8 Órai Ujság, 1933. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-01 / 1. szám
VASÁRNAP z£t] OLDAL (WiLsa HANGULATOS SZILVESZTEREIT KETTER értemességű I., Horthy Miklós út 48. Dénes Józsi cigányzenekara és fizékeffy vokál quartett. X* Sci! veszten menü! Borravaló nincs ! Külpolitikai helyzetünk Külpolitikai helyzetünket hogyan •ítéli meg Excellenciád ? — A külpolitikai atmoszférát, amelyben, élünk, Magyarországra nézve kedvezőnek mondhatom, anynyival is inkább, mert mindenütt nagy megértést látok helyzetünkkel, szemben és elismerését kulturális, gazdasági és politikai jelentőségünknél, Magyarország a béke szolga latában akarja külpolitikai törekvéseit érvényesíteni és örömmel állapítom meg, hogy ezt a szándékot megértéssel fogadják az arra hivatottak. Azok a kereskedelmi szerződések, amelyeket kormányom kezdeményezett, illetőleg megkötött, a nemzetközi gazdasági életbe való nagyvonalú bekapcsolódásunkat célozzák. Az egész világnak egy kötelessége van: megindítani a gazdasági vérkeringést a kölcsönös megértés alapján, mert valamennyiünknek közös a baja, tehát közös kell, hogy legyen az elhatározás is. Ezen az úton tovább munkálkodni, ez lesz a kormánynak az 1933-as évi programja. Nagyobbszabású, konkrétumokat felölelő külkereskedelmi politika, amely egyszersmind európai, de magyar érdek is. Zsoldos hadsereg, vagy általános védkötelezettség A leszerelési konferencián elismerték a népek egyenjogúságát. Milyen változást hozhat ez az elvi döntés a nemzeti hadsereg szervezésében, megszüntethető-e a zsoldos hadsereg és visszatérhetünk-e az általános védkötelezettségre? — kérdeztük ezután. — Amikor kormányra léptem, — válaszolta a miniszterelnök,—külpolitikai fejtegetéseimet a lausannei konferencia szellemének ismertetésével kezdettem. Akkor annak a reményemnek adtam kifejezést, hogy ez a szellem egyebütt is fog érvényesülni. Amikor az ötös konferencia az egyenjogúságnak a kérdését a fegyverkezés terén elismerte, örömmel állapíthattam meg a lausannei szellem érvényesülését. Ennek a megállapodásnak a konzekvenciáiról mindaddig, amíg a konkrétumok nem válnak ismeretessé, beszélni nem lehet, ami egyébként túl korai is volna. Mi azt reméljük, hogy a konkrétumok tárgyalásánál is meg fogják találni az érdekelt államok azt a helyes középutat, amelyre a leszerelés kérdésében a bizottság elvének szemmeltartásával helyezkedni kell. Mindaddig, amíg ezek az elvi kérdések nem tisztázódnak, a honvédség marad a jelenlegi állapotában. Gazdasági problémák Milyen gazdasági kérdések megoldását tartja Kegyelmez Uram a legsürgősebbnek? — Gazdasági kérdésekben a legfontosabb, hogy a tőke a bizalom ügyében kezdeményezőleg lépjen ki rezerváltságából az alkotó munkaeserére. Olyan alkotásokra gondolok, amelyeknek a gazdasági életet megtermékenyítő hatása már rövid időn belül érvényesül. Mi a magunk részéről igyekezni fogunk az államháztartás egyensúlya érdekében mindent elkövetni, de csak addig a határig, amedrdtig az élet törvényei és az igazság megengedik. Miutánaz államháztartás elsősorban az igazságos és racionális adópolitika függvénye, az adózási kapacitás viszont a termelés, a fogyasztás és a forgalom dimenzióitól függ, legfontosabb feladatomnak tekintem a racionális termelés feltételeinek biztosítását. Az ipari és mezőgazdasági termelés közötti diszparitást nem jelszavak hangoztatásával, hanem alapos, a termelés összes tényezőit felölelő ismeretekkel lehet csak eliminálni. Miután exportország vagyunk, a mezőgazdasági