8 Órai Ujság, 1933. március (19. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

Ma: Az Osztálysors játék teljes nyereménylistája Budapest, 1933 március 1. Szerda CS m ára_51^f|LLÉr QMiujSIO­­ I­ FŐSZER­KESZTŐ FELELŐS SZERKESZTŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal VIII., Rukk Szilárd­ u. 4. Egyhétal:­ P. KüllS! ,e 3- P || 3VAPANYI EMIL * TORS TIBOR Telefonszámaink: 1.463-06,463-07,463-08, 463-09 A kenyér Az a néhány fillér, amivel a pé­kek­­váratlanul felemelték a kenyér árát, bizonyára elenyésző kicsiség a körülöttünk zajló világesemények­hez képest. A dollár hazájában pénzügyi pánik tör ki, Berlinben kommunisták felgyújtják a biro­dalmi gyűlés palotáját, a távol Ke­leten elremegy Japán és Kína s nem tehetünk róla, mégsem tudunk egyszerűen napirendre térni egy olyan hitvány és jelentéktelen lap­­pália fölött, mint a kenyér pár fil­léres megdrágítása. Mert világok konfliktusa közben is é­s nem­igen járunk messze az igazságtól, ha ezeket az óriási méretű esemé­nyeket is végeredményben a ke­nyér problémájává egyszerűsítjük le,­­ súlyos mulasztás lenne meg­feledkezni a mindennapi élet kis dolgairól, szemet hunyni a látszólag oly jelentéktelen problémák fölött. Mert az élet e kis problémák soka­ságából áll és nagyon is fontos, hogy a világrengető nagy esemé­nyek közepette el ne veszítsük a szemmértéket a kis ügyek iránt. Ilyen kicsiségében is jelentős ügy­nek érezzük a kenyérfront legújabb eseményét, azt a néhány filléres ár­drágítást, amellyel rajtaütés­szerűen, lepték meg a pékek a fő­város közönségét. Az árdrágítás indokolása a baletta, mely állító­lag tizenkét pengővel drágítja, meg a búzalisztet. Persze, az indokolás mindig kéznél van s kéznél is volt mindig, amikor a közönség a meg­­okolatlan kenyérdrágítás magyará­zatát kérte. Ilyenkor bőven akad­tak kimutatások és számadatok, melyek napnál fényesebben bizo­nyították, hogy a tisztes pékipar csak túlzott altruizmusból nem nyúlt már régebben a drágításhoz. De mily mélységesen hallgattak e számadatok, mikor azt bizonyíthat­ták volna, hogy sürgősen le kell szállítani a kenyérárakat, mert a búza és a liszt ára soha nem tapasz­talt mélypontra zuhant! Mily fa­nyalogva és késlekedve cammogott ilyenkor a kenyér ára a búza és a liszt után és volt gondja rá, hogy valójában soha utól ne érje! Most ismét a boletta kísért, mint a kenyérdrágítás jogcíme és ürügye. A derék boletta, mely már annyiszor segített feljebb tornászni az árakat. Holott köztudomású, hogy ezt a jó bolettát már réges­­régen belekalkulálták a kenyér­árakba, sőt leszámították már jó­val életbelépése előtt. A búza és a liszt áralakulása semmit sem válto­zott s a bolettával együttesen sem tesz ki annyit, mint régebben, ami­kor harmincpengős búza mellett is olcsóbb kenyeret ettünk. Az ár­elemző bizottság — mint ma olvas­suk — elhatározta, hogy a kenyér és a péksütemény árát az újabb áremelésre való tekintettel sürgő­sen megvizsgálja. Ennek a vizsgá­latnak csak egy eredménye lehet: habozás nélkül visszaállítani a régi árakat, melyek a közönség zsebéhez viszonyítva még mindig elég tekin­télyesek voltak! Jeladás a forradalomról a Reichstag felgyújtása Páncélautók cirkálnak Berlin utcáin — Göring drákói szigorral megvédi az államot és annak polgárságát — Nyolcvan letartóztatás, 38 külön őrizet, az összes kommunista képviselő őrizetben — Moszkvai utasításokat találtak a házkutatásoknál — Betiltották a szocialista és a kommunista sajtót A gyújtogató kommunista nyíltan beval­lotta a szocialistákkal való kapcsolatait Berlin, febr. 28. (Saját tudósítónktól.) Pontosan 9 óra és 15 perc volt tegn­ap este, amikor megszólaltak a berlini tűzoltóság riadó­­csengői és egyre-másra érkeztek a je­­lentések. Tűz a Reichstagsgebäudeben! Lángban áll a parlament. A­ tűzoltófőparancsnokság elrendelte a legnagyobb kivonulást, amelyet hosz­­szú idő óta végzett a berlini tűzbrigád, tíz tűzőrség vonult ki összes szerelvé­nyeivel. Mire odaérkeztek a birodalmi gyűlés épületéhez, kóválygó füstten­gerbe borult már a parlament s lobogó lángokban állt a hatalmas kupola. A négy torony között áthajtolhatatlan füst­­óceán terjengett, a keleti oldal véges­­végig óriási lány,nyelvek sorozata. Mi­alatt a tűzoltók ostrom alá fogták az ellenséget, a­ rendőrség azonnal körül­zárta az egész környéket. A parlament körül állandóan meg­van az úgynevezett „Baumnelle1”, a mértföldnnyi át­mérőjű tilalmi övezet, amelynek területén tilos minden fel­­vonulás, csoportos­­demonstráció. • Ez­úttal mintha nem is lett volna szükség a rendőrségre. Az óriási hőség, a ve­szedelmesen terjeszkedő lángnyelvek csapkodása visszariasztotta a tömeget, de rendkívül megnehezítette a tűzoltók előrenyomoulását is. Rendkívüli nehézségekkel járt a tűz fészkének megközelítése, mert a ha­talmas tolólétrákkal nem lehetett oda­támaszkodni a lángban álló boltoza­tokhoz. Hitler kancellár, Papen és Gö­ring azonnal a helyszínre siettek, ahol jelentették nekik, hogy gyúj­togatás okozta a tűzkatasztrófát. A Polizeiwache Brandenburger Tor volt a rendőrség főhadiszállása, ahon­nan a gyújtogatók kézrekerítését ve­zették. A rendkívüli nehézségek kö­zött folytatott nyomozás ugyanis meg­­állapította, hogy a parlament felgyújtása a leg­súlyosabb gyújtogatás, amely valaha is előfordult Németor­­­­szágban. A Reichstagsgebaudeben a földszint­től a kupoláig mindenütt tűzcsóvák voltak­ áthelyezve, amelyek kátrányké­­szi­nényből és gyújtótöltényekből ál­lottak. A tűzpágvákat a parlament borszékeiben, ajtókon, ablakokon, nyomtatványok között, függönyök kö­zelében, faburkolat­ok­on és más köny­­nyen gyúlékony helyeken helyezték el. Egy­ rendőrtiszt, aki az elsők között hatolt be az épületbe, az az egyik sötét folyosón több em­bert látott, akik égő fáklyákkal rohantak fel s alá. A tiszt azonnal revolvert rántott, több l­övést adott le , sikerül az egyik tettest letartóztatnia. Feketehajú, mun­kásruhás, nagy körgalléros fiatalember volt a fogoly, akit két órán keresztül faggattak az őrszobán, ahol végül bevallotta, hogy Van der Lübbenek hívják. 24 éves, a hol­landiai Leidenből származik, kő­míves, tagja a németalföldi kom­munista pártnak. Beismerte a gyújtogatást is azzal az indoko­lással, hogy bosszút akart állni a kapitalizmuson. Ezalatt­ a parlament középső épülete tel­jesen leégett, a kupola bedőlt, az ülésterem az összes karzatokkal s folyosókkal elpusztult, a kár sokmillió márka. Moszkvai uta­sítás a gyújto­gatásra Megdöbbentő felfedezést tett a rendőrség, amikor a kommunista gyúj­togatással kapcsolatban kiterjesztette, a nyomozást. Házkutatást tartottak a Lieb­­knecht-házban, a kommunisták főhadiszállásán, ahol sok száz mázsányi súlyosan ter­helő anyagot foglaltak le. Pontos utasításokat találtak arra az esetre, hogy miként kell végrehajtani kommunista forradalom esetén a ter­­rorisztikus intézkedéseket orosz mód­szer szerint. Az utasítások értelmében haladéktalanul fel kell gyújtani valamennyi kormányépületet, kas­télyt, múzeumot és fontos üzemet. A terrorcsapatok előtt gyermekek és asszonyok helyezkedjenek el, még­pe­dig lehetőleg rendőrök hozzátartozói. a parlament felgyújtása lett volna a jel a polgárháború megindítására. A német birodalmi gyűlés palotája, melyet az éjjel egy kommunista gyújtogató elpusztított Az elpusztult ülésterem az épület közepén, a nagy kupola alatt volt Fosztogatáso­­kat terveztek Hajnali 4 órára nagy fosztogatáso­kat terveztek a fővárosban s kedden az egész birodalom terü­letén meg kellett volna kezdeni a vörös terrort, úgy egyes szemé­lyek, mint a polgári lakosság élet® és vagyona ellen.

Next