8 Órai Ujság, 1933. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-18 / 14. szám

SZERDA 2. OLDAL Hasznos ladni 458? g...... ^|§ SC* hogy SCHMIDTHAUER —► F?^^iT5R^Ti keserfi' ** g_3 t ! 11* “ f v' 9 I fUc "" t, llWl,«""n..*J C»S5­ ‘Vv^­, nemcsak a legjobb természetes *4b§l­ *'*/Mg hashajtó, de kiöblítési szerepénél lógva gyorsan eltávolítja a káros ^ baktériumokat a szervezetből. k kézrekerült. Az elfogatást természete­sen a megszokott jel­ötletek követték. Először is a banda tagjai valameny­­nyien rosszul lettek. Rögtön elvágó­dik a földön minden cigány, ha látja, hogy nincs menekvés. Valamennyinek szívbaja vám. Végtelen jajgatással vetik ma­gukat a földre, hogy ők nagyon rosszul vannak. Amikor ez sem használ, valamennyi en­gedélyt kér, hogy néhány percre sür­gősen visszavonulhasson. Ez arra lenne jó, hogy ezalatt sürgősen elrejtsék azt, aminek nem okvtelenü­l muszáj a csend­őrök szeme elé kék­e­ni. Nurmi versenytársai Az elfogott cigányok természetesen alibit igyekeztek bizonyítani.­ Hogy ők a tett idején­ a községtől egy tizenöt ki­lométerre lévő másik községben jártak és beszéltek is az ottani csendőrökkel. Ez igaz is volt. Csakhogy a betörés és a csendőrökkel való beszéd között egy és egynegyed órás differencia volt és ez a cigányok hátrányára döntötte el az alibikérdést. Hihetetlen erőkifejtésre képes a ci­gány, ha egy alibi megszerzéséről van szó. Egy és negyedóra alatt ez a ka­raván is megtett gyalog 15 kilo­métert csak ""ért, hogy a szom­széd község őserdő kérségénél alibiszerzés céljából valami ürüggyel bekopogtasson. Szinte érthetetlen gyorsasággal tudnak nagy távolságokat bejárni. Tíz évig törött karral A bandával együtt kézre került an­nak veszedelmes, vakmerő vezére, La­katos Parno. Az ő esete mutatja, hogy milyen testi szenvedések elviselésére képes a cigány. Valamikor eltörött a jobb karja. Nyílt törés volt a csukló fölött. A kézfej valósággal lógott az alkaron. Lakatos Parno nem ment orvoshoz. Fogott két zsindelydarabot és saját maga kötözte össze a törött karját. A csontok összeforrtak, de a letört kézfej továbbra is lógott, mert hiszen nem úgy forrtak össze, ahogy kellett volna. Már tíz éve járt ekkor Lakatos Panna a zsindelyekkel kiegyenesített karjával. Az elrabolt holmit is megtalál­ták, természetesen nem az eredeti állapot­ban. A cigánynak az az első dolga, hogy például az elrabolt ruhaneműt feldolgozza, öt ruhából csinál egyet, üt kendőből egy blúzt, így csak az­, ellopott holmik anyagából állapítot­ták meg az azonosságot. Hátra volt még az ujjlenyomat és a fényképezés. Mind a kettőtől rettenetesen fél a ci­gány. Az ujjlenyomat felvétele előtt valamennyien leharapdálták ujjaik he­gyéről a bőrt. Ez is cigányszokás. A leharapdált bőr helyén néhány nap alatt kinő a másik, ezt azonban a ci­gányok nem tudják és következetesen megcsináltak minden alkalommal, h­a nem vigyáznak rájuk. A fényképező­masina elé sem állnak szí­­sen. Mind­egyik elferdíti az arcát. Nem néz a gépbe egyik sem. — Nagyon bántja a szememet. — Mindnek ez a kifogása, természete­sen csak azért, nehogy egy jó fény­képük legyen a csendőrök kezén. A banda tagjai azóta már meg is kapták megérdemelt büntetésüket a pestvidéki törvényszéktől. N. A. Cigány romantika 1933-ban Izgalmas hajszák és mi­asz, de vad mene­külések az éjszakai rablások után (Sajós­ tudósítónktól.) Nagy szenzá­ció in­re riasztotta fel egy délpest megyei község lakosságát. Az éjszaka folyamán kirabolták a szövetkezett. A két éjjeli sírt eszméletlen állapotban találták. Mi­kor magukhoz tértek, elmondották, Fiony éjszaka 10 óra körül mintegy fiúsz férfi támadt rájuk. Az egyik őrt lefog­ták, fel­peckelték a száját és fél liter rumot töltöttek bele,­­*. tufáikat összekötözték, xi .száját be­tömték és . amikor a .szerencsétlen már mozdulni és kiabálni sem tudott, félig agyonverték. Bent az irodában és az üzlethelyiségben minden nagy össze­­v lazaságban. A fiókok feltörve, a textil­­árukészletben nagy hiány és ló—20 tósborszeszes üveg — arc­on. Cigányok voltak . . .