8 Órai Ujság, 1933. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-18 / 14. szám
SZERDA 2. OLDAL Hasznos ladni 458? g...... ^|§ SC* hogy SCHMIDTHAUER —► F?^^iT5R^Ti keserfi' ** g_3 t ! 11* “ f v' 9 I fUc "" t, llWl,«""n..*J C»S5 ‘Vv^, nemcsak a legjobb természetes *4b§l *'*/Mg hashajtó, de kiöblítési szerepénél lógva gyorsan eltávolítja a káros ^ baktériumokat a szervezetből. k kézrekerült. Az elfogatást természetesen a megszokott jelötletek követték. Először is a banda tagjai valamenynyien rosszul lettek. Rögtön elvágódik a földön minden cigány, ha látja, hogy nincs menekvés. Valamennyinek szívbaja vám. Végtelen jajgatással vetik magukat a földre, hogy ők nagyon rosszul vannak. Amikor ez sem használ, valamennyi engedélyt kér, hogy néhány percre sürgősen visszavonulhasson. Ez arra lenne jó, hogy ezalatt sürgősen elrejtsék azt, aminek nem okvtelenül muszáj a csendőrök szeme elé kékeni. Nurmi versenytársai Az elfogott cigányok természetesen alibit igyekeztek bizonyítani. Hogy ők a tett idején a községtől egy tizenöt kilométerre lévő másik községben jártak és beszéltek is az ottani csendőrökkel. Ez igaz is volt. Csakhogy a betörés és a csendőrökkel való beszéd között egy és egynegyed órás differencia volt és ez a cigányok hátrányára döntötte el az alibikérdést. Hihetetlen erőkifejtésre képes a cigány, ha egy alibi megszerzéséről van szó. Egy és negyedóra alatt ez a karaván is megtett gyalog 15 kilométert csak ""ért, hogy a szomszéd község őserdő kérségénél alibiszerzés céljából valami ürüggyel bekopogtasson. Szinte érthetetlen gyorsasággal tudnak nagy távolságokat bejárni. Tíz évig törött karral A bandával együtt kézre került annak veszedelmes, vakmerő vezére, Lakatos Parno. Az ő esete mutatja, hogy milyen testi szenvedések elviselésére képes a cigány. Valamikor eltörött a jobb karja. Nyílt törés volt a csukló fölött. A kézfej valósággal lógott az alkaron. Lakatos Parno nem ment orvoshoz. Fogott két zsindelydarabot és saját maga kötözte össze a törött karját. A csontok összeforrtak, de a letört kézfej továbbra is lógott, mert hiszen nem úgy forrtak össze, ahogy kellett volna. Már tíz éve járt ekkor Lakatos Panna a zsindelyekkel kiegyenesített karjával. Az elrabolt holmit is megtalálták, természetesen nem az eredeti állapotban. A cigánynak az az első dolga, hogy például az elrabolt ruhaneműt feldolgozza, öt ruhából csinál egyet, üt kendőből egy blúzt, így csak az, ellopott holmik anyagából állapították meg az azonosságot. Hátra volt még az ujjlenyomat és a fényképezés. Mind a kettőtől rettenetesen fél a cigány. Az ujjlenyomat felvétele előtt valamennyien leharapdálták ujjaik hegyéről a bőrt. Ez is cigányszokás. A leharapdált bőr helyén néhány nap alatt kinő a másik, ezt azonban a cigányok nem tudják és következetesen megcsináltak minden alkalommal, ha nem vigyáznak rájuk. A fényképezőmasina elé sem állnak szísen. Mindegyik elferdíti az arcát. Nem néz a gépbe egyik sem. — Nagyon bántja a szememet. — Mindnek ez a kifogása, természetesen csak azért, nehogy egy jó fényképük legyen a csendőrök kezén. A banda tagjai azóta már meg is kapták megérdemelt büntetésüket a pestvidéki törvényszéktől. N. A. Cigány romantika 1933-ban Izgalmas hajszák és miasz, de vad menekülések az éjszakai rablások után (Sajós tudósítónktól.) Nagy szenzáció inre riasztotta fel egy délpest megyei község lakosságát. Az éjszaka folyamán kirabolták a szövetkezett. A két éjjeli sírt eszméletlen állapotban találták. Mikor magukhoz tértek, elmondották, Fiony éjszaka 10 óra körül mintegy fiúsz férfi támadt rájuk. Az