exporton van a hangsúly, amelynek nagyvonalas megindításától várhatjuk azt a termékenyítő visszahatást, amely nélkül viszont nincs prosperitás. Ide tartozik a termelési eszközök és így a pénznek is a rendelkezésrebocsátása olyan kamatfeltételek mellett, amelyek reálisak. A kartelbizottság és az ármegállapító bizottság működésétől is sokat várunk. Ezeknek a bizottságoknak is a teljes objektivitás adja meg az értékét. Számolnunk kell azzal, hogy a mezőgazdasági exportlehetőségek növekedésével a külföldi iparoknak lehetőséget kell nyújtani az importra. A „do ut des“ elve itt is kell, hogy érvényesüljön, anélkül, hogy bizonyos vitális érdekeinket képviselő iparunkat veszélyeztetnék. Objektív kritikát! Az ellenzék szereplését hogyan ítéli meg Excellenciád és hogyan ítéli meg azokat a bírálatokat, amelyeket a kormány működésével kapcsolatban hangoztatnak ?• Az ellenzéktől objektív kriti kaéletes minőséget, kis áramköltséget, túl nagy fényerősséget, gazdaságos világítást pénzéért teljes ellenértéket jelent. TUNGSRAM tökéletes, fényerős, gazdaságos. _ ____ __ ........................................................................... kát kérek, amely ösztökél a helyes irányú alkotó munkára. Az ilyen kritika a feladata az ellenzéknek. A beszélgetést többször zavarta meg a miniszteri telefon csöngetése. A szakminiszterek közül rövid beszélgetésünk alatt is többen keresték telefonon a miniszterelnököt, hogy a legkülönbözőbb kormányzati kérdésekben véleményét kikérjék és állásfoglalását megismerjék. A miniszterelnök behatóan érdeklődik a legapróbb részletek iránt is és teljesen tájékozott mindenről, ami az egyes minisztériumokban történik. Nem kerüli el figyelmét a legkisebb ügy sem és különösen, amikor szociális kérdésről, a kisemberek megsegítéséről van szó, sokszor vitába száll Gömbös Gyula miniszterelnökkel — áld kénytelen a lehetőségeket nézni — Gömbös Gyula, a megértő ember. És a miniszterelnököt a benne élő megértő ember gyakran — legyőzi. Gerlóczi Lajos Monumentális szobrot állítanak Szegeden Klebelsberg Kunónak Országos pályázatot hirdetnek a szobor elkészítésére (Saját tudósítónktól.) Harmadik hónapja lesz már, hogy a szegedi katedrális kriptája befogadta nagy halottját, Klebelsberg Kunó grófot. Ünnepnaponként nyitva tartják a templom kriptáját és ilyenkor a részvét karavánjai indulnak Klebelsberr gróf sárkamrájához, hogy újból és újból istenhozzádot mondjanak a felejthetetlen halottnak. Soha embert így még nem szerettek, soha így még nem sirattak embert Szegeden. A Fogadalom templomának boltíves kriptasorában ezidőszerint három halott nyugszik: Várhegyi József és Bezdán József prelátusok, a templom első plébánosai és október közepe óta Klebelsberg Iguitó. Mindeddig kiképzetlen, ormótlanul csupasz volt a székesegyház óriási kriptája, ahol legalább is félezer ember számára van temetkezési hely. Most már feldíszítették a meztelen falakat, pompás örökzöld fenyőágakkal és pálmákkal és a délszaki növények tömkelegében nyugszik Szeged újjáépítője, Klebelsberg Kunó gróf. „Szeged újjáépítője11, ez a sokat mondó felírás van a kripta fehér márványtábláján is. Tavasszal már hozzákezdenek a kripta kiépítéséhez, a vakolatlan, falak ízléses külsőt kapnak és kiképezik a kriptákat is. A város költségvetésében már meg is van a nagyszabású munkákra a fedezet. Karácsony napján is nyitva volt a Fogadalmi templom kriptája és vigilia éjszakáján a részvétérző emberek nagy tömegei látogattak el Klebelsberg gróf sírkamrájához. Karácsonykor