­ ­•Ez a bűntény vezetett a hírhedt Lá­nyos Parno karaván nyomára, mely­nek igen sok bűn terhelte már eddig is a lelkét. De a nyomrajutást — ci­­gánybűnök esetében — mindig tekinté­lyes idő választja el az elfogatástól és a­ bizonyítástól. A csendőrség példát­lanul önfeláldozó kötelességtudása tud­n­ak megbirkózni ezzel a nehéz feladat­tal. Hogy cigányok rabolták ki a szó­ért kőzetet, a gyakorlott szemű esend­­ő­rekre előtt ,most semi volt kétséges, hirre mutattak a következő nyomok: . 1. A betörést a helyszínen talált szerszámok­kal követték el. A cigány nagyon ritkán visz magával szerszámot, legtöbbször azt használja fel, amit a helyszínen talál. 2. A példátlan kegyetlenség, amely- lyel az egyik éjjeliőrt bántalmazták, akkor, amikor már az nem árthatott nekik. Tipikus cigányvonás. Gyáva és meghunyászkodó a cigány, ha túlerővel érzi magát szemben, de vakmerő és sz­ü­kségtelenü­l kegyetlen, ha fölényben ér­i magát. • .. A kiürített borszeszes üvegek. Borszeszt csak a cigány iszik, ha hozzájut, azt hiszi, hogy az csakis erre Asszonyok hírszerző különítménye a célra való.* Az antenna, mint alibi A község határában cigányok tábo­­roztak. A gyanú természetesen első­nek ezekre irányult, a nyomozást ve­zető tiszthelyettes azonban legyintett a kezével.­­• Nem hhiszem, hogy ezek lettek volna, ezek most mozdulni sem mer­nek, hiszen­­ a putrijukon ott lóg az antenna. A tiszthelyettes ugyanis két hónappal azelőtt rádiót szerelt fel a házára és a község szélén lakó égyül öreg ci­gány megkérdezte tőle: — Mit teccsik csinálni arányos, jó őrmester úr? — Rádiót. —• Ázsián mire jó ázs? — Így mindent tudunk, mindent látunk itt az őrsön. — Rogy nem bolondult v­eg, aki kitálalta. * Másnap megjelent egy csendőr a cigányviskónál és két szál­­ drótot akasztott fel annak tetejére. — Látjátok, — figyelmeztette, — most itt van nálatok is az antenna, ha valamelyik rosszat mer tenni, mi azonnal látni fogjuk. Az antennának kinevezett két szál drót megtette a maga kötelességét. A cigányok mozdulni sem mertek. A drót most is ott lógott még a putri tetején, a cigányok hozzá sem mertek nyúlni, mert ki tudja, miféle devla van abban és így aligha volt feltehető, hogy ilyen , vakmerő tettet kövessenek el. Nem is ők voltak. Meg is­ mondta a ve­zetőjük, amikor megkérdezték: — Jaj, dehogy, tesünk mink ilyent, dehogy fárasztjuk a jó csendőr urakat, mikor ilyen jó sívvel vannak hozzsánk. Mondtam a többi cigánynak,hiogy"­Ic" tőröm­, a derekát, ...aki itt mer rajovni csinálni. Menjetek más faluba lopni, elég nagy a világ.. . Két hétig tartott a nyomozás és a hajsza. Ennek során megállapították, hogy a betörést most is megelőzte a szokásos felderítés. Ismeretlen cigány­­asszonyok jártak kéregetni a szövetke­zetben. A cigány ugyanis biztosra megy. Vaktában nem követ el semmi­féle bűnt. Minden lopást és minden betö­rést a legpontosabb hírszerzés és felderítés előz meg. A hírszerzők ciz­­uszonyok és gyerekek, akik nappal végigrazziáznak egy-egy községet és koldulással, jóslómat $«•­* veznek pontos tudomást mindenről. És­­­zaka azután a férfiak kelnek útra, hogy az asszonyok tapasztalatait hasz­nosítsák. Bár a cigányok­­ között , Jjeip igen akad áruló, ezúttal mégis egy félig­­meddig letelepedett, és