egyik őrt lefogták, felpeckelték a száját és fél liter rumot töltöttek bele,*. tufáikat összekötözték, xi .száját betömték és . amikor a .szerencsétlen már mozdulni és kiabálni sem tudott, félig agyonverték. Bent az irodában és az üzlethelyiségben minden nagy összev lazaságban. A fiókok feltörve, a textilárukészletben nagy hiány és ló—20 tósborszeszes üveg — arcon. Cigányok voltak . . . •Ez a bűntény vezetett a hírhedt Lányos Parno karaván nyomára, melynek igen sok bűn terhelte már eddig is a lelkét. De a nyomrajutást — cigánybűnök esetében — mindig tekintélyes idő választja el az elfogatástól és a bizonyítástól. A csendőrség példátlanul önfeláldozó kötelességtudása tudnak megbirkózni ezzel a nehéz feladattal. Hogy cigányok rabolták ki a szóért kőzetet, a gyakorlott szemű esendőrekre előtt ,most semi volt kétséges, hirre mutattak a következő nyomok: . 1. A betörést a helyszínen talált szerszámokkal követték el. A cigány nagyon ritkán visz magával szerszámot, legtöbbször azt használja fel, amit a helyszínen talál. 2. A példátlan kegyetlenség, amely- lyel az egyik éjjeliőrt bántalmazták, akkor, amikor már az nem árthatott nekik. Tipikus cigányvonás. Gyáva és meghunyászkodó a cigány, ha túlerővel érzi magát szemben, de vakmerő és szükségtelenül kegyetlen, ha fölényben éri magát. • .. A kiürített borszeszes üvegek. Borszeszt csak a cigány iszik, ha hozzájut, azt hiszi, hogy az csakis erre Asszonyok hírszerző különítménye a célra való.* Az antenna, mint alibi A község határában cigányok táboroztak. A gyanú természetesen elsőnek ezekre irányult, a nyomozást vezető tiszthelyettes azonban legyintett a kezével.• Nem hhiszem, hogy ezek lettek volna, ezek most mozdulni sem mernek, hiszen a putrijukon ott lóg az antenna. A tiszthelyettes ugyanis két hónappal azelőtt rádiót szerelt fel a házára és a község szélén lakó égyül öreg cigány megkérdezte tőle: — Mit teccsik csinálni arányos, jó őrmester úr? — Rádiót. —• Ázsián mire jó ázs? — Így mindent tudunk, mindent látunk itt az őrsön. — Rogy nem bolondult veg, aki kitálalta. * Másnap megjelent egy csendőr a cigányviskónál és két szál drótot akasztott fel annak tetejére. — Látjátok, — figyelmeztette, — most itt van nálatok is az antenna, ha valamelyik rosszat mer tenni, mi azonnal látni fogjuk. Az antennának kinevezett két szál drót megtette a maga kötelességét. A cigányok mozdulni sem mertek. A drót most is ott lógott még a putri tetején, a cigányok hozzá sem mertek nyúlni, mert ki tudja, miféle devla van abban és így aligha volt feltehető, hogy ilyen , vakmerő tettet kövessenek el. Nem is ők voltak. Meg is mondta a vezetőjük, amikor megkérdezték: — Jaj, dehogy, tesünk mink ilyent, dehogy fárasztjuk a jó csendőr urakat, mikor ilyen jó sívvel vannak hozzsánk. Mondtam a többi cigánynak,hiogy"Ic" tőröm, a derekát, ...aki itt mer rajovni csinálni. Menjetek más faluba lopni, elég nagy a világ.. . Két hétig tartott a nyomozás és a hajsza. Ennek során megállapították, hogy a betörést most is megelőzte a szokásos felderítés. Ismeretlen cigányasszonyok jártak kéregetni a szövetkezetben. A cigány ugyanis biztosra megy. Vaktában nem követ el semmiféle bűnt. Minden lopást és minden betörést a legpontosabb hírszerzés és felderítés előz meg. A hírszerzők cizuszonyok és gyerekek, akik nappal végigrazziáznak egy-egy községet és koldulással, jóslómat $«•* veznek pontos tudomást mindenről. Északa azután a férfiak kelnek útra, hogy az asszonyok tapasztalatait hasznosítsák. Bár a cigányok között , Jjeip igen akad áruló, ezúttal mégis egy féligmeddig letelepedett, és