-commune" köt­vényeket vásároltak, miután nagy hoz­záértéssel kiderítették, hogy ezek a címletek igen nagy kamatot biztosíta­nak. Más kötvénytípusok bizonyos helyzeti előnyét is megjátszották, mi­után azonban a kötvénypiac aránylag szűk keret a magántőke érdeklődése számára, a figyelem végül ismét a részvénypiac felé fordult, ahol viha­ros hosszmozgalmat idézett elő. A „vihar“-t ugyanez esetben egy gazdaságpolitikai demonstráció jelen­tette, melynek célja, hogy az érték­tőzsdét megnyissák. Bizonyos korláto­zásokkal tényleg megnyitható lenne az értéktőzsde, azonban a tőzsde vezető­ségének gondoskodnia kell arról, hogy visszaélések ne történhessenek és főleg, hogy a magyar gazdasági érdekek a tőzsdeügynök spekulációban kárt ne szenvedjenek. A tőzsde megnyitását egyébként is meg kell előzni a tőzsdei árfolyamok ismertetési szabadságának mert mindaddig, amíg az értékpapír­­árfolyamok akár hivatalos tőzsdei for­galomban, akár azon kívül, a sajtóban nem közölhetők, mindaddig a tőzsde hivatalos forgalmának megindítása el sem képzelhető. Ha a magántőke, amely az ingatla­nokon és az aranyspekuláción leadott egy jelentős hányadot a tőzsdei érde­keltségek részére, most még az érték­papírpiacon „akarja megforgatni a még meglevő tőkéjét",­­ az ellen sen­kinek sem lehet kifogása, azonban ga­­ranciákat kell szerezni arra, hogy az értékpapírüzletbe való bekapcsolódás a legszigorúbb ellenőrzés mellett történ­­jék és egyesek spekulatív haszna érde­kében az országos érdekek sérelmet ne szenvedjenek. Pengője kétszer annyit ér ha Kovácsegiesnél vásárol, ... . 20o­0-kal redukálták fizetését! Vásároljon nálam s rá fog jönni a -kai is olcsóbban ! Na, hogy a kétségtelenül súlyos vásárolhat,­­ redukció, mégis elviselhető, mert , mint azelőtt 3 hem 20 — de 30, sőt * Ma jó erős férfi egész fekete strapacipőt.. .... ia.»° P-től Megbízható Jóminőségű gyapjúszövetet.................. 16.— P-től­­.Elegáns átmeneti férfikabátot........................ .. .. 60.— P-tőil kaphat oly minőségben, amely az Ön korábbi igényei­nek megfelelt Hasonlítsa össze az árakat az egy év előttiekkel s rá fog jönni arra, hogy a fizetésredukció orvossága: vásárolni IV. ker., Petőf­, ftC$VáCSGV§€$ll€l Sándor­ utca 3. sz. az udvarbai I . Igyunk a Hármat-vizet! Megrendelhető: Székesfővárosi ásványvíz-üzemnél. Gellért-rakpart 1.Telefon: 530 Oi Kapható mindenütt! 1932 SZEPTEMBER 1 Kaszala Károly és Urbaschek János temetése (Saját tudósítónktól.) A Kétutköz­­puszta melletti repülőszereniesetlenség két áldozatának holttestét szeptember 8-án délelőtt 11 órakor fogják a Kerepesi temető halottasháza mellett fekvő üres parcellán a római katolikus egyház szertartása szerint beszentelni, majd pedig a székesfőváros által ado­mányozott díszsírhelyen örök nyuga­lomra helyezni. A temetés rendezősége felkéri a közönséget és pedig úgy a testületeket, mint az egyes szemé­lyeket, hogy a helyszűke miatt, vala­mint a széleskörű részvétmegnyilat­kozásra való tekintettel a kiadott gyászjelentéseket a fenntartott he­lyeken történő elhelyezkedés érdekében igazolványként a beszentelő alkalmával felmutatni szíveskedjék. Egyben közli a rendezőség, hogy egyes napilapokban megjelent az a híradás, hogy a repülés halottainak ravatalát a nagyközönség már ma délután megtekintheti, nem felel meg a valóságnak. Sajnos, ez az elgondolás a helyi viszonyok miatt ki­vihetetlen, mert a közönség kiözönlése megzavarná a délutánra kitűzött te­metések lebonyolítását. Kenéz megnyugtató ki­jelentéseire elhalasztották a szeptember 12-i iparos-nagygyűlést (Saját tudósítónktól.) Mint ismere­tes, szeptember 2-re volt kitűzve az országos iparosgyűlés napja, amely a folytatása lett volna a kőszegi iparos­­kongresszu­sak. Az Ipartestü­letek Or­szágos Szövetsége most körlevélben értesítette tagjait, hogy a tervezett nagygyűlést elhalasztják. Ezt megelő­zően Kenéz Béla kerekedelemügyi mi­niszter elnöklésével értekezlet volt, amelyen a miniszter arra kérte az iparosvezetőket, hogy igyekezzenek a kívánságok terén a lehetőség határain belül maradni és kívánságaik szorgal­mazásánál a politikát küszöböljék ki. Megnyugtató kijelentéseket tett a miniszter a közüzemek megszüntetésé­ről, a maga néps­ kezének előmozdításá­ról, a közmunkák kiadásáról, a kon­­tárkérdés gyökeres megoldásáról, az OTI tartozásokra megadható újabb kedvezményekről és más nagyfontos­­ságú problémákról. Ezeknek a kije­lentés­eknek a következménye a nagy­gyűlés elhalasztása. A gróf Széchenyi-család izgalmas harca a másfélmilliós örökségért Ma dönt a Kuria a bonyolult birtokperben (Saját tudósítónktól.) Érdekes és nagyszabású pert tárgyalt ma a királyi Kúria I. számú polgári tanácsa, amely­nek Papp István kúriai tanácselnök a vezetője. A per a Széchenyi-család 12.000 holdas lábodi uradalma körül folyik. Széchenyi Pál a saját vagyonát második fiára, Emil grófra hagyta, elsőszülött fiúgyermekét pedig úgy kár­pótolta, hogy az édesanyjának értékes hitbizományát kapja meg. Evégből gróf Széchenyi Pálné, született And­­rássy Erzsébet grófnő fia javára le­mondott az Andrássy hitbizományról. Széchenyi Aladár gróf viszont ezzel a megállapodással egyidejűleg okiratilag lemondott édesatyjának vagyonáról. Később bonyodalmak támadtak az örökség körül, mert Széchenyi Aladár később született gyermekei, Széchenyi Mihály gróf, Széchenyi György gróf­­és leánytestvérük, Windischgraetz La­josné hercegnő azt vitatták, hogy aty­juk lemondása érvénytelen. Pert indí­tottak a lábodi uradalom értéke, 11200.000 pengő megítélése érdekében. A keresetet a törvényszék és a tábla is elutasította és így került ma az ügy a Kúria elé. Vámpolitikai értekezlet a külügyminisztériumban A kereskedelmi szerződések és az árucsere­forgalom ügyét vitatták meg (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt a külügyminisztériumban Walko Lajo­­külü­gyminiszter elnökletével fontos tanácskozás volt. A tanácskozáson a kormány ré­zéről részt vett Pu­rgly Emil földművelésügyi miniszter és Kenéz Béla kereskedelemügyi minisz­ter is. Az értekezleten, amelyen jelen voltak a gyáripar, az OMGE, a k­e­reskedelmi kamara és más érdekeltsé­gek vezetői is, vámpolitikai kérdéseket vitattak meg. A különböző államok­kal kötendő kereskedelmi szerződések­ről volt szó, s ezzel kapcsolatban meg­vitatták az egyes államokkal való ke­reskedelmi viszonyunkat. Sorra vizs­gálat alá vették, hogy a kereskedelmi­­szerződéses tárgyalásokon milyen meg­állapodásokat létesítettünk és milyen tervek merülhetnek fel a jövőre nézve úgy az árucsere forgalom fokozása, valamint a különböző szerződések meg­kötésének elősegítése tekintetében. A­ vámpolitikai értekezletet idősza­konként, havonként, vagy kéthavonként szokták tartani a különböző érdekelt­ségek bevonásával és a különböző érde­keltségek vezetői ilyenkor teszik meg észrevételeiket a már foganatosított, vagy várható intézkedésekkel kapcso­latban. A mai tanácskozáson természe­tesen az osztrák kereskedelmi szerződés kérdése is szóba került, de megvitatás tárgya volt a Csehországgal, Francia­­országgal és Németországgal való ke­reskedelmi kapcsolatunk kérdése 15.

Next