kulturáltabb cigány, vezette nyomra, a hatóságokat. A bosszú fűtötte. Kiközösítették ma­guk körül, mert fehér nőtt vett el fe­leségül. Leesőzik és megvetik a cigányok azt, aki fehér nőt vesz feleségül, vagy fehér férfival szóba áll és többé nem vesznek róla tudo­mást. Leveszik róla a kezüket. Ez a kiközö­sített cigány mutatta meg apró jelek­ből, hogy merre menekült a betörő karaván. Az útszé­lre vetett rangydara­bokról olvasta le az útirányt, majd egy helyen megállóit. — Itt táboroztak és itt azután ketté vált a banda. Az érdeklődésre meg is fejtette a titkot. — Tessék nézni: a rongy foszlányo­kat és az elhajigált cson­tokat sehol sem látunk egy csomóban. Szépen kü­lön vannak, egymástól elválasztva. Amerre a csontok vannak, arra ment a banda egyik fele, amerre a rongyok, arra a másik. A hálóba került cigány A megállapítás igaznak bizonyult. Lakatos Vosniu veszedelmes bandája (Saját tudósí­ f ’ ”"A tanktól.) Mengele ■L is Ferenc dr. követ­te ,a régi tanácsos, a vezetőit, akiket hivatalbalépése alkal­mából melegen üdvözölt és a következő­ket mondott­a nekik : . . . Tízért külszolgálat után öröm­mel fogadtam el ezt a megbízást, amely módot ad arra, hogy ismét köz­vetlen kapcsolatban kerüljek a magyar élettel. Különös elégtétellel és büszke­séggel tölt el a bizalom, amely a kül­ügyi sajtóosztály élére állított. Tel­jes tudatában vagyok feladatomnak. Ennek mértékét nem annyira az a bü­rokratikus keret adja meg, amelyet a sajtóosztály a külügyi adminisztráció­ban, hanem az a jelentőség, amelyet a sajtó a modern államéletben betölt. Elmúltak az idők, amikor az államok é­s­ népek sorsa felett néhány udvari kancellár teljhatalmúlag intézkedett. Az államhatalom és ennek mindenkori képviselője, a felelős kormány mellett — nemzetközi viszonylatban is —, mindinkább előtérbe lép a köz­vélemény szava, amelynek a sajtó a­ hivatott szócsöve. A kormányok és kormányköze­­gek minden erőlködése kárba­­vész, ha nem támogatja azokat a nemzeti közvélemény, a nemzet sajtójának kifelé egységes állásfoglalása is. —­ Hivatali elődeim, elsősorban gróf Csiky István fáradhatatlan mun­kásságának és a magyar sajtó haza­fias megértéséink érdeme, hogy már az önálló magyar államiság első év­tizedében kialakulhatott a magyar külügyi vezetés és a magyar sajtó minden szerve között az az összhang, amely az eredményes külpolitika első feltétele és a jobb jövő záloga. Min­den igyekezettel azon lessék, hogy a külügyi sajtóosztály és a magyar sajtó között fennálló ezt az immár ha­gyományos jó viszonyt fenntartsam és­­ tovább fejl­esszem és kérem önöket, hogy a bizalmat, melyben Csiky Ist­ván gróf barátomat részesítették, ne­kem is előlegezzék. Ez az együttmű­ködés, a jó viszonynak ez az ápolása teszi hivatali feladatom egyik felét. A másik i­­s talán nem sértem meg­­ önöket, ha azt mondom, még jelentő­sebb része — a külföldi sajtóval való kapcsolatok ápolása. Nem elég, ha a nemzeti nagy célok felől egymás közt egyet­értünk. Kell, hogy szavunkat a világ is meghallja. A magyar élniakarást, a magyar igazságot bele kell kiáltanunk a nagyvi­lágba s annak az új lendületnek erejével, amelyet a nemzeti munkaterv jelent, bele kell vinni a külföldi köztudatba is. Minden eszközzel elő akarom mozdítani a külföldi sajtó kép­viselőinek érdeklődését és meg­értését. Ehhez is kérem az önök támogatását, hogy azokat az értékes kapcsolatokat, amelyekkel a külföldi sajtóban rendel­kezünk, a­ köz javára gyümölcsöztessük. Jöjjenek ide, győződjenek meg saját szemeikkel helyzetünkről, kitaszítot­­ságunkról, szenvedéseinkről, hitü­nkről és igazságunkról. Meggyőződésem, hogy az elfogulatlan európai elme