Szegeden időzött Klebelsberg Kunó grófné is, aki különben minden héten vendége Szegednek. Klebelsberg özvegye órákhoszszat imádkozott a sírkamra előtt és meghatódva tapasztalta az igaz részvét megnyilatkozásait.. Szegeden különben rövidesen szobra lesz Klebelsberg Kunó grófnak. A terv az, hogy monumentális bronzszobrot állítanak fel a Fogadalmi templom szomszédságában, a Gizella-téren, amelyek Klebelsberg Kunó grófról fognak elnevezni. A szobor elkészítésére országos pályázatot hirdet majd Szeged városa. A magánosok körében is megindult már a gyűjtés Klebelsberg szobrára és rövid idő alatt, főkép tíz- és huszítóséres apró adakozásokból 500 pengősnél több gyűlt össze. A gyűjtés még folyamatban van, de az impozáns szobor költségét a város költségvetésileg fogja biztosítani. Sor kerül hamarosan Klebelsberg ajándékszobrainak a felállítására is. A volt kultuszminiszter két évvel ezelőtt tudvalevőleg Szeged városának adományozta Pásztor Jánosnak, az ismert szobrászművésznek gyönyörű alkotásait, az Áldást hozó és Romboló Tisza szoborcsoportozatokat. A két szobrot most a város raktáraiban őrzik, felállításuknak eddig anyagi akadályai voltak, mert pompásan ki akarják képezni a szobrok környékét. Az idén, előreláthatólag, már tavasszal felállítják a két szobrot a városháza előtt, a Széchényi téri parktükrökbe. Az elgondolás az, hogy a szobrok körül vízmedencéket építenek, mert hiszen Pásztor János már ennek a tervnek a tudatában készítette el műveit olyanformán, hogy azok szökőkutak céljaira legyenek alkalmasak. . Szeged, a szép szoboralkotások városa, rövidesen három gyönyörű szoborral lesz gazdagabb ... (H. M.) Nyilvánosságra hozzák az elkeseredett szabók azoknak névsorát, akik külföldön varratnak ruhát Tizenötezer iparos kérelme az ok nélkül takarékoskodókhoz (Saját tudósítónktól.) A Szabómesterek Országos Szövetsége tizenötezer szabó nevében fordul a társadalom tehetős tagjaihoz és a sajtóhoz, melynek segítségét kéri a munkanélküliség leküzdése, vagy legalább is csökkentése érdekében. Elismerik a szabók, hogy nagyon sokan azért nem rendelnek ruhát, mert nincs pénzük. Azonban vannak még az országban sokan olyanok,— írják a szabómesterek, —eleiknek van pénzük mindenre és így elsősorban ruhára is és szomorúan kell tapasztalnunk, megbízható adatok nyomán, hogy azok a gazdagok is tehetősek, akiknek szükségük is volna a ruhákra, nem mennek a szabójukhoz ruhát csináltatni, hanem büszkélkednek ócska ruhájukban, felvesznek egy ócska téli kabátot, színházba mennek egy tízéves szmokingban, nem is szólva az évtizedes frakkról. Van egy másik kategória is. Ezek között vannak a születési és pensarisstokraták, akiknek nem elég művészi az egyébként világhírű szabómester és kiviszik vagy kiküldik Bécsbe a jó magyar pengőket és ott csináltatják meg ruháikat. Tudunk nevekkel is szolgálni. Azonban a célunk nem a cnknmímíhí, hammn a segítés. Ma bűn az indokolatlan takarékoskodás, de még nagyobb bűn, ha magyar ember külföldre viszi a pénzét olyan holmiért, amit itthon is megkaphat. Akik külföldön szerezték be a ruháikat — írják végül, — vétkeznek a haza és a magyar kőművesipar becsülete ellen, ha továbbra is ezt cselekszik és kénytelenek leszünk nyilvánosságra hozni azoknak a nagy hazafiaknak a neveit, akik megkövetelik a kisiparostól, hogy támogassák a magyar ipart, de ők maguk az elsők, akik elárulják a magyar ipart. Reméljük, nem kerül sor a névsor nyilvánosságrahozatalára, bár az mindenesetre nem lenne érdektelen. — Hirtelen halál a kávéházban. Az Andrássy úti Fészek-kávéházban hirtelen rosszul lett és összesett Schlesinger József 73 éves mozdonyvezető. Mire a mentők megérkeztek, már halott volt. Holttestét az orvostani intézetbe szállították. 