8 Órai Ujság, 1932. december (18. évfolyam, 278-291. szám)

1932-12-11 / 278. szám

U ^ ^ V' i' u O-A* t-.., / gr _ ( , ia: a Burg fehér Asszonya ! Budapest, 1932 december 11. Vasárnap ara FILLÉR ÖszmussAG ' XVIII évfolyam, 278. sz. Eltfiizetési ára^: Félévre 8.50 P. Külföldre 12.80 Negyedévre 4.40 P. Küllődre 6.60 P Egy hóra 1.50 P. Küllői­re 2.30 P ____________________ N­ MII—I1T FŐSZERKESZTŐ FELELŐS SZERKESZTŐ NAPÁN­YI EMIL * TORI TIBOR Szerkesztőség és kiadóhivatal VIII.,Rükk Szilárd­ u.4. Telefonszámaink: 1. 463-06,463-07,463-08,463-09 Karácsonyi vásár Pompázó kirakatok mögött dú­san megrakott boltok várják a ka­rácsonyi vevőt. A Névtelen Vásár­lót, aki eszi­eités­ők sora óta mind ritkábban és inkábban nyitja be a boltok ajtaját, mert­ a hosszan­tartó válság, a megcsappant jöve­delem, a redukált fizetés, az elvesz­tett munkaalkalom mind mélyebbre süllyesztette igényeit. De az ün­nepi díszbe öltözött üzletek mégis várnak és reménykednek. A kará­csonyi forgalom reményében min­den kirakatból mélyen leszállított árak mosolyognak a járókelőre, versenyezve kínálják magukat praktikus szükségleti cikkek és luxuriózus ajándéktárgyak, böl­csen igazodva a közönség zsebé­hez, mely nagyon is rászorult e méltányos árakra. Egyelőre még a nagy tömeg nem indult meg a ka­rácsonyi boltok felé. Sokan talán mindvégig csak kívülről fogják bámulni a kirakatokat és nem­ ke­rülhetnek beljebb, mert a kiszámí­tott kis háztartási büdzsé fel­borulna néhány­­ fillérnyi rend­kívüli kiadástól is. De a tehetősebbje nem várat­hatja hiába a kereskedőt. Aki meg­engedheti magának az ajándéko­zás­ örömét, ne menjen el közömbö­sen a kirakatok mellett, ne keressen jogcímet a megnehezült iitőkben a fukar takarékosságra. A szeretet­len zsugoriságot nem mentik a súlyos viszonyok. Mert ez a zsugoriság ma minden megbélyeg­zésre méltó gazdasági bűn, mely­­ nemcsak egyesek, hanem milliók ellen irányul, egy egész válsággá küzdő ország ellen. Kereskedők,­­ iparosok, tisztviselők, munkások százezreinek sorsa fordul meg azon, hogy az üzleti polcok kiürüljenek, hogy egy keserves esztendő gondja, küzdelme, deficitje jutalmat és ki­­egyenlítést találjon a karácsonyi vásár sikerében. Aki ad, kétszer ad, mert ajándéka nemcsak azt örven­dezteti meg, akinek szánta, hanem s azt is, akitől veszi. És aki a taka­rékosság fedezékében sáncolja el­­ magát, nemcsak közvetlen hozzá-­­tartozóit csalja meg, hanem az egész ország gazdasági életét.­­ Az elkövetkező két hétben, a ka­­­­rácsonyi vásár heteiben, még a jo­l­gos és kényszerű takarékosságnak­ is el kell veszítenie egy kissé a jó­zanságát, mert ez a két hét a sze­r­­etetnek, az önzetlenségnek, de egyúttal a szociális­­ segítőkészség-j­ogak is nagy erőpróbája. A gazdag,­ a bőpénzű, a biztos jövedelmű pol­cé,­ pedig ne ott keljen versenyre,h­­ ogy minél jobban lecsökkentse ka­­­ rácsonyi ajándékait, hanem abban versenyezzen, hogy minél több aján-1 dékot osszon szét. Mert az ajándé-1 kozás ma nemcsak öröm és erény, hanem szent polgári kötelesség is.­­ A kirakatok barátságosan hívogat­nak, a kereskedő szívszorongva vár.’ Rá kell nyitni az ajtót, mert­­ rajta keresztül a legkisebb ajándék­­ is millióknak jut, éhezőknek és munkátlanoknak, akik e karácsonyi vásár sikerétől várnak munkát ési kenyeret ! Nagy lelkesedés fogadta Gömbös Gyulát a szolnoki installáción Borbély fölsőén az Alföld problémáit fejtetett® programbeszédében (Saját tudósítónkról.) Az egész Tisza vidék nagy örömmel és lelkese­déssel várja Gömbös Gyula miniszter­elnök szolnoki látogatását. A miniszter­elnök ma reggel 7 óra 50 perckor uta­zott el a Keleti-pályaudvarról, ahol fogadására Samarjay Lajos állam­titkár, a MÁV elnöke jelent meg. A miniszterelnök kíséretében Szol­nokra utazott Sztranyovszky Sán­dor, a nemzeti egység pártjá­nak elnöke, vitéz Horthy Ist­ván nyugalmazott lovassági tábor­nok, Czed­ler Jenő, a képviselőház al­­elnöke, Putnoky Móric, a képviselőház háznagya, Kenéz Béla, Szolnok város képviselője, Brandt Vilmos, Dési Géza, Erődi-llarrach Tihamér, Farkas Ele­mér, Hegedűs Kálmán, Hoffer László, vitéz Kenyeres János, Létay Ernő, Marton Béla, Nagy Emil, Niamcssay Mihály, Petracseh­ Lajos, Somogyi Béla, Té­gláss­y Béla, Tóth Pál, báró Urbán Gáspár és Zsóry Lajos ország­­gyűlési képviselők, Balogh Elemér felsőházi tag, Huszár Aladár főpol­gármester, Hedry Lőrinc és Korossy György főispánok, báró Fenittsch Berthold, továbbá Foss Elek miniszteri osztálytanácsos, a miniszterelnök sze­mélyi ti­tára és Antal István minisz­teri tanácsos, sajtófőnök. Az állomásokon, amelyeken végig­robogott a miniszterelnök vonata, min­denütt nagyobb csoportok várakoztak, amelyek lelkesen megéljenezték a mi­­niszterelnököt. A gyorsvonat első meg­állásánál, Nagykátán meleg ünneplésben, részesítették Gömböst. Százával vonultak ki messze környék­ről is a kisgazdák, akiket nem riasz­tott vissza az egész éjjelen át tartó ha­vazás s amikor a vonat befutott, zász­lók alatt tisztelegtek és lelkesen meg­éljenezték Gömbös Gyulát, akinek Gemperle Károly főjegyző tolmácsolta Nagykáta és környékének szívélyes üd­vözletét. Gömbös Gyula a kocsi leeresztett ab­lakából néhány szóval megköszönte a lelkes fogadtatást és azt a reményét fejezte ki, hogy Isten segítségével a nemzet eléri cél­jait. A kisgazdák viharos éljenzése közben futott ki a vonat az állomásról. Sándor dr. főispán felmentését tar­talmazó kéziratot. Kenéz Béla­ volt miniszter, Szolnok város képviselője, Szolnok megye tör­vényhatóságának örökös tagja, nagy­hatású beszédben emlékezett meg ez­után­­ a távozó főispán érdemeiről, majd dr. Vadász Károly vármegyei fő­jegyző felolvasta a Borbély György főispáni kinevezését tartalm­az kéz­iratot. Ezután Alexande­r Imre alispán küldöttség hívta meg az újon­nan kinevezett főispánt, aki le­tette az esküt és elmondotta székfoglaló beszédét. A szolnoki fogadtatás Újszászon, Szolnok vármegye határ­rában Alexander Imre alispán üdvö­zölte a miniszterelnököt, akinek vonata féltízkor futott be a szolnoki, nemzeti és városi színű zászlókkal gazdagon dí­szített pályaudvarra. Itt a város veze­tőségének és több ezer főnyi tömegnek az élén Kerekes Sándor helyettes pol­gármester fogadta Gömbös Gyulát. — A vezért megillető tisztelettel üd­vözlöm Nagyméltóságodat a város nevé­ben, — mondotta többek között. — Mindnyájan a legnagyobb szeretettel és ragaszkodással vagyunk excellenciád iránt, akit hűséggel követünk. Tudjuk jól, hogy végső célja a nagy és boldog Magyarország és e cél elérésében e város éppen úgy támogatni kívánja, mint min­den magyar ember ebben az országban. A miniszterelnök rövid beszédben köszönte meg az üdvözlést. — Amikor én Szolnokra jövök, — mondotta, — örömmel jövök a városba, hiszen egész politikai pályafutásom bölcsője ebben a városban és a várme­gyében ringott. Gömbös Gyula és kísérete az útvonalon felsorakozó hatal­mas tömegek szakadatlan ünnep­lése közben a vármegyeházára hajtatott, hogy részt vegyen Borbély György ün­nepélyes főispánt beiktatásán. Iskolás­gyermekek, a gazdakörök tagjai és a többezer főnyi közönség sorakozott fel az útvonalon és minduntalan megújuló éljenzéssel és kendőlobogtatással kö­szöntötték a miniszterelnököt. az