kulturáltabb cigány, vezette nyomra, a hatóságokat. A bosszú fűtötte. Kiközösítették maguk körül, mert fehér nőtt vett el feleségül. Leesőzik és megvetik a cigányok azt, aki fehér nőt vesz feleségül, vagy fehér férfival szóba áll és többé nem vesznek róla tudomást. Leveszik róla a kezüket. Ez a kiközösített cigány mutatta meg apró jelekből, hogy merre menekült a betörő karaván. Az útszélre vetett rangydarabokról olvasta le az útirányt, majd egy helyen megállóit. — Itt táboroztak és itt azután ketté vált a banda. Az érdeklődésre meg is fejtette a titkot. — Tessék nézni: a rongy foszlányokat és az elhajigált csontokat sehol sem látunk egy csomóban. Szépen külön vannak, egymástól elválasztva. Amerre a csontok vannak, arra ment a banda egyik fele, amerre a rongyok, arra a másik. A hálóba került cigány A megállapítás igaznak bizonyult. Lakatos Vosniu veszedelmes bandája (Saját tudósí f ’ ”"A tanktól.) Mengele ■L is Ferenc dr. követte ,a régi tanácsos, a vezetőit, akiket hivatalbalépése alkalmából melegen üdvözölt és a következőket mondotta nekik : . . . Tízért külszolgálat után örömmel fogadtam el ezt a megbízást, amely módot ad arra, hogy ismét közvetlen kapcsolatban kerüljek a magyar élettel. Különös elégtétellel és büszkeséggel tölt el a bizalom, amely a külügyi sajtóosztály élére állított. Teljes tudatában vagyok feladatomnak. Ennek mértékét nem annyira az a bürokratikus keret adja meg, amelyet a sajtóosztály a külügyi adminisztrációban, hanem az a jelentőség, amelyet a sajtó a modern államéletben betölt. Elmúltak az idők, amikor az államok és népek sorsa felett néhány udvari kancellár teljhatalmúlag intézkedett. Az államhatalom és ennek mindenkori képviselője, a felelős kormány mellett — nemzetközi viszonylatban is —, mindinkább előtérbe lép a közvélemény szava, amelynek a sajtó a hivatott szócsöve. A kormányok és kormányközegek minden erőlködése kárbavész, ha nem támogatja azokat a nemzeti közvélemény, a nemzet sajtójának kifelé egységes állásfoglalása is. — Hivatali elődeim, elsősorban gróf Csiky István fáradhatatlan munkásságának és a magyar sajtó hazafias megértéséink érdeme, hogy már az önálló magyar államiság első évtizedében kialakulhatott a magyar külügyi vezetés és a magyar sajtó minden szerve között az az összhang, amely az eredményes külpolitika első feltétele és a jobb jövő záloga. Minden igyekezettel azon lessék, hogy a külügyi sajtóosztály és a magyar sajtó között fennálló ezt az immár hagyományos jó viszonyt fenntartsam és tovább fejlesszem és kérem önöket, hogy a bizalmat, melyben Csiky István gróf barátomat részesítették, nekem is előlegezzék. Ez az együttműködés, a jó viszonynak ez az ápolása teszi hivatali feladatom egyik felét. A másik is talán nem sértem meg önöket, ha azt mondom, még jelentősebb része — a külföldi sajtóval való kapcsolatok ápolása. Nem elég, ha a nemzeti nagy célok felől egymás közt egyetértünk. Kell, hogy szavunkat a világ is meghallja. A magyar élniakarást, a magyar igazságot bele kell kiáltanunk a nagyvilágba s annak az új lendületnek erejével, amelyet a nemzeti munkaterv jelent, bele kell vinni a külföldi köztudatba is. Minden eszközzel elő akarom mozdítani a külföldi sajtó képviselőinek érdeklődését és megértését. Ehhez is kérem az önök támogatását, hogy azokat az értékes kapcsolatokat, amelyekkel a külföldi sajtóban rendelkezünk, a köz javára gyümölcsöztessük. Jöjjenek ide, győződjenek meg saját szemeikkel helyzetünkről, kitaszítotságunkról, szenvedéseinkről, hitünkről és igazságunkról. Meggyőződésem, hogy az elfogulatlan európai