8 Órai Ujság, 1932. szeptember (18. évfolyam, 195-219. szám)

1932-09-08 / 201. szám

19. SZEPTEMBER 8 CSÜTÖRTÖK­I.OLDAL, Kenéz miniszter megismétli a „látszatadóról" tett nyilatkozatát (Saját tudósítónktól.) Néhány nap előtt országszerte nagy feltűnést kel­tett Kenéz Béla kereskedelemügyi mi­niszternek az a nyilatkozata, melyet az úgynevezett látszatadó dolgában tett, kijelentvén, hogy a rendelet téve­sen került a hivatalos lapba és a kor­mány azt nem szánakozik végrehaj­tani. A miniszter kijelentését a köz­vélemény megnyugvással fogadta, az­óta azonban bizonyos oldalról megint olyan híreket lanszíroznak, mintha a látszatadó-rendelet életbeléptetésé­ről mégis szó lehetne. Kérdést intéztünk ez ügyben Kenéz miniszterhez, aki következőket mon­dotta: — A kormány nevében tett nyilat­kozatom ma is teljes egészében ér­vényben áll és így nyurg­uságra semmi ok sincs, emelésére a világgazdaság m­s helyze­tében csak egy mód kínálkozik. Az, hogy ezeknek az országoknak mező­­gazdasá­gi termékei, a természe­tes piacaikat képező európai mezőgazdasági cikkek behozata­lára szoruló államokban megfe­lelő kiméretű preferenciális el­bánásban részesüljenek. A kivételes kontingensek nyújtásá­nak eszméje azonban gyakorlatilag nem alkalmazható olyan esetekben, mint Magyarországé is, amelyekben a főbb hitelező államok földrajzi fekvésüknél­­fogva nem tudnak adós államaiknak preferenciákat nyújtani. A kedvezmé­nyek mértéke szóró­an össze is függ a fizetési mérlegek másik oldalának alakulásával, vagyis a kedvezményes elbánást kapó állam külföldi adóssá­gaival. Teleszky János nagy beszéde Stresában a szabad árucsere­­forgalomról és a devizakorlá­tozás lebontásáról Az ipari államok elzárkózása az agrártermékek elől’ a magas kamatláb a válság okai — Le kell szállítani a külföldi adósságok kamatterhét Stresa, szept. 7. (Saját, tudósítónk telefonjelentése.) ’A konferencia résztvevői szokatlanul í­eleg érdeklődéssel hallgatták végig a magyar delegátus, Teleszky János fej­tegetéseit, melyeknek gondolatmenete a következő: A válságból való kibontakozás útja a nemzetközi bizalom helyreállításán kívül a jelenleginél egészségesebb kül­kereskedelmi kapcsolatok meg-­­ teremtése, amelyek lehetővé teszik a gazdaságilag egymásra utalt államok termelet feles­legeinek előnyös kicserélését és nemzet­közi fizetési kötelezettségeiknek kivitel út­ján való kiegyenlítését. Ehhez min­denekelőtt azt kell vizsgálni, hogy mik az előfeltételei annak, hogy a közép- és keleteurópai agrár­­államok az árucsere és deviza­­forgalomra vonatkozó, ez idő sze­rinti korlátozó intézkedéseiket fokozatosan megszüntethessék és belekapcsolódhassanak egy sza­badabb árucsereforgalmon nyug­vó világgazdasági közösségbe. Más szóval, hogy miként biztosítható a­­szeletea forgó államok fizetési mérlege­inek olyan alakulása, hogy azok, anél­kül, hogy lakosságuk életszínvonala ezáltal elviselhetetlenül alacsony szín­vonaltól sülyesztetnek, részt vehessenek egy egységes alapokon nyugvó nemzet­közi pénzrendszerre támaszkodó szaba­dabb árucsereforgalomban. A fizetési mérleg egyensúlyban tárla­tának az a módja, hogy az egyébként mutatkozó hiány tőkebehozatallal, azaz új kölcsönök felvételével fedeztessék, a máris túlnyomóan eladósodott közép­es keleteurópai agrárállamok szem­pontjából nem jöhet szóba. . De nem is segítene csak látszólag és ideig-óráig ezeken az államokon, ha új kölcsönök nyújtása által lehetővé té­tetnék számukra, hogy meglevő fizetési kötelezettségeiknek egyelőre még eleget tegyenek, mert ezzel helyzetük a jö­vőre nemhogy