4 , IV. kerület, Egyetem utca 5. szám. WtVIHIWHWII 1933 JANUÁR 11 nicSOB] A bridge hatvanéves A játék karrierje az angol társadalmi és politikai életben London, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) A küszöböt álló újév folyamán ismét egymás fogják érni a jubileumok. A sok évforduló közt nem a legjelentékelenebb a bridge jubileuma, amely most fogja ünnepelni születésének 60-ike évfordulóját. A bridge születési bizonylata Van Millingen őrnagy kezében van. Az értékes dokumentumot 1922-ben, az akkor már több, mint 90 éves Graziani írta, aki valamikor a konstantinápolyi olasz nagykövetség tolmácsa volt. Graziani ebben a levélben elmondja, hogy a bridge 1873-ban a konstatinápolyi Villa Corocioban látta meg a napvilágot. A játék — írta tovább — a Keleti Egyesületben olyan népszerű lett, hogy ugyanennek az évnek a vége felé már írásba foglalták ideiglenesen a játékszabályokat, amelyeket aztán 1899-ben vettek revízió alá. A bridge Konstantinápolyból átkerült Kairóba innen a Riviérára, majd Londonba és ezzel megkezdte világhódító útját. Az angol társaséletben a Posts bridge az uralkodó csillagzat. Má’ volt bridge-válóper is. Szereplői, Mr. Brown felesége, mint szenvedélyes bridge-játékosok, úgyszólván mindén este bridge-partikat rendeztek, amelyekre ismerőseiket is meginvitálták. Néha egyszerre három asztalnál folyt a játék. Egy alkalommal az egyik asztalnál vitatkozás támadt és a ház gazdáját kérték fel döntőbírónak. Brown előadta véleményét, amely azonban, legnagyobb meglepetésére, egyáltalán nem egyezett felesége véleményével. Brown, természetesn, mint gentlemanhoz illik, hűvös nyugalommalhallgatta felesége ellenvetéseit, de mikor a vendégek eltávoztak, a házastársak közt szenvedélyes vita támadt, amelynek során nemcsak kemény kifejezések, de állítólag kemény tárgyak is röpködtek. A válóperes tárgyaláson a férj elismételte szakvéleményét, amely a viszályt elindította, s az asszony is kifejtette ebben a kérdésben nézeteit. A bíróság meghallgatta néhány szakértő bridge-játékos véleményét, akik mind az asszonynak adtak igazat. A házasság felbontására ilyenformán nem került sor, mert a férj ezek után bocsánatot kért feleségétől és a kibékült házastársak egy nagyszabású bridge-estével ünnepelték meg a szerencés fordulatot. De fontos szerephez jutott a bridge a politikai életben is. Az angol újságok a bridge-jubileummal kapcsolatban, az ottawai konferenciának egy kedves epizódját elevenítik fel. Thomas, a britt gyarmatügyi miniszter, aki szenvedélyes bridge-játékos, kitűnő partnert talált O’Kelly-ben, az ír szabadállam delegátusában. Állandóan együtt játszottak. Körül az Anglia és az ír szabadállam kő, egyre feszültebb lett a politikai viszont . Thomas azzal vett magának elégtételt, hogy a bridge-asztal felett, bridgeszenvedély ürügyével mázsás gorombaságokat vágott az ír delegátus sejthez. Sokat írnak az angol újságok a bridge a flört kapcsolatáról is.. A jubileumot beharangozó cikkeikben elmondják, hogy a társaságbeli asszonyok manapság nem henyélnek. Nagyon sokan naponként legalább négy órát robotolnak a bridge-aszfalttál és dicératreméltó fáradozással veszítik el — férjük pénzét. Ebben csak az a vigasztaló, — jegyzik meg rezignáltan — hogy nemcsak Angliában van így.