ügyünk igazsága elől nem zár­­kózhatik el. Mert a mi ügyünk az igazság ügye, az igazságot pedig lehet ideig-óráig ta­gadni, félremagyarázni, vagy meg­hamisítani, de a történelem végső­ evo­lúciójában az igazság mégis utat tör magának. Ha nem volna így, az em­beriségben való hit dőlne meg. — Én azonban hiszek és ezzel a hit­tel, a haladásba vetett hittel nyújtom önöknek kezemet! A nagy tetszéssel és helyeslésre­ fogadott beszéd után az új külügyi sajtófőnök még egyes időszerű kér­désekről adott felvilágosítást az új­ságíróknak. A magyar igazságot bele kell kiáltanunk a nagyvilágba — mondja az új külügyi sajtófőnök Dr. Mengele Ferenc a külföld érdeklődésének felkeltéséről x ' Premier pénteken H upton Strd­air világhírű regény­t, az Alkoholt ,n ízier torlódás miatt az Orion - film­szonkájában mutatjuk be. M. G. M. MJM 1931: Ti­ader Horn 1931: Tarzait 1933: Élve hozzátok őket haza! 1933 JANUAR IQ Imrédy pénzügyminiszter ma érkezik haza Genfből (Saját tudósítónktól.) Jakabb Osz­kár államtitkár, aki Imrédy Béla pénz­ügyminiszterrel Genfben részt vett a Népszövetség pénzügyi bizottságának tanácskozásain, tegnap este megérke­zett Budapestre és ma délelőtt már át­vette hivatalát. Ugyancsak hazaérkezett Quandt Richard, aki a Nemzeti Bank képviseletében járt kinn Genfben. Imrédy Béla hazaérkezéséről még nincsen pontos hír, de valószínű, hogy a mai nap folyamán a miniszter is visszatér a fővárosba. Kártérítést kap a kincstár az 1925-ben elkövetett lótáp­­panamáért Érdekes bírói döntés (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még az a nagyszabású lótáppanama, amelyet 1925-ben lepleztek le. A kincs­tár rájött arra, hogy a Beatus-takar­­mány, terménykereskedelmi és bizo­mányi rt. székesfehérvári megbízottja, Bató István, Berci Elemér katonai pol­gári alkalmazottal összejátszva, külön­böző visszaéléseket követett el és ezzel a kincstárnak 75.000 pengőnyi kárt okozott. Akként követték el a bűn­cselekményeket, hogy a leszállított áruk jegyzékébe olyan tételeket is fel­vettek, amelyek valójában nem is ke­rültek leszállításra és le nem szállított árukra előlegeket vettek fel. Megin­dult a bűnvádi eljárás úgy Bérei Elemér, mint Bató István ellen. Bató azonban időközben megszökött és a büntető hatóságok csak Bereivel­ szem­ben szabhattak ki többévi börtönbüntetést. A kincstár a bűnvádi eljárás lefolyta­­tása után polgári pert indított a Beatus rt. ellen, amely mellé szavazás­­ként perbe hívta a Magyar-Olasz Bankot is és követelte a 75.000 pengős kár megtérítését. A Magyar-Olasz Bank még annak idején készfizetői ke­zességet vállalt a Beatus üzleteiért és így került a perbe. Bánig György dr. törvényszéki bí­r az évek óta folyó érdekes kárérítési perben most hozott ítéletet­, amely szerint a Magyar-Olasz Bank és a Beatus rt. egyetemlegesen tartozik a jogta­lanul felvett előlegek vissza­térítéseképpen 24.000 pengőt fizetni a kincstárnak, míg a fennmaradó ötvenezer pengős kárt egyedül a Beatus köteles megtérí­teni. A Magyar-Olasz Bankkal szem­ben — az ítélet indokolása szerint — azért kellett marasztaló ítéletet hozni, mert beigazo­­dott, hogy a készfizetői kezesség jogérvénnyel bír, de az 50.000 pengő iránti követelést azért nem kö­teles a bank­­ honorálni, mert a sza­vatosság bűncselekményre nem terjed ki. — Fejjel a kútba zuhant. Dombó­várról jelentik:1 . Pál­fi József szobi vasutas 14 éves Juliska nevű leánya reggel vizet a­kart felhúzni a nyitott kútból. A síkos úton megcsúszott és fejjel a kútba zuhant. A közelben tartózkodó édesapja azonnal leereszke­­dett a kútba és felhozta leányát, aki női esés következtében eszméletét vesz­tette

Next