javulna, de ellenkezőleg,­­s súlyosbodna. Ez államok mai kedve­zőtlen helyzetének is az az egyik oka, hogy éveken át mindig új külföldi adósságok contraliálásával fedezték külföldi adósságuk szolgáltatásának a szükségletét. Ennek a rendszernek a további foly­tatása nemcsak az adós államok és azok lakossága, de a hitelezők szem­pontjából is feltétlenül kerülendő. Nem vonatkozik az természetesen olyan kisebb méretű valutarendezési külföldi kölcsönökre, amelyekre ezeknek az államoknak valószínűleg szüksége lesz, jegybankjaik arany-, illetve deviza­készletének oly mérvíz kiegészítésére, hogy a devizaforgalmat korlátozó rendelkezések megszüntet­ve ők legye­nek. Az eladósodott agrárállamok fize­tes mérlegének egyensúlya attól függ, hogy összhangba hozassák árukiviteli feleslegüknek értéke a külföldi Az arany vásárlóerejének csök­kenése közelebb visz a célhoz, de ez valószínű­leg csak fokozatosan fog beállni. . A szóbanforgó államok mostani súlyos helyzetét nemcsak az arany drágulása idézte elő, hanem az is, hogy az agrár­­termelés tengerentúli racionalizálása és az ipari államok fogyasztáscsökkenése folytán az agrártermények árának további olyan zuhanása következett be, hogy azok jelenlegi világpiaci ára nem fedezi a közép- és kelet­európai agrárállamok termelési költségeit. Továbbá oka az államok súlyos gazda­sági helyzetének az is, hogy az agrár­adósságaik szolgálata címén ál­taluk fizetendő összegekkel. Vagyis a közép- és keleteurópai agrárállamok belekapcsolódása egy szabadabb árucsereforgalmon nyugvó világgazdasági közösségbe árukiviteli feleslegük értékétül, emelkedését, vagy külföldi adósságaik terhének csökken­tését teszi szükségessé. termékeik elhelyezésének természetes piacait képező, bár túlnyomóan ipari jellegű államok sa­ját mezőgazdaságuk termelésük fejlesztése érdekében igen magas agrárvámokat tartanak fenn, egyéb intézkedések révén is védekeznek agrártermékek behozatala ellen. Végül oka az eladósodott közép- és kelet­európai államok súlyos gazdasági hely­zetének a magas kamatláb. Preferenciális elbánás A közép- és keleteurópai agrárálla­­mok mezőgazdasági kiviteli­­ lehetősé­geinek és agrártermékeik értékének az agrárvámok és a magas kamatláb Bélrenyheség, székrekedés kiindulópontja számtalan súlyos beteg­ségnek és különösen veszélyes a vér­tolulásban, az aranyér, érelmeszesedés és sérvben szenvedőknél. Ezen esetekben­­felbecsülhetetlen szolgálatokat tesz a tt _ T_ természetes ke-Jtlunyaai János servvíznek rend­szeres használata. A Hunyadi János keserűvíz biztosan és enyhén hat, sza­bályozza a bélműködést, a vérkeringést és erősíti szervezetünket. Idejekorán használva, sok súlyos betegségnek ve­hetjük elejét s hosszabbítjuk meg ez­úttal­ Hetünket. - . | Abbáziába utazhat!­­ líra nélkül és pengő nélkül, | 5 w na ■ ■ | residenz-penzióban nyaral | « ® n ■ A. legolcsóbb elintézési mód személye* £ £ sen megbeszélhető Erényi Béla m­egógyszerészszel reggel 9—12 és £ délután 3—5 óra között* ^Telefonhívó­,: ■ 31-6-19.) Legjobb konyha, tengeri kilá- £ lás, gondos egyéni kiszolgálás. Összes ® diétikus koszt betegeknek £ ■ ­ Szép, meleg, holdvilágos estei közös elhatározással megyeink a halálba Egy romantikus szerelmi dráma utójátéka a törvényszék előtt (Saját tudósítónktól.) Fiatal, sá­padt vádlott áll a büntetőtörvény­­szék Horváth-tanácsa előtt kívánságra elkövetett emberölés bűntettével vá­dolva. Megható szerelmi dráma kö­­vetkezményekép vonta felelősségre a büntetőtörvényszék. Néhány hónap­pal ezelőtt az esti órákban a Gellért­hegyen szívenlőtte 19 éves