elme ügyünk igazsága elől nem zárkózhatik el. Mert a mi ügyünk az igazság ügye, az igazságot pedig lehet ideig-óráig tagadni, félremagyarázni, vagy meghamisítani, de a történelem végső evolúciójában az igazság mégis utat tör magának. Ha nem volna így, az emberiségben való hit dőlne meg. — Én azonban hiszek és ezzel a hittel, a haladásba vetett hittel nyújtom önöknek kezemet! A nagy tetszéssel és helyeslésre fogadott beszéd után az új külügyi sajtófőnök még egyes időszerű kérdésekről adott felvilágosítást az újságíróknak. A magyar igazságot bele kell kiáltanunk a nagyvilágba — mondja az új külügyi sajtófőnök Dr. Mengele Ferenc a külföld érdeklődésének felkeltéséről x ' Premier pénteken H upton Strdair világhírű regényt, az Alkoholt ,n ízier torlódás miatt az Orion - filmszonkájában mutatjuk be. M. G. M. MJM 1931: Tiader Horn 1931: Tarzait 1933: Élve hozzátok őket haza! 1933 JANUAR IQ Imrédy pénzügyminiszter ma érkezik haza Genfből (Saját tudósítónktól.) Jakabb Oszkár államtitkár, aki Imrédy Béla pénzügyminiszterrel Genfben részt vett a Népszövetség pénzügyi bizottságának tanácskozásain, tegnap este megérkezett Budapestre és ma délelőtt már átvette hivatalát. Ugyancsak hazaérkezett Quandt Richard, aki a Nemzeti Bank képviseletében járt kinn Genfben. Imrédy Béla hazaérkezéséről még nincsen pontos hír, de valószínű, hogy a mai nap folyamán a miniszter is visszatér a fővárosba. Kártérítést kap a kincstár az 1925-ben elkövetett lótáppanamáért Érdekes bírói döntés (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még az a nagyszabású lótáppanama, amelyet 1925-ben lepleztek le. A kincstár rájött arra, hogy a Beatus-takarmány, terménykereskedelmi és bizományi rt. székesfehérvári megbízottja, Bató István, Berci Elemér katonai polgári alkalmazottal összejátszva, különböző visszaéléseket követett el és ezzel a kincstárnak 75.000 pengőnyi kárt okozott. Akként követték el a bűncselekményeket, hogy a leszállított áruk jegyzékébe olyan tételeket is felvettek, amelyek valójában nem is kerültek leszállításra és le nem szállított árukra előlegeket vettek fel. Megindult a bűnvádi eljárás úgy Bérei Elemér, mint Bató István ellen. Bató azonban időközben megszökött és a büntető hatóságok csak Bereivel szemben szabhattak ki többévi börtönbüntetést. A kincstár a bűnvádi eljárás lefolytatása után polgári pert indított a Beatus rt. ellen, amely mellé szavazásként perbe hívta a Magyar-Olasz Bankot is és követelte a 75.000 pengős kár megtérítését. A Magyar-Olasz Bank még annak idején készfizetői kezességet vállalt a Beatus üzleteiért és így került a perbe. Bánig György dr. törvényszéki bír az évek óta folyó érdekes kárérítési perben most hozott ítéletet, amely szerint a Magyar-Olasz Bank és a Beatus rt. egyetemlegesen tartozik a jogtalanul felvett előlegek visszatérítéseképpen 24.000 pengőt fizetni a kincstárnak, míg a fennmaradó ötvenezer pengős kárt egyedül a Beatus köteles megtéríteni. A Magyar-Olasz Bankkal szemben — az ítélet indokolása szerint — azért kellett marasztaló ítéletet hozni, mert beigazodott, hogy a készfizetői kezesség jogérvénnyel bír, de az 50.000 pengő iránti követelést azért nem köteles a bank honorálni, mert a szavatosság bűncselekményre nem terjed ki. — Fejjel a kútba zuhant. Dombóvárról jelentik:1 . Pálfi József szobi vasutas 14 éves Juliska nevű leánya reggel vizet akart felhúzni a nyitott kútból. A síkos úton megcsúszott és fejjel a kútba zuhant. A közelben tartózkodó édesapja azonnal leereszkedett a kútba és felhozta leányát, aki női esés következtében eszméletét vesztette