installáció A vármegyeháza feldíszített nagy üléstermét zsúfolásig megtöltötték az ér­deklődők és többszázan még kintrekedtek a te­remből, amelynek minden talpalattnyi helyét elfoglalták a hallgatók. A me­gye legtávolabbi részeiből is küldöttsé­gek érkeztek, hogy résztvegyenek a fő­ispáni beiktatáson és az azt követő nagygyűlésen, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök beszél majd a Tisza­­vidék polgárságához. • Almásy Sándor búcsúztatása Alexander Imre alispán nyitotta meg az installációs közgyűlést, meleg szavakkal üdvözölte Gömbös Gyula miniszterelnököt és a megjelent ven­dégeket, majd felolvasta a P. Almásy Borbély György programbeszéde indítványára a közgyűlésről kiküldött Az új főispán bevezető szavaiban azokról a célkiűzésekről szólott, ame­lyeket a vármegye élén a vármegye érdekében meg akar valósítani. Utalt arra, hogy mint a múltban, amikor a felsőház tagja volt, úgy most is el­sősorban a gazdasági bajok orvoslá­sát tűzte ki célul. Ismeri a törvény­­hatóság helyzetét s a magyar gazda szomorú sorsát, amelynek ő is osztá­lyosa. Minden elértéktelenedett, amit a gazda termelt, az állatokat csak olcsón lehet eladni, a föld értéke is esett, ami csak fokozza a gazda rossz sorsát. Ezt a szorult helyzetet, — mondotta — sokan ki akarják használni úgy, az adófizetés ellen lázítanak. Igen szo­morú volna, ha megállna az állami gé­pezet és ezért a felelősséget egyetlen becsületes magyar ember sem vállal­hatja. Nem az adóelengedésben, vagy adócsökkentésben látja a megoldást, hanem abban, hogy az adóalanyt fizetőképessé kell kell tenni és meggyőződése, hogy erre megvan a mód. Egy tettrekész vezérnek­­kellett jönnie, hogy megállítsa a pusztulás további folyamatát és a maga hatalmas célkitű­zéseivel megmutassa a sötétségből ki­vezető­ utat. Fajos tapsban tör ki ekkor a közön­ség, amely ■ percekig éljenzi Gömbös Gyula ■ miniszterelnököt. Borbély György főispán ezután ar­ról beszélt, hogy a nemzeti munkaterv az alföldi kérdések megoldására gazdag tartalmat ad és a miniszterelnök az Alföld képvise­lőinek figyelejébe ajánlja volt minisz­tertársainak megkezdett nemzetmentő munkáját, amely az Alföldi Bizottság megalapításával indult meg. Az Alföld népe bizalommal és reménységgel tekint a vezér munkája elé, mert a nagykőrösi zászlóbontó nagy­gyűlés alkalmával lelkes örömmel szer­zett tudomást arról, hogy az Alföld ügyeinek felkarolását sürgős feladatá­nak tekinti. A főispán ezután a vármegye közön­ségét érintő összes aktuális problé­mákra nézve vázolta elgondolásait. Az ünnepi közgyűlés közönsége nagy tet­széssel fogadta Borbély György be­mutatkozó beszédét, amelyet erősen megtapsoltak. Kiss Ernő felsőházi tag üdvözölte ezután a törvényhatóság közönsége ne­vében meleg szavakkal az új főispánt. A díszközgyűlés befejeztével külön­böző vármegyei küldöttségek tiszteleg­tek a főispánnál. A zászlóbontás Délben 12 órakor kezdődött a Városi Színházban a nemzeti egység pártjá­nak zászlóbontó nagygyűlése a közönség óriási érdeklődése mellett. A tegnap óta állandóan tartó havazás sem akadályozta meg a környék lakos­ságát, a kisgazdákat, hogy eljöjjenek a miniszterelnök beszédének meghallga­tására. A déli órákban már zsúfolásig meg­telt a Városi Színház nézőtere a hallgatókkal. A zászlóbontó nagygyűl Kiss Ernő felsőházi tag nyitotta , üdvözölve Gömbös Gyula miniszt­­elnököt, a nemzet vezérét és felkérte hogy programját ismertesse. Mikor Gömbös Gyula miniszterein és kísérete a színház épületében ma jelent, a közönség percekig tartó lel­kes tüntetéssel, éljenezve, tap­solva köszöntötte a miniszter­elnököt.

Next