menyasszo­nyát, Andrasek Rózsit, aki azon­nal meghalt, azután önmagát lőtte mellbe. A golyó olyan súly­os sérüléseket oko­zott, hogy csak heteken át tartó gon­dos orvosi kezelés után épült fel. Fritsch Ferenc 20 éves állásnélküli kereskedősegéd a vádlott. .Csendes, néha sírástól elcsukló hangon adja elő védekezését. „Bűnösnek érzem magamat" — Bűnösnek érzem magamat. Né­hány hónappal azelőtt ismerkedtem meg Rózsival. Megszerettük egymást, házasságra akartunk lépni, de egy csomó akadály volt, hát nem lehetett. Például sem nekem, sem neki nem volt állásunk. Mit csi­náltunk volna? Szegény Rózsi napról­­napra szomorúbb lett, egészen a bús­komorságig és amikor kilátástalan fiatal életünkről beszélgettünk, ő maga hozta szóba, hogy legjobb lenne ön­g­yilkottnak lenni. Mélyen lehajtj­a fejét a vádlott, majd némi szünet után így folytatja: — Nekem sem kellett valami sok biztatás. Volt egy kis megtakarított pénzem. Vettem egy revolvert. Július 14-én együtt mentünk fel sétálni a Gellért-helyre és a Gellért-szobor tájékán leültünk egy padra. Ültünk és hallgattunk. Nagyon szép, meleg, hold­világos este volt. Aztán újból rákerült a sor a közös témára és újból meg­egyeztünk, hogy meghalunk. Meg is írtuk búcsúleveleinket. A tanácselnök itt megszakítja a vád­lott előadását és ismerteti a két búcsú­levelet, melyeket hozzátartozóikhoz in­téztek. „Közös elhatározásnál megyünk a ha­lálba, — írják a többi között, — közös sírba is temessenek minket “ A vádlott könnyes szemmel hall­gatja végig a leveleket, azután így foly­tatja: „Egyet sóhajtott és vége volt ”. Azután összeölelkeztünk, kereti­em­ odaillesztettem a revolver csövét Rózsi szivére és elsütöttem. Rózsi reám dőlt, egyet sóhajtott és vége volt. Néhány percig tartottam átölelve, akkor én is mellemhez illesz­­tettem­ a revolvert. Az első lövés azon­­ban csütörtököt mondott. No, mégegy­­szer,­­ gondoltam és ez már talált. Éreztem a mellemben a golyót. Egyre szaggatottabban és halkabban adja elő vallomását a vádlott. Látha­tóan igen küzd a felindulásával. Hosz­­szabb szünet után folytatja: — Egyszer csak éreztem, hogy Rózsi teste egészen hideg. Akkor eszméltem fel, hogy tulaj­donképpen mi történt. Leszaladtam a lépcsőkön, rendőrhöz futottam és jelentettem neki, hogy megöltem a menyasszonyomat és én is öngyilkosságot kíséreltem meg. Hogy azután mi történt, nem tudom, mert a Rókusban tértem magamhoz. Felgyógyultam, de a golyó még min­dig itt van a tüdőmben. Az elhalt Andrasek Rózsi volt lakás­adónőjét hallgatták ki ezután. Ő is azt tapasztalta a leányon, hogy majdnem a búskomorságig szomorú. Hallotta azt a kijelentését is, hogy öngyilkos lesz, nem kíván tovább élni, szeretne már meghalni. Tény, hogy nagyon szorult anyagi viszonyok között, élt a leány. Az adósságok szolgálatának leszállítása Nem lehet feltételezni, hogy a szó­banforgó agrárállamoknak a bevitelre szoruló európai államok olyan nagy kedvezményt nyújta­nának, hogy ezzel a külföldi adósságok terhének az eredeti feltételek mellett meg tudnának felelni. Ez annál kevésbé volna méltányos, mert a preferenciákat nyújtó állam­­ok­ nem azonosak a hitelező államokkal, a most kedvezményeket nyújtó államok tehát méltányosan elvárhatják az agrárálla­mok hitelezőérdekeltségeitől, hogy a vi­lággazdasági válság enyhítését a ma­guk részéről is előmozdítsák azzal, hogy az illető adósállamokkal, illetve ezek adósérdekeltségeivel szem­ben fennálló követeléseik szolgá­latának a mérvét átmenetileg leszállítják olyan összegre, amennyit az adós álla­mok pénzrendszerük megbontása nélkül transf­erálni képesek. Természetes, hogy abban a mérték­ben, amelyben a szabadabb árucsere­­kifejlődik, az arany vásárlóereje az 1926—29. évi színvonalra csökken és az agrárfogyasztás emelkedik, a szó­banforgó agrárállamok is képesek lesz­nek a külfölddel szemben fennálló kö­telezettségeinek teljes mértékben eleget tenni annál is inkább, mert számítha­­tunk arra, hogy ebben az esetben a je­lenlegi túlságosan magas kamatozású adósságok alacsonyabb kamattal lesz­nek konvertálhatók. Gróf Károlyi Imre parcellázási irodája (VII., Rákóczi­ út 24. szám Telefon: József 423—22.) közli az érdeklődő publikum­mal, hogy megny­itotta­­ Érdliget hetedik kerületét . Ez a mintegy 300 parcellából álló terület közvetlenül a bala­toni műút és a Délivasút újon­nan megnyitott megállója mel­lett terül el, Budapesthez leg­közelebb fekszik, kilátással a Svábhegyre. Metszi a Helyiér­dekű villamos kiépítésre váró töltése, melyet a BSzKRt a közelmúltban váltott meg. — Ideális közlekedési viszonyai­nál fogva állandó letelepülésre kiválóan alkalmas, kitűnő tele­­vény talaja pedig a kertész­kedés és gazdálkodás ered­ményét eleve biztosítják Havi részlet 9.50 pengőtől! Ingyen autóbusz oda-vissza holnap csü­tör­tökön, most szom­baton, továbbá minden vasár- és ünnepnap délelőtt 8, 7,10,11, délután 1, 7,3 és 8­,4 órakor, minden szombaton délután 1 ,1 órakor IV., Ferenc József-rak­­part 20. sz. alól indul. Énnét MIMI.....Ili .......... II 1 . ­ és egész nap kellemes szórakozást szerez mindenkinek 3 rádló. De csak akkor, ha jó készüléke van. Próbálja meg a z 5+1 '^P4* 7050-es Orion rádiót. Mindézt 1 le­tt­e kín*k készséggel bemutatják bármely szaküzletben izzólámpagyár* de hogy tettének oka tulajdonképpen micsoda, azt nem tudja. Az ítélet A bizonyítási eljárás befejezése és a perbeszédek elhangzása után a bí­róság bűnösnek mondta ki a vádlot­tat a sértett kívánságára elkövetett emberölés vétségében s ezért a töme­ges enyhítő körülményekre való te­kintettel, mindössze négyhónapi fogházra ítélte és a büntetésből a vizsgálati fogság­­gal egy hónapot és tizenkét napot ki­­töltöttnek vett. Az ítélet jogerős. Tanúkihallgatások a Toldy-perben (Saját tudósítónktól.) Patay István dr. elnöklésével ma folytatta a törvény­szék Toldy Zoltán bíró és társai ellen folyamatba tett bűnper tárgyalását. Proszwimmer Béla dr. tanú azt vallotta, Gecső sohasem mondta neki, hogy Toldy pénzt kért tőle és adott is neki nyaralásra. Kokics Mihály dr. ügyvéd nem tud arról, hogy Berger dr­, a csődtömegből árukat vitt volna a lakására. Mándy Sándor dr. után Seleznyik Győző rendőrtisztviselő, aki a nyomozás során igen terhelően val­lott Toldy bíróra, most kijelenti, hogy pozitív tudomása nincsen arról, hogy Berger dr. a bíró részére vitt volna el ruhaféléket a csődtömegből. — Hogy merészelt tehát, mint rend­őrtisztviselő, — mondja most az el­nök, — súlyosan terhelő vallomást tenni, hiszen tudhatta, hogy ennek milyen következményei vannak? Seleznyik erre azt válaszolja, hogy akkoriban sok dolga volt és zavará­ban tehetett ilyen vallomást. Szünet után Kertész István, a Per­­fekta volt üzletvezetője, aki a nyomo­zás folyamán terhelő vallomást tett, mai kihallgatása során arra a kérdésre, hogy fenntartja-e most is korábbi állí­tását, mely szerint Toldy­ bírónak ru­haneműeket küldtek az áruraktárból, határozott nemmel válaszolt. Kijelen­tése szerint vallomását a rendőrségen tévesen foglalták jegyzőkönyvbe. Bálint Gyula, a Perfekta volt igaz­gatója szintén visszavonta terhelő val­lomását. A tárgyalást pert&Teg*­rdityatják.

Next